Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-08 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 90 FILLÉR A mai számunk tartalmából: U. ÉVFOLYAM 32. SZÁM. ★ PÉHTEÁ, 1963. FEBRUÁR 8. A balatonendrédiek öröme (3. o.J Otthonunk (5. o.) Csak a bűnügyi rendőrség nern fudfa (6. G.) A párt és a nép közötti kölcsönös bizalom a biztosítéka, hogy politikánk a jövőben sem fog változni Választási nagygyűlés Szulokban Nyuglalsnsá az Egyesiül í a kanadai kormányválság miatt Szerda este sokan igyekez­tek a szülőid művelődési ház­ba. Ide vártáit dr. Nagy Lajos élv-társat, a megyei pártbizott­ság titkárát, akinek mint me­gyei tanácstagjelöltnek nemrég szavazlak bizalmat. Most is tele van. érdeklődőkkel a mozi- terem. A meghívók választási nagy­gyűlésre invitálták az embere­ket. A szónok azonban inkább közvetlen beszélgetést folyta­tott nagyszámú hallgatóságá­val. Szavait sokszor szakította félbe helyeslő közibeszólás, igenlés. Néha mosolyra derül­tek az arcok, annyira telibe ta­láltak a szavak. Nagy elvtárs elöljáróban megjegyezte, hogy néhány olyan kérdésről szeretne be­szélni, amely szoros kapcsolat- tan van a szulokiak ügyével is. Most választás előtt állunk — mondotta. Ez mindig nagy politikai eseménye az ország­nak. Mindem választáskor ar­ról van szó, hogy kit válasz­tunk meg képviselőnek az" or­szággyűlésbe és a tanácsokba. Es szavazni keli valamilyen politikáira. Mi azt mondjuk: szavazzunk arra a politi­kára, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt folytat. dana — folytatta Nagy elvtárs —, hogy ne 53, hanem csak 13 forint legyen a murtkaegysé- gienkénti osztalék, egészen biz. tsosan azt kiáltanák az illető­nek, hogy »le vele«. De mi azt mondjuk, hogy még ennél is többre törekszünk. Majd emlékeztetett Nagy elvtárs a beszolgáltatás idősza­kára, amely sok keserűséget okozott a parasztembereknek. Lám ma, amikor nincs köte­lező beszolgáltatás, Iranern azt mondjuk a parasztembereknek, hogy többet kell termelni, mert többet vár tőlük az ország, sak­kal nagyobb mennyiségű ter­méket vásárolunk fel, mert jobban szét értünk az embe­rekkel. Jó ^z a politika? Biz­tos, hogy jobb, mint a régi. Most nincs kulákká nyilvání­tás, nincs kitelepítés, s nincs sérelme a parasztságnak. Szót értünk velük, vidámabbak, jobbkedvüek az emberek, a munka is jól megy, s az or­szág is többet kap. A tsz-szer- veaés óta nem sok esztendő telt el, de máris látjuk, hogy a mezőgazdaságba fektetett pénz nem a Dunába szórt pénz. Ezután néhány számadattal szemléltette, hogy a megye mezőgazdasága máris többet termel, mint azelőtt. Elmondot­ta, hogy gyen. Ezért van a műn- káshatalom. Persze tudjuk, hogy még nem értük él azt a célt, ahova el akarunk jutni. Eredményeinkre büszkék va­gyunk, de nem állhatunk meg — folytatta Nagy elvtárs. — Szép eredmény a szulokiak 53 forintos osztaléka, de tovább kell menni. Ez a gazdaság már annyira megalapozott, hogy sem aszály, sem más nem ké­pes megingatná. Mégsem pihen­hetünk meg. Ä kongresszuson kimondattuk, hogy leraktuk a szocializmus alapjait De csak az alapokat Még föl kell épí­teni a szocializmus*. Ez attól függ, hogy hogyan dolgoznak a munkások és a parasztok, ol­csón termelnek-e, mert csak így lesz gazdagabb az ország, magasabb az életszínvonal. Olyan a népgazdaság is, mint a család. Hiába mondaná itt valaki, hogy legyen száz forint a munkaegység, lehetne pénzt nyomni, de mit érne ez, ha nem lenne mögötte elegendő áru. Emlékezünk, hogy az inf­láció®, években soli volt a pén­zünk, 3e semmit sem lehetett érte venni. Ezután arról beszelt Nagy élvtárs, hogy a párt és a nép között kölcsönös bizalom van, és ez a biztosítéka annak, hogy politikánk a jövőben sem fog változni. Szólt azokról a társadalmi in­tézkedésekről, amelyek pontot tettek a parasztság örök fáj­dalmára (nyugdíj, betegbizto­sítás). Kitért az emberiség nagy sorskérdésére, a béke és a háború kérdésére, majd be­fejezésül sok sikert, boldogsá­got, eredményes esztendőt, a munkához pedig erőt, egészsé­gei; kívánt a szulokiafcnaik. New York (TASZSZ). Freeman, a TASZSZ tudó­sítója jelenti: Az Egyesült Államok hiva­talos köreiben hallgatnak a Kanadában támadt politikai válságról, amelyet az az ame­rikai követelés okozott, hogy szereljék föl atomfegyverrel a kanadai hadsereget. Az amerikai hírügynökségek washingtoni és ottawai közle­ményed azonban azt bizonyít­ják, hogy az Egyesült Álla­mok magas rangú képviselőit meglehetősen nyugtalanítja a kanadai eseményekben bekövetke­zett új fordulat, amelyet New Yorkban nem ok nélkül tekintenek új re­pedésnek a nyugati ka­tonai szövetségen. Ezek a közlemények rámu­tatnak: Washingtonban attól félnek, hogy az új kanadai parlamenti választások kime­netelétől függetlenül a kana­dai politikai élet középpontjá­ba kerül az országnak az Egyesül* Államokhoz fűződő viszonya. Washingtonnak és kana­dai híveinek semmiféle erőfeszítése nem fojthatja el és nem leplezheti el a kanadai milliók őszinte felháborodását amiatt, hogy az Egyesült Ál­lamok ellenőrzi a kanadai ipar tekintélyes részét, és megkísérli a Pentagon hadi szekeréhez láncolni Kanadát. Washington idegességét ta­núsítja egyebeik között Highí- owemek, az AP hírügynökség washingtoni tudósítójának je­lentése: »Semmi kétség sem fér ahhoz, hogy nemcsak a vá­lasztási kampány idején, ha­nem az új parlamentben is élesen vitatják majd Ka­nada és az Egyesült Álla­mok politikai és gazdasá­gi kapcsolatainak problé­máját« —• írja.; Érintve a Kanadáiban te« pasztaiható erős Amerika-elle- nes hangulatot, az UPI hír- ügynökség ottawai tudósítója így ír: »Szemmel láthatólag a kanadai választási kampány idején ki kell majd állnia Uncle Sarcának a legélesebb támadásokat 1911 óta, amikor az volt a jelszó, hogy ne ke­reskedjünk a jenkikkel?« (MTI) V. 3. McNamara bejelentette: semmi támadó fegyver nincs Kubában Gyakran assisi vádolnak ben­nünket külföldön, hogy nálunk nem is választás van, hanem csak szavazás, mert — úgy­mond — kik között választha­tunk, hiszen egypárltrendstaeri mn, s nincs versengés. Am önök — folytatta — emlékez­nék arra, hogy volt ebben az országiban egykor több párt és több jelölt is, de kik között vá­logathatott az egyszerű válasz, tó? Néki mindegy volt, hogy Széchenyi grófra vagy Zichy grófra szavaz-e. A mi álla­munk a munkások és a parasz­tok hatalmát testesíti meg, most magunk közül választunk. Ez az igazi választás. Tételez­zük fel, hogy valaki most ide­hozna jelöltnek egy báró. vagy egy tőkésivadékot: »éljent« mondana-e rá valaki? Valószí­nűbb, hogy kifütyülnék. Nagy dolog ez, hisz azt mutatja, hogy felnőtt a nép, s ma már természetesnek tartjuk, hogy munkást és parasztot jelölünk az or­szággyűlésbe, a tanácsba. Büszkék lehetünk mert a mi rendszerünk alapja a munkás- hatalom, a termelőeszközök társadalmi tulajdonban van­nak, s szabadon gondolkodhat es nyilváníthat véleményt min­den ember. A pártnak és a kormány­nak minden intézkedését egy cél vezérli: állandóan javítani a nép életét. Ezt tetteinkkel tudjuk bizo­nyítani. A mi politikánk 1956 óta töretlen'. Mi nem hirdetünk meg a választásokkal új poli­tikát. A meglevőt akarjuk vég­rehajtani és továbbvinni. Meg­győződésünk, hogy ezt a poli­tikát a munkások és a parasz­tok is támogatják. Szólt azokhoz a szulofcLákhoz is, akik azt mondják, hogy »mi már egyszer megégettük a ke­zünket, többet nem politizá­lunk, elvégezzük becsülettel a munkánkat és kész«. De higy- gyék el — mondotta mintegy válaszképpen —, a bscsülétes munkával is politizálnak, hi­szen ezzel szolgáljuk érdekein­ket. S ezért kell politizálnunk. Ha valaki Saulokon azt mon. búzábóf kétszer asmytt. hízott sertésből háromszor annyit ad a megye az or­szágnak, mint a beszol­gáltatás időszakában. A traktorok száma és a műtrá­gyafelhasználás megsokszoro­zódott. Azt is tudjuk — mon­dotta —■, hogy még több gép kell. De csak annyit lehet a$l- ni, amit nem kell. túlzottan megérezni a bérből és fizetés­ből élő dolgozóknak. Ha mérlegre tesszük az utóbbi négy esztendő eredmé­nyeit, megállapíthatjuk, hogy népünk jobban él, szebben ru- házkodik, többet költ lakásra. Ezt nem vitathatja senki. Saulokon 53 forintot ér a munkaegység. A családok megtalálták számításukat. Ebben a faluban hatmil­lió forintot osztanak szét a tagok között a mostani zárszámadáson. Így nem csoda, ha a földművesszö- vetkezet boltjában azon vitat, koznák, hogy miért nem zöld mindkét hűtőszekrény teteje. S mái' a házaknál is van 40— 50 hűtőszekrény. És forgassak most vissza az időt. Mire gyűj­töttek ezelőtt tíz esztendeje az emberek? Földre és földre. Ma erre nem gondol senki. Hűtőszekrény, autó, mo­torkerékpár, új bútor, vízvezeték vonul , be a házakba. Talán rossz ez? Ellenkezőleg: nagyon jó dolog. Mert mit mu­tat? Azt, hogy nincsenek ke­nyérgondok. Gondoltak arra tíz éve, hogy ma öt tsz-család- nak lesz autója? Adózni? Azt mondják a tsz-tagok, tartsa oda a hátát az elnök, törje ő a fe­jét, majd mi becsületesen dol­gozunk. És ebben igazuk is van, mert ha ők néni dolgoz­nának olyan derekasan, ötkor nem lenne miből rendezni az adósságot. Minden ember azért dol­gozik, hogy neki és csa­ládjának jobb élete !*­Csőmbe Angolában Salisbury (Reuter. AP, A dél-rhodesiai Salisburytan megfigyelőik úgy vélik, hogy Washington. (MTI). Polgár Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti: Robert McNamara, az Egye­sült Államok hadügyminisztere sajtóértekezletén, amelyet min­den amerikai televízió- és rá­dióállomás közvetítet, bejelen­tette: a Szovjetunió minden tá­madó fegyvert eltávolított Ku­bából, és azokat nem is vitte vissza oda. Ezzel a legilletéke­sebb helyről származó válasz hangzott él. azoknak a kong­resszuei tagoknak az állításai­ra, akik ismét hiszitéríahangu- latot igyekeznek kelteni az Egyesült Államokban azt ál­lítva, hogy támadó fegyverek maradtak Kubában, és a Szov­jetunió számottevő haderőt tart a szigeten. A hadügymi­niszter kijelentése után a Pen­tagon munkatársai légi félvé. telekkel és egyéb bizonyítékok­kal támasztották alá McNama­ra kijelentését. TASZSZ). Az angolai—katangiai határ kö­zelében, Angola területén fek­vő Pewxeira da Sousáiból ér­kezett, állítólag megbízható je­lentések szerint Csőmbe katan- gai elnök szerdán este repülő­gépen ebbe a városkába érke­zett. amely egyébként az an­golai Bengueda.vasútvonal vég­állomása. Csőmbe valószínűleg Nyugat-' Európába szándékozik utazni. Feltehető azonban, hogy ango­lai tartózkodása idején ellen­őrizni akarja azokat a katan- @ai értékeket, amelyeket alig valamivél az ENSZ-csapatoh bevonulása előtt szállítottak ál a határon Kdweziből. (MTI) TRAKTORVEZETÖ l< KÖZÖTT a csokonyavisontai tanfolyamon nek, a délutánt pedig, egyéni inoitsvientgyorgyiüS Ss jüífefc. LEENDŐ A falakon szemléltető ké­pek, az asztalokon tankönyvek és jegyzetfüzetek: a téli hóna­pokban ilyen a Csokonyavi- somitai Gépállomás egyik tan­teremmé átalakított helyisége. Harminchétén ismerkednek itt tizenkét héten leereszt ül a traktorvezetés tudnivalóival, az erő- és munkagépekkel, va­lamint a KRESZ-szel. A cso­konyavisontai traktorvezető­képző tanfolyam hallgatói kö­zül huszonegyen tsz~be térnek vissza a vizsgák után. Különböző korú férfiak ül­nek az asztalok mellett; Zsá- lek Jósáéi somogyaracsi szö­vetkezeti gazda a legidősebb közöttük: 55 éves. Hogy mégis tanulásra adta a fejét, annak okát így magyarázza: — Gyalogmunkásként dol­goztam a termelőszövetkezet­ben, és tavaly arra kért a ve­zetőség, hogy vállaljam a má­sodik műszakot az egyik trak­toron. Azt mondták, üljek csak rá, és szántsak vele, nem olyan nehéz dolog az. De csakhamar rájöttem, hogy a traktorhoz is érteni kell, is­merni kell .' fortélyait.. Szere­tem a gépet, ezért, határoztam el, hogy megtanulom azt, amit eddig nem tudtam, és meg- szerzem a vezetői bizonyít­ványt. A traktor szeretet® hozta a tanfolyamra a rinvaúilaki Ré­vész Jóskát is. Ő a legfiata­labb hallgató: 17 éves. Mé" általános iskolás volt,' amikor megpróbált géppel szántani. — Sógorom traktoros volt, és ki-kiszaladtam hozzá a mezőre, mellette ültem szán­tás közben, később már ma­gam kormányoztam a gépet. Ügy érzem, ez a foglalkozás nekem való-.s Az alacsony termetű tnakto- rosjélölt — társai véleménye szerint — olyan magabiztosan ül az erőgép nyergében, mint­ha egész életét gépen töltötte volna él. A taniolyam részve vői a hét három napján délelőttönként elméleti oktatásban részesül­tanulással töltik. A másik há­rom napon gyakorlati tapasz­talatokat szereznek. Megisme­rik az erőgépek működését/ a munkagépek helyes használa­tát, és gyakorolják a traktor- vezetést. Naponta a gépállo­más autója szállítja azokat a hallgatókat, akiknek a lakhe­lyére se vonat, se' autóbusz nem jár. A gépállomás feöraetébe tar­tozó csaknem valamennyi ter­melőszövetkezet küldött; em­bert a tanfolyamra, még Kó­pédig hetenként csak egyszer mehetnek haza családjukhoz, és a gépállomáson van a szál» lásuk. De vállalták, hiszen ne­kik is meg szövetkezetüknek: is hasznára válik, amit itt ta­nulnak. Nehéz megérteni j hogy a csokonyavisontai Rá­kóczi Tsz miért nem használ­ta ki a kedvező alkalmai, miért nem képezte* traktorost. Az üzemi tanfolyam végén vontatóvezetői vizsgát is tesz­nek a hallgatók. Idejük nagy részét most az erre való fel­készülés tölti ki. Szabad óráik­ban és a délutáni egyéni ta­nulás alatt a KRESZ-könyve bet bújják. Legtöbbjüknek megvan a legújabb közleke­désrendészeti .szabályokat tar­talmazó Magyar Közlöny, aa olvassák;' — & a legnehezebb taei • tárgy — mondja Zsálek bácsi Ez a véleménye Kismárton József drávaszentesi, Németh György pétarhidai és Kulcsár Lajos vízvári tsz-tagnak meg a többinek is. Hogy könnyeb­ben megtanulják, egymástól kérdezgetik a szabályokat. Nagy pelyhekben hull a hó, szánkó siklik tova vidárm esi- lingeléssel. A tanteremben halk suttogás, papírlapok »- zegése hallatszik. Néhány hall­gató a szemléltető táblákat fürkészi, mások a könyv fölé hajolnak és olvasnak. Tanul­nak a leendő traktorvezetők. Focm

Next

/
Oldalképek
Tartalom