Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-16 / 39. szám

Szombat, 1963. február 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP fl péterhidai tsz-vezeíök viszontiátogatása Somoyyacsán Mit tegyenek a nagyobb részesedésért? ŐKET JELÖLTOK... A barcsi járásbeli péterhi­dai Kossuth Tsz a tabi járás­beli scmogyacsaá Aranykalászt választotta testvérszövetkeze­tének. A péterhidaiak viszont- látoga tárínak befejezéseként kibővített vezetőségi ülést tartottak az acsai szövetke­zetben. Hogyan értéh el Pé~ terhidán a 48 forintos munka­egység-részesedést, miképpen lehetne majd többet osztani Somogyacsán a 16 forint 77 fillérnél? •— ez volt a beszél­getés központi kérdése. Hizlaljanak több állatot — Jó csak ott lehet az ál­lattenyésztés, ahol jó a nö­vénytermesztés — mondotta többek között KrOsznai János péterhidai állattenyésztési bri­gádvezető. — Növeljék a ter­méseredményeket, nem sza­bad megelégedni a holdankón- ti 12 mázsa májusi morzsolt kukoricával; burgonyából is tartani lehet a 100 mázsás át­lagot annál is inkább, mivel tavaly bebizonyították, hogy I nemcsak ennyit, hanem még többet is megterem az acsai I határ. A növénytermesztés át j lagainak növekedése elősegíti az eddiginél nagyobb arányú állattenyésztést. A gazdaság évente nem 200—250, hanem SCO—1000 hízott sertést takar- mányozhatna. Igaz, hogy szarvasmarha-istállónak htján vannak, de ha ez a problémá­juk is megoldódik, jobban bol­dogulnak majd. És foglalkoz­zanak marhahizlalással is, jobban, mint eddig. Kevés a 40 hízémaxha, ez a szövetke­zet meghizlaPhatna 80—100-at is évente. Persze abraktakar­mányt és pillangósokat' is töb­bet kellene termelni. Rrdem szerint premizáljanak A brigádvezető ezután az állatgondozók munkájáról be­szélt. — Ügy láttam, hogy túl nagy a ráfordítás az állatok­ra, és nem térül meg. Nyolc- tíz takarmány őst alkalmaznak, s naponta együttvéve 12—13 munkaegységet kapnak. Ná­lunk ugyanennyi jószágot négy takarmányos lát el, napi ke­resetük összesen nem több öt egységnél. Elmondta azt is, hogy a gondozóiját érdekeltté hellene tenni a termelésben. Hasznos lenne például, ha a fejőket nem átalányban béreznék, ha­nem 100 literenként állapíta­nák meg az egységet. A hí­zóknál a súlygyarapodás alap­ján történő premizálást java­solta. Felhívta az acsaiak fi­gyelmét, hogy a sertéstenyész­tőket is munkájuk eredmé­nyessége arányában javadal­mazzák. — Nem min-1 egy ’ogy hány újszülött állat marad életben, és milyen súlyban választják le őket. Nálunk elles idején a gondozók ott ülnek a kutricák- náH meg a tehénistállóiban még é jszaka is. Rendetzéh a fogathasználatot Törökkoppá nyiak Homokszetiígyorgyön ^ ................'••.vÄjKv.v. : : A barcsi és a ta­hi járás együttmű­ködésének kereté­ben a homokszent- györgyi Zöldmező a törökképp ányi Koppányvölgyéniek testvérszovetkezie- te. A kapcsolat ki­építése végett Ta­kács Ferenc elnök, Horváth Ferenc főmezőgazdász, Bodó Lőrincz ve­zetőségi tag és Györki István munkacsapat-ve­zető látogatott él nemrégiben Ho- mokszen tgyörgy re. A Zöldmező Tsz- ben három napig tanulmányozták a növénytermelési, állattenyésztési és munkaszervezési módszereket, és ismerkedtek a testvérközség éle­tével. A kimagasló eredményeik láttán azt kérték a szenit- györgyiektől, hogy kivált állatte­nyésztésük rendbe hozásához adjanak majd helyszíni se­gítséget. Megígér­ték a vendéglátók, hogy Berki József elnökkel, Szakács József párttitkár­ral és Bojtor Já­nos vezetőségi tag­gal együtt Papp János főállatte- nyésztó is egész évben rendszere­sen ellátogat Tö- rökikoppányba. Nagnt János péterhidai fő­mezőgazdász főként a munka- fegyelemről beszélt. — Amiint hallottam, a foga­tokat az és akkor használja, aki és amikor éppen akarja nrnden rendelkezés és elszá­molás nélkül. A nyáron pél­dául reggel 7—8 óraikor fog­tak be a kocsisok, és csak dé­lig dolgoztak a közösben, délután háztáji és egyéb mun­kák után néztek. Így a foga­tok kihasználatlanok marad­tak. Nálunk egy-egy kocsis naponta átlag három órával többet dolgozik, mint az it­teniek. Somogyacsán előbb meg kell szilárdítani a mun­kafegyelmet, el kell érni, hogy szervezetten induljanak mun­kába az , emberek. —Félre kell dobni azt a felfogást, amelyet még elég gyakran hangoztatnak; »Majd akkor dolgozunk, ha nálunk is legalább 35—40 forintot ér a munkaegység.« És addig ki fogja meg a munkát, 7-i te­remti elő a részesedést? Azért nem a szomszédoknak, hanem az acsaiaknak kell megdolgoz­niuk! Ha előbb látnak hozzá, hamarabb kilábalnak a bajok­ból, ha későbben szánják rá magukat, akkor még hosszú évek kellenek hozzá. Porczió György, az acsai Aranykalász elnöke ezzel zár­ta be a gyűlést: — Megszívlel- jük a péterhidaiak észrevéte­leit ... Hemesz Ferenc A ligha szüksé- as közelebbrő. omutaitni a So­mogy megyei embereknek Szirmai Jenő elvtársat, a ZÖVOSZ el­nökét. Jól is­merik szerte a negyében, hi­szen hosszú -'nk’g n Mr- •~'T Szocialis- 1 - Munkáspárt "gye; Nzott- ágánafc első titkára volt. 1921-ben szüle­tett. Már gyer­mekkorában megtanulta, nogy mi a munka. S megtanulta azt is, hogy hol az igszság. A kaposvári mun­kásotthon kommunistái igazították első lé­péseit. Kiváló harcos lett belőle, s így vált a megye egyik legjobb vezetőjévé. Dolgozott a kommunista ifjúmunkás-mozgalomban a fel- szabadulás előtt és után, aztán a párt hívta. Szükség volt tudására, tapasztalataira. Az el­lenforradalom után lett a megyei pártbizott­ság első titkára, és nagy része volt abban, hogy a párt megyén' .-ben is képes volt politi­kai, gazdasági és kulturális céljainak eléré­séi e. Jelenleg országos funkcióban dolgozik, de gyakran visszalátogat szőkébb hazájába, Somogyba, hogy tanácsaival, javaslataival se­gítse a munkát. Országgyűlési képviselőnek jelöltük. f/ arga K&> ' roly elv*- .rsat jól isme­rik a megye falvaiban. 1925- fcen született^ Politikai tevé­kenységét szü­lőfalujában, Ziú mányban kezd­te. Részt vett a földosztó bi­zottság munká­jában, segített, hogy az apjá­hoz hasonló fa­lusi szegények megkapják ősi jussukat. 1947-ten a kisgazdapárt megye: el-őke; 1949-ben ersz ggyűlési képviselővé vá'as tják. Részit vett a Függetlenségi Népfront alakuló kongresszusán és kezdettől fogva elnöke a Hazafias Népfront Somogy megyei bizottsá­gának. Mint a Termelőszövetkezeti Beruházási Iro­da vezetője sokat fáradozik a megye közös gazdaságainak megerősítéséért, a falusi nép boidogulá ráért. A csurgói Zrínyi Termelőszövetkezet tagjai jelölték országgyűlési képviselőnek. Bíznak benne, hogy ugyanolyan lerkiésmer tesen kép­viseli majd érdekeiket az új parlamentben is, mint eddig tette. Mezőgazdasági szakközépiskolákat szerveznek A mezőgazdasági szakközép- iskolák kialakítása egyik leg­célravezetőbb útjának azt tart­ják, hogy a nagyobb községek­ben, a fejlődő településeken ti­zenkét évfolyamos iskolákat indítsanak. Ezek utolsó négy évfolyamában szervezik meg a szakközépiskolai osztályokat. Életre hívásukat az indokolja, hogy a mezőgazdaságban egy­re több jól képzett szakember­re van szükség. A falusi mezőgazdasági szakközépiskolák szervezésé­hez csak ott kezdenek hozzá, ahol nem okoz nehéséget sem a tárgyi, sem a személyi felté­telek biztosítása. Tanulmányaik befejezésével érettségi bizo­nyítványhoz és valamilyen mezőgazdasági szakmunkás- képesítéshez jutnak a fiatalok. Például öntözéses növényter­mesztő gépész, mezőgazdasági gépszerelő, mezőgazdasági elektromos berendezésszerelő, növényvédő gépész és egyéb, a szakmunkásképzési jegyzék­ben szereplő mezőgazdasági szakmákat sajátíthatnak el. Nyugodt lelkiismerettel — Nálam fogsz lakni! — mondta végül, és megelőzve Belgorodov tiltakozását még hozzátette: — Ellenkezésre ne is gondolj. Úgysem segít. Ez el­döntött dolog. Feleségem, Var­vara Mihajlovna nagy öröm­mel vár. Amikor majd teljesen/ rendbe i önnek az ügyeid, me­hetsz, ahová akarsz. Most pe­dig indulok a főorvoshoz. Ké­szülj fel az útra. Tizenegyedik fejezet Kazanszkij ék türelmcltenúl várták Belgorodovot. Pavel Lvovics felesége, Varvara Mi­hajlovna és fiuk, a pisze orrú, boglyas rőt hajú, fürge Misa egyaránt ünnepélyesen készül­tek a találkozóra. Az orvos egykori katonatársait itt min­dig nagy örömmel fogadták. Belgorodov iránt különben mély hálát is éreztek, hiszen a biztos haláltól mentette meg Pavel Lvovicsot. Misa égett a vágytól, hogy mielőbb meglát­hassa a bátor partizánt. Amikor Belgorodov a szobá­ba lépett, pillanatnyi csönd állt be. — No, mi az, tán elaludta­tok? — kiáltott vidáman Ka- zanszkij. — Varja! Fogadd a vendéget! Belgorodov kissé zavarba esett. Ö valahogy egészen más­ként képzelte el Kazanszkij fe­leségét: s most itt állt előtte egy középtermetű, kissé telt, de mégis jó alakú asszony. Nagy, zöldesszürke szeme ra­gyogott az örömtől. Gesztenye- barna haját koszorúba fonva hordta. Sápadt arcát könnyű pír színesítette, halványan fes­tett, szeszélyes vonalú ajka barátságosan mosolygott. Ez tehát Kazanszkij felesége?» Szép asszony, meg kell adni! — Kérem, vegye le a kabát­ját, Vaszilij Zaharovics! — mondta kellemes, mély han­gon, és kezet nyújtott. — Fér­jem annyit mesélt önről, hogy úgy érzem, legalább kétszáz esztendeje ismerjük egymást, és jó barátok vagyunk! — mo­solygott, és pisze orrán apró ráncok jelentek meg. »•Hol és mikor láttam ezt az arcot?« — gyötrődött Belgoro­dov, és emlékezetében sorra vette valamennyi ismerősét. Egész esite nem tudott szaba­dulni ettől a gondolattól. • A kényelmes lakás, a baráti társaságban elfogyasztott bor újraélesztette elcsitult bánatát. Gondolatai visszatértek Ligyi- jához. Ugyan, mi lehet véle? — Vaszilij Zaharovics! — fordult hozzá Varvara Mihaj- lovnak, amikor észrevette, hogy vendége arca elkomorul. — Megbeszéltük a férjemmel, hogy a szabadságát velünk együtt kel eltöltende. Gyönyö­rű villánk van Primorszkban, közvetlenül a tengerparton. Innen mindössze háromórá­nyira autóval. Nagyon szeret­ném, ha' velünk tartana. Fér­jem már régóta álmodozik er­ről. Lebarnulunk, csónaká­zunk. — Aligha lennék kellemes nyaralótárs! — felelte Belgoro­dov. — Ilyesmire most még gondolni sem tudok. — Felállt, és izgatottan végigment a szo­bán. — Nincs igazad, Vaszilij! — jegyezte meg Kazanszkij. — Feltétlenül szükséged van a pihenésre. Ezt mint orvos ta­nácsolom neked. — De minek is beszélőm k erről > — mondotta Belgoro­dov kissé bosszankodva. — Nincs itt az üdülés ideje. — Hogyan mondhat ilyet, Vaszilij Zaharovics! — ellen­kezett Varvara Mihajlovna, aki félreértette gondolatát. — Nézzen ki az ablakon, már vi­rágzik az almafa. Egy hónap múlva bátran leutazhatunk a tengerhez. És tudja-e — mo­solygott pajkosan, miközben Belgorodovnak ismét úgy rémlett, hogy ezt a mosolyt már látta valahol —, a fér­jem arról álmodozik, hogy Melehov is velünk utazhatna! Hiszen olyan régen nem lát­ták egymást. Együtt lennének ismét a kipróbált, régi bará­tok. Mily csodás lenne! Ugye, beleegyezik, Vaszilij Zaharo­vics? Belgorodov nem válaszolt. Leült Kazanszkijjal szemközt, és hallgatagon megtömte pi­páját. Különösnek tartotta, de Varvara Mihajlovna rendkívül vonzó vonásai valami nyo­masztó emlékkel társultak. Ügy elmélyedt gondolataiban, hogy nem is válaszolt a kér­désre. Misa egyetlen pillanatra sem vette le rajongó tekinte­tét Belgorodovról. Most gyer­meki közvetlenséggel hozzási­mult, átölelte a nyakát, és for­rón megcsókolta. — Vaszja bácsi! Jöjjön ve­lünk! — kérlelte. — Adok horgot is, hogy együtt mehes­sünk horgászni ... Nagyon ké­rem, tessék eljönni! — Jól van, kisfiam, meglát­juk! — válaszolt kitérően a férfi. Magához szorította a gyermeket, miközben torka el­szorult, és könnyek szöktek a szemébe. Mindenki hallgatott. Pavel Lvovics szemével intett fele­ségének: az asszony felállt, és aludni vitte Misát. — Ó. Pavel! — tört ki Bel- gorodovból a fáidaimas kiál­tás. — Bár tudnám, hogy mit követett el a lányom, milyen nagy a bűne! —A részleteket nem isme­rem — kezdte óvatosan Ka­zanszkij —, csak azt tudom, hogy egy egész család életére tört. A család feje Matvejev: egy számmal jelzett hadiüzem igazgatója. — Meghalt valaki? — sá­padt el Belgorodov. — Nem! — nyugtatta meg sietve Kazanszkij. —• Matve- jevnek azonban csak hajszá­lon függött az élete. Ezenkí­vül revolverlövéssel megsebe­sített egy leányt is, és egy or­vosnőt. Belgorodov lesújtva hallga­tott. (Foli/tatfttkJ Közeledik a termelésig ta­nácskozás ideje a Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Mintegy előkészítéseként a vállalat vezetői, szakemberei üzemi tanácsülésen tárgyaltak a múlt évi munkáról, az idei tervekről. Eldöntötték, mivel lépnek a termelési tanács ko- zás elé, hogyan tájékoztatják a munkásokat a feladatokról, milyen kérdéseket vitatnak meg velük. Szeretnénk — mondták —, ha a dolgozók el­mondanak véleményüket, s ja­vaslataikkal segítenék a ter­vek határidőre való teljesíté­sét. Hogy a munkások mennyire felelnek meg a várakozásnak, az attól is függ, hogy vajon az üzem vezetőd megoldot­ták-e azokat a problémákat, megvalósították-e azokat a ja­vaslatokat, amelyeket az elő­ző termelési tanácskozáson ve­tettek föl. Érdemes volt-e szó­vá tennie Vincze Gyulánénak, Kovács Józsefnének, hogy a kövértollszárítás nem kielégí­tő, s hátráltatja a munkát? Va­jon nem talált-e süket fülek­re Miklós Ferencné kérése, hogy az üzem vezetői gondos­kodjanak áriról, hogy az utó- kopasztóban a hattagú brigád­nak megfelelő székek áldjanak rendelkezésére a munkához? Nem maradt-e • eredménytelen Nagy Józsefnek az üzem kor­szerűtlen csatornáinak meg­javítását sürgető felszólalása? AZ ÉM 44. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT (Bpest, V., Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal fölvesz ács- és állványozó szakmunkásokat. Szállást és napi kétszeri ét­kezést biztoBÍtnnk. Munka­ruhát 6 hónapig nem adnnk. Szerszí ra szükséges. Tanácsi igazoltat kérünk. Munka­helyek csak Budapesten. (3340) Horváth Sándor kérésére gon­doskodtak-e a ládaszegezők téli elhelyezéséről? Ostoros István igazgató nem tart tőle, hogy a termelési ta­nácskozáson szemére vetik, hogy az észrevételek, javasla­tok nyomán nem intézkedett a vállalat vezetőségé. Nyugodt lelkiismerettel áll a munká­sok elé, sorra veheti a leg­utóbbi termelési tanácskozás­ról készült jegyzőkönyvben leírt felszólalásokat. Beszá­molhat arról, hogy rendbe hoz. ták a kövórtoUszárító berende­zést; új elszívócsatomát sze­reltek föl; az utókopasztóba szabályozható, fehér laborató­riumi székeket vásároltak. Az üzem csatornahálózatát isi megjavítják hamarosan a re­konstrukció alkalmával. A ládaszegezőket megfelelő kö­rülmények közé helyezték az úgynevezett téli műhelyben. A válladat dolgozói megbe­csülésük egyik jeleként érté­kelik, hogy az üzem vezetői tárr a szkodnak rájuk, hallgat­nak szavukra, tehát érdemes javasolni. A vezetők pedig — azon túl, hogy nem lesz ké­nyelmetlen beszámolni róla, mit tettek az előző termelési tanácskozáson elhangzott fel­szólalások nyomán — számít­hatnak arra, hogv a munká­sok ismét elmondják vélemé­nyüket, s javaslataikkal segí­tik az új feladatok megvalósí­tását. Sz. N. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat mélyépítési részlegéhez úf- és mélyépítésben jártas dolgozókat fölvesz. Jelentkezés: Kaposvár, Májas 1. n. 57. (16019) M EGHÍVÓ A KAPOSVÁRI FÖI,DM U VESSZŐ VETK EZ EJ február 17-én, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a MÁV-székházban tartja tervbeszémoló taggyűlését. Kérjük a tagság teljes számban való megjelenését. Igazgatóság. _________________________________(3348)

Next

/
Oldalképek
Tartalom