Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-09 / 33. szám
MSZMP ME6VEI BIZÖTTSÁGA ES A MEGYEi TANAC5 LA0JA „Halló, itt mentők...!" BESZÉLŐ 15 2 13 4 66 7 98 4 35 1 90 8 33 5 SZAMOK 15 2 13 4 66 7 98 4 Iparunk 1961-ben több, mint l 124 és fél ezer mosógépet, 12 006 villamos hűtőszekrényt, 16 500 padlókefélő gépet, csaknem 31 és fél ezer porszívót, 188 000 televíziókészüléket, csaknem 18 000 magnetofon- készüléket gyártott. 1950-ben vidéken 10 000 lakosra 7,3, 1961-ben pedig már 11,7 orvos jutott. * • * 1939-ben Magyarországon 10 000 lábosra még 14 tüdőbajos elhalálozás jutott. 1961- re ez a szám 3,9-re csökkent. * * * * * — Egy Roma-hegyen lakó özvegyasszony a lábát, törte. Hozzanak sürgősen segítséget... A gépkocsi azonban nem tud az asszony házáig elmenni, egy kilométerre tőle kénytelenek megállni. Szerencsére a közelben gyerekek szánkóznak. Cziráki Lajos ápoló és Pitz József gépkocsivezető kölcsönkérik tőlük a szánkót, s azon hozzák le a beteget. — Tabról beszélünk.. t Egy súlyosan beteg embert azonnal kórházba kellene vjnmd. Jöjjenek gyorsan ... A mentőautó a lakástól másfél kilométerre kénytelen megállni. A rossz úton nem mehet tovább. Itt is szánkóval szállítja a kocsihoz a beteget cir. Fehér Viktorné orvos, Tóth István ápoló és Nagy Lajos gépkocsivezető. — Mentők? Egy gyógyulóban levő leányt kellene a kórházból Péterhidára szállítani ... Éjfélikor érnek a községhez. A leány lakása két kilométerre van a jó úttól. Mit tegyenek? BaUkó Mátyás ápoló és IVíucsi Sándor gépkocsivezető sokáig zörget, míg egy közeli ház lakói fölébrednek. Szánkót kérnek, azon viszik el lakására a lábadozót Reggel hat óra van, amikor szolgálati helyükre, a mentőállomásra visz- Bzaérnek. Ezek az események nem szerepelnek a mentőnapióban. Az sem, amikor órákig kellett a havat lapátolni, a gépkocsit tolni, hogy céljukhoz érkezzenek. A mentőnaplóban csupán ez van: »A feladatot teljesítettük.« Fárasztó 'idegmunka A kaposvári mentőállomás ügyeletén Szmolenszki István főápoló ül a telefonok mellett. Fárasztó idegmunka az övé. Sokszor egyszerre cseng valamennyi készülék. Egy-egy huszonnégy órás szolgálat alatt kétszázszor is be kell jelentkeznie. Kérelem, érdeklődés, téves kapcsolás. Beteget kell szállítani Bárányba. Harkányfürdőre. Mennyére, Kaposvárra. Az Április egy fiatalasszony, orvosi beavatkozásra van szüksége. Az ügyeletesnek egyetlen betegről sem szabad megfeledkeznie. Ö osztja be a járművekét, állítja ki a menetleveleket, tartja a kapcsolatot a KPM hószolgála- tával és a honvédséggel. Mert előfordulhat, hogy a beteget csak lánctalpas járművel lehet kórházba szállítani. „így hamarább jönnek...“ Síkosak az utak. A mentőknek mégis igyekezniük kell, hogy a beteget idejében orvoshoz juttassák. De nemcsak a hóval borított utak nehezítik munkájukat, hanem azok az emberek is, akik megtévesztik, félrevezetik őket. Nemrég például azzal hívták ki a mentőket a városba, hogy valaki elesett, lábát törte. Kiderült, hogy az eset már egy héttel ezelőtt történt, s a sérültet orvos ápolja. — így hamarább jönnek — magyarázkodott K. István, amikor a félrevezetés miatt szemrehányást tettek neki. S amikor közölték vele, hogy a szállítás költségeit meg kell fizetnie, még neki állt följebb. S nem is egy ilyen eset fordul elő. Sok gondot okoz a részegek szállítása. Nemegyszer hívják ki szórakozóhelyekre a mentőket, hogy.a hangoskodó, botrányt okozó részeget vigyék kórházba, pedig ez nem mentőfeladat! Egy alkalommal megtörtént, hogy a részeg Babo- nek Jánosné az ápolót boros- üveggel úgy fejbe vágta a mentőkocsiba, hogy orvosnak kellett bekötöznie a sebet. Maradjanak a bőrükben“ - -■ ■ ...................................................... M iközben Szmolenszki elvtárssal beszélgetünk, újarat cseng a telefon. — Mentők? — Jöjjenek azonnal, a közelben egy néni rosszul lett, összeesett az utcán. — Hol találjuk? Szíveskedjék az adatokat... Gyerekhangok, nevetés. üe- 4. utcai étkezdében rosszul lett csapják a hallgatót. Néhány Helytállnak a bab ácsai olajbányászok A bafoócsai olajbányászokat — akik mint ismeretes, a nyílt mezőn kutatnak olaj és gáz * után — különösen nagy erőpróbára kényszeríti a rendkívüli időjárás. Nehéz a munkahelyeket megközelíteni, a vezetékekbe befagy a munkához szükséges folyadék és az üzemanyag. A Dunántúli Kőolajfúrási Özem babócsai üzemegységének dolgozói azonban derekasan helytállnak, s eddig még megbirkóztak az időjárás okozta nehézségekkel. A hóval borított mező úttalan útjain is eljutottak minden műszakvál- tásban valamennyi munkahelyre. Se a baibócsaii körzet három fúrásánál, se pedig a lábodi, szentai és a taranyi berendezésnél nem kellett a hideg és a hó miatt leállni. Egy-két helyen, mint például Tar any ban, csak műszaki baleset (törés) hátráltatta egy kissé a munkát. Az olajbányászok minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy teljesítsék időarányos tervüket. Drága széntermelés A japán bányákban az utóbbi 15 évben 10 000 bányász lett halálos baleset áldozata. Minden egymillió tonna szénre 12 halott és 512 rokkant jut. perc múlva ismét cseng a 3cé- szülék. — Halló, mentők? Maradjanak a bőrükben, a néni már jobban lett... Hangos nevetés, zeneszó hallatszik a készülékből. Szórakozó gyerekek, akik így akarják unalmukat elűzni. Korszerű mentőállomást Kapos várnak ! Néha emberfölötti munkát végeznek a mentőállomás dolgozód. Kocsijaik éjjel-nappal a hideg udvaron állnak, a soros gépkocsivezető óránként járatja a motorokat, hogy le ne fagyjanak, s mindenkor készen álljanak a mentésre. Papp János kocsijának a dinamója égjük éjszaka elromlott. Varga Ferenccel együtt hajnalig dolgozott, hogy mire menni kell, rendben legyen. Szűk, zsúfolt a kaposvári mentőállomás!, az ápolóknak, a gépkocsivezetőknek nincs olyan helyük, ahol szabad időben nyugodtan pihenhetnének. Égetően szükség volna egy korszerű, megfelelően fölszerelrt mentőállomásra. Egyszer megvolt rá a pénz, akkor nem volt telek, most van telek, de nincs pénz. Ha másként nem megy, áldozzunk rá a község- fejlesztési alapból is, és bizonyára hozzájárulna egy új mentőállomás építéséhez az ■Egészségügyi Minisztérium is. Nemcsak Kaposvár, az egész megye érdeke kivárnia ezt Szalai László l> esötőtedett, mire LeRére értem a nagy farmotoros busszal, amely az úton nagyokat prüszkölve gyűrte kerekei alá a csikorgó porhavat. Ügy gondolom, hogy Tóth László gépkocsivezető valamicskét faragott le a késésből. Vagy talán ellenkezőleg: növekedett a késés? Nem tudom. Kezem megdermedt nincs kedvem ahhoz, hogy órámról felhúzzam a kabát ujját... GémberedeSt fásultságom nyomban eltűnik, amikor a lei- lei SZOT-üdülő halijába lépek. Kellemes meleg, mely már az ajtóban megsimogat, belebújik a kabátomba, érzem, mint szorít ja ki belőle a hidege*. A hallban zongora szól.’ Tangóznak néhányan. Sokan a kényelmes fotelokból szemlélik a táncosokat Megállók, egy kissé megíbű- völten nézem a jelenetet. Ügy tetszik, mintha igaz se volna, hogy alig fél órával ezelőtt, még ott ültem a hideg buszban munkásokkal, hivatalnokokká], családanyákkal, és azért szurkoltunk, hogy sikerüljön kikerülni azt az autóbuszt, amely olyan közel csúszott a mienkhez, hogy csak néhány milliméter választotta el őket egymástól. A munkahelyükről jövő fáradt emberek azt mondták, »csak sikerüljön elindulni, hogy mielőbb otthon leA külföldre utazó magyar állampolgárok száma évről évre növekszik. Míg 1955-ben csupán 99 000 magyar állampolgár utazott más országba, 1958-ban 208 000-en, 1959-ben 224 000-en, 1960-ban 301000en, 1961-ben 374 000-en kaptak útlevelet, és utaztak külföldre. 1961-ben 336 000 külföldi látogatott hazánkba, szemben az 1958. évi 153 000-reI. ... A mozik száma 1961-re — az 1949-es 862-vel szemben — 4522-ire növekedett az országban. Ugyanezen idő alatt a mozilátogatók száma az évi 42,3 millióról 155,4 millióra nőtt. Az áfeimá iparban foglal-; koztatottak átlagkeresete 1949 óta a következőképpen alakult: 1949 : 641 Ft; 1959: 1602 Ft;jj 1955: 1225 Ft; 1960: 1626 Ft,j 1958: 1555 Ft; 1961: 1638 Ftj * * * ( A második ötéves tervben | a következő gépekkel bővül a J mezőgazdaság gépállományait 37 000 traktor (15 lóerős trak-j toregységgel számolva), 3600 \ gabonakombájn, 10 700 trakto- 5 ros vetőgép, 26 500 traktor- < vontatású eke, 3500 kukorica-, betakarító kombájn, 3800 siló-J kombá jn, 18 700 pótkocsi, ? 1965-ben a kalászosok 85 szá-j zalékát már géppel takarítjuk $ be, az alapvető talajmunkák-1 inak pedig 100 százalékát gé-; pekkel végezzük. Mi készül a A Hunnia Filmstúdióban sorra befejezik a korábban megkezdett munkákat. Szinte ■kivétel nélkül celluloid szalagra kerültek a »Párbeszéd« című kétrészes újdonság jelenetei. A történetet Herskó János írta és rendezte. Az »utolsó simításoknál« tartanaik »Az utolsó előtti ember« című új magyar film alkotói, Makk Károly rendező' £s munkatársai is. Gyors ütemben forgatják a »Meztelen diplomata« c. vígjarßi!teitc) k gyünk, hiszen reggel megint korán kell kellni és utazni, mert nem állhat le az üzem«. A gépkocsivezető elszántan szórta a havat az Ikarusz nagy kerekei alól. T te az üdülőben persze nem tudnak erről. A zöldeiő szoba,növények és a színes fotelok között az ember úgy érzi magát, mintha nem is a tél derekán' volnánk, mintha kint nem is méteres hóban kellene gázolni. Itt nincs tüzelőgond, nem számít, hogy megy-e a vonat, az autóbusz. Itt nyugalom, pihenés, szórakozás van csak. Nem is csodálkozom rajta, hogy. az öreg Németh Mihály cukorgyári kazánmunkás, áld életében most üdül először, ezt írta feleségének: »Nagyon sajnálhatod, hogy nem vagy itt. Tudod, a kacsalábon forgó mesekastély ehhez képest, ahol most mi élünk, kiskutya' füle.« És így vannak a többiek is. Kerék István, Tóth József, Agóes István, Balázsik Mihály, akiknek helyére a lakatosműhelyben, a csőhúzóban, a cukorfőzőben most mások álltak, hogy az élet, a munka érverése — mely ennek az önfeledt pihenésnek az alapja, biztosítéka — Hunniában? téfcot, amelyet Rejtő Jenő (P. Howard) regényéből írtak, és Palásthy György rendez. Készül a mai tárgyú »Mindennap élünk« c. új magyar film is. Ezt a hét első felében a Ganz- MÁVAG-ban forgatták. A Hunnia következő filmje a »Gyermektükör« című újdonság lesz. Tóth Sándor novellája alapján Révész György rendezi. A film a kamaszok világának és a felnőttek társadalmának konfliktusaival foglalkozik majd. (MTI) meg ne ál! ion. ÉS így érzik; azok is, akik nem verődnek f nagy csoportokba, hanem mint Sárvári Imrévé, Kővári Vali segédmunkások és Korodocski Béláné szövőnő, az emeleti, hallok félreeső zugában olvas-j rak vagy kötnek. Milyen köny- nyű is itt elfeledni a förgeteget, a telet! Már-már én sem gondolok arra, hogy milyen fa- ; gyosan érkeztem az üdülőbe, és beleilleszkedem a nyugalomba, a csöndbe. Csak amikor lefekszem, és lehunyom a szemem, táncolnak előttem azok a fények, amelyeket a havas úton a félelmetesen ide- oda csúszkáló farmotoros hátsó ablakában láttam: az utánunk jövő járművek apró lámpácskái. em szabad megzavarni a nyugalmat — gondolom —, amikor hajnalban lábujj- hegyen kiosonok az épületből a buszmegállóhoz, ahol már didergő csoport lesi a hulló hóban a sötét, ködös országutat, ; jön-e már Siófok felől Tóth László az autóbuszával. Csöndben topognak a hóban. Csak ; egy kislány táskarádiójából diktál tarmagyakorlatot egy pattogó férfihang: »Bal kettő... jobb egy... bal kettő... jobb egy...* Szegedi Nándor Igaza van a dalszövégnek? Lemezjátszó szórakoztatja a nagyatádi Mátyás Kisvendéglő látogatóit. Csinos presszósnő cserélgeti a lemezeket, jobbnál jobb dalok csendülnek fel. Szórakoztatásra és reklámnak is jó ez a készülék. De hallgassuk csak meg az egyik slágert: »Egy rendes ember este otthon ü!... « Majd valamivel később: »A legszolidabb házi koszton él... « No, egyáltalán nem mondható öncélúnak ez a reklám. Vagy mégis? Talán a vendéglátóipar saját készítésű ételeinek népszerűtlent- t é s e a célja? ... — áj —• Sírfelirat Byron a következő sírfeliratot készítette kutyája sírjára: »itt nyugszik egy olyan lény, amely szép volt anélkül, hogy hiú, erős, anélkül, hogy agresszív, bátor, anélkül, hogy kegyetlen lett volna. Az ember minden erényével ékeskedett a vétkei nélkül.« A konfetti története A XIX. század elején o. híres római karneválok utolsó napjaiban szokásban volt, hogy az emberek cukrozott mandulával és dióval dobálták egymást. A konfetti szó tehát eredetileg cukorkát jelentett. Portugáliában édesség helyed borsószemekkel dobálóztak. Később gipsz- vagy krótasze- m ócskákét használtak, ezek azonban karcolásokat okoztak. 3884-ben egy párizsi kaszinó tulajdonosának támadt az az ötlete, hogy a vendégek szórakozására színes papírdarabkákat helyezett zacskóban az asztalokra. japán számok A japán egészségügyi minisztérium adatai szerint az ország lakossága 1962-ben 35 másod percen ként egy emberrel szaporodott. Minden 20. másodpercben születik egy gyerek, és minden 21. másodpercben meghal egy em. bér. Minden 33. másodpercben kötnek házasságot, és minden 7 perc 21. másodpercben mondanak ki egy válást. „Oanditsbiztos“ Bieílény Londonban »bandita-, golyó., késelés- és rablásbiztos« férfimellények készülnek a legdivatosabb színekben. Rozsdamentes acélhálóval és 16 zsebbel látják el őket. Ezekben 35 000 font sterling helyezhető el ötfontos címletekben. Gombok helyett lánckapcsolóval csukódik. Két vélemény a tőkről Maurice Chevalier, a világhírű francia színész és sanzonénekes mondta a női divatról: — Borzalmasak a mai lányok! Három számmal kisebb pulóvert és négy számmal nagyobb kivágást viselnek, mint amilyen kellene. íme a másik vélemény, amelyet Eddie Fisher, az ismert amerikai énekes mondott a házasságról: — Leghelyesebb, ha az ember szép nőt vesz feleségül. Ez az egyetlen mód ugyanis, hogy idejében megszabadulhasson tőle. MENYEK KÖZÖTT FÖLDBESUPPEDT VARHEGY, HELYÉN TA'MADT SZAKADÉKOT ELÖNTÖTTE A RAJNA VIZE«. *© A RAJNAI VÁRKASTÉLY VAttNTY’H IVANOV tudományos- fantasztikus regénye nyomán írta Cs. Hoíválh Tibor, rajtolta Sebük Imre ÁZTAN AZ ANYAG SZAMÁBA IS ELÉRKEZIK A »HÁLÁL*. A SUGA'BA'GYÚ GIGANTIKUS ACÉLSZERKEZETE EZEB DARABRA HULL SZÉT, MAUD... W" ÁZ ERŐMŐ OPERATORA TEHAT ELEGENDŐ ENERGIÁVAL RENDELKEZETT. TELJES KONCENTRÁCIÓVAL SIKERÜLT VISSZAFORDÍTANIA A GYILKOS sugaradat, az agresszorok fészke /rr. r>/isjt.cn •mtsuíh o i rm é KOS SUGARAKAT. AZ AGRESSZOROK FÉSZ, MEGSEMMISÜLT. OLVASD TOVÁBB, KOLJAi