Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-27 / 72. szám

világ proletárjai, egyesüljetek? Mai számunk tartalmábőf: In A: 50 FII.I.ÉR Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM 72. SZÁM. * SZERDA, 1963. MÁRCIUS 27 Csurgó fejlődni akar (3. o.) Olvasóink írják (5. n.) Nem elég csak tagkönyvet adni az új KISZ-fiatatok kezébe... (6 o.J Megkezdték munkájukat a megyei tanács állandó bizottságai Közös megbeszélésen vettek részt hétfőn a megyei tanács újonnan megválasztott keres­kedelmi, építési, községfejlesz- tésd, művelődésügyi és egész­ségügyi állandó bizottságainak tagjai. Dr. Kassai János, a vb titkára tájékoztatta őket az állandó bizottságok feladatai­ról. Ezután valamennyi állan­dó bizottság külön megbeszé­lést tartott. Itt az osztályveze­tők ismertették az osztályok munkáját és az ügyrendet. Az állandó bizottságok ezután el­készítették munkatervüket. El­ső feladatként a balatoni üdü­lési idényre való felkészülés ellenőrzését tűzték ki célul. Ezeket az ellenőrzéseket az ál­landó bizottságok már a kö­zeli napokban megtartják, majd április elején értékelik a tapasztalatokat, és jelentést készítenek a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. Áz állandó bizottságok első munkaértekezletén foglalkoz­tak az aktívahálózat megszer­vezésével is. Minden állandó bizottsági tag azt az öt sze­mélyt kéri föl munkája se­gítésére, aki közreműködött megválasztásánál. Emellett fölkérik az adott szakterüle­tek elismert irányítóit is az állandó bizottságok munkájá­nak támogatására. Az egész­ségügyi állandó bizottság pél­dául 25—30 orvos, ápolónő és más egészségügyi dolgozó be­vonását tűzte ki célul. A közeljövőben elkészítik munkatervüket a megyei ta­nács mezőgazdasági, pénzügyi­terv, ipari é's igazgatási-jogi állandó bizottságai is. Országos tapasztalatcsere Nagyatádon a mezőgazdasági ismeretterjesztésről Bács, Pest, Zala, Tolna és Somogy megye TIT-titkárai, ismeretterjesztő főelőadói, va­lamint a mezőgazdasági pro­pagandisták részvételével négy­napos tapasztalatcsere kezdő­dött tegnap Nagyatádon a Gá­bor Andor Járási Művelődési Házban. A részvevők megvi­tatják a járás mezőgazdasági szakismeret-tgfjesztését, majd ellátogatnak több községbe R különböző rendezvényeken. előadásokon vesznek részt. A- tanácskozáson Torma Ist­ván, a járási pártbizottság el­ső titkára ismertette a nagy­atádi járás mezőgazdasági is­meretterjesztését, majd este a részvevők megtekintették a művelődési ház egyik rendez­vényét. A tapasztalatcserén megjelelitek Varga Edit, a Mű­velődésügyi Minisztérium Köz­művelődési Főosztályának he­lyettes vezetője, Kálmán Gyu­la, a minisztérium. Somogy megyei instruktora, Dobos Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője, valamint a Somogy megyei Tanács és a megyei pártbizott­ság képviselői. A tapasztalatcsere részvevői a látottakat pénteken vitatják meg. a KAPOLYi aláírások A készpénzes díjazásra tavaly tértek rá Kapolyon. Munkaegység helyett munkanormákat állapítottak meg, s forintban fejezték ki az értük járó bért. A szövet­kezeti gazdák teljesített munkanormáik arányában ter­ményt vásárolhattak a közösből. Akik a dolgot jól ismerik, egyöntetűen állítják, hogy ennek a jövedelemelosztási formá­nak nagy része van abban, hogy a kapolyi Üj Élet tavaly fel- emelkedett a közepesek színvonalára. Nemrégiben, a tervismertetö közgyűlés előtt mégis mon­dogatták a faluban: »Nem jó a pénzdíjazás, állítsuk vissza a munkaegységet«. Tengerdi Imre elnöknek a fülébe jutot­tak ezek a hangok. S amit ezután tett, az nagyon is köve­tendő módszer. Tudta jól Tengerdi elvtárs — hiszen tapasztalta ta­valy —, hogy a pénzdíjazás több embert serkentett a kö­zös tennivalókra, s akik dolgoztak, nemcsak a mennyiséget hajszolták, hanem vigyáztak munkájuk minőségére is. A pontosabb nyilvántartással párosuló elosztási rendszer tudni­illik jobban biztosítja, hogy csakis a valóban jól elvégzett kapálásért, kaszálásért fizessék meg a megszabott bért. Munkaegységnél az egy-két tized levonására nem ad any- nyit a tsz-tag, mintha este megtudja, hogy ma hanyagsága miatt mondjuk 10 forinttal kevesebbet keresett. Egysze­rűbb, áttekinthetőbb, közvetlenebb, érthetőbb hát a pénzdí­jazás, mint a korábban alkalmazott javadalmazási mód­szer. Ösztönző ereje abban is rejlik, hogy a munkavégzés arányában garantálja a havi előleg összegét. Ezeket az elő­nyöket megismerte a tagság is, s az elnököt éppen ezért meglepte az előbb említett értesülés. Hányán ellenezhetik vajon a pénzdíjazás alkalmazását? Csak néhányan értetlen­kednek, vagy a tagság többsége kívánja visszahozni a régi módszert? Magyarázni kellene a visszalépés hátrányait, a bevált, kipróbált elosztási forma előnyeit, de hát hol, ki­nél kezdjük, kivel vagy kikkel beszélgessünk? — ezek a kérdések foglalkoztatták Tengerdi elvtársat. S csakhamar megtalálta a megoldást... Azokban a napokban a brigádvezetők végigjárták az egész falut. Betértek minden családhoz, s valamennyi tsz- taggal beszélgettek a jövedelemelosztás mikéntjéről. Két lis­tát tettek mindenütt az asztalra. Az egyik jegyzékre a pénzdíjazás akarói, a másikra pedig ellenzői írták rá a ne­vüket. S az összesítéskor kiderült, hogy az utóbbiak csak huszonheten vannak — a többiek, százak és százak úgy akarják, hogy az idén is a tavalyi módszer szerint része­sedjenek a közös jövedelemből. Ezt az előzetes írásbeli nyi­latkozatot később a tagság a közgyűlésen szavazással is megerősítette, határozattá emelte. A kapolyi aláírásgyűjtést, az egész falura terjedő köz­véleménykutatást méltán nevezhetjük a szövetkezeti demok­rácia megvalósítása egyik formájának. B» J« Az országgyűlés elfogadta, az idei költségvetést Befejeződött az idei első ülésszak Az országgyűlés keddi ülé­sén folytatta az 1963. évi ál­lami költségvetésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a Forradalmi Munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Fajos, Fock Jenő. Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, valamint a kor­mány tagjai. Az ülésen megjelentek — Feontin Salajan hadseregtá- bomok, a Román Népköztár­saság fegyveres erőinek mi­nisztere vezetésével — a ro­mán néphadsereg küldöttségé­nek tagjai is. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A napirend tárgyalása előtt az elnöklő Vass Istvánná kö­szöntötte a román néphadse­reg küldöttségét. A keddi vitában elsőnek Pa­taki Mihály Baranya megyei képviselő szólalt fel. A nehéz­ipari tárca költségvetési elő­irányzataival . foglalkozott, s részletesen szólt Baranya me­gye , iparának fejlődéséről, eredményeiről. Péti János Tolna megyei képviselő a falusi emberek éle­tének változásairól és a min­dennapok gondjairól beszélt, és mondanivalóját sok példá­val illusztrálta. Elégedetten nyugtázta, hogy a költségvetés­ben súlyának megfelelő helyet kapott a mezőgazdaság. — Amennyire örvendetes az állami gondoskodás — hangsú­lyozta a képviselő —, annyira felháborító, hogy egyes helyeken felelőtlenül hasz­nálják fel a rendelkezésre álló összegeket. A szélcsatomás górék példá­ját idézte, amelynek terveződ egy több évtized óta ismert el­vet szabadalmaztattak a közel­múltban, s olyan típusterveket bocsátottak darabonként ezer forintért a tsz-ek rendelkezé­sére, amelyek — enyhén szólva •— rosszak. Az ezek alapján fel­épített górékat ugyanis nem lehet megtölteni, mert meg­dőlnek, összeroskadraak. Placskó Józsefné Zala me­gyei képviselő felhívta a figyel­met arra, hogy felkutatott földgáz-készleteinket még nem aknázzák Iá megfelelő mérték­ben. Nagy hasznot jelentene a népgazdaságnak, ha a je­lenlegi mintegy 300 'mil­lió köbméteres földgázter­melést Í,Z—1,5 milliárd köbméterre emelnék. Az a terv, hogy növeljék a propán-butángáz fogyasztók számát és a széndioxid-terme­léssel kiszélesítsék a szénsav- és a szárazjég-ellátást. Vida Miklós budapesti kép­viselő is részletesen beszélt a gázszolgáltatás fejlesztésének lehetőségedről. Megemlítette, hogy a következő években, nép­gazdaságunk mintegy másfél milliárd köbméter földgázt hasznosíthat. Rámutatott a to­vábbiakban annak szükséges­ségére, hogy az energiagazdál­kodási hatóság határozza meg az egyes energiahordozók fel­használásának mefttédeLó mér­tékét. Felszólalása végén indít­ványozta, hogy a közép- és fel­sőfokú oktatásban kapjon megfelelő helyet a gázipar és a gázszolgáltatás szakembered­nek képzése. A szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a ta­nácskozás. Kiss Árpád, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság el­nöke, Szolnok megyei képvi­selő volt a következő felszóla­ló. Hangsúlyozta, hogy tudo­mányos kutatásra a költségve­tés 1,1 milliárd forintot irá­nyoz eiő. Ezen az összegen fe­lül az ipari termelés és az ipa­ri termékek műszaki fejleszté­sét az a 2,2 milliárd forintos műszaki fejlesztési alap is szolgálja, amelyet a termelő vállalatok termelésük értéke arányában képeznek. Elmon­dotta ezután, hogy pártunk nyolcadik kongresszusa végleg szakított azzal a szemlélettel, hogy gazdasági életünk fejlődé, sót saját korábbi színvonalunk­hoz kell mérni. A szocialista és a kapitalista világrendszer kö­zötti békés verseny gazdasági szektorában reánk eső felada­tok megkövetelik, hogy az iparnak mindazokban az ágazataiban, amelyek­ben termelési lehetősé­geink, tapasztalataink, tra­dícióink ezt lehetővé te­szi, a lehető legrövidebb idő alatt érjük el a világ- színvonalat. A technikai világszínvonal ter­mészetesen nem statikus vala­mi. és rohamos fejlődése töb­bek között éppen azokban az ágazatokban: híradástechniká­ban, a műszeriparban tapasz­talható, amelyekben a világ- színvonal elérését és túlhala- dáisát reálisnak és szükséges­nek tartjuk. Áz előadó a továbbiakban arról szólott, hogy egész nép­gazdaságiunk és iparunk szak­emberellátását hossssabb távla­tokra kell megalapoznunk. Ezt a munkát fejlesztési tevékeny­ségünkkel összhangban kell vé­geznünk. Ma már a legnagyobb beruházás is megvalósul 4—5 «v alatt, azt a szakembert azonban, aki az ilyen létesít­ményben középszintű műszaki murtkákört tölt be, már 15 évvel előbb be kell Íratni az egyetemre ahhoz, hogy ne csak diplomával, hanem kellő gyakorlattal is rendelkezzék és helyt állhasson a munkában. Helyes az a törekvés, hogy most a távlati népgazda­sági terv kialakításával összhangban a szakember- képzés távlati terve is tu­dományos megalapozott­sággal elkészül. — A költségvetés a rendel­kezésre álló erőforrásokat az ipar fejlődése szempontjából legfontosabb kulcsterületekre n összpontosítja. Ezért a maga eszközeivel elősegíti a műsza­ki fejlődést — mondotta befe­jezésül. A képviselő a költségvetést elfogadta és az országgyűlés­nek elfogadásra ajánlotta. To­vábbi hozzászólások után az el­nöklő Pólyák János szünetet rendelt eL Az országgyűlés délután Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját. Az első felszólaló, dr. Baskay Tóth Bertalan Pest megyei képviselő a mezőgazdasági szakember- képzéssel foglalkozott. A képviselő javasolta, hogy a jól működő, szervezett álla­mi formákon kívül használják fel a társadalmi összefogáson alapuló lehetőségeket is a me­zőgazdasági szakemberek to­vábbképzésére. Erre nézete szerint kitűnően alkalmas a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület, amely megfe­lelő anyagi támogatással sokat tehet a szakképzés színvonal emeléséért, a legújabb mezőgazdasági is­meretek, módszerek elterjesz­téséért, Mokri Pál Komárom megyei képviselő egyebek között a la­kásépítkezéseknél tapasztalha­tó hibákat, fogyatékosságokat tette szóvá. Hangsúlyozta, hogy a korábbi esztendőkhöz ké­pest tavaly már javult az át­adott lakások minősége, csök­kent az új otthonokba költö­zők panaszainak száma, a szakipari munka hibái miatt azonban még mindig sok a jo­gos kifogás. Nem ritka, hogy az új lakásokban a beköl­tözés után néhány nap­pal már .rosszak a vízcsa­pok, elromlana h a vil­lanykapcsolók, hibásak a zárak. A jövőben az ilyes­féle szerelőmunkákra az eddigieknél gondosabban kell ügyelni, hiszen egyre kulturáltabb, job­ban felszerelt lakások épülnek, s nő a szakipari munkák je­lentősége. A képviselő az említett hi­bák megszüntetésére indítvá­nyozta, hogy a tanácsi szak- igazgatási szervek fokozottan kísérjék figyelemmel a mun­kák minőségiét, s az illetéke­sek keressék meg a módját a Vállalatokon belüli ellenőri há­lózat létrehozásának. Váci Mihály Szabolcs-Szat- már megyei képviselő arról be­szélt, hogyan könnyíthetnék meg a tanyai és a falusi gy er­mekek továbbtanulását. — A nyolcadik pártkong­resszus — mondotta többek között — döntő változást je­lentett iskolapolitikánkban. Ki­mondotta, hogy az egyetemi felvételeknél eltörlik a szár­mazás szerinti megkülönbözte­tést. Ez nagyon helyes, s ennek szívből örülünk. Ugyanakkor azonban gondoskodnunk kell arról, hogy azok a tanyai és fa­lusi gyerekek se marad­janak hátrányos helyzet­ben, akik ma még nagy nehézségek árán, hosszú utazásokkal juthatnak csak el a középiskolába vagy más oktatási intézmények­be. — Úgy gondolom, hogy ad­dig is, amíg eltűnnek a tanyák, amíg Üjfehéx-tón is, Csengerben is és a többi mezővárosban is kitűnő gimnáziumaink lesznek, nekünk segítenünk keli ezeket a parasztgyerekeket abban, hogy majd az egyetemi felvé­teli vizsgákon fel tudják ven­ni a versenyt társaikkal. Meg kellene nézni: nem lehetne-e nagyobb összegeket fordítani arra, hogy amíg ez az átmenet végbemegy, tanyai kollégiumo­kat szervezzünk, olyan mező­városok gimnáziumai mellett, ahol a tehetséges tanyasi gye­rekeiket taníttathatnánk, korre- petáltathatnánk, s előkészít­hetnénk arra, hogy kitűnően érettségizzenek. Dr. Kulcsár Gyula Komá­rom megyei képviselő a sok tapasztalattal rendelkező ipari szakember nyelvén szólott a költségvetés tervezetéhez. El­mondotta: az elmúlt években tanácsadóiként vagy szakértő­ként több mint tíz alkalommal járt külföldön, mint a magyar ipar követe. Helyenként azt látta, hogy eléggé nehézkes a magyar külkereskedelem szerveze­te. — Előfordult — mondotta többek között —, hogy külföl­di cégek felfigyeltek újdonsá­gainkra, s részletesebb iníör- mértókat kértek, lehetőleg gyorsan, általában nyolc na­pon belül. Dolgozóink nagy ré­sze azonban elsősorban keres­kedő és nem műszaki szakem­ber, tehát itthonról kértek fel­világosításokat. A levélváltás hosszú ideig tartott, bizony ar­ra is akadt példa, hogy két vagy három hónap múlva tud­tak csak válaszolni az érdek, lődésre. A késedelem pedig nemegyszer a megrendelés el­vesztését jelentette, kínálatunk komolytalannak tűnt. Dr. Bélák Sándor Veszprém megyei képviselő javasolta: fordítsanak nagyobb gondot az agrár-szakemberek helyes el­osztására, ne forduljon elő, hogy mezőgazdasági mémökö. két olyan munkakörben fog, lalkoztatnak, amelyeket egy technikus is el tud látni. A to­vábbiakban kérte: a népgazdaság erőforrá­sainak megfelelően a jö­vőben biztosítsanak na­gyobb összegeket a mező- gazdasági szakoktatásra. Javasolta: adjon a kormány­zat nagyobb hangsúlyt a köz- gazdasági munkának, a sza k - igazgatási szervek tudományos módszerekkel vizsgálják a me- zőgazdaságd üzemek termelésé­nek alakulását, a beruházások hatékonyságát és megfelelő, a tudományos elemzésen alapuló javaslatokkal segítsék a mun ka megjavítását. Több képviselő nem jelent­kezett hozzászólásra, ezért az elnöklő Vass Istvánná lezárta a vitát, s megadta a szót Tí­már Mátyás pénzügyminiszter­nek. A pénzügyminiszter rész­letesen válaszolt a hozzászóló, sokra, s hangsúlyozta: a képviselők észrevételeit, indítványait a Pénz­ügyminisztérium szak­emberei és az illetékes fő­hatóságok gondos3n ta­nulmányozzák, s figyelem­be veszik a költségvetés végrehajtásakor. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés az 1963. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot ál­talánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett ősz- szegeikkel egyhangúlag elfo­gadta. Ezután az elnök az üléssza. kot bezárta. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom