Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-15 / 38. szám
Péntek, 1963. február IS. s SOMOGYI NÉPLAP Két járási tanácselnök meg a patosfai és a balatonendrédi tsz-elnök Lullán A PROBLÉMÁKAT NEM KERÜLGETNI KELL, HA EM MEGOLDANI nem nagyobb területen, közös réba juttathatták volna. A vezetők viszont a hanya° tagokat okolják a mulasztásért. A lullai Jóreménység Tsz zárszámadó közgyűlésén részt vett két járási tanácselnök: dr. Papp Ferenc Barcsról és Kővágó Gyula Tabról meg két tsz-elnök: Kovács József, a barcsi járásbeü Patosíáról és Kékesi Jenő a szomszédos Ba- latcnendrédről. Ott volt Urai Ferenc, a szövetkezet pat- ranálásával most megbízott Állatforgalmi Vállalat igazgatója, aztán Kiss Béla mező- gazdasági mérnök a megyei tanácstól és Kaiser János patosfai párttitkár. Azért sorolom fel őket, mert Lídiára ennyien egyszerre vagy talán egy egész esztendőben sem szoktak ellátogatni. összebeszéltek talán most a névsorban említett vezetők, vagy a véletlen hozta így, hogy itt, a tabi járásnak ebben a kis falujában találkoztak? Nem találomra jöttek ide, hanem annak a szervezett, most kibontakozó mozgalomnak a keretében, amely ennek a gyenge szövetkezetnék a megerősítését is igyekszik elősegíteni. A gyengénél is gyengébb termés Á beszámolónak csak néhány adatát idézem. Kleiber József elnökhelyettes mondta, hogy 4 mázsa 40 kg rozsot, 135 kg fajtaborsót és takarmányborsót, 128 kg fő vetésű babot termeltek holdanként. A holdanként! gazdálkodási eredmény — ezt viszont Virágh Ferenc főkönyvelőtől tudtuk meg —* pontosan 817 forint, (összehasonlításul csak any- nyit: Endréden ennél kétszerié nagyobb ez a mutató.) Szinte alig tudja elképzelni az ember, hogy ilyen alacsony hozamok mellett hogyan nőhetett az előző évinek csaknem kétszeresére, 20 forint fölé a munkaegység értéke. Persze más növények többet teremték, de hát a 128 kiló bab az csak 128 .kiló. Ez bizony még a vetőmagot sem fizette vissza, nemhogy a munkát. Tetézi a bajt, hogy hüvelyeseket nem egypár holdon, haszántójuknak majdnem 10 százalékán vetettek. Márpedig ha 100 holdból 10 holdon ilyen gyatra eredménnyel gazdálkodnak, akkor a másik 90 hold még olyan jó termése sem pótolhatná a kiesést. A babot például nem nyáron kell vetni, hanem korábban. Tudják, tudták ezt, mégsem "így cselekedtek. — Rosszul, nagyon rosszul gazdálkodtunk, ezt nem tagadhatjuk le — ismerte el a főkönyvelő, aki a múlt év második felében került Buliéra. Am Bits Imre idős mezőgazdásznak — sa jnos — mindezekhez a dolgokhoz nem volt egyetlen szava sem a közgyűlésen. Szerrczetlcnnég;, zűrzavar Maradjunk csak a vezetésnél. Nagy Imre tsz-elnök — aki a bogiári vezetőképző iskoláról jött haza a közgyűlésre — őszintén megmondta: — Míg itthon voltam, azt képzeltem, hogy mindent tudok, amit a szövetkezet vezetéséhez tudná kell; szabadjára hagytam mindent azzal, hogy csak lesz Valahogy; úgy gondoltam, hogy a tagságnak meg kell elégednie olyan terméssel, amilyent munkájával előállított. Két és fél hónap elég volt az iskolán ahhoz, hogy rádöbbenjek; rosszul vezettem. Tanulok szorgalmasan, hogy a jövőben jobban elláthassam teendőimet. A közgyűlés is rátapintott erre a fő problémára: az egyik felszólaló a másik után ostorozta a vezetés hibáit, a munkaszervezés fogyatékosságait. A kukoricának több mint fele — 85 hoidnyi — még mindig a határban van. Amit betakarítottak, annak egy részét is térdig érő hóban törték le. S a megműveléséért járó 15 százalékot 'még senki sem kapta meg. Nagy az elégedetlenség emiatt Lullán. A tagok kivált azért mérgelődnek, mert jobb szervezéssel a kukorica nagyobb részét góAz alapszabály legyen szentírás Nemcsak a látogatók, hanem a tsz-gazdák közül is sokan^ felszólalták., a zórszámadó közgyűlésen. Egyetértésre vagy megálapcdásra azonban jóformán semmiben sem jutottak. Megegyezni csak abban egyeztek meg, hogy az idei év tennivalóit a következő alkalommal, a tervtárgyaló közgyűlésen vitatják meg. Sógorságból, komaságból áll a vezetőség? Ök tehetnek, tegyenek is róla. Sok az egyéni sérelem, panasz? Vizsgálják meg, és ami jogos, orvosolják! Túlméretezett a háztáji gazdasága számos tsz-t annak ? Intézkedjenek, hogy az idén ne így legyen, tartsák szentírásnak — mindenlúre egyaránt érvényes törvénynek ■— az alapszabályt. Végül pedig a tagság maga döntse el azt is, hogy vezetőit alkalmasnak találja-e a szövetkezet további irányítására. Egy felismerésiből azonban ne engedjenek: úgy nem mehet a dolog, ahogy eddig ment. Jobban kell ebben a szövetkezetben is dolgozni, vezetni, gazdálkodni. Elsőként arra van szükség, hogy zárják le a múltat, tiszta lappal kezdjék ezt az évet, teremtsék meg a tagság és a vezetőség kölcsönös egyetértését. Ilyen megtisztult légkörben köny. nyebb lesz az egész közösség dolgai \ A járási és a megyei vezetés, a barcsi járásbeli testvérszövetkezet vezetői, a patronáló vállalat képviselőd mindmind azon vannak, hogy az idén hatékonyabban segítsék a lullai Jóreménység Tsz-t. És kivált ott van a szomszédban Kékesi elvtárs. akine■?- irányításával az endrédi Zöldmező tavaly fölemelkedett a közepesek színvonalára, ő vagyon hasznos tanácsokat adhat nekik is a mivdennap'i munka jobb megszervezéséhez. Kutas József FREILICHMANN: a Pol r • ■ csapjai Kazanszkij figyelmesen megvizsgálta a beteget- A szederjes ajkú, mélyen beesett szemű- elcsigázott férfiban alig lehetett fölismerni Belgorodovot. Amikor a professzor félreállt, hogy előreengedje a többi orvost, a beteg hirtelen előrelendült, ajka hangtalanul mozgott. Kazanszkij a beteg fölé hajolt — Mondani szeretne valamit? — kérdezte tőle részvevőén. Belgorodov szaporán bólogatott, de egyetlen szót sem bírt kiejteni. Ekkor hirtelen megragadta a professzor könyökét, és háromszor megszorította. Mit jelentsen ez? A partizáncsapatban ez a mozdulat egyezményes jel volt Kazanszkij egyre növekvő csodálkozással fürkészte a beteg arcát. — Ki fekszik előtte? — töprengett feszülten, de _ se- hopvan sem jutott az eszébe. — Legyen szíves, mondja meg a beteg nevét! — fordult izgatottan a főorvoshoz. — Belgorodoy Vaszildj Za- harovics! — felelte Gyacskov.' — Vaszilij, drága barátom! Hát így kellett találkoznunk... Még szerencse, hogy idejében hozott bennünket össze a sors! — mondta Kazanszkij és megcsókolta a beteget. . £e a professzor előtt hirte(46) len világosan megelevenedett az emlékezetes jelemet, mintha csak tegnap történt volna. Mér második napja folyt a harc. A pairtizánosztag állásait változtatva újabb és újabb csapásokat mért az ellenségre, de maga is súlyos vesztesegeket szenvedett. Sok volt a sebesült; bénították az osztag cselekvőképességét, és megnehezítették a hadműveleteket Az osztag parancsnoka biztonságos helyre irányította őket. Kíséretüket egy kisebb partizáncsoportra bízta, amelyet a kommunista Ignat Melehov vezetett Kazanszkij, az orvos is velük tartott Az osztag folytatta a harcot, Melehov pedig rejtett ösvényeken mind messzebb és messzebb vitte a sebesülteket. Már közel voltak a célhoz, amikor a felderítők kisebb német osztagba ütköztek, amelyről nem is sejtették, hogy a környéken tartózkodik. Megindult a kölcsönös tüzelés. A meglepett németek elkeseredetten védekeztek. t: A sebesülteket szállító szekéroszlop kellős közepébe néhány hitlerista tört be egy tiszt vezetésével. Kazanszkij és három sebesült fölvette velük az egyenlőtlen harcot. Ezalatt Melehov csoportja nem is gyanítva, hogy mi történik a hátukban, a németeket a folyóhoz szorította, és lépésről lépésre előrehaladva megsemmisítette őket. A német tiszt eközben félrelökte az egyik védekező partizánt, és revolverrel a kezében Kazanszkij felé rohant. Az orvos a többieket védte, és nem vette észre a támadót. Csak aikkor látta meg, amikor az egyik sebesült közéjük vetette magét. Egyszerre dördült el két lövés. Egy szempillantás, és a német átlőtt koponyával, holtan terült el a földön. Ka- zamszkijt saját testével fedezte a sebesült partizán, Vaszilij Belgorodov. Feje és arca szorosan be volt pólyázva, s csak a fél szeme maradt épen véres arcában. És. Vaszilij most itt fekszik előtte ... Valami rejtélyes betegséggel küzd, ma«« tehetetlen és felismerhetetlenül megváltozott. — Jól van! Jól van, Vaszilij! — ismételgette Kazanszkij izgatottan. — Hamarosan talpra állítunk! Hallasz engem? A beteg bólintott A jelenlevő orvosok összenéztek. Mióta itt van a kórházban, először értette meg a hozzá intézett kérdést. —• Belgorodov régi harcostársam a partizánosztagból! — fordult Kazanszkij a főorvoshoz, amikor elhagyták a kórtermet. — Együtt vertük a fasisztáikat. De hogyan került a kórházba? — Nagyon súlyos állapotban szállították be hozzánk. Hogy előzőleg mi történt vele, nem tudom. Resetov ezredes állandó figyelemmel kiséri Belgorodov egészségi állapotát. Kazanszkij egy percig hallgatott. — Feltételezem, hogy nem lesz érdektelen, ha a kollégák ŐKET JELÖLTÖK Ázó veze- téséve’ lett az ország egyik legjobb termelőszövetkezete a barcsi Vörös Csillag. 1953- ban már ör&zágigyűlési képviselő volt az egykori balhéi parasztfiú, 1954- ben a szocialista munka hőse; 1956-ban pedig Kossuth- díjjal jutalmazták. Losonczi Pál elvtárs méltán vívta ki az emberek megbecsülését és szereietét. 19i9-ben született, s álig cseperedett föl, már napszámba járt. Majd vasúti pályamunkás lett, segítette szüleit a népes család eltartáséiban. A felszabadulás visszavitte őt a földhöz, és amikor 1948-ban megalakultak hazánkban az első termelőszövetkezetek, az ő ke :demónyezé óre tömörült közös gazdaságba a Barcs melletti Szilán! cs-puszta kilenc családja. Mi történt azóta? A barcsi emberek jól ismerik a Vörös Csillag Termelőszövetkezetet, elismeréssel beszélnek eredményeiről, és szeretettel emlegetik az azóta földművelésügyi miniszterré lett első elnököt. A közelmúltban megtartott jelölőgyűlésen újra csak őt tartották legalkalmasabbnak arra, hogy képviselő legyen. ♦ * * A Nagyatád di Konzervgyár dolgozói képviselőnek jelölték dr. Nezvál Ferenc elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, igazságügy-minisztert. Nezvál elvtárs élete ösz-. szeforpott a magyar rnunkás- , osztállyal és harcával. 1909- en született Tyőrben. Kita- ulta a cápész- zakmát, s . w-j o -..b.a.lt le, e Bőripari Munkások Szakszervezetébe, s ettől kezdve sohasem szűnik meg kapcsolata a forradalmi munkásmozgalommal. 1828 óta tagja a pártnak, tevékenyen részt vesz az illegális párt és a munkások szervezésében. Emiatt többször letartóztatják, és börtönbüntetésre ítélik. A felszabadulás utóin előbb, a XIII., majd a III. kerületi pártbizottság titkára; 1950-ben Budapest alpolgármestere, majd a tanácsok megalakulásával a vb elnökhelyettese. 1954— 56 között miniszterhelyettes, 1956. november 10-e óta pedig igazságügy-miniszter, 1945-től országgyűlési képviselő. volt igyekezni EGY Z1MÁJNYI CSALÁD SZÁMVEiÉSE Zimányban 48 forintos részesedéssel zárták a múlt évet. Ebiben a szövetkezetben 1959 óta még nem volt ilyen nagy a munkaegységenkénti jövedelem. Hogy a közösség egy kisebb része, egy család a 185 közül mit tett a gazdag zárszámadásért, és milyen arányban részesült a tavaly termelt javakból, ezt néztük meg Szép Gyuláéknál. hat ránk a szövetkezét. Tudjuk, mi a becsület, megvan bennünk az igyekezet is — mondta a magas, szőke foga- tos. És a serónyséigről — amit Zimányban szörszönségnelc neveznek — még gyakran hallottam. Törzsök Vendel párttitkár ezzel a szóval jellemezte a zimányiak többségét, és ezt a •kifejezést használta a 66 esztendős Kürtös bácsi is. 1084 munkaegység Szép Gyula takarmányos kocsisnak 629, feleségének 212, apóidnak, Kürtös Pali bácsinak 243 egysége volt a múlt évben. Ez együttvéve 1084. A négyjegyű szám a fogatos, a növénytermesztő és a gyalog- munkás szorgalmáról tanúskodik. — Nem húzzuk ki magunkat a munka alól, mindig számítmegismerik a beteg múltját!: A kortörténet ezt nem tártál-: mazhatja. Ha viszont figyelmen kívül hagyjuk a múltját, betegsége valóban rejtélyesnek látszódhat. Belgorodov annak idején a partizánosztag tagjaként súlyos fejsdbét kapott. Sebesülésekor nem vesz-: tette el eszméletét. De a gqr-: csőket és a beszélőképesség elvesztését már akkor is észleltük. S így most már önök is megértik azokat a jelensége-: két, amelyeket Gyacskov dók. tor helyesen állapított meg. Feltételeznünk kell, hogy Bel- gorodovet valami újabb megrázkódtatás érte, ami imaét kiváltotta ezt az állapotot A konzílium ezek után egyöntetűen megállapította, hogy a beteg nem epilepsziában, hanem traumás agyvelőgyulla- dágban szenved, és ennek megfelelően határozták meg gyógykezelését. Kazanszkij, távozása előtt, félrehívta Gyacskovot. — Ivan Ivanovics — mondotta —, a beteg nagyon kedves emberem. Engedélyével én szeretném kezeim. — De az isten szerelmére, professzor, mi csak hálásak lehetünk ezért — Köszönöm, Ivan Ivanovics. Arra kérem, sürgősen végeztessen punkciót. Meglátjuk,, mit mutat a gerinfolyadék- ■ analízis. Folytassa az alvóterápiás kezelést, hogy segítsük a legyengült szervezet erősödését — Nos, Vasrilij Zaiharovics, hogy érzed magad? — kérdezte Belgorodovtól az ágya mellé telepedő Kazanszkij. Belgorodov ép jobb szemével hálásan nézett a profesz(F oly tatjuk.) — Én már csak úgy vagyok — nézett ránk vidáman az öreg ember —, hogy nem tudok dolog nélkül meglenni. Ha az időjárás miatt a szobában rekedlek — márpedig manapság ez gyakran megesik —, nem érzem jól magam. Mintha be volnék zárva, -és rettenetesen hiányzik valami ... — Ilyenek a mi öregjeink — vette át a szót a párttitkár. - Ügy dolgoznak, mintha valaki kergetné őket, pedig senki sem áll a sarkukban. Csáknem két és fél száz egységet nem adnak ingyen, gondolnivaló, hogy mennyi munkának kell mögötte lenni. A család három tsz-tagja közül Szépnének volt a legkevesebb egysége, de az asszonyok között nagyon jónak számít ez a teljesítmény. Rá vártak a ház körüli tennivalók is, a hízósertések meg a szarvas- marhák etetése, gondozása. Ezzel ugyan nem szaporodott a munkaegység, de ellenértéke megmutatkozott az eladott hízók árában .; ; Sxáxexer forint bevétel Papírt, ceruzát vettünk elő. A Szép család 30 464 forint készpénzt, 21 760 forint értékű terményt meg cukrot kapott a tavalyi munkaegységekre. A bőséges osztalékról beszélt Szépné is; — Ennyi pénzt és terményt még sosem kaptunk a tsz-ből. Megérte a fáradságot, érdemes volt igyekezni. Tavaly a háztájiból nyolc hízott sertést és egy tenyész- üszőt értékesítettek, a közelmúltban pedig egy hízott bikát adtak el a vállalatnak, összegeztük az eladási árakat, hozzávettük a tsz-ből származó pénzt és a természetbeli osztalék értékét: körülbelül százezer forintra rúgott a végösszeg. De számításon kívül maradt a tóién tej, a tojás meg néhány apróbb jövedelemforrás.;; — Megszoktuk, hogy munkánk gyümölcsözzön — magyarázta a házigazda, majd így folytatta: — Igaz, az 1961-es :év az aszály miatt nem adott sokat, 27 forintot ért akkor az egység. Ezért tavaly jobban megfogtuk a munkát. Nem bántuk meg. Olyan száz forintra tehető a napi átlagkeresetem. Nagyobb less u húsúit — Mire költik ezt a sok pénzt? A háziasszony válaszolt: — Ha engedem, már régebben vett volna az uram autót — mondta amolyan színlelt erély- iyeL Aztán komolyra fordította a szót: — Bővítjük házunkat, az utcafrontra szeretnénk még egy szobát építeni. Kombinált szobabútor kellene a kislány-' nak... — Bizony, maholnap szüksége, lesz rá — kapcsolódott a tervezgetésbe Kürtösné —, Rozs lka, a kis unokám most elsős gimnazista Kaposváron, de hát idejében kell gondoskodni a stafírungról is. Szépéknek futja építkezésre, kombinált szobabútorra és évente a kelengye egy-két darabjára is telik. De Zimányban nemcsak nekik áll módjukban mindez, hanem a többi szövetkezeti gazdának isc Ágoston Béláik például többet •kaptak a közösből: a háromtagú család 1300 egységet szerzett tavaly. Kéri Ferencék is 1000 egység körül kerestek. A rimányiaktól függ. hogy a következő zárszámadásikor még több jusson mindnyájuknak. Hemesz Ferenc Közlemény Az ipari vállalatok, kisipari termelőszövetkezetek birtokában és magántulajdonban levő tűzoltó, poroltó, haboltó stb. készülékek félévenkénti ellenőrzését, karbantartását és javítását 1963. február 1-től a Bonyhádi Vasipari Ktsz végzi. Eddig ezt a munkát a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat végezte, ezért az állami gazdaságok, gépállomások és mezőgazdasági termelőszövetkezetek kivételével felhívjuk az illetékesek figyelmét, hogy szerződéskötés céljából keressék föl a Bonyhádi Vasipari Ktsz-t, Bonyhád, Rákóczi u. 20., telefon: 60. ______________________(3349)
