Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGY Tüzet okozott * gondatlanság (Tudósítónktól.) Január 22-én kigyulladt a bábonymegyeri Rudnay Tsz majorjában levő víztorony fá­ból készített tetőszerkezete és lépcsőháza- Azonnal riasztot­ták a bábonymegyeri, a da- ránypusztai, a tabi és a siófoki önkéntes tűzoltókat. Bár a rendkívüli hideg és fagy az ol­tást akadályozta, a tüzet sike­rült lokalizálni. Megmentették a nagy víztartályt a leszaka­dástól, a víztorony melletti da­rálót és a tyúkházat, a tyúk- házban levő 6000 csirkét. A gyors beavatkozás ellenére is XI 540 forint értékű kárt oko­zott a tűz a víztorony' szerke­zetében. A vizsgálat megállapította, hogy a tüzet a tsz állatgondo­zóinak gondatlansága okozta. A víztorony csőhálózata ugyan­is befagyott, s így az állatok részére szükséges vizet távo­labbról kellett hordaniuk. Mi­vel ez többletmunkával járt, Számi Ferenc, Mónus István, Selmeczi József és Keresztes Gyula állatgondozók elhatároz­ták, hogy a víztorony befa­gyott csőhálózatát fölmélegítik. Hazulról rongyokat hoztak magukkal. A csőhálózatot sza­kaszosan beburkolták, majd fOflOfl forint összenő leltárhiány Balatonmárián Több boltvezetőt leváltottak (Tudósitónktól.) A balatonmáriai földműves- szövetkezet több boltja hiány­nyal zárt a múlt évben. Hege­dűs József, a Két jó barát Ven­déglő vezetője például fél esz­tendő alatt 24 000 forinttal ká­rosította meg a szövetkezeteit Kelemen Józsefné boltvezető 21 000 forintról nem tudott szá­mot adni. Sziráki Máriánál, a 6. számú bolt vezetőjénél 3804 forint hiányt találtak az ellen­őrök. Emiatt leváltották. Ami­kor az átadóleltárt készítették, újabb 8517 forint hiány jelent­kezett. A szövetkezet igazgatósága a napokban megtárgyalta a va­gyonvédelem helyzetét, s úgy határozott, hogy Hegedűs Jó­zsefet, Kelemen Józsefnét és Sziráki Máriát a szövetkezettől eltávolítják, ezenkívül bírósági eljárást indíttatnak ellenük. Az ENSZ kongói veszteséglistája New Yorkban közzétették a kongói ENSZ-haderök veszte­séglistáját. A kongói ENSZ-be- avatkozás kezdete óta a világ- szervezet egységeinek vesztesé­ge 127 halott és 133 sebesült. (MTI) Mónus István a víztorony tete­jéről mintegy 6—7 liter gáz- olajat öntött végig a rongyok­kal beburkolt csöveken. Az olajat Szarni Ferenc alulról meggyújtotta. A csőhálózaton a láng rövid idő alatt végigfu­tott, s felgyújtotta a torony­ban levő szigetelőanyagot, majd pedig a víztorony fából készült tető- és belső szerkeze­tét A rendőrség vizsgálatot in­dított mm Kihúzódtak az őzek az erdőitől Érdekes tapasztalatról tett je­lentést Mészáros Dániel, a Sátorhelyb olyi Állami Gazda­ság fővadásza. Eszerint az őzek az utóbbi időben kihúzódtak az erdőből, és szívesebben tartóz­kodnak az olyan szántófölde­ken, amelyeknek közelében bokros helyek vannak, illetve ahol még lábon álló kukorica­szárát találnak. A baranyai va­dász megfigyelése szerint en­nek oka valószínűleg az, hogy az érzékeny állatokat idegesíti a fagyos gallyak reccsenése, félelmetes és kietlen számukra az erdő, s táplálékot is hama­rabb találnak a külső területe­ken. Mészáros Dániel jelentése alapján máshol is utánanéztek az őzek viselkedésének, és ha­sonló jelenségeket tapasztal­tak. (MTI) KIÁLLÍTÁS BERZENCÉN Tizennégy községben mutatták be -A határőrség és a polgári lakosság együttműködése* c. kiállítást. Több ezer felnőtt és diák tekintette meg. Képünkön: A berzenceiek egy csoportja a kiállí­tást nézi. Farsa&sjZ' »»vailown ás — Elképesztő, uram, érti, elké­pesztő! Azt hiszik manapság az em­berek, hogy csak úgy a szögről le lehet akasztani a zenei képességet. Semmibe veszik a muzsikust, hát ezért gürcölünk, ezért áldozzuk föl éjszakáinkat, ezért rontjuk a gyom­runkat azzal a sok nyavalyás löttyel, amit oda­cipelnek »hálá­ból«? — Nem én, mondtam is az ér- tetleneknek: in­kább leteszem a zongorát. Majd ta­lán bolond va­gyok ingyen mu­zsikálni a Béké­ben, csak azért, hogy mások tán­coljanak. Tudja, mit kí­vánnának az em­bertől? Képesek voltak azt monda­ni, hogy kétszáz forintot adnak egy éjszakára fejen­ként... Igen, így, ahogy mondom... kétszáz forintot. Üljön le, uram, mert ezt nem lehet állva elviselni. Mit képzelnek ezek az emberek tulajdonképpen? Hiszen ha jól meg­gondolom, a muta­tóujjamon a bü­työk is többet ér annál. Na és a zse­nialitás, a kész­ség, a fekete ruha, ami kopik ilyen­kor, a zsebkendő, amit csavarni le­het, úgy megtelik izzadsággal, amint a billentyűket tö­rölhetem? Nem, ezt már nem lehet szó nélkül elvisel­ni. A zenekarom­ról nem is beszé­lek. Gondolja el, hogy a bőgős csak szünetben ülhet le, s mindezt kétszáz forintért. A szaxo­fonosvak kidülled a szeme az erőlkö­déstől, s a dobos tenyerén tyúkszem nő, le se operálják annyiért. Na és amennyi cigarettát elszívunk egy ilyen tobzódó éjszakán, az talán nem ke­rül pénzbe? Ha jól összeszámolom, nem térül meg a rezsi. Hát akkor minek? Táncolja­nak magnetofonra, az is tud nyeke­regni ... Nem is értem, miért voltak úgy fölháborodva. Hi­szen maga ismeri, hattagú zeneka­rom van, az egy éjszakára testvé­rek között is mindössze ezerkét­száz forint. Sók az? Bagatell ösz- szeg. S amikor megjegyeztem, hogy csupán a jó barátság kedvéért fejenként kétszáz­ötvenért vállalom a bált, a fejemhez vágták, hogy in­gyenélő vagyok. Az egyik szemte­len ficsúr még azt is odadörgölte, hogy megértené kívánságomat, ha a tánczenéből él­nék. Mert akkor mondhatnám, hogy nincs mindig munka, ilyenkor kell megkeresni a szükebb hónapok­ra valót. A mar­kába röhögött, és azt mondta, hogy én csak szórako­zom egv ilyen éi- szeka. Hallott már ilyet? Szórakozom! Megöl a butasá­guk ... Miből él­jen tulajdonkép­pen az ember, ha nem a mellzkes- ből? Elvégre én is tejet reggelizem! Csak a futballis­táknak jár a kaló­riapénz? A zongo­rista inhúzódását, a szaxofonos puf- fadt arcát, a bőgős vérhólyagjait, a dobos idegsokkját mivel honorálják? Csak nem akarják azt mondani, hogy éppen mi, muzsi­kusok, éppen mi legyünk a társa­dalom elesettjei?... Tudom, mindig azt vetik a sze­memre, hogy a munkás ötven fo­rintot keres egy nap. Tehetek én arról? Miért lett munkás, ment vol­na tánczenésznek! Ja, hogy ahhoz nem volt kövessé­ge. Hát látja, ép- ven »z nz, amit a Szocialista társada­lomban ülik meg­fizetni. Tje nem ám bagatell két­száz forinttal egy egész éjszakára... Na, hallja, nem kívánok mást, csak törjön el a boká­juk mindazoknak, akik táncolni akarnak a farsang­ban. Az én bő­römre ugyan ne mulatozzanak. In­kább elmegyek egy lakodalomba, ott teletömik az embert ráadásul. Hogy oda nem ci­pelhetem a zongo­rát? Majd megta­nulok citerázrá, mégsem hagyom kizsákmányolni magam kétszáz fo­rintért ... 1. B. Egy bizottság közérdekű munkája Tavaly júniusban a Film­művész Szövetségben meg­alakult az Ifjúsági Filmbi­zottság. Fontos feladatokat old meg ez a bizottság, mert hazáinkban az évi száznegy­venmillió moziméző fele ifjú­sági korosztályú. Az Ifjúsági Filmbizottság tagjai pedagógusok, művészek, a filmforgalmazás különböző szakemberei. A bizottság tevé­kenysége a részvevők foglal­kozásának megfelelően tago­lódik. A gyermeklélektan szak­értőinek dolga elsősorban az általános filmhatáselemzés. Erre különböző módszerek vannak. Például külföldön elterjedt a né­zők infravörös sugárnál történő fényképezése ve­títés közben, itt észrevétlenül megörökíthe­tő a kicsik legapróbb reagálá­sa is. Nálunk szívesebben al­kalmazzák a kérdőíves véle­ménykutatást vagy a fiatalok személyes megfigyelését. így legutóbb megvizsgálták egy ifjúsági film, a Csapájev ve­títése alatt és utána is a kö­zönség magatartását. Észre­vették, hogy a háborús jelenetek meg­zavarják a gyerekeket. A film vetítését követően na­pokig verekedtek vagy kato- násdit játszottak, az iskolai oktatáson figyelmetlenkedtek, éjjel nyugtalanul aludtak stb. A filmhatáselemzések ered­ményeit felhasználhatják játék­filmjeink készítői, akiknek több képviselője van a bizott­ságban. Megállapították, hogy a legutóbbi évek ifjúsági filmjei éppen az érdekei­tek, a gyerekek körében arattak kevés sikert. Értnek oka az, hogy az alko­tók nem ismerik eléggé kö­zönségük igényeit. Az ifjúsá­gi filmek nézői ugyanis nem a -filmművészet sajátosságaira kíváncsiak. Az ő kívánságuk egyforma minden műalkotás­sal szemben: legyen mese, re­gény, film, bábjáték vagy gyermekopera. Mindegyiktől a feszült, kalandos történetet, a jó és a rossz harcát, az igaz­ság győzelmét és a cselekvő hőssel való képzeletbeli azo­nosulás lehetőségét várják. A tv-t néző gyerekek ta­valyi Robin Hood-lázát és az Óz sikerét az magya­rázza, hogy ezeknél ■», fil­meknél a készítők figye­lembe vették fiatal kö­zönségük igényeit. Nagy fontosságot tulajdoní­tanak a bizottságban a tv-nek, mivel az már a járókában fölkeresi a gyerekeket, s a kép nyelve a kicsi ko­rán kifejlett látáskészsé­gén keresztül könnyebben is hat, mint például a be­A filmbizottság közvélemény­kutatás segítségével a televí­zió műsorát és hatását állan­dóan figyelemmel kíséri. Eb­be gyakorta a szülőket is be­vonják, így legutóbb az ő se­gítségükkel mérték föl, hogy tv-vásárlás után esik-e a gye-, rekek tanulmányi színvonala. Az eredmény: igen, de nem nagy mértékben. A bizottságban pedagógusok, filmtörténészek foglalkoznak a filmnek az iskolai oktatásban, való bevezetésével. Iskolare­formunk eredményeképpen itt a film majd helyet kap úgy is mint tantárgy, úgy is mint oktatási eszköz. Ma még a tanításban nem hasmálják ki eléggé iskoláink vetítőberendezéseit, mert ke­vés' a jó kisfilm, s a gyengék csak a nebulók egy részének szereznek örömet, mivel ve­títéskor nincs felelés. Ha az Ifjúsági Filmbizottság bármely tagját megkérdezzük munkájuk célja felől, a vá­lasz egyöntetű: a filmet ifjú­ságunk nevelésében jelentő­ségének és hatásának megfe­lelő szerephez kell juttatni. Padányi Anna A kétviselö-választások alkalmából Érókörökben fölemlítették Vajda Jánosnak, a híres köl­tőnek nyolcvan évvel ezelőt­ti kirándulását a politika te­rületére. Képviselő szeretett volna lenni, és választóke­rületének egyik községében a következő, költői hasonla­tokban bővelkedő beszédet mondta el választóinak: — Lennék villám, altkor lecsapnék a bűnök, a kor­rupció és a néprontás ba­golyvárára. Lennék folyam, hogy szeretetem és lelkese­désem árjával önthetném el az országot. Lennék sas, hogy lecsaphatnék a gono­szokra, és az egekbe ragad- j hatnám az embereket igaz­ságaimmal ... A beszéd után az egyik öreg szavazó odalépett Vaj­dához. — Hát... ne is haragud­jék... én bizony nem sza­vazok az úrra. — Miért nem? — kérdi a költő. — Mert az úr megmond­ta, mit cselekedne, ha vil­lám lenne, mit tenne, . ha folyam lenne, mit csinálna, ha sas lenne. Csak azt nem mondta meg, mit csinálna, ha képviselő lenne... * * * Hűtél zeneszóra Párizs egyik klinikáján, miközben a műtőaszta' on fekvő beteget altatják, de­rűs hangulatú lemezeket ját­szanak. Ez kedvezően befo­lyásolja a beteg tudatalatti állapotát. • • • Szónok az emelvényen Riamundo Andrade, Rio de Janeiro állam egyik kis városénak polgármestere egy választási gyűlésen így szólt hallgatóihoz: »Az el­lenzék azt állítja, hogy becs­telen vagyok, és állítólag pénzt tulajdonítottam el a községi alapból. Ez hazug­ság: ha igaz, szakadjon le a szónoki emelvény alattam1« A polgármester még be sem fejezhette a mondatot, a szónoki emelvény leszakadt. A szónok néhány karcolás­sal megúszta a dolgot — ír­ja a Corriema Della Sera című lap. de hozzáfűzi, hogy újbóli megválasztása kétsé­Noé naplója... Egy chicagói napilapban egy tréfás kedvű ember hir­detést tett közzé, amelyben megvételre ajánlja Noé hite­les naplóját. A hirdetésre 42 érdeklődő jelentkezett. * • * Precíz udvarié 390 kilométert gyalogolt, hogy udvarolhasson, s emiatt tizenötször verték meg Stre- ten Mitrasimevits bioskai (Jugoszlávia) lakost 1935 óta. Udvarlásáról rendszere­sen naplót vezet. Ebből ki­derül, hogy ez idő alatt 311 levelet írt imádott jainak, leghosszabb szerelme 9 évig, a legrövidebb 23 nap 8 óra 36 percig tartott. Kicsodák magukf Most nincs ideje: A KÉRDEZÖSKODESNEK! , . 6/V VELÜNK JÖN, PROFESSZOR ÚR! \SSSesaCJ»í3ÍSaoa«öí3ÍJaSJÖ»íSÍ3SSSÍÍJÍSŰÍJÖÖíXX3ÍXJ«JÖÍJÍXXJSXJC3í%XJÍJÍXJÍJSXX3ÖOÍSÖűai^ VAIENTYIN IVANOV tudom&nyos- fantasztiknö regénye nyomán írta Cs. Horváth übor, rajtolta Sebők Imre A RAJNAI VÁRKASTÉLY l Az ESTI ÓRÁKBAN LEN A KOlöNLEGEí------pTMC A KÉT JÖ­VEVÉNY MER SOHA NEM JÁRT AZ ÉPÜLETBEN. NINCS AKITŐL ÚTBAItZAZITÁST KÉRJENEK. MÉR IS HA­TÁROZOTT LÉPTEKKEL KÖZELEDNEK PoDARJOV AKADÉMIKUS. SZOBA'JA FELE. Amikor nyílik az ajtó, a tudós épp a Krasznosztavszkbol érkézéit jelentése­ket TANULMÁNYOZZA. MINDEN ENERGIAFOR­RÁST IGÉNYBE VÉVE MŰKÖDÉSBE HELYEZTÉK A »PAJZSOT«. MÉGIS KÉRDÉSES. SIKERÜL-E VISSZAVERNI A HOLD IRÁNYÁBÓL ÉRKEZŐ V-. TOKZATOS ROMBOLD SUGARAKATf

Next

/
Oldalképek
Tartalom