Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-16 / 39. szám
Szombat, 1963. február 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP fl péterhidai tsz-vezeíök viszontiátogatása Somoyyacsán Mit tegyenek a nagyobb részesedésért? ŐKET JELÖLTOK... A barcsi járásbeli péterhidai Kossuth Tsz a tabi járásbeli scmogyacsaá Aranykalászt választotta testvérszövetkezetének. A péterhidaiak viszont- látoga tárínak befejezéseként kibővített vezetőségi ülést tartottak az acsai szövetkezetben. Hogyan értéh el Pé~ terhidán a 48 forintos munkaegység-részesedést, miképpen lehetne majd többet osztani Somogyacsán a 16 forint 77 fillérnél? •— ez volt a beszélgetés központi kérdése. Hizlaljanak több állatot — Jó csak ott lehet az állattenyésztés, ahol jó a növénytermesztés — mondotta többek között KrOsznai János péterhidai állattenyésztési brigádvezető. — Növeljék a terméseredményeket, nem szabad megelégedni a holdankón- ti 12 mázsa májusi morzsolt kukoricával; burgonyából is tartani lehet a 100 mázsás átlagot annál is inkább, mivel tavaly bebizonyították, hogy I nemcsak ennyit, hanem még többet is megterem az acsai I határ. A növénytermesztés át j lagainak növekedése elősegíti az eddiginél nagyobb arányú állattenyésztést. A gazdaság évente nem 200—250, hanem SCO—1000 hízott sertést takar- mányozhatna. Igaz, hogy szarvasmarha-istállónak htján vannak, de ha ez a problémájuk is megoldódik, jobban boldogulnak majd. És foglalkozzanak marhahizlalással is, jobban, mint eddig. Kevés a 40 hízémaxha, ez a szövetkezet meghizlaPhatna 80—100-at is évente. Persze abraktakarmányt és pillangósokat' is többet kellene termelni. Rrdem szerint premizáljanak A brigádvezető ezután az állatgondozók munkájáról beszélt. — Ügy láttam, hogy túl nagy a ráfordítás az állatokra, és nem térül meg. Nyolc- tíz takarmány őst alkalmaznak, s naponta együttvéve 12—13 munkaegységet kapnak. Nálunk ugyanennyi jószágot négy takarmányos lát el, napi keresetük összesen nem több öt egységnél. Elmondta azt is, hogy a gondozóiját érdekeltté hellene tenni a termelésben. Hasznos lenne például, ha a fejőket nem átalányban béreznék, hanem 100 literenként állapítanák meg az egységet. A hízóknál a súlygyarapodás alapján történő premizálást javasolta. Felhívta az acsaiak figyelmét, hogy a sertéstenyésztőket is munkájuk eredményessége arányában javadalmazzák. — Nem min-1 egy ’ogy hány újszülött állat marad életben, és milyen súlyban választják le őket. Nálunk elles idején a gondozók ott ülnek a kutricák- náH meg a tehénistállóiban még é jszaka is. Rendetzéh a fogathasználatot Törökkoppá nyiak Homokszetiígyorgyön ^ ................'••.vÄjKv.v. : : A barcsi és a tahi járás együttműködésének keretében a homokszent- györgyi Zöldmező a törökképp ányi Koppányvölgyéniek testvérszovetkezie- te. A kapcsolat kiépítése végett Takács Ferenc elnök, Horváth Ferenc főmezőgazdász, Bodó Lőrincz vezetőségi tag és Györki István munkacsapat-vezető látogatott él nemrégiben Ho- mokszen tgyörgy re. A Zöldmező Tsz- ben három napig tanulmányozták a növénytermelési, állattenyésztési és munkaszervezési módszereket, és ismerkedtek a testvérközség életével. A kimagasló eredményeik láttán azt kérték a szenit- györgyiektől, hogy kivált állattenyésztésük rendbe hozásához adjanak majd helyszíni segítséget. Megígérték a vendéglátók, hogy Berki József elnökkel, Szakács József párttitkárral és Bojtor János vezetőségi taggal együtt Papp János főállatte- nyésztó is egész évben rendszeresen ellátogat Tö- rökikoppányba. Nagnt János péterhidai főmezőgazdász főként a munka- fegyelemről beszélt. — Amiint hallottam, a fogatokat az és akkor használja, aki és amikor éppen akarja nrnden rendelkezés és elszámolás nélkül. A nyáron például reggel 7—8 óraikor fogtak be a kocsisok, és csak délig dolgoztak a közösben, délután háztáji és egyéb munkák után néztek. Így a fogatok kihasználatlanok maradtak. Nálunk egy-egy kocsis naponta átlag három órával többet dolgozik, mint az itteniek. Somogyacsán előbb meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, el kell érni, hogy szervezetten induljanak munkába az , emberek. —Félre kell dobni azt a felfogást, amelyet még elég gyakran hangoztatnak; »Majd akkor dolgozunk, ha nálunk is legalább 35—40 forintot ér a munkaegység.« És addig ki fogja meg a munkát, 7-i teremti elő a részesedést? Azért nem a szomszédoknak, hanem az acsaiaknak kell megdolgozniuk! Ha előbb látnak hozzá, hamarabb kilábalnak a bajokból, ha későbben szánják rá magukat, akkor még hosszú évek kellenek hozzá. Porczió György, az acsai Aranykalász elnöke ezzel zárta be a gyűlést: — Megszívlel- jük a péterhidaiak észrevételeit ... Hemesz Ferenc A ligha szüksé- as közelebbrő. omutaitni a Somogy megyei embereknek Szirmai Jenő elvtársat, a ZÖVOSZ elnökét. Jól ismerik szerte a negyében, hiszen hosszú -'nk’g n Mr- •~'T Szocialis- 1 - Munkáspárt "gye; Nzott- ágánafc első titkára volt. 1921-ben született. Már gyermekkorában megtanulta, nogy mi a munka. S megtanulta azt is, hogy hol az igszság. A kaposvári munkásotthon kommunistái igazították első lépéseit. Kiváló harcos lett belőle, s így vált a megye egyik legjobb vezetőjévé. Dolgozott a kommunista ifjúmunkás-mozgalomban a fel- szabadulás előtt és után, aztán a párt hívta. Szükség volt tudására, tapasztalataira. Az ellenforradalom után lett a megyei pártbizottság első titkára, és nagy része volt abban, hogy a párt megyén' .-ben is képes volt politikai, gazdasági és kulturális céljainak eléréséi e. Jelenleg országos funkcióban dolgozik, de gyakran visszalátogat szőkébb hazájába, Somogyba, hogy tanácsaival, javaslataival segítse a munkát. Országgyűlési képviselőnek jelöltük. f/ arga K&> ' roly elv*- .rsat jól ismerik a megye falvaiban. 1925- fcen született^ Politikai tevékenységét szülőfalujában, Ziú mányban kezdte. Részt vett a földosztó bizottság munkájában, segített, hogy az apjához hasonló falusi szegények megkapják ősi jussukat. 1947-ten a kisgazdapárt megye: el-őke; 1949-ben ersz ggyűlési képviselővé vá'as tják. Részit vett a Függetlenségi Népfront alakuló kongresszusán és kezdettől fogva elnöke a Hazafias Népfront Somogy megyei bizottságának. Mint a Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda vezetője sokat fáradozik a megye közös gazdaságainak megerősítéséért, a falusi nép boidogulá ráért. A csurgói Zrínyi Termelőszövetkezet tagjai jelölték országgyűlési képviselőnek. Bíznak benne, hogy ugyanolyan lerkiésmer tesen képviseli majd érdekeiket az új parlamentben is, mint eddig tette. Mezőgazdasági szakközépiskolákat szerveznek A mezőgazdasági szakközép- iskolák kialakítása egyik legcélravezetőbb útjának azt tartják, hogy a nagyobb községekben, a fejlődő településeken tizenkét évfolyamos iskolákat indítsanak. Ezek utolsó négy évfolyamában szervezik meg a szakközépiskolai osztályokat. Életre hívásukat az indokolja, hogy a mezőgazdaságban egyre több jól képzett szakemberre van szükség. A falusi mezőgazdasági szakközépiskolák szervezéséhez csak ott kezdenek hozzá, ahol nem okoz nehéséget sem a tárgyi, sem a személyi feltételek biztosítása. Tanulmányaik befejezésével érettségi bizonyítványhoz és valamilyen mezőgazdasági szakmunkás- képesítéshez jutnak a fiatalok. Például öntözéses növénytermesztő gépész, mezőgazdasági gépszerelő, mezőgazdasági elektromos berendezésszerelő, növényvédő gépész és egyéb, a szakmunkásképzési jegyzékben szereplő mezőgazdasági szakmákat sajátíthatnak el. Nyugodt lelkiismerettel — Nálam fogsz lakni! — mondta végül, és megelőzve Belgorodov tiltakozását még hozzátette: — Ellenkezésre ne is gondolj. Úgysem segít. Ez eldöntött dolog. Feleségem, Varvara Mihajlovna nagy örömmel vár. Amikor majd teljesen/ rendbe i önnek az ügyeid, mehetsz, ahová akarsz. Most pedig indulok a főorvoshoz. Készülj fel az útra. Tizenegyedik fejezet Kazanszkij ék türelmcltenúl várták Belgorodovot. Pavel Lvovics felesége, Varvara Mihajlovna és fiuk, a pisze orrú, boglyas rőt hajú, fürge Misa egyaránt ünnepélyesen készültek a találkozóra. Az orvos egykori katonatársait itt mindig nagy örömmel fogadták. Belgorodov iránt különben mély hálát is éreztek, hiszen a biztos haláltól mentette meg Pavel Lvovicsot. Misa égett a vágytól, hogy mielőbb megláthassa a bátor partizánt. Amikor Belgorodov a szobába lépett, pillanatnyi csönd állt be. — No, mi az, tán elaludtatok? — kiáltott vidáman Ka- zanszkij. — Varja! Fogadd a vendéget! Belgorodov kissé zavarba esett. Ö valahogy egészen másként képzelte el Kazanszkij feleségét: s most itt állt előtte egy középtermetű, kissé telt, de mégis jó alakú asszony. Nagy, zöldesszürke szeme ragyogott az örömtől. Gesztenye- barna haját koszorúba fonva hordta. Sápadt arcát könnyű pír színesítette, halványan festett, szeszélyes vonalú ajka barátságosan mosolygott. Ez tehát Kazanszkij felesége?» Szép asszony, meg kell adni! — Kérem, vegye le a kabátját, Vaszilij Zaharovics! — mondta kellemes, mély hangon, és kezet nyújtott. — Férjem annyit mesélt önről, hogy úgy érzem, legalább kétszáz esztendeje ismerjük egymást, és jó barátok vagyunk! — mosolygott, és pisze orrán apró ráncok jelentek meg. »•Hol és mikor láttam ezt az arcot?« — gyötrődött Belgorodov, és emlékezetében sorra vette valamennyi ismerősét. Egész esite nem tudott szabadulni ettől a gondolattól. • A kényelmes lakás, a baráti társaságban elfogyasztott bor újraélesztette elcsitult bánatát. Gondolatai visszatértek Ligyi- jához. Ugyan, mi lehet véle? — Vaszilij Zaharovics! — fordult hozzá Varvara Mihaj- lovnak, amikor észrevette, hogy vendége arca elkomorul. — Megbeszéltük a férjemmel, hogy a szabadságát velünk együtt kel eltöltende. Gyönyörű villánk van Primorszkban, közvetlenül a tengerparton. Innen mindössze háromórányira autóval. Nagyon szeretném, ha' velünk tartana. Férjem már régóta álmodozik erről. Lebarnulunk, csónakázunk. — Aligha lennék kellemes nyaralótárs! — felelte Belgorodov. — Ilyesmire most még gondolni sem tudok. — Felállt, és izgatottan végigment a szobán. — Nincs igazad, Vaszilij! — jegyezte meg Kazanszkij. — Feltétlenül szükséged van a pihenésre. Ezt mint orvos tanácsolom neked. — De minek is beszélőm k erről > — mondotta Belgorodov kissé bosszankodva. — Nincs itt az üdülés ideje. — Hogyan mondhat ilyet, Vaszilij Zaharovics! — ellenkezett Varvara Mihajlovna, aki félreértette gondolatát. — Nézzen ki az ablakon, már virágzik az almafa. Egy hónap múlva bátran leutazhatunk a tengerhez. És tudja-e — mosolygott pajkosan, miközben Belgorodovnak ismét úgy rémlett, hogy ezt a mosolyt már látta valahol —, a férjem arról álmodozik, hogy Melehov is velünk utazhatna! Hiszen olyan régen nem látták egymást. Együtt lennének ismét a kipróbált, régi barátok. Mily csodás lenne! Ugye, beleegyezik, Vaszilij Zaharovics? Belgorodov nem válaszolt. Leült Kazanszkijjal szemközt, és hallgatagon megtömte pipáját. Különösnek tartotta, de Varvara Mihajlovna rendkívül vonzó vonásai valami nyomasztó emlékkel társultak. Ügy elmélyedt gondolataiban, hogy nem is válaszolt a kérdésre. Misa egyetlen pillanatra sem vette le rajongó tekintetét Belgorodovról. Most gyermeki közvetlenséggel hozzásimult, átölelte a nyakát, és forrón megcsókolta. — Vaszja bácsi! Jöjjön velünk! — kérlelte. — Adok horgot is, hogy együtt mehessünk horgászni ... Nagyon kérem, tessék eljönni! — Jól van, kisfiam, meglátjuk! — válaszolt kitérően a férfi. Magához szorította a gyermeket, miközben torka elszorult, és könnyek szöktek a szemébe. Mindenki hallgatott. Pavel Lvovics szemével intett feleségének: az asszony felállt, és aludni vitte Misát. — Ó. Pavel! — tört ki Bel- gorodovból a fáidaimas kiáltás. — Bár tudnám, hogy mit követett el a lányom, milyen nagy a bűne! —A részleteket nem ismerem — kezdte óvatosan Kazanszkij —, csak azt tudom, hogy egy egész család életére tört. A család feje Matvejev: egy számmal jelzett hadiüzem igazgatója. — Meghalt valaki? — sápadt el Belgorodov. — Nem! — nyugtatta meg sietve Kazanszkij. —• Matve- jevnek azonban csak hajszálon függött az élete. Ezenkívül revolverlövéssel megsebesített egy leányt is, és egy orvosnőt. Belgorodov lesújtva hallgatott. (Foli/tatfttkJ Közeledik a termelésig tanácskozás ideje a Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Mintegy előkészítéseként a vállalat vezetői, szakemberei üzemi tanácsülésen tárgyaltak a múlt évi munkáról, az idei tervekről. Eldöntötték, mivel lépnek a termelési tanács ko- zás elé, hogyan tájékoztatják a munkásokat a feladatokról, milyen kérdéseket vitatnak meg velük. Szeretnénk — mondták —, ha a dolgozók elmondanak véleményüket, s javaslataikkal segítenék a tervek határidőre való teljesítését. Hogy a munkások mennyire felelnek meg a várakozásnak, az attól is függ, hogy vajon az üzem vezetőd megoldották-e azokat a problémákat, megvalósították-e azokat a javaslatokat, amelyeket az előző termelési tanácskozáson vetettek föl. Érdemes volt-e szóvá tennie Vincze Gyulánénak, Kovács Józsefnének, hogy a kövértollszárítás nem kielégítő, s hátráltatja a munkát? Vajon nem talált-e süket fülekre Miklós Ferencné kérése, hogy az üzem vezetői gondoskodjanak áriról, hogy az utó- kopasztóban a hattagú brigádnak megfelelő székek áldjanak rendelkezésére a munkához? Nem maradt-e • eredménytelen Nagy Józsefnek az üzem korszerűtlen csatornáinak megjavítását sürgető felszólalása? AZ ÉM 44. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT (Bpest, V., Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal fölvesz ács- és állványozó szakmunkásokat. Szállást és napi kétszeri étkezést biztoBÍtnnk. Munkaruhát 6 hónapig nem adnnk. Szerszí ra szükséges. Tanácsi igazoltat kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. (3340) Horváth Sándor kérésére gondoskodtak-e a ládaszegezők téli elhelyezéséről? Ostoros István igazgató nem tart tőle, hogy a termelési tanácskozáson szemére vetik, hogy az észrevételek, javaslatok nyomán nem intézkedett a vállalat vezetőségé. Nyugodt lelkiismerettel áll a munkások elé, sorra veheti a legutóbbi termelési tanácskozásról készült jegyzőkönyvben leírt felszólalásokat. Beszámolhat arról, hogy rendbe hoz. ták a kövórtoUszárító berendezést; új elszívócsatomát szereltek föl; az utókopasztóba szabályozható, fehér laboratóriumi székeket vásároltak. Az üzem csatornahálózatát isi megjavítják hamarosan a rekonstrukció alkalmával. A ládaszegezőket megfelelő körülmények közé helyezték az úgynevezett téli műhelyben. A válladat dolgozói megbecsülésük egyik jeleként értékelik, hogy az üzem vezetői tárr a szkodnak rájuk, hallgatnak szavukra, tehát érdemes javasolni. A vezetők pedig — azon túl, hogy nem lesz kényelmetlen beszámolni róla, mit tettek az előző termelési tanácskozáson elhangzott felszólalások nyomán — számíthatnak arra, hogv a munkások ismét elmondják véleményüket, s javaslataikkal segítik az új feladatok megvalósítását. Sz. N. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat mélyépítési részlegéhez úf- és mélyépítésben jártas dolgozókat fölvesz. Jelentkezés: Kaposvár, Májas 1. n. 57. (16019) M EGHÍVÓ A KAPOSVÁRI FÖI,DM U VESSZŐ VETK EZ EJ február 17-én, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a MÁV-székházban tartja tervbeszémoló taggyűlését. Kérjük a tagság teljes számban való megjelenését. Igazgatóság. _________________________________(3348)
