Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-15 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK'. ÍR i: 50 FII.LÉR SmogyiNéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM 38. SZÁM. PERIEK, 1963. FEBRUÁR 15. A mai számunk tartalmából; Érdemes volt igyekezni (3. o.) Otthonunk (5. o.) Az igazi művészet (6. o.) Az értelem erejével is segítsük nagy céljaink elérését Dr. Simonovits István egészségügyi miniszterhelyettes beszéde Barcson Értelmiségiek százai előtt tartott választási beszédet szerdáin esite a Barcsi Járási Művelődési Ház nagytermében dr. Simonovits István egész­ségügyi miniszterhelyettes. A gyűlés elnökségében rajta kívül helyet foglalt dr. Berend Ernő, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának vezetője, Mandik Béla, az MSZMP Bar­csi Járási Bizottságának első titkára, dr. Papp Ferenc, a járási tanács vb-elnöke és má­sok. Dr. Cseke István orvos a TIT helybeli szervezete nevé­ben üdvözölte a vendégeket, majd átadta a szót a gyűlés szónokának. Dr. SimomovilB István azzal kezdte beszédét, hogy miként a termelőszövetkezetek év végén zárszámadást készítenek, ugyanúgy szükséges, hogy mérleget készítsünk a leg­utóbbi választás óla élért ered­ményekről. Az egészségügy fej­lődéséről szólva kiemelte, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezése forradalmi változást hozott a népegészségügy terü­letén is. Beszélt a gépesítés jelentősé­géről. A gép leveszi a terhet a parasztság vállairóL Régen — mondotta — aratás idején az aratók nagy része 10—15 ki­logrammot fogyott, s ez őszre nagyon sok betegséget lobban- tott fel. De nemcsak bennün­ket, egészségügyi dolgozókat érint á gépesítés, feladatot ró ez a folyamat a pedagógusokra is. Másfajta embereket .kell nevelniük, olyanokat, akik tudnak bánni a géppel is. A kasza és a kombájn között nagy a különbség — mondotta —, majd így folytatta: — A gép óriási áldás, de veszélye is van. Ám nem szükségképpen szedi áldozatait a gép. A bal­esetek oka legtöbbször az, hogy olyan ember ül rajta, aki nem ért a gép nyelvén, vagy felületes, vigyázatlan, s néha a virtuskodás okoz balesetet. — Ma — mondotta a minisz­terhelyettes — a termés 20 százalékát viszik el a növényi betegségek és rágcsálók. Olyan tényező ez, amit a tudomány különböző. vegyszerekkel ma már le tud győzni. S ez nem­csak a parasztság dolga, ha­nem valamennyiünké. Meg kell tanítani az embereket a vegy. szerek helyes használatára. — Mi, akik a régi rendszer iskoláit jártuk, azt tanultuk — hangoztatta a szónok —, hogy »Magyarország tejjel-mézzel folyó Kánaán«. Az is volt egy szűk rétegnek. De nekünk, akik kapcsolatban voltunk a néppel, azt is látnunk kellett akkoriban, hogy ez az ország a hárommillió koldus országa is. Amikor felmértük, mit esz­nek a gyerekek reggelire, ki­derült, hogy az éhezés nem volt ritkaság nálunk. Hivatalos ada­tok szerint 1937—38-ban a pa­rasztság átlagosan 2000 kalória értékű élelmiszert fogyasztott, egyharmaddal kevesebbet, mint amennyi a szervezet nor­mális működéséhez szükséges lett volna. Forradalmi változás történt azzal is, hogy a lakosság 95 százaléka ingyenes egészség- ügyi ellátásra jogosult. Nagy dolognak tartjuk, hogy emel­ték a szülő anyák szülési sza­badságát 1938-ban, amikor a parasztság zöme nem volt biz­tosított, a 45 000 kórházi ágy fele sem volt kihasználva, pe­dig a társadalom sokkal bete­gebb volt, mint most. Most 70 000 kórházi ágy van az or­szágban, kevesebb a betegség, mégis zsúfoltak a kórházak. Ma nem kell fizetni a kórhá­zért. A felszabadulás után az volt a törekvésünk, hogy min­den megyéinek íegyen kórháza, most célunk az, hogy a járási székhelyek is kapjanak kórhá­zat, illetve rendelőintézetet. így kap Barcs rendelőintéze­tet, Nagyatád és Siófok pedig kórházat. S a falvaikban az or­vos mellett ott van a védőnő, az orvosímok, s reméljük, mi­hamarabb ott lesz a körzeti ápolónő is. Ebből az is követ­kezik, hogy ma már az orvos sem dolgozhat úgy, mint ré­gen, együtt kell működnie a falu társadalmi szerveivel, csak így lehet jól szolgálni a szóda, lista egészségügyet — mondot­ta. Szólt az öregekről való gon­doskodásról és arról is, hogy a párt és a kormány helyes politikája azt is eredményezi, hogy gyorsabban tudjuk felszá­molni a súlyos betegségeket. Beszédét az értelmiség sze­repének méltatásával fejezte be. Az értelein szerepe az utób­bi időben megnőtt, s mint az SZKP XXII. kongresszusán ki­jelentették, a tudomány való­ságos termelőerővé vált. Az értelem jelentősége egyre nő, de az értelem magától nem fejlődik. Hogy hogyan fejlődik, az nagyrészt tőlünik, értelmisé­giektől függ. A pezsgő értelmi­ségi élet célja, hogy az értelem erejével is támogassuk a tér. melőszövetkezeteket, hogy töb. bet termeljenek, s hozzájárul, hassanak az életszínvonal eme. léséhez, V. J. A bagdadi csend mögött titkos erőszak rejtőzik Bagdad (AFP, Reuter, AF)V A nyugati hírügynökségek, jelentései szerint Bagdadban helyreállt a rend. A kijárási tilalmat megrövidítették: most este 10 órától reggel 6 óráig fairt. <A mozik ismét működ­nek. Azonban — mint a Reu­ter írja — »a csend mögött még titkos erőszak rejtőzik. Az ismert kommunisták után éjjel-nappal folyik a hajsza, 114 somogyi gyerek részesül téli üdültetésben (Tudósítónktól.) Egyre több somogyi dolgozó pihen az ország legszebb szak­szervezeti üdülőiben. Tavaly például 3529 volt a számuk. Növekedett a külföldön üdülők száma is. 179-en keltek útra, és keresték föl a baráti államok szakszervezeti üdülőit. Az idén tovább növekszik a külföldre utazók száma, és a gyógyüdül- tetést is többen vehetik igény­be. Megnyílik a hajdúszobosz- lói új SZOT gyógyüdülő, és egy-egy turnusban 380 dolgo­zónak biztosít helyet. A gyengébb fizikumú általá­nos iskolás fiúk és lányok Kő­szegen,- Vajtán és Párádon üdülnek a téli hónapokban. A pihenés mellett oktatásban is részt vesznek. Ebben a ne­gyedévben 114 somogyi általá­nos iskolás jut el ezekbe az üdülőkbe. Több mint egymilliárd forint értékű árut adott megyénk mezőgazdasága a népgazdaságnak Összesítették a tavalyi felvásárlás eredményeit Elkészült a mezőgazdasági termények és termékek 1962. évi felvásárlásának összesítő­je. Ebből kitűnik, hogy So­mogy a hatodik helyen áll a megyéic felvásárlási eredmény­listáján. A megye 109,3 száza­lékos teljesítését négy járás eredménye múlja felül: a bar­csi (115), a kaposvári és a mar­cali (egyaránt 111,4) és a fo- nyódi (110,9 százalék). Felvá. Társadalmi hómunkások f ié mm A városi pártbizottság, a Hazafias Népfront és a KISZ felhívására az Szemek, in­tézmények dolgozói társadalmi munkában segítenek a hóeltakarításbam. Képünkön a gyógyszerészkislányok lapátolják a havat. Ök jelentkeztek először a népfront hívó szavára. sárlási tervét csupán a csurgói járás nem teljesítette (98,3 szá­zalék). „ Hat cikk — a takarmányga­bona, a kukorica, a napraforgó, a bor, a tojás és a tej — érté­kesítése alatta maradt a tér. vezett szintnek. Tojásból pél­dául az előirányzott 51 millió darab helyett 41,4 millió da­rabot vásároltak fel megyénk­ben. A tej felvásárlási tervé­nek teljesítéséből 1,1 százalék hiányzik. Napraforgóból még 87 Vagon kellett volna a 800 vagomos előirányzat végrehaj­tásához. Más cikkekből többet adott a megye az előirányzottnál. Ez a tény a termel őszövetkezetek gazdasági erősödését, az áru­termelés növekedését tanúsítja. Kenyérgabonát például 5954 vagonnal (107,9 százalék) érté­kesítettek közös gazdaságaink. Szembetűnő a hústermelés nagyarányú fejlődése. A me­gye 1960-ban 75 552 db, 1961- ben 98 540, tavaly pedig 124 986 db hízott sertést adott közfogyasztásra. A közös és a háztáji gazdaságok 1962-ben. 34 915 darab vágómarhát, az | előirányzottnál 22,5 százalék- j kai többet értékesítettek. Mindent egybevetve me. yénk tanácsi szektora tavaly í milliárd 62 millió forint ér­tékű mezőgazdasági árut adott a népgazdaságnak. Ez az összeg 122,5 millióval nagyobb azelő­já évinél. Iraki helyzetkép amelyet fegyveres katonáik vagy a félig katonai nemzeti gárda bosszút szomjazó diák­jainak csoportja folytat.« A Reuter jelentése szerint a kommunistákat eltávolítják az iskolák, egyetemek, miniszté­riumok jelentősebb pozícióiból. Bagdadiban szerdán sajtóér­tekezletet tartott Sabib, az új külügyminiszter. Kijelentette, hogy az új kormány tisztelet­ben tartja az Iraq Petro­leum Company érdekeit, és felül fogja vizsgálni Kosz- szem ama döntését, hogy meg­vonja a korábban biztosított koncessziós terület legnagyobb részét a társaságtól. Hangsú­lyozta, hogy minden eddig megkötött szerződést tisztelet­ben tartanak, így a Szovjet­unióval kötött gazdasági szer­ződéseket is. A felmerülő problémákat megvitatják az­zal a céllal, hogy kielégítő megegyezést érjenek el. Irak üdvözli a »nem ártalmas« kül­földi beruházásokat. Kuwaitról szólva a minisz­ter nem foglalt világosan ál­lást. Kijelentette, biztos ab­ban, hogy az új kormány ha­marosan olyan határozatot hoz, amely mindkét ország népé­nek hasznos. Hangsúlyozta, hogy az új iraki vezetőknek eltérő nézetei vannak »a kü­lönböző arab országok közötti kapcsolatokról«. A továbbiak­ban kijelentette, hogy »Inak és Kuwait az arab nemzet és az arab fold része. Irak Kuwaithoz tartozik és Kuwait Irakhoz«. Saibib hangsúlyozta, hogy Irak minden olyan országba, amely- lyel nagyköveti szinten tart fenn diplomáciai kapcsolatot, nagykövetet kíván küldeni. Ez­zel arra célzott, hogy Kasszem. visszahívta a nagyköveteket azokból az országokból, ame­lyek elismerték Kuwaitot. A külügyminiszter nem volt hajlandó el­árulni, kik a hatalomra jutott tiszti csoport által létrehozott »nemzeti for­radalmi tanács« tagjai, sőt még azt sem, hogy hány tagból áll a tanács. A Reuter hírügynökség ezzel kapcsolat­ban rámutat, hogy öt nappal az államfordulat után az ú.i rendszernek még mindig a névtelenség az egyik legjel­lemzőbb vonása, a vezetők jó részét az ismeretlenség homá­lya takarja. A külügyminisz­ter kijelentette, hogy a lehető leghamarabb törvényhozó tes­tületet fognak választani, amelynek felelős lesz majd a miniszterelnök és a kormány. Sabib azt állította, hogy- a kommunisták meg akarták akadályozni a katonai felkelés sikerét. Kijelentette, hogy minit minden olyan erővel, amely szemben áll a felkelők­kel, a kommunistákkal is »gyorsan és szigorúan« fognak elbánni. A továbbiakban a külügy­miniszter megerősítette a már korábban elhangzott politikai megnyilatkozásait. Hangsú­lyozta, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) XépvisalfifelBltek találkozásai választóikkal Választási gyűlések a megyében Tegnap Kaposvárra érkezett Losonczi Pál elvtárs, a Köz­ponti Bizottság tagja, földmű­velésügyi miniszter, megyénk listavezető képviselőjelöltje. A nap folyamán a megyei párt­bizottságon tárgyalt Németh Ferenc elvtórssal, a megyei pártbizottság első titkárával és a megye más vezetőivel. Losoncai elvtárs este Nagy­bajomban választási nagygyű­lést tartott. Választási nagygyűlés volt Csurgón és Igáiban is. Csurgón Varga Károly elvtárs, Igáiban pedig Valter Imre elvtárs, or­szággyűlési képviselőjelöltek mondottak beszédet. Varga elvtárs meglátogatta a csurgói járás egyik határőr­sót, s részt vett az őre KISZ- szervezetónek taggyűlésén. Ar­ról beszélt a fiataloknak, mit jelent szavazni, s arra kérte őket, hogy érezzék a választás gyakorlásával járó felelőssé­get is. A képviselő találkozása a határőrökkel kötetlen esz­mecserével ért véget. Nagyatádon értelmiségi gyű­lést rendeztek tegnap. A gyű. lésen Gedeon Pál elvtárs, a Népszava segédszerkesztője mondott beszédet. Vidám lakodalom a kercseligeti Búzakalász Tsz-ben (Tudósítónktól.) A kercseligeti Búzakalász Tsz-ben nemrég tartották a zárszámadási közgyűlést. A kétezerholdas gazdaság szór. galmas tagjai egész évi mun­kájuk gyümölcseként átlago­san csaknem tizennyolcezer fo­rintot kerestek. Az eredményes zárszámadás után a szövetke­zet két fiatalja — Krum Teréz és Kovács Mihály — valóra váltották régi tervültet, házas­ságot kötöttek egymással. Csütörtökön délelőtt ünnep­lőbe öltözött vendégek solca. sága indult el a völegényes házhoz, majd innen vidám nó­taszóval a jövendőbeliért men­tek, hogy a régi szokáshoz hí­ven illően kikérjék. A rezes­banda itt rázendített a »Való, kit keresek, valakire várok« kezdetű nótára, s megjelent a hófehérbe öltözött, koszorús menyasszony, aki elbúcsúzott szüleitől, barátnőitől, kedves ismerőseitől. Ezután már vő­legénye jobbján indulhatott el az esketési szertartásra. Közben a falu kultúrházá. ban tizenöt szalcácsnő, egy bál­ié r és felszolgálók sokasága sürgött, forgott az ínycsiklan­dozó lakodalmi tor elkészítésé­ben. Bevágtak egy három és fél mázsás hízott bikaborjút, két hízott sertést, több mint félszáz baromfit. Mintegy öt- ven torta, száz kuglóf, kalács és sokféle ízletes falat, kitűnő bor várta a csaknem három; száz főnyi vendégsereget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom