Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-28 / 49. szám
Csütörtök. 1963. február 38. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ezerhatszázzal nőtt tavaly a foglalkoztatottak száma a megye iparában — Bársonyából 31, cukorrépából 47 mázsával termett több bili! nként, mint 1931-ben 53000 boltion vetettünk külföldi búzát A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE A MEGYE 1962. ÉVI FEJLŐDÉSÉRŐL Szocialista ipar Somogy megye szocialista iparának vállalati tel jes termetese 1962-ben 13,3 százalékkal volt több, mint az előző évben. (Országosan a növekedés mintegy 9 százalék.) Az 1962. évi termelés mennyiségiben az 1961. évi termelés százalékában Égetett tégla 90 millió db 103,7 Pamutfcnal 8 618 torma 103,4 Fogyaszt« tej 53 600 hl 113,4 Vaj 1 207 tonna 105,7 Cukor 28 893 tonna 81,0 Gyümölcs- és 125,7 főzelékkonzerv 7 955 tonna Kenyér 28 965 tonna 115,4 Csontos nyershús 4 728 tonna 118,7 Feldolgozott tojás 60 millió db 84,2 adódott a termelékenység növekedéséből. Az év folyamán az állami építőipar 327 lakást adott át, 10 lakással kevesebbet, mint egy évvel korábban. Míg az utóbbi években az átadott építmények értéke jelentősen meghaladta a megkezdettekét, 1962-ben 27 százalékkal kevesebb értékű építményt adtak át a megrendelőknek, mint amennyit megkezdték. Az állami építőipar 1962-ben 2319 építőipari munkást foglalkoztatott, 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, de a tervezettnél mintegy 5 százalékkal kevesebbet. Az építőipaáltalában javult a megyében, s a szarvasmarha- és sertésállománynak kisebb hányada hullott el, mint a korábbi években. A tehenek gümókó- ros fertózöttsége azonban még továbbra is magas. A megye mezőgazdaságának év végi traktorállománya több mint 20 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit, s főleg a termelőszövetkezetéké gyarapodott. Az év végén 27 termelőszövetkezet volt a megyében, ahol már a növénytermelési munkálatokat az állami gazdaságokét megközelítő mértékben gépesítették. Az év folyamán a gépállomásokról mintegy 200 traktoros került a termelőszövetkezetekbe. r} munkások átlagos havi keresete 1481 forint volt, 5,3 száza- I lékkai több, mint 1961-ben. Mezőgazdaság Az exportra is termelő váltanátok 6,7 százalékkal adtak több terméket a külkereskedelemnek, mint az előző évben, s es az 1962. évi árutermelésüknek csaknem 10 százalékát tette. 1963-ben az előző évhez vi- aeonyitva 2,6 százalékkal nőtt a* egy foglalkoztatottra jutó vállalati teljes termelés, A termelés növekedésének kisebb része származott a termelékenység növekedéséből. A munkások és ailkalmazot[ de a tervezettnek 4,2 százalékkal alatta maradt. A termelés növekedésének kisebb része Az 1962. évi aszályos időjárás — bár kisebb károkat okozott, mint az ország más területein — Somogy megyében is befolyásolta a terméseredmények alakulását. Ennek ellenéPl. kukoricából 16,8 q, az re a főbb növények 1962. évi termésátlaga jelentősen meg-, haladta az előző évi és az 1958 —60. évek átlagát, és magasabb volt a tervezett szintnél is. 4.8 q-val több, 31,1 q-val több, 47,4 q-val több, 1.9 q-val több előző évinél burgonyából 82,8 q, az előző évinél cukorrépából 149,8 q, az előző évinél napraforgóból 6,3 q, az előző évinél termett kát. holdanként. Felvásárlás 1962-ben a felvásárló szervek 7813 vagon kenyér- és 734 vagon takarmánygabonát vásároltak fel; kenyérgabonából 23, takarmánygabonáiból 22 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az 1958—60. években átlagosan a kenyérgabona-termésnek 41,4, 1962-ben már 55 százaléka került felvásárlásra. 1962-ben burgonyából 15,2, zöldségfélékből 58, gyümölcsfélékből 1 százalékkal vásárolt fel többet a szövetkezeti vállatok száma a szocialista iparban egy év alatt 10,4 százalékkal — '(506 fővel — emelkedett. (Országosan az állami iparban a növekedés 3,3 százalék volt.) A* állami iparvállalatok 1962. évi értékesítése 16,7 százalékkal haladta meg az előző évit. Az értékesítésnek a termelésnél nagyobb arányú növekedése a készletek csökkenésére enged következtetni. Szocialista építőipar 1962-ben a megye szocialista építőiparának saját építőipari termelése 6,6 százalékkal volt több, min* egy évvel korábban, A korábbi évekhez hasonlóan 1962-ben is az állami gazdaságok termésátlagai voltak a legnagyobbak, de a termelőszövetkezeti közös gazdaságokéi is lényegesen meghaladták a korábbá évekét és a tervezett szántét, sőt a 15,8 mázsás kukorica- és a 147,9 mázsás cukorrépatermés-átlagok fennállásuk óta a legmagasabb eredményt jelenítették. Hozzájárult a terméshozamok fokozásához, hogy a termelőiszövetkezetek közös kukorica-vetésterületük 90 százalékán hibrid magot vetettek, s a burgonya és napraforgó esetében az előző évinél nagyobb mennyiségben állt rendelkezésre nemesített vetőmag, ezenkívül javult a műtrágyaellátás is. A kedvezőtlen időjárás akadályozta az őszi vetések idejében való elvégzését. 1962 őszén mintegy 112 009 kát. holdon — az előző évinél 11,5 százalékkal kisebb területen — vetettek kenyérgabonát. Az intenzív bú- zafajták vetésterülete meghaladja az 53 000 kát. holdat, s főleg a Bezoszt.ája—1 termesztése került előtérbe. A megye 1962. év végi szarvasma rli/i-á l lomani/a 133 ezer darab, sertésállománya 362 000 darab volt, 6,3, illetve 12,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés elsősorban takarmányhiány k övetkezménye. Takarmányozási gondok következtében a tenmélőszöveb ícezetek állati termék termelése — bár meghaladja az előző évi eredményeket — általában a tervezett színit alatt maradt. Az állategészségügyi helyzet Iáit, mint 1961-ben. A burgonya szerződéses felvásárlásának aránya 1961-hez viszonyítva 15, a zöldségféléké mintegy 4 százalékkal nőtt. 1962-ben 167 000 darab vágósertést, . 72 000 darab vágómarhát, 15 oof mázsa vágóbaromfit, 44 millió darab tolást és 476 000 hl tejet vásároltak fel; vágósertésből 34, vágómarhából 19, vágóbaromfiból 26 százalékkal többet, tojásból 11 százalékkal kevesebbet, tejből voltaképpen ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Amíg 1961-ben a márciusi állatállománynak vágósertésből 34,1, vágómarhából 26,2 százalékát vásárolták fel, ez az Végre feltűnt a nagy Jnterje- éésű Piimoiszk város. . «►fis most ugyan merre fordul az ellenség — gondolta — balra, Primorszk felé, vagy jobbra, az előváros irányába?« Az ~t, amelyre a Dodge rátért, iUtűnő volt. Zavjalovnak viszont szinte teljesen járhatatlan utat kellett használnia. Gyakran kellett jobbra-balra kitérnie, időnként nagy köveket, árkokat megkerülnie. Váratlan, hatalmas lökés emelte ki a nyeregből Első pillanatban nem is értette, nti történt vele. Nagyon megütötte a vállát, és amikor megtapogatta, véres lett a keze. A legborzalmasabb azonban az volt, hogy a lába erősen megrándult, alig tudott talpra állni. Dühében megfenyegette öklével a Dodge-ot, amely ekkor mar eltűnt az előváros irányában. A motorkerékpár egy elég mély árokban feküdt; első gumija felhasadt Földbe vert nagy vasók hasította ki. A százados emiatt vágódott neki egy földből kiálló betonoszlopnak. A környéken innen kezdve sűrűn sorakoztak a vasékek és betongerendák — harckocsiakadályok maradványai. Ha fejjel zuhant volna előre, akkor ... Mégis, mihez, kezdjen most? Nem maradt más hátra, mint hogy felkérezkedjék egy autóra. El kell jutnia az elővárosba, és miután első segélyben részesült, nekilát a Dodge felkutatásának. Nem törődve a lábát hasogató fájdalommal, Zavjalov megpróbált kivergőd- « *s országúira, Hiába tekingetett körül, hogy segítséget kérjen, egy lelket sem látott. Leküzdhetetlen távolságnak érezte azt az ötszáz lépést. Végre, nagy erőfeszítések árán elérte az országutat. Fájdalmas nyöszörgését visszafojtva, leült az árok szélére, és belelógatta a lábát Kabátja szakadt volt, sapkájára agyagdarabok tapadtak. Ekkor egy teherautó bukkant fel, de mire a százados feltápászkodott, már elrobogott előtte. Zavjalov elhatározta, hogy bármibe kerüljön is nem ül le újból. Elég sokáig kellett állva várakoznia. Vesztére senki sem mutatkozott az országúton. Végre-valahára a távolban feltűnt egy személyautó Zav- jalov kiállt az út közepére, és mindkét kezét felemelte. A vezető — úgy látszik, kezdő sofőr — már messziről lelassított Amikar az autó megállt, Zav- jalov szó nélkül kinyitotta az első ajtót, és erőtlenül leroskadt az ülésre. Fiatal lány ült a kormánynál. A százados — ez már a munkájához tartozott — fájdalma és fáradtsága ellenére, figyelmesen szemügyre vette. Nyílt arcát sötét, hullámos haj keretezte, orra kissé pisze volt; szép barna szemét hosszú szempilla árnyékolta. A lány undorodva odábbhúzó- dott tőle. — Mi ... mit akar? — kérdezte ijedten. — Vigyen el Lubkovóba! — kérte halkan Zavjalov, és kimerültén hátradőlt. — Mit jelentsen ez, hogy ■"vigyen ei«? —« csattan* tel hevesen a lány. — Nem vagyok köteles részeget szállítani. — De hiszen Lubkovóba tart! Ne vesztegesse az időt, kislány. Nem vagyok részeg! Nem látja, megsebesültem! A sebem vérzik... — mondta halkan, és kinyitott^ kabátját. A lány elsápadt, s rögtön indított. Elég bizonytalanul vezetett, és olykor lopva egy-egy pillantást vetett váratlan úti- társára. — Mondja, kérem — szólalt meg Zavjalov, hogy egy kicsit megnyugtassa —, Lubkovóban van kórház? — Kórház nincsen! De elviszem a bátyámhoz. Lubkovóban ő az egyetlen orvos. Az ottani rendelő vezetője. Még mindig nem tért napirendre afölött, Hogy egy ismeretlen férő váratlanul beült az autójába. Szemlátomást nyomasztóan hatott rá, hogy utasa hallgat. Ismét futó pillantást vetett rá. — Bátyám nemrég érkezett Lubkovóba. Nagyon jó orvos, és bizonyára segít majd magán. Egyébként éppen az ő kocsijában ÜL Zavjalov hálásan pillantott a lányra, de a következő percben ismét csak az eltűnt Dodge körül forogtak a gondolatai. — Hogy hívják a bátyját? — kérdette gépiesen. — Minek az magának? — Nagyon kényelmetlen helyzetben vagyok: szemtelenül beültem az autójába, a húgát majd halálra rémítettem, '•égül segítséget kérek tőle, és még a nevét se tudom! — mosolygott Zavjalov. — Egyáltalán nem ijedtem meg! — fújta fél arcát mulatságosan a lány. — Nem va-{ gyök gyáva. Bátyámnak pedig? Szemjon Jakovlevics Varsavsz-f kij a neve. ' : A kormány fölé hajolt, fi-1 gyelmesen nézte az utat, majdj az országúiról befordut Lúbko-t vó egyik utcájába, ; Tizenhetedik fejezet Zavjalov századostól többé | nem érkezett hír. j A nyomok arra mutattak, | hogy a Dodge a város felé ha-1 ladt. Vergizov kikérdezte a* közlekedési rendőröket, és je- ? lentette Re, sí óvnak, hogy zöldi ponyvával borított Dodge tí-i pusú autót sehol sem láttak. Aj A Zavjalov után küldött cső-» port eddig csak annyit tudott* meg, hogy a Krutoj település-i hez vezető úton a Dodge nemj ment keresztül. Kornyifov al-J hadnagy viszont, aki az árte-i rületre irányított csoportot ve-| zette,- egyáltalán nem tett je- í lentést, mivel nem volt honnan * telefonálnia. | A Dodge tehát csakis Pri-j morszknak tarthatott. Indulási | helyétől ez a na gy ipari cent-f mm mintegy kétszáz kilómé-1 ternyire volt. Azóta, hogy! Kosztricskin elhelyezte a se-t besült Belgorodova-Szeverino-t vát az autóban, mintegy két| óra telt el, ezalatt az út egy-í harmadát tehette meg. Resetov j ezért úgy határozott, hogy Ver-| ßizov és Szmimov különrepü-í lőgéppel azonnal induljon Pri-j morszkba. Negyvenöt perel múlva gépük leszállt a pri-j morszki repülőtéren. A h: tár-t őrök terepjáró katonai autóval* vártak rájuk. j iíalytatjsJí) I arány 1962-ben 44,3, illetve 30,1 százalékra emelkedett. Kereskedelem A kiskereskedelem eladás, forgalma 1962-ben 2 207 millió forint volt, 4,5 százalékkal több, mint az előző évben. (Országosan a forgalomnövekedés 4,8 százalék volt.) Ezzel a forgalommal a megye kiskereskedelme éves tervét 100,6 százalékra teljesítette. Megyénk kiskereskedelmi forgalmának múlt évi növekedésére jelentős befolyással volt egyrészt a lakosság pénzbevételének 3,6 százalékos emelkedése, másrészt a BaLaton-part forgalmának 8 százalékos növekedése. A kiskereskedelmi áruforgalmon belül az élelmiszerforgalom 10,3 százalékkal, a vegyes- inaroikk-forgalom 2,7' százalékkal emelkedett; a ruházati forgalom 2,2 százalékkal csökkent az 1961. évhez viszonyítva. A bolti élelmiszerek közül pl. zsírból és finomlisztből 6— 6, cukorból 10 százalékkal értékesítettek többet, mint az előző évben. Jelentősen — az 1960. decemberi árleszállítás mértékénél jobban — emelkedett pl. a babkávé (64,3 százalékkal), a tea (39,7 százalékkal), a kakaó (50,7 százalékkal) forgalma. A dohányfélék eladása az áremelkedés ellenére sem csökkent. A vendéglátás 1962. évi forgalmára jellemző, hogy az összforgalmon belül a me- legétel-forgaloim az előző évihez viszonyítva 16,2 százalékkal (a Balaton-parton 21 százalékkal) nőtt, az italforgalom ez- zpl szemben 2,1 százalékkal csőikként. A ruházati cikkek forgalmán belül legjobban a méteráru és a lakástextil forgalma csökkent, míg a konfekcionált cikkek eladása némileg nőtt; bár egyes cikkekből, pL közepes férfi télikabátokból, leányka- és bébi .kabátokból a kereslet kielégítésében zavarok jelentkeztek. Az év folyamán végrehajtott szezon végi kiárusítások forgalma az előző évekéhez két és félszeresére nőtt. A lakosságnak a szezon végi kiárusításiból eredő megtakarítása 4,6 millió forint volt, ez a múlt évi megtakarításnak több mint kétszerese. A vég yertparcikkek forgalomnövekedésének üteme az előző évek növekedéséhez viszonyítva lelassult Bár egyes tartós fogyasztás; cikkekből, mint pl. mosógépből 9, bútorból 3, villamos hűtőszekrényből 89 százalékkal többet, ugyanakkor rádióból 21, mo torkérékpárból 23 százalékkal kevesebbet értékesítettek, mint az előző évben. A Kab-liegyi adóállomás bekapcsolásával megnőtt a televíttóvásárlók száma. 1962-ben 2188 darab televíziót vásároltak, az előző évinek háromszorosát. 1962- ben 321 darab autó került megyénkben eladásra. Város- és köeséggazdál kodás Államunk évről évre nagyobb összeget biztosít a lakásépítés elősegítésére. Az OTP Somogy megyei fiókja 1962- ben 705 építtetőnek nyújtott átlagosan 47 000 forint kölcsönt; egy évvel korábban a kölcsönök száma 642 volt, és ezekre átlagosan 40 000 forintot folyósítottak. Növekedett a szövetkezeti lakásépítések száma is. Az 1961. évi 32 lakással szemben a múlf évben 64 lakást adtak át ennek keretében. Ez évben a terv szerint 108 szövetkezeti lakás készül eL Az állami erőből épített lakások száma 262 volt az előző évi 214-gyel ’ szemben. 1962 végén 89 423 háztartás rendelkezett villanyvilágítással, és ezek a múlt évben több mint 12 millió kWo áramot fogyasztottak. A háztartási fogyasztók száma 3 százalékkal, a felhasznált villa,nyáram mennyisége pedig 5 százalékkal emelkedett az 1961. évihez viszonyítva. Az ingatlankezelő vállalatok a múlt évben több mint 14 millió forintot — a befolyt bérnek több mint négyszeresét — fordítottak a lakóházak felújít tására, tatarozására, kétmillió forinttal többet, mint 1961-ben. Művelődés Megyénkben 1962. december 31-én 130 óvoda működött, 12- vd több, műit az előző év azo- 1 nos időpontjában. Az óvodába, beírt gyermekek száma a múlt év végén 5517, a szakképzett óvónők száma 203 volt; 253 gyerekkel, illetve 6 szakképzett óvónővel több, mint 1961 végén. A területi könyv '.árhálózat a múlt évben tovább fejlődött, s év végén a 354 könyvtár 245 000 kötet könyvvel rendelkezett, a beiratkozott olvasók száma pedig 87 000 volt. A televízió-előfizetők száma 1962-ben — a Rab-hegyi televízióállomás megindulásával ugrásszerűen — 122 százalékkal — emelkedett, és ezzel az év végén már 3541 televízió működött megyénkben. Különösen Kaposváron emelkedett ezek száma, mégpedig az 196L év végi 251-ről 880-ra. A rádió- előfizetők száma a múlt év végén 77 162 volt, 4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A mozilátogatók száma — főleg a televízió elterjedésével — a múlt évben némileg csontként; az 1961. évi 4 millióról 3,8 millióra. A múlt évben egy lakos átlagosan tízszer volt moziban az 1961. évi tizeneggyel szemben. Egészségügy Az egészségügyi hálózat és a társadalombiztosítás 1962-ben. tovább bővült. 1962 végén a megyében 376 orvos működött, hússzal több, mint az előző évben. A körzeti orvosok száma 116 volt, s egy körzet; orvosra átlagosan 3164 lakos jutott az 1961. évi 3191 fővel szemben. A kórházi ágyak száma a múlt év végén 1747, a'rendel őintézeti orvosi munkaórák szarnia pedig 120 000 volt, 3, illetve 6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A múlt év folyamán a társadalombiztosításba bevontak száma esaknem 6000-rel nőtt, és ennek következtében az ösz- szes biztosítottak száma megközelítette a 164 000-et. Az SZTK a biztosítottakra több mint 100 millió forintot fizetett M, 7 és fél millió forinttal többet, mint 1961-ben. A kifizetett összes költsé gen belül a legnagyobb mértékben — 5 millió forinttal — a gyógyszerköltség emelkedett. A múlt évben az ipari, építőipari és közlekedési vállalatoknál összesen 908 üzemi baleset történt, 4 százalékkal több, mint egy évvel korábban* A múlt évben átlagosan minden 14. munkást ért baleset» Az állami gazdaságoknál, * gépállomásoknál és az erdőgazdaságoknál 1962-ben összesen 589, az előző évinél 6,4 százalékkal kevesebb, a mezőgazdasági tsz-ekben — az SZTK adatai szerint — 2064 üzemi baleset történt. A mezőgazda- sági tsz-ekben 1,3 millió forint kártalanítási segélyt fizettek ki. 1962-ben 317 közúti baleset történt, 35,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A közúti balesetek egyhannadát — az 1961. év egyötödével, szemben — gondatlan vezetés idézte elő. AZ ÉM BARANYA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATA azonnali belépésre keres kubikos, segédmunkás, rakodómunkás» kövező, ács dolgozókat. Jelentkezni lehet a vállalat központjában: PÉCS, RÁKÓCZI ÚT 54. Vidékiek részére korszerű munkásszállás és napi háromszori étkezés biztosítva. (80499)
