Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-17 / 40. szám

SomogyiMéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA KETTEN A HÓBAN A Latinka Művelődési Ház legmozgékonyabb együttese Kevés olyan együttese van a Latinka Sándor MűveLődésd Háznak, amely akkora közön­ségbázisra, közérdeklődésre tett szert, mint a maroknyinál alig nagyobb bábegyüttes. Néhány hónappal az ünnepé­lyes megnyitó után már meg­jelent az első bábszínházi elő­adás plakátja, s követte a töb­bi. A Gáts Tiborné vezette együttes mögött sok helybeli és vidéki szereplés van már. Csak december óta tizennyolc helyen vendégszerepeltek. Itt­hon pedig több mint tíz elő­adást tartottak. Nem érdemte­lenül nevezik tehát őket a legmozgékonyabb együttes­nek. Immár három csoporttal dolgoznak. Az alapító tagok mellé jött újak legalább any- nyira megszerették a bábmű­vészeket, mint az együttes úttörő tagjai. Egyelőre még gondot okoz nekik a játék, a művészi bábmozgatás; hiába nem könnyű lelket kölcsönözni a holt bábuknak. De egy-egy előadás nemcsak a nézőknek élmény, hanem a játszóiknak is. A »Három kecskegida«, a »Kiskacsa*«, a »Többet ésszel, tnint erővel-“ és a »Mesélő me. sekönyv-“ sikeres előadásai után mivel foglalkoznak most a művelődési ház bábosai T A nagy sikerű »Mesélő mese- könyv« előadó gárdája példá­ul e darab második részének bemutatására készül. Ebben is az óvodások, kisiskolások által oly jól ismert és szeretett népmesék, gyermekdalok »hő­sei« elevenednek majd meg zenekísérettel. A zenét — akárcsak az első »kötetéét« — Szabó András, a zeneiskola ta­nára állítja össze.. Tőle is, Mózner Jánostól is sok segít­séget kap az együttes. A férficsoport a »Vitéz László« című népi vásári ko­média új felfogását próbálja remekül összeválogatott zenei aláfestéssel Míg a »Mesélő mesekönyv« második folytatá­sa csak az apróságoknak szól majd, a »Vitéz László* elő­adását az általános iskolások­nak szánják az együttes ve­zetői. Minden bizonnyal sike­rül meghódítaniuk a nagyob­bacska közönséget is, hiszen egy-egy bábelőadáson gyak­ran több a felnőtt, mint a gyermek. Lenne közönsége Kaposváron a felnőtteknek spánt bábelőadásoknak isi. (Mellesleg hadd áruljuk el szó van arról, hogy az Állami Bábszínház bemutatja csak felnőtteknek és csak tizen­nyolc éven felüli »gyerekek­nek* a legsikerültebb Rejtő- paródiát, a »Szőke ciklon*-! Három csoportot említeti tünk, noha a harmadik csak a bábművészet útjára bocsátó »szülői háznak* tekintheti a Latinka Sándor Művelődési Házat, ugyanis tíz tagja a Felsőfokú Tanítóképző Inté­zet növendéke. Nem régóta dolgoznak együtt, de hamaro­san átesnek az első tűzkereszt­ségen. Az együttes öt tagja somogyi. Miért van ennek je. lentősége? Azért, mert e cso­port tagjai vizsgázott báb- együttes-vezetők lesznek. Te­hát nemcsak a bábjátszást kell elsajátítaniuk, hanem meg kell tanulniuk mindent, ami a bábművészet történetével, gya­korlatával kapcsolatos. S a képző elvégzése után öt szak­képzett bábos marad a me­gyében. Ez a képzős együttes szintén a ""Mesélő mesekönyv* előadására készül. Nem mindennapos próbaté­telt helyezett: kilátásba a Nép­művelési intézet a somogyi bábosok számára. Szó van ar­ról, hogy az ősszel itt rende­zik meg a bdbostalálkozót. Ez annyit jelent, hogy erősen fel kell készülnünk a közelgő versengésre bábegyüttesednk közül a legjobbaknak, első­ként a Latrnka Sándor Műve­lődési Ház jó nevű együttesé­nek. L. I. Megkezdődtek a kulturális szemle körzeti bemutatói A barcsi járásban Lakácsán tartották meg az 1962/63. évi Laitánka Sándor kulturális szemle első körzeti bemutató­ját február 10-én. A körzeti székhely, Lakácsa művészeti csoportjain kívül Potony, Szentborbás és Tót újfalu műkedvelőd vették rész* a körzeti szemlén.. A lakócsaiak népi együtte­se a »Kukoricamoi'zsolás* cí­mű népi játékkal és táncok­kal, a szentborbásdak pedig — évek óta először — délszláv népdalokkal, népi zenekarral és egy jelenettel vettek részt a bemutatón. A tótujfalui fia­talok a határőrökkel léptek fed. Műsorukban népi táncok, versek szelepeitek, ezenkívül bemuatták Kis Zoltán »Határ­kő* című egyfelvonasos szín­darabját is. A potomyi színját­szók egy jelenetet adtak elő. A négy falu művészeti cso­portjainak bemutatója után bonyolították le hét párral a kulturális szemle új »verseny­számát*, a táncversenyt. A hét benevezett pár közül há­rom vehet majd részt — a keringő, a tangó és a csárdás táncnemekben — a járási be­mutatón. Március 3-án rendezik meg a legközelebbi körzeti bemu­tatókat Káimáncsán, Darány- bam, Babócsán, Csokonya- visontán és Vízváron.. Elfáradt ez a kisfiú a nagy hóban... Már csak messzi­ről, botladozva kíséri édesanyját BESZÉLŐ 15 2 13 5 88 2 96 8 66 1 27 4 71 9 12 SZAMOK 8 66 1 27 4 71 9 12 Myoma veszett a venezuelai „szabadságbar-nak Az üldözők még most sem tudtak nyomára bukkanni a venezuelai hazafiak által bir­tokba vett Anzoategui teher­gőzösnek. A hírszolgálati irodák be­számolói szerint a venezuelai és az amerikai haditengerészet egyaránt nagy erőket vonulta­tott fél a hajó üldözésére. A venezuelai partok irányából — fedélzetén 1600 tengerészgyalo­gossal — négy torpedóromboló kutatja a tengert, hogy utol­érje a hazafiakat, az Egyesült Államok flottaegységei pedig azon igyekeznek, hogy elállják az Anzoategui útját, nehogy kubai vizekre jusson. (MTI) 1548-ban az országban 25 áruház működött 1300 alkalmazottal. Jelen­leg 90 áruház van, s 4800 alkalma­zott dolgozik bennük. 1952 és 1958 között a bojtok száma hatezerrel gyarapodott, * • » 1948—1958 között évenként átlagosan csaknem kétszer annyi orvosnövendék fejezte be egyetemi tanulmányait, mint 1938-batu 1959-ben 14 650 j orvos volt az országban, négy­ezerrel több, mint a világhá­ború előtti utolsó békeévben. Az orvosellátottság Magyaror­szágon jobb, mint több nyugat- európai államban. * • * 1358 végén a bölcsődei férőhelyek száma meghaladta a 27 000-et, és 1000 bölcsődéé korú gyermekre az 1938. évi két férőhellyel szemben 56 férőhely jutott. 1958 végén 7350 szakképzett óvónő felügyeletével csaknem 171 000 gyermek — az óvodás korúak 29 százaléka — járt óvodába. ♦ • * Az 1941. évi népszámlálás szerint az országban kb. 600 ODO analfabé­ta volt. Az analfabetizmus á*óta gyakorlatilag megszűnt. A felsza­badulás óta évi átlagban kb. 2200 tanítóval és tanárral emelkedett az általános iskolai nevelők száma. Az egy tanerőre jutó tanulók szá­ma az 1937—33. tanévi 42-ről az 1958—50-es tanévben 23-ra csökkent. * * * 1937—38-ban 11 747, 1958—59-ben pedig 31178 fiatal tanult az egyete­meken és főiskolákon. A hallgatók 52 százaléka munkás- és paraszt­szülők gyermeke. Az egyetemeken megnőtt a nőhallgatók száma is. ÚJ KÖNYVEK Ramos, Graciliano: EMBERFARKAS A modern brazil próza egyik legkiválóbb művészének lebilincse­lő regénye: egy feudális nagybir­tokos-kiskirály története. Sándor Kálmán: TOLVAJOK KERTJE Fojtott, nyugtalan korszakot eáe- J venít föl ebben a regényében az 1 író. Néhány magyar deportált a j lágerből való szabadulás és a ha- j zatérés közötti időben egy szana- j tóriumban tölt néhány hónapot, j Erről az átmeneti időről szól mű- vészi eszközökkel a szerző. A városban találkoztwik össze. Alig ismertem rá, mintha megfiatalodott volna, amióta nem láttam. Egyenes, sudár termete délcegebb lett, arca telt, pirospozsgás. Meg­fontolt szavai okos paraszti észjárásról tanúskodnak. Az ilyenkor szokásos baráti ér­deklődés után furcsa kérdés­sel állt elő: — Mondd, ti hogy álltok a demokráciával az üzemben? Tétováztam néhány villany­iig, de miután felfogtam a kérdés lényegét, határozottan válaszoltam. — Nálunk nincs különösebb probléma e tekin­tetben... De miért kérded? — Elmondom, ha meghall­gatsz, ha ráérsz... — Szívesen, csak mondd. ___ A zt ugye tudod, hogy " tsz-elnök voltam — kezdte —, illetve vagyok, de talán úgy helyesebb, ha azt mondom, hogy vagyok is meg nem is. Ne mosolyogj, mert ez igy igaz. Csak figyelj rám jól! Azt is tudod, hogy mindent a szövetkezetre tettem föl. Mi­kor a falubeliek hívtak haza elnöknek, örömmel mentem, pedig jó fize'ésű állásom volt a városban, örültem, és büsz­ke voltam rá, hogy azt a fát, amelyet néhányadmagammal elültettem 1949 őszén, ismét ápolhatom, hogy naggyá, tere­bélyessé, jó termővé váljon. Szeretem a földet, és szeretem a falumat, s nagyon jólesett, hogy bíztak bennem az embe­rek. 1956-ban ugyan egy ki­csit összezavarodott a dolog nálunk is, de hamarosan kiHsz- *nli a horizont. Ment a mun­JA nők is meq nem is ka, építkeztünk, gyarapodtunk, és szépen jutott osztalék. Év­ről évre álltak közénk a kívül álló gazdákból, már csupán né- hányan makacskodták. Próbál­tam szót érteni velük. Nem volt könnyű. S mint később megtudtam, nehezteltek is rám. A vége az lett, hogy mi­kor ők is közénk jöttek, meg­fordították a köpenyt, és elle­nem hangoltak mindenkit, akit csak tudtak. Nem is erőlköd­tem, leköszöntem. Ügy gondol­tam, akkor is segíthetem a szö­vetkezetei, ha nem leszek el­nök. Családom is dolgozott és megéltünk. Egy nagyon rendes ember került a helyemre, mindenkor jól kijöttünk vele. Nagyon jó szándékú, becsületes, szolid ember, csupán az a gyengéje, hogy még tapasztalatlan a ve­zetésben, és járatlan a hiva­tali dolgokban. Persze mind­ezt megtanulhatta volna, mert mi. kommunisták válameny- nyien mellette álltunk. Ment is a munka a maga rendjén a múlt év őszéig. Am egyszer csak azt hallom, hogy új elnököt akarnak hozni. A járási tanácstól szivárgott a hír, s széltében-hosszában be­széltek róla a faluban. Én nem ültem fel a mendemondának, úgy gondoltam, hogy ha ilyes­miről volna szó, akkor a járás először a pártszervezettel tu­datja és vem másokkal. Rosz­szul hittem. Ugyanis egyik nap azzal hívatták be a járáshoz az elnököt, hogy mondjon le, mert nem képes ellátni felada­tát, és új elnököt kell válasz­tani a helyére. Tudod, igen megdöbbentem. Hiszen én voltam a párttitkár, és bántott, hogy nem szóltak nekem az ügyről semmit. Csak az utolsó pillanatban értesítettek ben­nünket, hogy estére hívjuk ösz- sze a közgyűlést. Már akkor mondogatták a tagok, hogy valami vidéki elnököt hoznak. Meg is nevezték az illetőt. Jól ismertük. Azt is tudtuk róla, hogy fegyelmi úton váltották le az egyik falu tanácselnöki tisztségéből, és szigorú párt­büntetéssel sújtották. No — gondoltuk —, másutt nem fe­lel meg tanácselnöknek, ná­lunk talán jó lesz egy ekkora gazdaságot vezetni? Mert rendben van, mindenkinek meg kell élni, de hogy ez az ember a mi rovásunkra kerül­jön állásba, egyáltalán nem volt ínyünkre. Mert képessé­geiről is meg voltunk győződ­ve. Akadt a tagok között olyan, akinek »személyes élménye* volt evvel az elvtárssal. Ugyanis a szervezés idején itt volt nálunk segíteni. És mi tagadás, nem valami finom modorban igyekezett érveit ki­fejteni. No de mindegy, lássuk, mit mond a közgyűlés — gon­doltuk. A pártszervezet és a tsz ve­zetősége úgy döntött, hogy tit­kosan választja meg az új el­nököt, ha már választani kell. A tagság hangulatát és véle­ményét ismerve három jelölt került a listára. Közöttük volt ez a vidéki elvtárs, jómagam s még egy helybeli ember, aki ugyancsak elnökösködött egy ideig nálunk. Mindezt közöl­tük is a járási elvtársikkal, akik kihozták a vidéki jelöltet. Látszott rajtuk, hogy jobban szerették volttá, ha csak »az ö emberüket* jelöljük. Meg is történt a szavazás annak rend­je és módja szerint. Külön he­lyiséget biztosítottunk a ta­goknak, hogy nyugodtan mó­dosíthassanak a jelöltlistán. A vidéki jelölt mindössze hat szavazatot kapott, s r másik helybeli fa csupán feleannyit, mint én. Erre a járásiak kö-zo­nes nélkül otthagytak bennün­ket, s magukkal vitték »embe­rüket-». Nagyon dühösek lehet­tek, amiért nem sikerült a ter­vük. Még ma sem tudom, hogy a járás illetékes vezetői tud­tak-e erről a dologról, vagy csupán ennek a két elvtársnak támadt az az ötlete, hogy have­ri alapon álláshoz juttassa ezt az embert. De akár így, akár úgy, mindenhogyan helytelen volt ez a dolog. Nagyon meg­sértették vele • falu »épét, • szövetkezeti demokráciát. , Mert tudtommal a pártnak' nem ez a politikája. Nem hi-' szem, hegy a megyei és az or­szágos szervek támogatnák az ilyen politikát. Hát ezért kér­deztem tőled, hogy nálatok mi a helyzet a demokráciával. AJ ikor befejezte mondóic&- ját, elmosolyodott. Volt ebben a mosolyban valami bujkáló keserűség. Megkérdez­tem tőle: — Azért illő lett volna utá­nanézned, hogy ki a felelős ezért a dologért. Hiszen ez a demokrácia sárba rántása, a párt politikájának megcsúfolá­sa... — Tudom én, hogy helyte­len volt, amit ezek az elvtár­sak velünk csináltak, de ha én bolygatom az ügyet, akkor még rám fognák azt fa, hogy egyéni érdekeket hajhászoik. Pedig hidd el, nagwn -ól érez­tem magam a szövetkezetben akkor is, amikor más volt az elnök. Különben is nekem már néhányszor megkeserítették a szám ízét... — De hiszen te vagy az el­nök! ... — Még nem — vágott a sza­vamba szin+e riadtan —, csak a tagsáo választott men. de fönt még nem hányták jóvá. — És mi lenne, ha megír­nám? ... — Azt meg ne próbáld! — kanett a kezemhez, mintha máris a tollat akarná kitépni belőle. Mégis menirtam, mert úgy érnem, bűn len-e elhallgatni ezt az esetet. És nH-e1- inge ... Szűcs Ferenc Ebadta Nővérem négyéves fiát láttam a minap vendégül. Az esti tisztálkodáskor a gyermek után én mentem fürödni. Férjem még nem jött haza. Nem akartam ma­gára hagyni a kicsit, igv kompromisszumos megoldást kellett találnom. — Figyelj ide, kicsi fiam — mondtam. — Most szé­pen leülsz erre a kis székre, és jól viseled magad, amíg én megfürdök. De nem sza­bad erre nézned. — S a ke­zébe adtam egy képesköny­vet. Negyedórája zuhanyozhat­tam már, amikor a gyermek — az utasításnak megfele­lően még mindig hátat for­dítva — megszólalt: — Tudom ám, hogy mikor szabad odanéznem, latom a tükörből. ... Az időzónák átlépése és az emberi szervezet Hubertus Strughóld, az amerikai légierők egyik űr­kutatási csoportjának veze­tője szerint a tapasztala^ azt mutatja, hogy akik repülő­gépen a világ egyik végéből a másikba utaznak, s eköz­ben egy vagy több időzónán repülnek keresztül, azoknak a szervezete csak néhány nap múltán működik isimet a megszokott életritmus sze­rint. Megállapították, hogy a színészek, a sakkozók, az atléták, ha egy vagy több időzónán át vezető repülő- utat tesznek meg. céljukhoz megérkezve az első napok­ban sem szellemileg, sem fizikailag nem képesek ma­ximálás teljesítményre. Strughóld figyelmezteti a politikusokat, aikiknél nem ritka az ilyen hosszú repü­lőút, hogy közvetlenül meg­érkezésük után ne hozzanak fontos döntéseket, hanem várják meg, amíg életműkö­désük ismét visszanyeri nor­mális ritmusát. ... Adagoló cigarettatárca Egy svájci gyáros speciális cigarettatárcát hoz forga­lomba olyanok részére, akik le akarnak szokni a túl erős dohhányzásról. A cigaretta­tárcában óraművet helyez el, amelyet a tulajdonos tet­szése szerinti időközökre ál­líthat be. A tárca csakis az előre megszabott időközök­ben nyílik, és szolgálta* ki egy darab cigarettát. ) Halált okozó szemérmesség Mister Macgreennek Edin- burghben sikerült kimene­külnie égő házából — de csak egy szál alsónadrágban. Amikor észrevette hiányos öltözékét, visszarohant a házba, hogy nadrágot vagy legalább kabátot lopjon ma­gára. Közben elborították a lángok, s életét vesztette * tűzvészben. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanác3 lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesúüknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Fi. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinka S. u. i.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom