Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-21 / 67. szám

Csütörtök, 1963. március 21. 5 SOMOGYI NÉPLAP Ál BLLETEKESEK VÁLASZAI, HOZZÁSZÓLÁSAI CIKKEINKHEZ A gyékényesi vasútvonal és a Kapos közötti területen lesz a i ÜZÉP-telep Lapunk 1962. november 22-i számában cikket közöltünk »Élveszett ötmillió forint — Mikor lesz korszerű TÜZEP- telep Kaposváron?« címmel. Megírtuk, hogy a TÜZÉP öt­millió forintot kapott fölöt- tes szervétől egy korszerű te­lep építésére, a pénz azonban elveszett, mert a városi ta­nács nem talált megfelelő te­rületet. Cikkírónk szerint a városi tanács és az Építés­ügyi Minisztérium is hibás, mert mereven ragaszkodik a városrendezés távlati tervé­hez. Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára a következő­ket válaszolta cikkünkre: »A városi tanács és az Építésügyi Minisztérium alapos vizsgála­tok alapján készítteti el a vá­ros általános és részletes ren­dezési terveit. A Szokola-be- reknak a Malomárok és a ka- posvár—fonyódi vasútvonal közötti részén — itt van most az ideiglenes TÜZÉP-telep — sportliget lesz. A liget részle­tes rendezési terve rövidesen elkészül. A városkép miatt sem lehetne itt raktárakat el­helyezni. A megyei tanács múlt év januárjában megvitat­ta Kaposvár általános rendező, sí tervét az illetékesekkel. A részvevők megegyeztek abban, hogy a TÜZÉP-et és a többi vállalatot a gyékényesi vasút­vonal és a Kapos közötti terü­letre kell kitelepíteni. A So­mogy megyei Tanács Tervező Irodája hamarosan elkészíti az általános rendezési tervet. A gyékényesi vasútvonal és a Kapos közötti részen az Építő­ipari Vállalat, a Göngyölegel­látó Vállalat, a Tatarozó Vál­lalat, az "Útépítő Vállalat kap helyet. A MÁV vágánylekötő telepet épített ezen a telepen, s ezért húzódtak el a tervezési munkák. Amikör a szakembe­rek rögzítették elképzeléseiket, a megyei tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztályá­nak vezetője összehívja' az ér­dekelt vállalatokat, s mindent megtárgyal velük. Legalább egy' év kell ahhoz, hogy az említett területet feltöltsék, rendbe hozzák. A város meg­engedte a TÜZÉP-nek, hogy 1965 végéig használja a Szoko- la-berekben levő telepét. Eny­M//m M/W SJt&M A dolgozók anyagi felelősségének főbb szabályairól Minden dolgozó köteles véde­ni a társadalmi tulajdont. A vállalatnak vétkesen okozott kárért anyagi felelősséggel tar­tozik. A vétkesség azt jelenti, hogy a keletkezett kár és oko­zójának magatartása között ösz- szef üggésnek kell lennie. A dolgozó nemcsak tevőleges ma­gatartásával okozhat vétkesen kárt, hanem azzal is, hogy va­lamit nem tett meg. A dolgo­zótól kártérítés címén — az okozott kár összegétől függet­lenül — legföljebb egyhavi alapbérének 15 százalékát lehet követelni. Ez az összeg akkor sem emelkedhet, ha egy nap­tári hónapban többször is kárt okozott. Megjegyezzük, hogy a jutalékos bérrendszerben fog­lalkoztatott, viszonylag ala­csony alapbérű (úgynevezett biztosított bérrel alkalmazott) dolgozónál is az alapbért kell figyelembe venni, ha kártérí­tésre kötelezik. Ettől az álta­lános szabálytól eltér a felelős beosztású dolgozók anyagi fe­lelőssége. Ök hatheti munkabé­rük erejéig kötelezhetők kár­térítésre. Különösen fennáll ez akkor, ha a kár az ellenőrzés elhanyagolása vagy a kártérí­tési felelősség érvényesítésének elmulasztása miatt keletkezett. Mind a felelős beosztásban levő, mind a beosztott dolgozó a kár teljes erejéig tehető fele­lőssé, ha magatartását bűn- cselekménynek minősítik, és ezért a bíróság jogerősen el­ítéli. Ugyancsak a kár teljes megtérítésére kötelezhető a dol­gozó, ha a kár összege keve­sebb havi alapbérének 15 szá­zalékánál. Például egy 1500 fo­rint alapbérű dolgozó a 15 szá­zalék figyelembevételével csak 225 forint kártérítésre kötelez­hető akkor is, ha- 1000 forintra rúgó kárt okozott. Ha viszont az általa okozott kár csak 120 forint — mivel ez kevesebb egyhavi alapbérének 15 száza­lékánál — kötelezhető a teljes kár megtérítésére. Ha a dol­gozó a kárt valamely dolog el­idegenítésével vagy más szán­dékos magatartással idézte elő, a teljés kár kétszeres össze­géért lehet felelőssé tenni. Ak­kor pedig, ha az elidegenített dolog megkerül, értékének megfelelő Összeg megfizetésé­re kötelezhető. * * * Munkaügyi kérdés: Ha egy dolgozó két év anyagát egy tanév alatt végzi el. jogosult-e mind a két év után járó tanul­mányi szabadságra? Válasz: A Munkaügyi Minisz­térium, a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsának együttes állásfoglalása értelmében, ha a tovább tanuló dolgozó en­gedélyt kapott arra, hogy egy tanév anyagát rövidebb idő alatt végezze el, akkor a kö­telező foglalkozásokon való megjelenésre biztosított kedvez­mények a szükséges mérték­ben, a tanulmányi szabadság teljes mértékben erre a rövi­debb időre jár. Ha tehát egy év alatt két tanévet végez el a dolgozó, akkor a két tanév­re járó tanulmányi szabadság­ra jogosult. Ugyanebből az állásfoglalás­ból következik az is, hogy ha a a dolgozó valamilyen okból egy tanév anyagat két év alatt végzi el, akkor csak egy tan­évre szóló szabadságra jogo­sult. Dr. K. J. NŐI DIVATTASKA 73, - Ft-tól 250,— Ft-ig. (1903) nyi idő elég lesz a végleges te­lep megépítésére. Ha a TÜZÉP nem a végleges telep építésére fordította vol­na az ötmillió forintot, a nép­gazdaságot érte volna kár. Az érdekelt vállalatok képviselőd nemsokára összeülnek, s meg­tárgyalják a rakterülettel kap­csolatos elvi és gazdasági kér­déseket.« A városi tanács nem intézkedett Lapunk február 17-i szá­mában szóvá tettük, hogy a Hirdető Vállalat még a mai napig sem szállította el a megrendelt hirdetőoszlopokat a Vas- és Fémipari Vállalat udvarából, pedig az értük já­ró 5744 forintot már október 11-én kifizették. Jándi Mihály, a Magyar Hirdető főosztályvezetője a következőket fűzte írásunk­hoz: »A szóban forgó oszlopo­kat a városi tanács szereltet­te le városrendezési okokból. A kellő szakértelem nélkül el­távolított oszlopok megsérül­tek, a hirdető azonban rögtön intézkedett kijavításukról. A hirdetőoszlopok a régi helyük­re nem kerülhettek vissza, megkértük hát a városi taná­csot, adjon engedélyt arra, hogy máshol állítsuk fel őket. A tanács a város külső, gyér forgalmú pontjait nevezte meg engedélyében. A hirdetést fel­adó vállalatok érdeke és a nagyközönség igénye megkí­vánja, hogy forgalmas helye­ken legyenek a hirdetőoszlo­pok. A vita és a korán bekö­szöntött tél miatt nem tudtuk felállítani az oszlopokat. Az Építőipari Vállalat tudomá­sunk szerint már elkészítetfe az oszlopok felállításának költségvetését. A végleges azonban csak akkor készülhet el. ha eldől, hogy végül is hol állnak majd az oszlopok. A városi tanácsnak végre dönte­nie kellene a hirdetőoszlopok megfelelő és végleges helyé­ről.« „A sok szenvedésnek megvan az eredménye.. “ 1919-ben, ami­kor a Tanács­köztársaságot kikiáltották, a somogyvámosi gazdaságban voltam gépész, s bekerültem az ottani munkás- tanácsba. A Tanácsköztár­saságot ért im­perialista tá­madás hírére én is jelentkeztem Kaposváron a munkászászló­aljba vöröska­tonának. Ha­marosan engem is a frontra hüldtek. Salgótarjánnál a cseh imperialisták elleni harc köz­ben megsebesültem, és így ha­zakerültem. Mire meggyógyul­tam, a Tanácsköztársaság meg­bukott. Utána borzalmas na­pok következtek. Jöttek a da­rutollas Horthy-pribékek és összeszedték a kommunistá­kat. Két hétig az erdőben buj­káltam, de az éhség éjjelente többször hazakenyszentett. Valaki besúgott nekik, és ad­dig lestek a »nemzetőrök«, amíg egy éjszakai hazatértem­kor el nem fogtak. Igen meg­kínoztak, ráadásul gyalog vit­tek Lengyeltótiba. Itt talál­koztam össze öcsémmel, őt előbb fogták el, és már úgy megverték, hogy nem volt rajta emberi forma. Minden nap botokkal és ál­mos végű korbáccsal vertek, véresre. Amikor elszédültem, kidobtak a folyosóra, leöntöt­tek egy vödör vízzel, s ha magamhoz tértem, újból kezd­ték a kínzást. Végül a kezem­nél és lábamnál fogva húsz lépcsőn ledobtak egy pincébe. Sem enni, sem inni nem kap­tunk. A pince tele volt pat­kánnyal és békával, de még kígyó is volt ott. Az irtózat és halálfélelem gyötört, még leülni sem mertem. Volt köz­tünk egy ügyvéd is. öt egy ló farkához kötöt­ték, és addig nyargalt vele 1 végig a falun egy pribék, amíg az ügy­véd meg nem ÉL* | halt. Engem és l* öcsémet azzal biztattak<■: |p.. . »Holnap ti ke­rültök- sorra.« Ez azonban nem sikerült nekik, mert másnap elszállítottak bennünket. Öcsémet Pestre vitték, engem í Kaposvárra, a : fogház 9. szá- ] mú magánzárkájába. Itt se le­ülni, se lefeküdni nem lehe- j tett, és napjában csak egy­szer adtak egy deci vizét. Itt nem kínoztak, msként, »csak« éheztettek. Ügy elgyengültem, j hogy naponta sokszor össze- ’ estem. Ilyenkor leöntöttek egy : vödör vízzel. Miután ez gyak- j ran megismétlődött, orvost i hívtak, az azt mondta, nincs i semmi bajom, csak szimulá-! lók. De mivel se leülni, se le- ; feküdni nem volt szabad, bor­zasztóan kínlódtam. A fog­házőrök között volt egy idő- j sebb ember, az megsajnált, és j amikor takarítottam, azt súg- j ta. ha ö beszól, hogy »feküd­jön le, mert rögtön megvasa­lom-«, akkor feküdjek, s ha új­ból rám ordít, akkor azonnal keljek főt. Ez egy kissé köny- nyített a helyzetemen. Amikor aztán kiszabadultam, hosszú évekig minden héten a csend­őrségen kellett jelentkeznem. A kínzások nyomai még ma is láthatók a nyakcsigolyá­mon. De ez most már nem nagy baj, mert a sok szenve­désnek megvan az eredménye. Szabadok vagyunk. Mi, akik életben maradtunk, szomo­rúan emlékezünk vissza el­esett elvtársainkra. Elmondta: Obermayer Gyula, a Finommechanikai Vállalat dolgozója Kinek van is'axa? VITA EGY LELTÁRHIÁNYRÓL Az összeg nem nagy: 2003,10 forint. Sem a fonyódi íöldiművesszövetkezetet, sem a szövetkezeti mozgalmat nem rendítette meg anyagi alap­jaiban. Nem is ezért utaz­tunk Gabányi Ferenccel, a MÉSZÖV ellenőrzési osztályá­nak vezetőjével Fonyódra. A hiánnyal elszámoló idénytoolt- vezető, Szabó Lajos fonyódli- geti lakos kétségbeesett hangú levele késztetett bennünket erre. A levélben ez olvasható: »Már annyi helyen jártam panaszommal. Sehol nem in­tézkedtek megfelelően. Pedig az fmsz becsapott, megkárosí­tott ... Olyan hiányt fizettet­tek meg velem, ami nem áll fenn. De én csak egy egysze­rű, három elemit végzett em­ber vagyoki, nem értek a könyvelési fogásokhoz... Hat­tagú családot kell eltartanom kevés keresetemből és fizetni a hiányt. Segítsenek, intéz­kedjenek az igazságnak meg­felelően .. .« Az ügyet vizsgálta már a fonyódi FJK és a népi ellen- őírzési bizottság is. Mi sem tudtunk mást megállapítani a szövetkezetnél levő napi je­lentések, talblók, számlák, a befizetett bevétetek és a kü­lönböző leltárívek alapján, mint amit az FJK és a népi ellenőrzés: a hiány fennállott, s ezért Szabó Lajos a felelős. Valamennyi könyvelési adat megnyugtatóan pontos volt. Nem bizonyult igaznak, amit Szabó hozzánk írt levelében állított: «-Néhány áruval utó­lag terheltek be, s íey valójá­ban nem létező hiányt fizet­tettek velem...« Szabó alig több mint egy hónapig, 1962. augusztus 1-től szeptember 12-ig volt az fmsz alkalmazásában idényboltveze­tőként. Ez idő alatt 1394 fo­rintot keresett, viszont 2003,10 forint hiányt kellett vissza­fizetnie. Mi volt a hiány oka? Szán­dékosan károsította meg az fmsz-t Szabó, vagy hozzá nem értéséből származott a hiba? Az általa készített napi tabló­jelentések zavaros, pontatlan adatai azt mutatják, hogy nem sokat értett ehhez a munká­hoz, s ezért még egy ilyen kis büfé vezetésével sem lett vol­na szabad megbízni. Ezt az fmsz vezetői is elismerik. Szabó elpanaszolta, hogy a Mechanikai Laboratórium fo- nyócüigeti üdülőjében levő bü­fét nem tudta rendesen lezár­ni, a göngyöleget, sőt az üve­ges bort, sört, bambit is kény­telen volt zárható raktár hiá­nyában a szabadban, az ud­varon tárolni. Ezt — mint mondotta — többször jelentet­te az fmsz vezetőinek, de nem intézkedtek. Így volt-e vagy sem, utó­lag csaknem lehetetlen meg­állapítani. Sajnos, a szövetke­zet vezetői elkövették azt a hibát, hogy nem vizsgálták meg a hiány okát, s nem jár­tak el a törvények szellemé­ben. Aláírattak Szabóval egy papírt, hogy 2003,10 forint a hiánya, s megállapodtak vele, hogy több havi részletben visszafizeti. — Emberségből tettük, hogy ne kelljen bíróság elé állítani — mondják az fmsz vezetői. Ehhez nem volt joguk. Nem saját pénzükről, hanem a szö­vetkezetről volt szó! Vagy az, igazgatóságnak kellett volna jogerősen döntenie a hiány megfizetéséről, vagy pedig a bíróságnak kellett volna adni az ügyet. Emberségről beszél­nek az fmsz vezetői, de a hiányról nem írták le a kálót. Ez nem nagy összeg ugyan.de mégis 110 forint. Tetézték sza­bálytalanságukat azzal, hogy amikor Szabó a Somogy me­gyei Épitőipari Vállalathoz ment dolgozni, MIL-lapján a hiányt törvényesen letiltható tartozásként tüntették föl. Aláírásával hiába ismerte el Szabó a hiányt, ez csak közte és az fmsz vezetői közötti ma- gánmegállapodásra volt érvé­nyes. Szabó Lajos eddig csaknem 1500 forintot saját jószántáibó1 visszatérített. Most kijelentet­te, hogy nem hajlandó tovább fizetni, mert szerinte nemcsak ő, hanem a szövetkezet veze­tői is mulasztást követtek el. Kinek van igaza? Döntse el haladéktalanul a MÉSZÖV igazgatósága. S a jövőben min­den fmsz-vezető a törvények szellemében járjon el, ha lel­tárhiányt tapasztal. Sz. L. AZ ÉM PÉCSI ÉPÜLETANYAG. FUVAROZÓ VÁLLALAT gépkocsira és vagonrakodókat pécsi munkahelyre fölvesz. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osz­tályán, Péce, Megyeri út 50. Tanácsi igazolás szükséges. Szállás, étkezés biztosítva. ____________________(3423) H uszonöt stúdió készít hír­adókat és dokumentumfilmeket a Szovjetunióban. Évenként ezernégyszáz zor jelenik meg a íV'^2!lk \.':.zz:zí‘.ix lókból k5 kei’ülő negyven különböző híradó. \ filmekből csaknem 196 C!)0 kópiát készítenek. A stúdiók :?0Ó riport- és doku- mentumfilmet forgatnak éven­te. * * * Irving Berlin szerzem é- nyeit a magyar közönség is jól ismeri. A hetvenöt éves mestert érdeméremmel tün­tette ki a Hollywoodi Film. producerek Szövetsége zene­szerzői tevékenységéért. * * * Dosztojevszkij Bűn és bűn- hődés című rejényét filmesí. ti meg Orson Welles. Rasz- kolnyikov szerepét Maximi­lian Schell játssza. * * * Liselotte Pulver, O. W. Fischer és Lex Barker játs­szák a «-De kérem, ne a fe­leségemmel« című nyugat­német film főszerepeit. Marilyn ^omoe-liulfusz az Egyesült Államokban Gigantikus méreteket öltött az Egyesült Államokban a .-monroeizmus« vagy más szó­val a Marilyn Monroe-kultusz. Hollywoodban nemcsak régi, Itanem -új« Monroe-filmeket is forgalomba hoznak. Ezeket a be nem mutatott Monroe-fil- mekből kivágott jelenetekkel tarkítják. A festők portrékat készítenek róla, a hanglemez- gyártó vállalatok újabb és újabb fölvételekkel árasztják el a piacot. Egyre több fiatal lány vágya, hogy hasonlítson a tragikus sorsú művésznőre. Archív anyagokból négy doku­mentumfilmet készítettek Mon­roe életéről. Marilyn legesleg­utolsó fényképeiért az öt leg­nagyobb amerikai folyóirat verseng. Franciaországban bemutatták Jirl Trnka A kibernetikus nagymama című bábfilmjét. Noha nem látták el felirattal Trnka művét, mégis óriási si­kert aratott. A történet egy másik bolygón játszódik. A szülők a kibernetikus nagyma­mára bízzák hároméves kislá­nyukat, amíg ök dolgoznak. A kibernetikus nagymama egv mindent tudó, csodálatos ké­pességű szerkezet, a hipermo­dern kislány mégis a régimódi öreg nagyanyót választja. A Spiegel-ügy címmel ké­szít filmet K. F. P -? low nyugatnémet rendező. Azt mutatja be, hogyan hatott a német lakosságra ez a poli­tikai esemény. « * * Majd félmillió nézője vo1 huszonnyolc nap alatt a Vá­lás olasz módra című Piet Germi-filmnek Argentíná­ban. A mozik 25 000 dollárt vettek be egy hét alatt. Ger- mi alkotását április elején láthatják majd a kaposvári nézők. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: KOLDUS­DIÁK. Blaháné- és Vörös- marty-bérlet. S/iillöski.slak: HAMLETNEK NINCS IGAZA. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ CARTOUCHE. 10 éven alul nem ajánlott. Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor. (Március 27-ig.) SZABAD IFJÜSÁG FILMSZÍNHÁZ ÉS A TE SZERELMED IS. 14 éven alul nem ajánlott. Előadások kezdete 4, 6, • órakor. (Március 27-ig.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom