Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-06 / 30. szám

% SOMOGYI NÉPLAP Szerda. 1963. február <L Az ázsiai-afrikai szolidaritási értekezlet ülése Moshi (MTI). Julius Nyerere, Tanganyika köztársasági elnöke az afro­ázsiai szolidaritási értekezlet megnyitásakor elhangzott üd­vözlőbeszédében nagyobb ösz- szefogásra sürgetett Dél-Afrika felszabadítása érdekében. Nem ülhetünk addig nyu­godtan — hangsúlyozta—, amíg dél-afrikai testvé­reinket durváin bántalmaz­zák és elnyomják. Ez a méltatlan helyzet csak akkor fog megszűnni, ha Dél- Afrika kormánya olyan embe­reikből fog állni, akik a népet képviselik. Nyerere rámutatott, ebben a kérdésben nincs helye a sem­legességnek és kétségtelen, hogy egy tényleges kereskedel­mi és diplomáciai bojkott nagymértékben hozzásegítene a zsarnokság megszüntetésé­hez. Nyerere célzott Kongó hely­zetére, rámutatva, nem elég, ha a gyarmato­sítókat kiűzik. A független államok egyesült erőfeszítésével azt is meg kell akadályozni, hogy a hátsó ka­pun visszatérjenek, vagy el­lentámadásra csoportosítsák át erőiket. A hétfői megnyitón a kül­döttségek felszólalásai előtt hangzott el Juszef el Szibainak, az Afro-ázsdai Szolidaritási Tanács állandó titkársága fő­titkárának beszéde is. Az érte­kezlet akkor ült össze — mon­dotta —, amikor a gyarmati rendszer végleges felszámolá­sáért és a nemzeti független­ségért folytatott harc különle­ges jelentőséget kapott. Bár ez a harc alapjaiban ren­dítette meg az imperializmust, Afrikában még mindig 27 olyan ország és terület van, amely fölött a gyar­matosítók uralkodnak. Mozgalmunk bebizonyította, hogy azoknak a hatalmas erők­nek sorában van, amelyek a háború és az agresszió ellen a vilabbékéért lépnek fel — állapította meg. A szónok hangsúlyozta, hogy az impe­rializmus és gyarmatosítás el­len harcoló népeknek állan­dóan erősíteniük kell egységü­ket és szolidaritásukat. Kije­lentette, hogy az ázsiai és af­rikai népek támogatták és tá­mogatni fogják a latin-ameri­kai népeknek a gazdasági fel­szabadulásért, a nemzeti füg­getlenségért és a békéért foly­tatott harcát. A továbbiakban rámutatott arra, hogy megkell hiúsítani a gyarmatosítóknak azt a kísérletét, hogy — mint például a Közös Piacon ke­resztül — fenntartsák uralmu­kat az ázsiai és afrikai orszá­gokban. flz Indiai Kommunista Párt országos tanácsának értekezlete Üj-Delhi (MTI). Az Indiai Kommunista Párt országos tanácsa kedden Űj- Delhiben megkezdte egyhetes értekezletét. Napirenden sze­repel az Indiai Kommunista Párt álláspontja a nemzetközi kérdésekkel és India helyzeté­vel kapcsolatban. Az értekez­leten megvitatják a párt köz­ponti végrehajtó bizottságának jelentését is. Az Indiai Kommunista Párt Központi Végrehajtó Bizottsá­ga vasárnap és hétfőn ülésezett Űj-Delhiben. A panamista imaja..: fl hivatalos cáfolatok ellenére továbbra is nagy a felháborodás Franciaországban De Gaulle és Franco készülő szövetsége miatt Párizs (MTI). A Párizs és Madrid között folyó tárgyalások olyan tilta­kozási hullámot váltottak ki Franciaországban, hogy hiva­talos helyen hétfőn több cáfo­lattal igyekeztek lecsillapítani a közvélemény felháborodását. Eszerint Couve de Murville külügyminiszter és Giscard d’Estaing pénzügyminiszter már félhivatalosan közölt madridi útjára egyelőre nem kerül sor. Ailleret tábornok és Munoz Gravides vezérkari fő­nökök tárgyalásait illetően azo­kon csak arról volt szó, hogy »megkönnyítsék a francia ha­jók és repülőgépek kikötését a Kanári-szigeteken-«. A hivatalos cáfolatok elle­nére párizsi diplomáciai kö­rökben változatlanul az a vé­lemény, hogy az egyhetes madridi tárgyaláson, amelyen a vezérkari főnökökön kívül a francia szárazföldi, tengeri és légierők tábornokai is részt vesznek, egy szaros francia— spanyol katonai együttműkö­dés alapjait fektetik le. »Pá­rizsban is, Madridban is el­ismerik — írja az Aurore —, hogy közös tengeri és légi had­gyakorlatok rendszeresíté­séről, francia katonai fel­szerelések és helikopterek szállításáról tárgyalnak. Ailleret tábornok a spanyol vezérkari főnökkel folytatott első megbeszélései után meg­elégedetten dörzsölte a kezét és kijelentette: minden tökéle­tesen rendben van-«. A lap rá­mutat, hopv a Kanári szigete­ken, vagy a spanyol Szahará­ban létesítendő francia kilövő­támaszpontok kérdését mind­két részről még mély hallga­tásba burkolják. A hivatalos nyilatkozatok nem tudták eloszlatni azt a meggyőződést sem, hogy Frey belügyminiszter a múlt héten a Franciaországban élő köz­társasági menekültek bőrére kötött alkut a spanyol kollégá­jával. A spanyol polgárháború önkénteseinek baráti szövetsé­ge és a Force Ouvriere szak- szervezet éles hangú nyilatko­zatban tiltakozott a spanyol emigránsokkal szemben terve­zett intézkedések ellen, és szo­lidaritásáról biztosította a spanyol köztársasági menekül­teket A francia demokratikus sajtó szégyenletesnek tart­ja magát a tényt, hogy De Gaulle Francóval pak- tál, mert nem talál más kiutat elszigeteltségéből. A Populaire, a Francia Szo­cialista Fárt lapja rámutat, hogy a francia vezérkari fő­nök tárgyalófele, Munoz Gran­des, a hírhedt kék hadcsztály parancsnoka, a fasiszta felke­lés első napjaiban SpanyoíL- Marokkőban sorra agyonlövet­te a baloldali politikusokat. »Franco megőrizte Európában a Gestapo módszereit, Spa­nyolország legjobb fiainak a vére szárad a kezén. Ennek az embernek a barátságát keresd ma De Gaulle« — hangoztatja cikkében a L’Humamité. Fekete hajú, szemüveges férfi lépett a legelőkelőbb amerikai egyházközségek templomi szószékeire a múlt héten. Távolba tekintett, és prédikálni kezdett. Elmondta, hogy a kormány »békehadtes­tének:« szolgálatában áll, és az a feladata, hogy pénzado­mányokat szerezzen a »béke hadtest« afrikai tevékenysége számára. Megható szavakkal ecsetelte az afrikai parasztok nyomorúságát, és önfeláldozó adakozásra szólította fel a hí­veket. Cleveland városában például így kiáltott: »Salamon király raktárakban tartotta minden gabonáját. Mindene megvolt, amit csak akart, s mégis rádöbbent, hogy min­den csak hiúság ... « Akik e férfiút hallgattak, páratlan politikai színjáték nézői lehettek. A hitszónok, a washingtoni külügyminisz­térium »békehadtestének« aranyszájú ügynöke ugyanis az amerikai történelem egyik legnagyobb panamistája! A neve Billie Sói Estes, akinek botrányos csalásaival néhány hónappal ezelőtt még tele volt a világsajtó. A legszébb a do­logban, hogy Billie éppen ga­bonával panamázott, amerikai farmerek pénzét lopta. De nem vol't olyan érzékeny lel- kü, mint Salamon király, mert a hiúságról csak azóta elmélkedik, mióta ' tízmillió dollárt már zsebre vágott. A botrány megrázta az ameri­kai földművelésügyi miniszté. riumot is, amelynek jó né­hány vezetője keveredett be­le a sikkasztásba. Billie — legalábbis a törvény szerint — húszévi börtön várományo­sa, és csak több százezer dol­láros letét ellenében van fel­tételesen szabadlábon. Szabad ilyen tehetséges em­bert kihasználatlanul hagyni? — gondolhatták 'Washington­ban. Szószékre vele! S mert úgyis ért a mezőgazdasághoz, gyűjtsön mindjárt a nigériai parasztoknak, miután az ame­rikai parasztoktól mér »gyűj­tött«. Szó se róla, tiszteletre mél­tó politikai őszinteség: a leg­újabb hivatalos amerikai »se­gélyprogram« ' sztárja: sik­kasztó, csaló, panamista. Hogyan is mondták hajda­nában az angol birodalom építői? Megfelelő embert a megfelelő helyre ... I.E. A Pentagon cáfolja egyes kongresszusi tagok állításait Kasszem támadja az angolokat és az amerikaiakat, Franciaországgal a diplomácia! kapcsolatok fejújítására készül Párizs (MTI). A Le Monde interjút közöl Abdel Karim Kasszemmel. Az iraki államfő a kuwaiti kér­désben élesen kikelt Washing­ton és London politikája ellen. »Idegeneket telepítettek Ku- waitba, megvásárolták a kirá­lyi családot és független emi­rátust csináltak KuwaitbóL Égy olajforrás azonban nem le­het külön állam — mondotta. — A kurdok felkelése mögött is az angolok és amerikaiak állnak. Északon akarják le­kötni az iraki fegyveres erő­ket, hogy elvonják őket Ku­wait vidékéről.« Kasszem kijelentette: feb­ruár végéig elkészül az iraki alkotmánytervezet, és még ez évben összeül a bagdadi parla­ment. Kasszem a francia rádiónak is nyilatkozott abból az alka­lomból, hogy Irak és Francia- ország között felújultak a ke­reskedelmi kapcsolatok és rövi­desen helyreállítják az 1956- ban, a szuezi támadás miatt megszakadt diplomáciai vi­szonyt. ^»FÖIDMÜVESSZÖVITKIZETI Washington (MTI). Egyes kongresszusi tagok Keating New York-i szenátor vezetésével tovább folytatják támadásaikat a Kennedy-kor­mány ellen kubai politikája miatt, s »akciót követelnek a Castro-kormány ellen«. Külön­böző rémképeket festenek a »szovjet haderők létszámának növeléséről Kubában«. Sőt Bruce indianai republikánus képviselő egyenesen azt állítot­ta, hogy a Szovjetunió nem vonta ki támadó rakétáit Ku­bából, negyven ilyen rakéta to­vábbra is a szigeten maradit A Pentagon erőteljesen cá­folja ezeket az állításokat McNamara hétfő éjjel nyilvá­nosságra hozott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy a szená­torok és képviselők nem isme­rik a fegyvereket. Kubában vannak légvédelmi és más vé­delmi rakéták, ezek azonban egyáltalán nem veszélyeztetik az Egyesült Államokat — mondotta. A brüsszeli tanácskozás Hírek a Közös Piacról Gorskov tengernagy cikke a Krasznaja Zvezdában a szovjet hadiflottáról Brüsszel (MTI). Az Európai Gazdasági Kö­zösség tagjainak állandó brüsz- szeli képviselői hétfőn zárt ajtók mögött tanácskoztak. Jól tájékozott körök szerint elvben úgy döntöttek, megkell tartani február 25—26-án az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsának eredeti­leg fébruár 11—12-re tervezett értekezletét, amelynek össze­illését Hollandia úgy kívánta elodázni, hogy bejelentette, a februárra kitűzött tárgyaláso­kon nem képviselteti magát. Anglia brüsszeli kudarca to­vábbra is első számú napiren­di portja a nyugat-európai politikai tanácskozásoknak. Így Bonnban a keresztényde­mokrata párt parlamenti kép­viselőinek hétfői értekezletén Adenauer kancellár is foglal­kozott ezzel a fejleménnyel, mégpedig az új francia—nyu­gatnémet szerződéssel össze­függésben. A megbeszélésről hivatalos közleményt nem adtak ki. de az egyik szóvivő elmondotta, hogy Adenauer — aki a bizal­mas tanácskozáson minden tő­le telhetőt megtett, hogy el­oszlassa a szerződés kiváltotta ellenállást — kijelentette: »Ab­ban a reményben tettünk en­gedményeket Franciaország­nak, hogy a maga részéről jó­váhagyja Anglia belépését az Európai Közös Piacba. Fran­ciaország azonban csalódást okozott«. Ennek ellenére Adenauer — a szóvivő szerint — tudtára adta a parlamenti csoportnak, nem tűr halasztást a Framda- országgal kötött szerződés ra­tifikálásában. A szóvivő tájékoztatása sze­rint ismét Erhard gazdasági miniszter szólalt fel legéle­sebben a mai francia politikai irányvonal ellen, amelytől az atlanti és a nyugat-európai egység közeli létrejöttét félti. fl Japán Kommunista Pált választási felhívása Tokió (TASZSZ). Az Akahata, a Japán Kom­munista Párt lapja keddi szá­mában közűi a párt választási felhívását. A felhívás megállapítja, hogy a Japán Kommunista Párt vá­lasztási programjában küzd a militarizmus ellen, síkraszáll Japán békéjéért és független­ségéért. A párt követeli valamennyi Japánban létesített amerikai támaszpont megszüntetését. (MTI) Moszkva (TASZSZ). — A tavalyi hadgyakorlato­kon sikeres lőgyakorlaták foly­tak különböző rendeltetésű ra­kétákkal, köztük a víz alól, tengeralattjárókról lőttek fel rakétákat.— írja a Krasznaja Zvezdában Gorskov flotta-ten­gernagy, a szovjet hadiflotta főparancsnoka. Gorskov rámutat arra, hogy a közelmúlt időkig még az amerikai hadügyminisztérium magasrangú személyiségei is nyilvánosan kétségbe vonták, hogy a Szovjetunióban atom- tengeralatt j ár ókat építették és ezekről rakétákat lehet kilőni a víz alól. »Számításba véve az agresz. szorok szándékait és azt a sze­repet, amelyet a szocialista or­szágok elleni nukleáris táma­dásra irányuló terveikben a hadiflottának szánnak, készen kell állnunk arra, hogy viszon­zásul a világtenger minden ré­szében megsemmisítő csapáso­kat mérhessünk az agresszorok tengeri és szárazföldi objektu­maira« — állapítja meg a to­vábbiakban a tengernagy, majd hangsúlyozza, hegy e feladat megbízható megoldását lehető­vé teszi a szovjet hadiflotta fegyverzetének mélyreható át­alakítása, nagy hatósugarú nukleáris rakétafegyverrel fel­szerelt, új típusú tengeralatt­járók és hadihajók beállítása. Tovább fejlesztik a flotta egyéb erőit Is: a rakétahordo. zó tengeri légihaderőt, a raké­tafegyverekkel felszerelt hadi­hajókat, a partmenti rakéta- alakulatokat. — A hadihajók és repülőgé­pek harcászati tulajdonságait, s ezek modem technikával és fegyverekkel való felszerelését tekintve a legkorszerűbb hadi­flottával rendelkezünk — je­lenti ki cikkében Gorskov. — Ez annál is fontceabb — teszi hozzá —, mert a »nassaui pak­tumból« ismét kiderült, hogy az atlanti tömb politikusai to­vábbra is nagy súlyt helyesnek a hadiflottára. — Üj flottánk megteremté­sével — hangsúlyozza Gorskov — véget ér a hagyományos tengeri hatalmak osztatlan uralma az óceánon. Ábrándnak bizonyult az óceánon túli stra­tégáknak az a reménye, hogy az ő közlekedési vonalaik, or­száguk partjai háború esetén hozzáférhetetlenek flottánk számára. Ma már nincsenek sebezhető ti en pontok a száraz­földeken, ugyanúgy nincsenek olyan körzetek a tengereken sem, ahol a hadműveletek fo­lyamán az ellenség hajóit ne fenyegetné a megsemmisítés veszélye. (MTI) FREILICHMANN: a Polip csapjai Csak órák múltán, mi­után segítettem feirakni a vá­ros felé tartó autókra és sze­kerekre a sebesülteket, igazod­tam el érzéseimen. Büszke vol­tam az orosz repülőre. Szívem­ből megvetettem azokat, akik a német repülőgépeiken ültek. Megengedhető-e, akár hábo­rúban is, gyermekek, öregek, asszonyok gyilkolása? Ki látott már ilyesmit? Háború ez? Amit a németek műveltek, semmiképpen sem volt össze­egyeztethető a katanabecsü let­tel Az ötödik napon a németek bekerítettek, és néhány gép- pisztolyos német visszafelé hajtott bennünket. Nem sok­kal később találkoztunk a me­nekülők egy másik csoportjá­val; drótkerítés mögé hajtot­ták őket. Itt helyeztek el min­ket is. A eéÉBüwaUüeaő napon (38) arra kényszerítettek vai-j. ne'ny- nyiünket, hogy visszatérjünk oda, ahonnan elindultunk. Ki­derült, hogy egy német ejtő­ernyős egység hirtelen táma­dással elfoglalta a várost. Min­ket a város szélén helyeztek el egy hirtelenében felállított tá­borban, egy elhagyott kőbánya ócska barakkjaiban, amelye­ket már régóta semmire sem használtak. Innen reggelente behajtottak bennünket a vá­rosba, hogy megtisztítsuk az utcákat, amelyeket eltorla­szoltak a szétbombázott házak romjai; késő este tértünk visz- sza. Sok-sok napon át tartott ez így. Esténként mindig hiány­zott néhány ember. Egyesek meghaltak, mások fáradtan ki­dőltek a sorból, és • gyonlőtbék őket. Előbb-utóbb ugyanez a sors várt mindannyiunkra. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom