Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-24 / 70. szám

Az autó- „kórházban” »A kemény tél bizony ná­lunk is éreztette hatását« — mondta Fias elvtárs, a Kapos­vári Vasipari Ktsz karosszéria­üzemének vezetője. A szokott­nál erősebb volt a forgalom. A javításra szoruló gépkocsik nagy százalékát hozták be »»sú­lyos sérülés«-seL A legnehezebb hónapjuk feb­ruár volt. A zord időjárás pró­bára tette az autókat, a gépko­csivezetőket, no és persze a ktsz szerelőit is. De megállták helyü'ket. Ezt bizonyítja, hogy az egy hónap alatt behozott mind az ötvenegy autó »gyó­gyultan« hagyta e a »kórter­met«. Azóta sincs megállás. Már­cius első felében harminckét gépkocsit hoztak be. Festik, fényeaik, foltozzák, javítgatják őket Egri Ferenc egv tványos János egy motorkerékpár megsérült benzin tankját egyengeti ki. Törekes István egy karambolozott Warszavát he­geszt. »Hogyan lehetne szebbé tenni a városképet?« címmé, fölvetettünk egy javaslatot: építsenek szabadtéri színpadot a kaposvári Dorottya-ház udvarán. Farkas Géza, a városi ta­nács ipari és műszaki osztályának vezetője nem értett egyet a javaslattal, mert a városközpont rendezési terve szerint bölcsőde épül majd ezen a helyen. Ezzel viszont mi nem értünk egyet. Jó néhány szakember­rel beszélgettünk, és valamennyiüknek az volt a véleménye, hogy halva született ötlet közvetlen főútvonal mellé bölcsődét építeni. A gyermekeknek csönd kell és tiszta levegő, ez pe­dig a Május 1. utcában aligha képzelhető eL A Dorottya-há- zi bölcsődeépítés ellen szól az a tény is, hogy reggelenként a Május X. utca keskeny járdáján 15—20 gyermekkocsi torló­dást okozhat, s az sem lényegtelen, hogy olyan időben vi­szik a szülők a gyerekeket bölcsődébe, amikor javában ta­karítják az utcát, és száll a por. Van még egy másik ellenérvünk is. A városközpontban van az I-es és a Il-es bölcsőde. A külterületeken viszont egy sincs. Kellene Kaposszentjakabra, kellene a Füredi út környé­kére és még egy sor periférikus helyre. És főleg zöldövezet­be, csöndes környezetbe, ahol semmi nem zavarja a gyerekek pihenését. Ezért nem értünk egyet a városi tanács válaszával, és ezért interpellálunk ismét. P. Gy. i Megverték a szolgálatban levő vasutasokat Február elsején Balatotuná- ria-fürdő állomáson egy hét­tagú csoport engedélyt kért a forgalmi szolgálattevőtől, hogy a legközelebbi — Buda­pest felé induló — vonatig a váróteremben maradhasson. A gyermekekre, az akkori vonatforgalmi korlátozásra és a zord időjárásra való tekin­tettel a forgalmi szolgálattevő teljesítette a kóróst. Éjfél kö­rül veszekedés zajára lett fi­gyelmes. A váróterembe siet­ve megállapította, hogy egy it­tas férfi veszekszik a várakozó utasokkal A férfit kiutasította, és felszólította, hogy hagyja el a pályaudvar területét. A ve­rekedő Nagy József pécsi la­kos a felszólításnak elegett tett, ám a forgalmi szolgálattevőt arcul ütötte. Ebben a pillanat­ban a váróteremben helyet foglalók is nekirontottak a for­galmi szolgálattevőnek, földre tepertők, és tettleg bántalmaz­ták. A segítségére siető váltó­kezelőt is megverték. Ennek következtében a forgalmi szol­gálattevő 6, a váltókezelő 11 napig volt betegállományban. A magáról megfeledkezett Nagy József ellen a MÁV Pé­csi Igazgatósága bűnvádi föl­jelentést tett a lengyeltóti Já­rási Ügyészségnél. Nagy a keletjük a leszállított árú könyveknek Három hét alatt 51 000 forint értékű könyvet adott el Kapos­váron a József Attila Köny­vesbolt. A legtöbben Ady, Pe­tőfi versesköteteket, orvosi könyvöket és géprajzot vásá­roltak. Húst akartak lopni Tóth László Kaposvár, Hu­nyadi János utca 88., Kúton- Jó­zsef Kaposvár, Mező utca 19., Bognár Béla Kaposvár, Kani­zsai utca 50., Visnyei Sándor Somogyaszaló, Dózsa György utca 111. és Péterfai József Kaposvár, Árpád utca 18. szám alatti lakosok az Építőipari Vállalat dolgozói voltak. Mun­kahelyük a Baromfifeldolgozó Vállalat területén volt, öltö­zőjük viszont a húsüzemben. Tóth karácsony előtt húst LÉCHAJÓK ELŐNVBEN? repülőgé­- CXDOOCOOiXXXÍOOOCOOOOCOOCOOOCOOCKXXlOOOOOOOOOOOO Tizenhat év után ismét beszél Csaknem hang- sének gondolata- mint a talanul csapott ki vak Az Izvesztyi- péké. ja riportot közöl A Szovjetumió- egy nemrégen ban megjelent számá­ban. Az újság a láng a léghajó hátsó részéből. A far süllyedni kez­dett. A Zeppelin előrészéből óriási egyik tudósítója a tűzcsóva tört elő. léghajókat terve- Sam Shere, az ző intézet vezető­egyik legismer- jévcl beszélgetett. tebb amerikai fo­tóriporter, aki a leszállásról akart jóknak? néhány felvételt szükségük készíteni, nagy lé­lekjelenléttel meg­nyomta a fényké­pezőgép kíoidóját. Felvétele azóta már bekerült a fényképezés ténetébe. Milliók látták a Képet, nogyan zu­hant le 1937. má­jus 7-én a Hin- denburg nevű lég­hajó az USA-han, nagy Lakehurst fölött. Ez volt a vég­pontja annak a fejlődésnek, amely olyan sokat ígé­rőén kezdődött. Ma, csaknem harminc évvel ké­sőbb a Szovjet­unióból érkező ni. szenzációs jelen- mek tések isme* föl­keltik a,* érdeklő­dést a léghajózás iránt Szoviet tu­dósok ós légügyi szakértők komo­lyan foglalkoznak áj léghajók építé­Milyen vannak a repülőterekre, sem hangárokra. Egyesítik a repü­lőgépek, a heli­kopterek és lu­xusgőzösök elő­tör- tnyeit. Merőlege­sen fel tudnak emelkedni a föld felszínéről, kb. 300 km-es sebes­séggel repülnek, és az utasnak a óceánjárők kívül kényelmét nyújt- mutat ják. A léghajókat ma már éghetet­len héliummal töltik, amit a vegyipar fillérek­ből tud előállíta- A könnyfifé- felhasználá- sa, valamint a miian igok áj le­hetőségeket je­lentenek, nyitották léghajók költsége máddal elsősorban a sarkkutatók ér­deklődnek a lég­hajók iránt. Sür­gősen egy hatal­mas. az időjárás­tól független, nagy előnyei hatósugarú repü- légha- tógépre van szlik- Nincs ségük, amelyet ré­sem pülő laborató­riumként hasz­nálhatnak. A lég­hajók különleges előnye, hogy bár­hol fel tudnak szállni, nem kell leszállóterep szá­mukra, és nagy mennyiségű anya­got, fölszerelést vihetnek magúk­kal. A sarkkutatókon érdeklődést a szovjet közlekedésügyi minisztérium Is. Azt tervezik, hogy nagy súlyú terhe­ket szállítanak léghajókkal az építkezések szín­helyére. De az is elképzelhető, hogy fői lehet használ- Bebizo- ni őket televíziós *'°7y * közvetítések to­két ha r- vábbítására fa. olcsóbb, (Szentirmai) Ä modem sebészet egyik cso­dálatos teljesítményét valósí­totta meg egy kijevi sebész, Ivan Kurilin. Egy olyan ember­nek adta vissza beszélőképes­ségét, aki tizenhat évig néma volt. Az ukrajnai Szuganovka fa­luból származó Ivan Lugovski gyermekkorában olyan szeren­csétlenül esett el, hogy gégefő­je megsérült. A szétzúzódott gé- gefőporcot ki kellett operálni. A rendkívül tehetséges és szor­galmas fiú továbbra is járt az iskolába, és sikeresen elvégez­te a tíz osztályt, majd könyve­lői tanfolyamra iratkozott be. Doktor Kurilin nek sikerült lyukacsos, képlékeny anyagból új gégefőt kiképeznie, s a pá­ciens torkába növesztette be. Lugovszki a szenvedésekkel te­le tizenhat évi némaság után végre ismét megszólalt. akart; szerezni, és két darab marhafejet el is lopott a hús­üzemiből. Az öltözőbe vitte, majd négy részre osztotta. Társaival együtt elhatározták, hogy nem a főkapun mennek ki, hanem a hátsó kijáraton. A húsüzemben azonban fölfedez­ték a lopást, és fokozott figye­lemmel vizsgálták meg a távo­zók csomagját. Tóthék erre megijedtek, és megkérték az épp arra haladó Péterfait, hogy vigye ki a fejeket. Vál­lalkozott rá, azonban a por­tán leleplezték. A Kaposvári Járásbíróság Tóth Lássdőt társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett lopás miatt hathónapi szabadság- vesztésre, Kutor Józsefet, Bog­nár Bélát és Visnyei Sándort orgazdaság, Péterfai Józsefét pedig bűnpártolás miatt 500— 500 forint pénzbüntetésre ítél­te. Az ítélet jogerős. MARI NÉNI SZEMÉVEL Régi, kedves ismerősöm. Mindig csak dolgozná láttam. Kora hajnalban kelt, és ment a jobb módúakihoz segíteni. Utána szaladt haza, és vitte az ebédet az erdőibe. Szőttem, komor ember volt a férje. Csak volt, mert a betegség korán elvitte Székely Józsi bácsit, a darányi kanászt. Pedig ez a két ember nagy­szerűen megértette egymást. Akkor láttam sírni először Mari nénit... A munkába temette el bá­natát. Látástól vakulásig dolgozott. Azt mondta, meg­él a maga lábán, nem akar gyermekei nyakába csim­paszkodni. Aztán jó tíz évig alig hal­lottam róla valamit. A nagy fordulat utáni első tavaszon, amikor új barázdát szántot­tak az eltek a határban, de bent a szivekben még dúlt a vihar, Mari néni fölkeresett. — Üjra csak a gazdagok ülnek a nyakunkon. A sze- gényembert semmibe se ve­szik. Mi, akik eddig is nekik dolgoztunk, most is az ő pa­rancsnokságuk alatt állunk. Nézd meg a Kis utcát, hall­gasd meg a szegényeket. Ügy elment a kedvük, hogy még a falut is itthagynák. Vigasztalni próbáltam. Nem sikerült. Ügy elfogta a keserűség, hogy sírva fakadt. — Nekem sohasem volt semmim. Csak a két dolgos kezem... Szerettem volna letörölni könnyeit. De ami nem sike­rült nekem, sikerült annak a három évnek, amely azóta elmúlt. A ránc barázdálta arcról az új élet végleg letö­rölte a könnyet, s mosolyt varázsolt a helyébe. Előho­zom a félbemaradt beszélge­tést. Először úgy tesz, mint­ha nem emlékezne. Később fölnevet. — A szövetkezet? Példa­kép lettünk. Tudod, olyan ki­válóféle ... — És az igazságtalanság? — Ki mondta azt neked? Nálunk mindenki egyenlő — És a vezetőség? — Derék emberek.;; — Hát nem zavarták el őket? — Próbálnák csak meg! Az egész falu menne velük együtt. — És a szegények? Mit mondanak ma a Kis utcaiak? — Többet keresnek a szö­vetkezetben, mint a vasúton. Szállingóznak is vissza! Most jött haza egy az urán­bányából. Ügy mondta, hogy kétezér-nyolcszáz forintot keresett havonta. Itt is meg­keres annyit, és akkor itthon van, nem kóborol, mint a kivert kutya. Nézem az arcát. Ez volna Mari néni? — Tudod, negyvenhét fo­rintot fizettünk a múlt évre, de fizethettünk volna többet is, még hetvenet is. Félretet­tünk egymillió-kétszázezret. Az idén már havi fizetés lesz nálunk... Küszködik a számokkal. Ez még szokatlan neki. Le­írom szavait. Így mondta: fizettünk, félretettünk. És ebben a két szóban ben­ne van minden ... Németh Sándor BOROK= Remény és vagyon A lengyel származású, New Yorkban élő Pitoffsky családban 130 év óta kizáró­lag fiúk születnek. Férfiágon még soha egyetlen lány sem született. Sandy Pitoffsky, akinek nemrég született meg a harmadik fia, kijelentette, hogy nagyon szerettek volna kislányt, de kénytelenek bele­törődni a család különös ha­gyományaiba. Már csak azért is reménykedtek egy kislány megszületésében, mivel Pouis Pitoffsky, az említett fiatalember édesapja néhány évvel ezelőtt hatalmas va­gyont helyezett kilátásba a családjában születendő első leánygyermeknek. * * * A New York-i Metropoli­tan Opera tagjai közül a náthaláz járvány idején so­ka n betegeskedtek. Olyan tö­meges volt a megbetegedés, hogy az igazgatóság kényte­len volt rendszabályokat fo­ganatosítani. Többek között ilyen szövegű hirdetést ra­gasztott ki minden folyosóra: »Csak akkor csókolózzon, ha feltétlenül muszáj/« Hát lehet ezt nem megtar­tani? * » * A bostoni nők között nagy felháborodást keltett az az intézkedés, amely szerint kö­telesek pontos életkorukat (közölni a hatóságokkal. Ed­dig ugyanis az vált gyakor­lattá, hogy elegendő volt, ha kijelentették, hogy huszon­egy évesek múltak. * * * A kanadai rendőrség az ut­cákon talált részegekről han­gosfilmet készített. Amikor az illető kijózanodott, levetí­tették előtte a filmet, amely­ben ö maga játszotta a fő­szerepet. A módszer bevált, azonban a jövőben valószínű­leg lemondanak erről, mert a mozitulajdonosok tiltakoz­tak ellene. Kiderült, hogy akit ily módon lefilmeztek, annak hosszabb időre el­ment a kedve a moziba já­rástól. * * * • Hurokra került Glasgowban egy betörő be­hatolt a lakásával szomszé­dos házba. Miután elvégezte »munkáját«, zsákmányával hazasietett, de nem vette észre, hogy miközben a fió­kokban turkált, egy cérna­szál beleakadt öltönyének egyik gombjába. A helyszín­re érkezett rendőröknek nem akadt más tennivalójuk, mint követni a fonalat, amelynek végén megtalálták a ténylegesen hurokra került betörőt. * * * Megelőzték Nagy Sándort... Észak-Pakisztánban olyan görög és perzsa feliratú cse­répedényeket találtak, ame­lyek 500 évvel Nagy Sándor indiai hadjárata előtt készül­tek. Ez azt jelenti, hogy más »európaiak« is jártak erre még a hódító érkezése előtt... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11 Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP LAP LAPKIADÓ VALLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitöknél. Előfizetési di.t egv hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. «. Még egyszer a Dorotfya-ház udvaráról

Next

/
Oldalképek
Tartalom