Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

Vasárnap, 1968. február 10. 3 SOMOGY! üCFLAP Tanulssfsros 4P' Számadás, a megerősödés ét éről Kiemelkedett a gyengék sorából a balatonújlaki tsz AMIKOR A BALATONUJ- LAKI ÚJ ÉLET TSZ-BEN Beszélgetésre hívtuk meg a Kaposvári Keíeanyag-kikészí- tő Vállalat brigádvezetőit. Ti. zenheten jöttek el a hívásra. Ennyi brigád dolgozik a na­gyobbrészt nőket foglalkoztató üzemben. A Kiss Ilona vezette Május l.-brigád háromszor, Tormási Gyuláné Harcos-bri­gádja kétszer nyerte el a szo­cialista címet. Fülöp József né Haladás, VÖlgyesi Lászlóné Kilián György, Payer Jánosné Barátság és Sprigmann Jó- zsefné Béke nevet viselő bri­gádja nemrég alakult, s küzd a szocialista címért. Tizenegy, néhány hete működő brigád pedig első feladatául a kiváló cím megszerzését tűzte célul. Megjelent a beszélgetésen Moór Gyözőné, a vállalat igaz­gatója és Dolgos Gyula, a HVDSZ megyei bizottságának titkára is. Arra kértük a bri­gádvezetőket, mondják el, mennyire becsülik őket, ho­gyan segítik munkájukat a vál­lalat vezetői, s hogyan lehetne még eredményesebbé, tártál- masabbá tenni a szocialista brigádmozgalmat. — Különösebb hiba nincs — mondották. — Minden segítsé­get megkapunk, munkánkat el­ismerik ... Érdem szerint jutalmaznak Néhány üzem vezetőinek gondot okoz, hogyan .jutalmaz­zák a szocialista brigádokat, ha együttesen és külön-külön is kiemelkedő munkát végez­nék. Már olyan nézetet is hal­lottunk, hogy erre nincs is szükség, hiszen a szocialista brigádok tagjai — úgymond — nem jutalomért, hanem ön­tudatból dolgoznák. Merőben helytelen ez a felfogás! A bri­gádok nagy része többet vál­lal az előírt feladatnál. S ha teljesítik, éppúgy jutalmat ér­demelnék, mint más dolgozók, akik kiváló eredményt érnek eL Ezt vallják a vállalat veze­tői. Amikor a múlt évben a Május 1-brigád harmadszor vívta ki magának a szocialista címeit, 2700 forint jutalmat ad­tak a kilenctagú csoportnak. A vállalat, a szakszervezet és a KISZ együttesen tizennégy színházbérletet váltott. Több brigádtag kapott jó munkája elismeréséül színházbérletet. Nemcsak az erkölcsi, hanem az anyagi elismerés is jólesik, és még eredményesebb munkára ösztönöz. A jó munka feltételeiről — A múlt évben többször előfordult — szólalt fél Tor­mási Gyuláné —, hogy nem a rossz minőségű anyagot, ha­nem minket hibáztattak, emiatt nem nyerhettük el a szocialista címet harmadszor is. Mindent megtettünk, hogy munkánk kifogástalan legyen, de a rossz anyag miatt nem si­került. Ha azt akarják, hogy kiváló munkát végezzünk, ak­kor meg kell teremteni hozzá a feltételeket is. Szalui Jánosné, a szakszer­vezeti bizottság titkára szerint is jogos ez a kívánság, mert az anyag sokszor bizony gyen­ge minőségű. Többen meg azt tették szóvá, hogy az előkészí­tő és a feldolgozó üzemrész művezetőd között nincs egyet­értés, amit az egyik jónak ta­lál, azt a másik kifogásolja. A vállalat exportra is dol­gozik. Az idén 11 millió forint értékű árut szállít külföldre. A megrendelők elsőrendű árut várnak. Ezen a címen a fölöt- tesek gyakran túlzott követel­ményeket támasztanak az üzem dolgozóival szemben- Néhány évvel ezelőtt a szocialista mun- kaverseny sokat vesztett szép­ségéből, értékéből amiatt, hogy jó anyaggal, jó gépekkel, könnyű munka biztosításával meg nem érdemelt előnyhöz jutottak néhányan. Ez helyte­len volt, de azt sem lehet ki. vánni, hogy rossz nyersanyag, ból kiváló minőségű terméket gyártsanak a dolgozók. Vitás esetekben döntsenek igazságo­san. az üzem vezetői, nehogy a jogtalan figyelmeztetés kedvü­ket szegje az embereknek. Erkölcsi megbecsülés A legutóbbi szakszervezeti választáson ismét Szalad Já­nosné lett az szb-titkár. Egy­szerű fizikai munkás, igen eredményesen dolgozik a szo­cialista címért küzdő Béke- brigádban. A vállalat kommu­nistái tanácskozási joggal meg­hívták taggyűlésükre Fülöp Józsefné és Kiss Ilona párton kívüli brigádvezetőket. Arra is gondolhatna az üzemi párt­szervezet, hogy a szocialista brigádok legkiválóbb tagjait kommunistává nevelje. Az is helyes volna, ha a műszaki ve­zetők időnként összehívnák a szocialista brigádokat. — A műszakiakat is segíthetnénk javaslatainkkal, hívjanak meg bennünket tanácskozásaikra — kérték a felszólaló brigádveze­tők. Papp Gyuláné, az egyik nem. rég alakult brigád vezetője azt kérte a vállalattól, hogy hagy­ják együtt a brigádját, mart ők tovább akarnak lépni, s a kiváló cím megszerzése után szeretnék elnyerni a szocialis­ta címet is. Javasolta, hogy a brigádok ne csak saját mun­kájukkal törődjenek, hanem se­gítsék a gyengébben dolgozó­kat is, főleg a fiatal munkáso­kat. • * * Tanulságos volt ez a beszél­getés. Arra figyelmeztet min­den vállalatvezetőt, hogy nem elég megalakítani a brigádo­kat, gyakran össze kell ülni ve­lük beszélgetni. Segíteni kell őket abban, hogy munkájuk szocialista tartalommal telítőd­jék meg. ’ A Nyugat- és Dél-Európában enyhébbre fordult időjárás megindította azoknak az óriá­si hótömegetenek olvadását, amelyek az elmúlt hetekben halmozódtak fel. Rómából tavaszáasra fordult időt jeleztek, s biztató hír ér­kezett Angliából is: az ország déli részében kinyíltak az első hóvirágok... Görögországban az olvadás — esővel tetézve — súlyos földcsuszamlást okozott: Miro- fillan község valamennyi há­JÁKTUNK, még nem hirdet­ték ki a zárszámadási ered­ményeket. A beszámoló azon­ban mán: elkészült, s tükrözte, hogyan dolgozott 1962-ben ez a közösség. A tavasszal ide került új vezetés igen sok gonddal küszködve látott mun­kához. Mérleghiány, gyenge szakirányítás, az eredményte­lenségbe belefáradt, munkától visszahúzódó tagság — ezek jeltemez'ék a szövetkezetét. Az új, helyből megválasztott elnök, Szekeres János és a fia­tal mezőgazdász, Lukács La­jos úgyszólván azt sem tudta, hogy hol kezdjék a rendcsiná­lást. Az államtól 238 000 fo­rint dotációt kaptak. Ez azon­ban egymagában nem hozta zát betemette a megindult hegyoldal, csupán az iskola és a templom épülete maradt meg. A falu 800 lakója — álla­taival együtt — még idejében elhagyta otthonát. Az éjszaka beállta előtt helikopterekről dobtak le sátrakat és élelmi­szert a menekülteknek. Jugoszláviában fokozódik az árvízveszély, különösen a Mo- rava-fdyó mentén. Bulgáriá­ból is árvizeket jelentenek. (MTI) volna meg a fellendülést, ha a közösség munkakedvét, bi­zalmát nem sikerül helyreál­lítani. Egyfelől a 11 forintos havi előleg, másfelől a részes művelés és az új vezetők szor­galma ébresztette bizalom ösz­tönözte őket arra, hogy job­ban törekedjenek. A helyes munkaszervezés­nek, a tagság szorgalmának köszönhető elsősorban, hogy 1962-ben — most először — teljesítették termelési tervei­ket. Szépen megmunkált föl­dek, a tervezettnél nagyobb termésátlagok jelezték már év közben: az újlakiak maguk mögött hagyták a bukdácsolás nincstelenséget termő hónap­jait. MOST, AMIKOR MEG­VIZSGÁLTÁK A MÜLT ÉV MUNKÄJÄT, a fejlődés be­szédes számokban mutatkozott meg. Az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény mintegy 25 százalékkal nőtt, 1196 forint helyett 1497 forint lett. A, 13 forintos részesedést 29,43 forint váltotta fél, és 16 forint körül mozog a nem munkaegységre "kiadott ter­mény értéke. összevetve a kettőt munkaegységenként több mint 45 forintos jövede­lemmel számolhatnak az új­lakiak — ez az összeg igen rangos helyre emeli a gazda­ságot. Nagy szó ez, kivált ha figyelembe vesszük, hogy a tervezettnél 1500 egységgel többet használtak fel. Ho­gyan történt ez, hiszen részes művelést is alkalmazott a gaz­daság? A magyarázat egysze­rű: terven felül saját erőből építettek juhhodályt, éve’-jn keresztül elhanyagolt utakat tettek rendbe, s rájuk várt jó néhány áthúzódó munka is. Szépen gyarapodott saját vagyonuk. Beruházásaikat 15—18 százxdé'-iuin a maguk erejéből valósították meg. Magtárpadláscs növendékistál­lót építettek, a majorban ku­tat fúrtak, és egy sor munka­gépet vásárottak. Beruházásaik zöme állattenyésztésüket szol­gálta. hiszen a gazdaság fő profilja a marha- és sertés- tenyésztés. Itt is sok tenniva­ló akad. Tavaly márciusiban mindössze 1,5 literes volt a fejési átlag, képzelhetni, mi­lyen állapotban volt 50 darot~ bős tehenészetük. Az új me­zőgazdász irányításával nagy- gondot fordítottak az állat­egészségügyi szabályok meg­tartására is, minőségi cseréte­kéi feljavították az állományt. Így a nyárrá már 7—8 literre emelkedett a fejési átlag. TERVEIK AZT MUTAT­JÁK, hogy ezután is megkü­lönböztetett gonddal ügyelnek majd az állattenyésztésre. A hizlalással nincs gond, viszont a tenyésztéssel sokat bajlód­tak még á múlt évben is. Jellemző a szövetkezetben végbement változásra Muszlí Vendel éjjeliőr esete. Egy-két évvel ezelőtt nem tarthatott számon ilyen történetet a szö­vetkezet. A 78 éves tsz-tag önként jelentkezett, hogy se­gítsen rendet teremteni a ser­tés ten yésztéstoen. Harminc évet töltött sertéstelepen, a kisujjá­ban van a tenyésztés és a hiz­lalás minden csínja-bínja. Ar­ra már nem vállalkozik, hogy maga is végezze el a munkát, de felajánlotta, hogy ott tar­tózkodik. ellátja tanácsokkal a gondozókat, hogy rend legyen a tenyésztésiben. És egyre töb­ben lesznek az ilyen emberek Balatoné jlakon. Persze ez nem jeleníti azt, hegy nincs már gondjuk a vezetőknek, hogy most már jól, megolajozott gépként megy minden a szö­vetkezetben. Sokat kell még foglalkozni az emberekkel, a közösséggel. A fogatolok pL nem mindig oda mernek, aho­va irányítják őket, és nem mindig úffv látják el köteles­ségüket, ahogy várnék tőlük. AZ ALAPOK AZONBAN MEGVANNAK, s többé-ke- vésbé egyetlen év alatt sike­rült megszüárdíta™ őket. A gondosan betakarított termé­nyek, az idejében földibe ke­rült, szépen kikéit őszi veté­sek, a mositani mindennapos munkát adó trágyahordás bi­zonyítja, hogy az idei évet még szebb eredményekkel akarják zárni. S ha az 1962- ben bekövetkezett nagy váltó- zás tartós lesz, ha munkáju­kat továbbra a szorgalom jel­lemzi, minden bizonnyal va­lóra válnak terveik. Vörös Márta A KERESŐ ASSZONY Szalai László NYIKOLAJEV INDONÉZIÁBAN Sukarno indonéz elnök fogadja a. Nyikolajev szovjet űrhajóst a Merdeka-palotában. (MTI Külföldi Képszolgálat) Angliában kinyílott az első hóvirág.. FREILICHMANN: a Polip • • csapjai a statisztikában A tenger felől sziréna- bugás és a háborgó hullá­mok zaja hallatszott. Mityu- hin hirtelen csobbanásokra lett figyelmes. Nyomban pa­rancsot adott, és két katona a zaj irányába kúszott. Ugyan­akkor jelzést küldött a meg­erősített őrhelyre is: legyenek készenlétben. Majd bekapcsol­ta a hatalmas fényszórót, és a feltételezett partraszállás he­lyére irányította. Az éles fényben két határsértőt pil­lantott meg. Átlátszó, vízhat­lan ruhát viseltek. A homok­ban mellettük hevert búvár­sisakjuk és nylon zsákjuk. Az egyik határőr, aki a közelük­ben rejtőzött, feléjük kiáltott: — Állj! Kezeket fel, vagy lövök! A határsértők felemelték kezüket; a fényszóró ragyo­gásában szinte kísértetekre emlékeztettek. Közben a ten­ger felöl lövések hallatszot­tak. Mityuhin riasztotta a Járőrt, A katonák felugrottak (42) a főjéről, és lövésre kész gép­pisztollyal a felemelt kezű di- verzámsok felé indultak. Ta­lán ö<t lépésnyire lehettek tő­lük, amikor a határsértők el­terültek a homokban. Mityu­hin úgy vélte, támadásra ké­szülnek, és figyelmeztetőül néhányszor a levegőbe lőtt; a katonái a földre vetették ma­gukat. A diverzánsok azon­ban nem mozdultak. — Kiderülj hogy meghaltak — folytatta kis szünet után Vc-rgizov. — Nylon ruhájuk uj­ja és nadrágszáruk lapát for­mában végződött; nylon zsák­jaikban fegyvert, hamis igazol­ványokat, rádió adó-vevőt, mérget és több mint húszezer rubelt találtak. — Mit állapított meg az elő­zetes orvosszakértői vizsgálat? — kérdezte gondterhelten Ré­sé tov. Vergizov elővette térképtás­kájából az orvosszekértők vé­leményének másolatát és át­nyújtotta. — A dolog úgy áll, Mihail Nyikolajevícs. hogy az orvosok semmi nyomát nem találták az erőszakos halálnak. Megállapí­tották, hogy mindkét diverzáns szívszélhűdésben halt meg. E furcsa jelenség okára eddig még nem találtak magyaráza­tért. — És miért lövöldöztek kint a tengeren? — Ellenséges tengeralattjá­rót fedezitek fel. Ömaszádjaink azonnal megtámadták és el­süllyesztették. — Mit mondanak a határ­őrök? — érdeklődött Resetov, és figyelmesem vizsgálta a di- verzánsokról készült fényképe­ket. A felvételieket a helyszí­nen csinálták. Feltűnő volt, hogy mindkét halott arca egy­forma görcsbe merevedett, és furcsán vicsorítanak. — Szerintük a ködös időjá­rás leple alatt idegen ügynökö­ket próbáltak átdobni orszá­gunkba. A bevetésre küldött két férfi rejtélyes halálát ille­tően semmit sem tudnak mon­dani. — A tengerparton másutt semmi sem történt? — Nem, Mihail Nyikolaje- vics! Kovaljov ezredessel ma­gam jártam végig a körzete­ket. őszintén szólva egy je­lentéktelennek tűnő esemény mégis zavarba ejt. A »Púpos Óriás« őrhelyen elaludt a ha­tárőr. A szomszédos őrszem, amikor hívójalére nem kapott választ azonnal odaindult. Szomszédja aludt. Sehogyan sem tudták felébresstaoi, ét így szállították kórházba. Csak másnap reggel nyolckor ébredt feL — Vergizov elhallgatott. — Folytassa, folytassa csak, Vaszilij Kuzmics! Nagyon ér­dekes, amit mond! — biztatta Resetov, és továbbra is nagy érdeklődéssel hallgatta az őr­nagy jelentését — A ka tonát a kórházban sem tudták felébreszteni, no­ha minden rendelkezésre álló eszközzel megpróbálták. Mikor felébredj teljesen egészséges volt. Elmondta, hogy a sziklá­tól három lépésnyire aludt ahol rejtett figyelőhelye volt. Állítása szerint néhány perc­re távozott csak el őrhelyétől, amikor gyanús hangokat hal­lott a tengerpart felől. De hogy miként aludt ed — erre egyál­talán nem emlékszik. A szom­szédos őrszem állítása szerint — mintegy harminc perccel azelőtt még válaszolt a jelzé­sére. Nyomozóikutyát hoztak a színhelyre, de nem boldogult. Felkutatták a környéket, ez sem vezetett eredményre. — A diverzánsok partraszál­lásának helyétől milyen távol­ságra van a »Púpos Óriás«? — Hét kilométernyire. Resetov felállt. — Mi a véleménye, Vaszilij Kuzmics? (MriaiMU I" | 1960-ban a Statisztikai Hiva­X tál 18 000 városi munkás- és X alkalmazott család életkörül­| menyeit vizsgálta meg részle­| tesebben. A számok fényt derí­| tettek a nő megváltozott hely­t zetére a családban. A mai családokra mindin- ! kább jellemző, hogy a feleség | is házon kívül dolgozik. A mun­2 kaképes nők körülbelül 50 szá­t zaléKának van foglalkozása, s ♦ a kereső asszonyok öthatoda ♦ családanya. Ez azt mutatja, j hogy a társadalomban megvál­2 to zott a nemek szerinti mun­| kamegosztás. A múltban azt j tartották helyesnek, ha a tár­I sadalmi termelésben csak a | férfi, az otthoni munkában csak I az asszony vesz részt. Mit jelent ez a családok szá­mára? Nyilvánvalóan jobb anyagi helyzetet. A munkás- és alkalmazott családok min­den egyes tagjára, tehát az új­szülött csecsemőre is 1961-ben 11 058 forint évi tiszta jövede­lem jutott. Ez átlagot jelent. Ahol az asszony munkába járt, ott másfélszer több volt az egy főre jutó jövedelem, mint ahol nem keresett. Azt szokták mon­I dani, a nyomor veszekszik. Ez talán nem minden esetben igaz, de azért a családi béké­nek nem árt, ha gondmente- sebb az élet. A kereső nők nagy része azonban nemcsak ezért dolgozik, hanem azért is, mert a magányos háztartá­si munka már nem elégíti ki. Jelentősebb, a társadalom szá­mára nagyobb fontosságú te­vékenységre vágyik. A fölmé­rés alkalmából megkérdezték ♦ a kereső asszonyokat: úgy * érzik, helyükön vannak-e. I Nem kívánkoznak-e máshová, | esetleg vissza a háztartásba? t A kérdezetteknek csaknem 70 • százaléka jelenlegi munkahe « lyét választotta. Joggal tehet­Í jük fel, hogy azért, mert hi­vatástudatból dolgozik. S I A statisztika ast is kim tat­ja, hogy a dolgozó nő széle­sebb látóköre, nagyobb kultu­rális igénye, fejlettebb ízlése a család számára is hasznos. Többet járnak színházba, töb­bet olvasnak ott, ahol az anya is keres. S a gyerek is jobban tanul. Az általános iskola alsó tagozatában a kereső anyáit gyermekei 3,63-as, a’ nem kere- sóké 3;59-es tanulmányi ered­ményt értek el. A felső tago­zaton mindkét csoportban egyenlő, 3,35-ös az átlag. A kö­zépiskolában a kereső nők gyermekei tartják a felső ta­gozatos eredményeket, míg a másik csoport csak 3,30-as át­lagot tud elérni. A kereső' asszony fele időt fordít háztartásra, mint a házi­asszony. A munkahelyén meg­tanult szervezést, gazdálkodást az idővel otthon is hasznosítja. De hozzájárul ebhez, hogy csa­ládja >'es2i részt, és üzeme, vállalata több­fajta szolgáltatással segíti ott­honi tennivalóiban. S emellett a kereső nők SO százalékának van segítsége (nagyobbrészt családi), míg a háziasszonyoknak csak 28 szá­zaléka kap odahaza támogatást. A megvizsgált munkás-, alkal­mazott csajádok 36 százaléká­ban a férj” is véeez háztartási munkát. De jobbára csak ott, ahol az asszony házon kívül dolgozik. Enngk igen nagy a jelentősége. Mert ha elfogad­juk, hogy a nemek közötti munkamegosztás megváltozott, és mindkettő részt vesz a tár­sadalmi termelésben, ebből ar. is következik, hogy a házi munkát is közösen kell ellát­niuk. Ezt a következtetést mind több férj vonja le. Így való­sul meg odahaza Is a nők egyenjogúsága. S azzal, hogy nem használják ki, nem terhe­lik túl az asszonyt, a család is magasabb erkölcsi szintre emel­kedik,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom