Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-23 / 45. szám
monitort, I9Í3. február S3. 3 SOMOGYI NfiPLiW Ml a ír Sofern megálltak a napokban a Május 1. utcában, s nézték aggódva a Latinka-ház tetején dolgozó embereket, akik vágtáit a jeget, és szórták le a hóval együtt az utcára. — Életveszélyes munka. Miért van erre szükség, hiszen ez egy új ház?! — jegyezték meg többen. Valóban, miért volt erre szükség? Talán attól féltek, hogy a tető nem bírja a terhelést és beszakad? Nem, más volt a baj. Ahogy megenyhült az idő, s a hó olvadni kezdett, a harmadik emeleti lakások többségében tarthatatlanná vált a helyzet. Az esőcsatorna nem vezette le a hóiét, s befolyt a lakásokba. Dr. Fekecséket kisfiúk égjük éjszaka azzal ébresztette föl, hogy »esik az eső«, és ő ázik. Nem sokkal ezután a mennyezeten át valósággal ömlött a víz a szobába. Sátorlapokat voltak kénytelenek a parkettára teregetni, hogy «az alattuk levő lakást és a magukét is valamiképpen megóvják a víz pusztításától. Szeles Jánosék arra lettek figyelmesek, hogy amikor a villanyt felkapcsolták, szikrázott, serce- gett. A borából, a kapcsolóból is folyt a víz. Kikapcsolták az áramot, így- szerencsére nem történt baleset. De napokig kénytelenek voltak gyertyával világítani. Több bizottság is járt azóta a házban, hogy megállapítsa a hiba okát. Az első vélemény az volt, hogy a tv-antennákat szabálytalanul szerelték föl, és a vascsövek mellett beszivárog a víz a padlásra, onnan a lakásokiba. A tv-antenmák egy részénél valóban így történt. Igaz az is, hogy a szerelők — és a jeget, havat tisztítók — munkájuk köbben sok palát összetörték. Győri János elvtárssal, az Építőipari Vállalat igazgalójá-j val és több mérnökével meg-j tekintettük a Latinka-ház pad-' lását és a harmadik emeleti ■ lakásokat. A szakemberek megállapították, hogy a szabálytalanul fölszerelt tv-antermák, az összetört palák csak kis részben okozták a beázást. A fő ok, hogy a házat úgynevezett fekvő ereszcsatornával látták el. Amikor az olvadás megindult, a nagy hó, majd a vastag jégréteg miatt a hóiét az amúgy is keskeny csatorna nem tud- ; ta levezetni, s a víz befolyt a j lakásokba. A szakemberek szerint az ilyen rendszerű csatorma mindenütt hasonló bonyodalmakat okozott Szerin-] tűk ' helyesebb lett volna függő ereszcsatornát fölszerelni, ez ugyan kevésbé tetszetős, de sokkal megfelelőbb. Novemberben lejárt az épület jótállási ideje. Ettől függetlenül Győri elvtárs megígérte, hogy segítenek az Ingatlankezelő Vállalatnak a hibák mielőbbi megszüntetésében, Véleményük szerint haladéktalanul rendbe kell hozni a hótól és jégtől szétfeszített csatornákat, majd a tetőt jó erős hófogó ráccsal kell ellátni, nehogy a következő télen hasonló bajokkal kelljen küszködni. Csaknem ln millió forintba került a Latinka-ház. Szépek í> lakások, de mit ér, ha beáznak? A tervezők jól tudták, hogy a fekvő ereszcsatornák másutt sem váltak be. Vajon ki a felelős, hogy mégis ilyeneket szereltek föl? Szalai László Negyvenegy malac prémiumként A kaposmérői Oj Élet Tsz j gazdaságban. Voltara már baglaspusztai sertéstenyésze- tóben dolgozik Szarka Lajos sertésgondozó és felesége. Negyvennégy anyadisznót gondoznak, etetnek elletnek. Jó munkájukért 1962-bem negyvenegy malacoit kaptak prémiumként. — Szeretem az állatokat — mondja Lajos bácsi. — Már a harmincas években eiletős kanász voltam a nyiresi MIRA Finommechanikai VáUalat siófoki kirendeltségén havonta 130 —150 rádiót javítanak meg. Irányi Ferenc, aki a vállalatnál kitüntetéssel szabadult, rádiójavítás közben. csordás, bivalyos, béres, mindéin jószághoz érték. — Sok dolguk van az állatokkal? — Igen — kapcsolódik bele a beszélgetésbe felesége is — Elles idején éjjel-nappal az ólaiknál voltunk. Éjfélig én, éjfél után felváltott a férjem. Ö sokszor egy héten csak egyszer jön haza. De non sajnáljuk a munkát Pruchner András tsz-elnök azt mondja, hogy nagyon elégedettek Szarkáét munkájával Tavaly 630 malac leválasztását tervezték, s Szarkáék- nak köszönhető, hogy ez a szám 810-re ugrott a múlt esztendőben. — Mit csináltak a negyvenegy malaccal? — Kettőt megtartottunk, a többit eladtuk — mondja Lajos bácsi. — Az imént számítottuk ki, hogy nyolcezer-ötszáz forint jött értük. A múlt évben kilencszázon felül volt a munkaegységünk, a terményekkel együtt ötvenezer forint körül kaptunk. — Csak fa kellene — böki ki végül Szarka néni. — Sók gondot okoz az idei tél. Nincs szalma, sokszor a férjemnek kell elmennie messzire rakodni. Sok probléma volt a malacok etetésével is. Négy-öt hétig kevés eleséget hoztak nékik. Természetesen így nemigen gyarapodhattak. Később ugyan kaptak elegendőt, de a lám áradást nehéz már behozni. Reméljük azonban, hogy az idén is szép eredményt érünk él állatainkkal... S. M. „Valaki rontotta a légkört...“ Mindig izgalmas dolog visszapargatnd az eseményekéi. A vizsgálódás képet ad az emberekről, nézetekről, örömökről, bajokról, s rendszerint a rugókat, indítékokat tárja föl. Nosi, így történt legutóbbi is, amikor egy levél zavaros útját követtem. És mennyi minden tisztázódott e levél nyomán! Útmutatónak elég annyit mondanom, hogy egy az eseményektől teljesen független, más faluban élő ember tárta föl levelében Somogyszentpál lakóinak panaszát. Apró mo- zaikokat rakosgatott össze bizonyítékul: Gelencsér Ferenc tsz-elnök lejáratta magát, elveszítette a talajt lába alól, visszaélt azzal, amivel élnie kellett volna: a párt bizalmával. Szomorú dolog, de ez is előfordul még, s nem keseregni kell rajta, hanem levonni a következtetést... A panaszt elküldtük a Marcali Járási Tanács Mezőgazda- sági Osztályára. Kivizsgálást kértünk, s hamarosan megérkezett Molnár Imre elvtársitól a válasz röviden, kurtán-fur- csán, érthetetlenül. »■A panasz tárgyában közlőm, hogy azt kivizsgálni a panasz általánossága, valamint rágalmazó volta miatt nem áll módunkban.* Először csak azon csodálkoztam, hogy ha vizsgálták ki, honnét tudják, hogy rágalmazó? De még ezen túltettük volna magunkat, ha egy hót múlva nem érkezik „ hír: Gelencsér Ferencet * közgyűlés leváltotta... Mégiscsak történhetett egynémely dolog Scmogyszentpa- lon ... A faluban sok emberrel beszéltem azóta, tsz- tagokkal, vezetőkkel. Véleményük meggyőzött arról, hogy nem túlságosan nagy felelősségérzettel írták a szűkszavú közleményt, amit úgy szoktunk nevezni, hogy válasz a dolgozók panaszára... Hallgatom az embereket, az értékelés reális. Nem háborog- nak, hanem megállapítanak; nem csapkodják az asztalt, hanem érvelnek; nem szűkítik le egy ember munkájának, magatartásénak elemzését a hibákra és visszásságokra, ellenkezőleg. Megállapítják, hogy Gelencsér kezdetben jól dolgozott, védte a közös vagyont, sokat köszönhetnek neki. Az emberek azonban még mindig Földrengés! íbiában Heves földrengés döntötte majdnem teljesen romba a 10 500 lakosú Barce líbiai várost, amely Benghá- zifól alig 90 kilométerre északkeletre fekszik. A földrengés idején, csütörtökön 22.30 órakor felhőszakadás söpört végig a városon és környékén. A városka 250 lakóját holtan találták a romok között. (MTI) félnek, tartanak valamitől, s ezt a légkört nem a párt teremtette, hanem Gelencsér, aki éveikig a párttal vagdalkozott, s ily módon »fogadta« az észrevételeket, bírálatokat: »Vegyék tudomásul, engem a párt helyezett ide három évre, hozzám nem nyúlhat senki. És különben is, aki szervezkedik ellenem, az rontja a légkört...« Magyarul: aki szólni mert, annak nem volt helye tovább a vezetőségben, a brigádvezetői poszton, mert rontotta a légkört. Az elnök tábora tehát nem állandósulhatott, hacsak a volt ellenőrző bizottsági elnököt, Kovács Józsefet nem számítjuk ide. De mi volt a kifogás? Észrevették, hogy az elnök nem érti a dolgát. A tanács többet tudott a szövetkezetről, mint ő; jelzéseket kért csak, hogy be tudjon számolni a járásiaknak. De még ha csak a gazdálkodásihoz nem értett vol na. Legalább törekedett volna valamire, képezte volna magát ... Nem. Ezenkívül nem történt más, mint hozzányúlt a közösség vagyonához, idejének nagyobbik felét vadászat- tal töltötte, s autókázott saját liocsiján a járáshoz és másho. vá, hiszen a vadászgatás mindig jó kapcsolatokat teremt. S az emberek hallgattak, később már nem mertek szólni. Fele. lősek ezért? Igen. Csakhogy valaki rontotta a légkört... Az egyik ember — érdekes — így beszél: — Tudja, elvtárs, sok mindent elnéztünk volna, még az* is, hogy nem ént a gazdálkodásihoz, hiszen segíthetjük őt. De legalább ember tudott volna maradni hozzánk! Durva volt és arogáns. Ügy beszélt, mint a cselédeiveL Persze csak év közben. Mert a közgyűlésen, ott mindig »kedves barátaim« voltunk ... Figyelmeztettük, kértük: Feri, nem lehet így... A párttal fenyegetőzött. »Beszélhetnek, amit akarnak, engem a párt állított ide...« Sok ember ül együtt, tudom, jeleznénék, ha valaki is eltúlozná a dolgokat A vélemény azonban egybehangzó. S a méL tatlenkodás is jogos. Két évvel ezelőtt ugyanilyen hibák merültek föl, a közgyűlés akkor viharosabb volt mint most. A járásiak azonban közbeszóltak. Azt hiszem, nem látták a dolgok lényegét, rossz, indulatú szervezkedést véltek fölfedezni. Aztán elcsendesült minden, a hibák fokozódtak. Már Zetomal, tsz-autóval jártak vadászni, már ellenőrizhetetlen a magánkocsi benzin- használata. És bizalmatlanság, gyanú, harag és vádaskodás... Kérdezem, hogy milyen a gazdasági eredmény, nincs-e valami összefüggés. De elege, diettek. Az egyik parasztember megfontoltan. Érveket sorako*. tattak s nem asszonyt piety, kát. Niklai Ferdinánd szavad, bői idézek: »Kádár elvtárs kongresszusi beszámolójában elmondotta, hogy a népnek jár ga van olyan vezetőt választan ni, akiben bízik, aid el is tud* ja látni feladatát. SomogyszenU pál tanárokat, orvosokat, mér'* nököket adott üz országnak, miért ne tudna egy tsz-elnököt is adni?...-» És javasolt. A közgyűlés elfogadta, s Gelen, csér Ferenc kényszeredetten lemondott, így: »Az elnöki tisztségről ezennel lemondok a tsz állítólagos boldogulása ja* vára.* A járás képviselői egyetértettek, nem is tehettek volna mást. Mégis valamiféle viszaljr- gást érzek szavukból az ítélet, alkotásnál. Látták, figyelték a szentpáli eseményeket? Igen. Hiszen többször is figyelmeztették Gelencsért, nem hasz. nált. De valahogy belenyugodtak ebbe. A falusiak pedig így látták: a járásiak jól tudtáki hogy mi a helyzet, mégsem mondták, hogy most már elég! Azt hiszem, jogos volt türelmetlenségük ... És a levél, a panaszra adott válasz? Kérdezem Molnár elvtárstól, hogy mivel magyarázható a felületes megállapítás. — Megkérdeztem az elnöktől, hogy a panasz igaz-e, azt mondta, hogy nem. — És ezzel befejeződött a vizsgálat? — Mit tehettem volna? Nincs időnk arra, hogy Fenyvesire járjunk vizsgálódná ... — De hiszen tudta, hogy nem rágalmakról van szó, évek óta ismeri Gelencsér hibáit, miért hallgatta el mégis? — Láttam már előre, hogy úgyis ez lesz Gelencsér sorsa. Maga kereste magának... S egy kicsit a járás is hozzásegített. Belátom, nehéz megálljt parancsolni egy embernek, akit a járási szervek vittek oda, s talán ilyen megbízatást adtak: teremts rendet a szövetkezetben. Nehéz, de nem lehetetlen. Mert ha valaki rontotta a légkört, ez a valaki elsősorban a tsz-elnök volt, aki — ha nem tettek is lovat alá a járási szervek — visszaélt a bizalommal, elvesztette a fejét, s nagyon megérett arra. hogy eltanácsolják a faluból. Nem volt durva a hang, nem volt semmiféle rosszindulatú szervezkedés Somogy szent- pálon. Csupán maguk választottak az emberek, s egyikük így fogalmazta meg gondolatait: — Szívesen látjuk még egy hónapig Gelencsér elvtársat — vendégként De értse meg, nekünk olyan emberre van szükségünk, aki törődik velünk, képezi magát, és felvirágoztatja vezte, hogy az estét Gáljával tölti. Végül mégsem számiba rá magát, hegy elmenjen hozzá, és éjjel két óráig kóborolt a város utcáin. Reggel fáradtan, kialvaflanul ment munkába. Hogyan fogadja most majd Galja? Igen, a lány láthatóan megneheztelt rá, amiért este feléje sem nézett. Amikor kocsijával kigördült a garázs kapuján, Mihail megkönnyebbülten felsóhajtott Estig van ideje átgondolni mindent. Visszaérkeztekor azonban Galja már nem volt a garázsban. Erős fejfájásra panaszkodott, és egy órával a munka befejezése előtt hazament Másnap Mihail nem mehetett munkába. Megbetegedett Dá- sa néni. A korán elözvegyült idős asszony egész leikével csüggött árva umokaöccsén. Sztyepan ellenben régóta nem szerette: soha meg nem bocsátotta neki. amiért Mihailt a bűn útjára vitte, és börtönbe juttatta. Unokaöccse letartóztatása után Dúsa néni súlyos szívbajt kapott. Most bizonyosra vette, hogy Sztyepan nem ok nélkül hívatta Mihailt — s nagyon felizgatta magát, heves szívrohamot kapott. Mihail három napig el sem mozdult nagynénje betegágya mellől. Még az orvosságért is a szomszéd kislány ment a gyógyszertárba. A negy edik napon Dása néni valamivel jobban érezte magát, és Mihail kiment levegőzni. Sokáig kószált a város utcáin, amíg véglegesen határozott. Nincs joga másként cselekedni! Nem szabad késlekednie. Csaknem futva érkezett a megállóhoz, ahol már sokan várakoztak. Amikor a trolibusz megállt, Mihail félrenyomta az utasokat, és mit sem törődve szemrehányó pi Hántásukkal, felszállt a járműre. Szélvészként rántott be a házba, inge alá rejtette a pénzt és távozott. Tizenötödik fejezet Az autó megkerülte a víztornyot, és rátért az országúira, A városon túl a sofőr teljes gázt adott. Néha egy-egy magányos fa suhant el az ablak mellett. Végre messziről magas jegenyesor tűnt fel. Vergizov tudta, hogy a jegenyéken túl kezdődik az erdőbe vezető út. Az autót Zvjagincev vezette, aki a maximális sebesség miatt még egy másodpercre sem vehette le szemét as útról Csontos arcán feszült figyelem tükröződött. Már a jegenyesort is elhagyták. Zvjagtncev fékezett, balra fordult, s a kocsit a meredek lejtőnek irányította. Alatta nagy falu terült el, mögötte az erdő kéklett, szinte karnyújtásnyira. Vergizov és Zvjagincev azonban jól tudta, hogy ez csak csalóka látszat Hosz- szú még az út odáig. Végre elérték az országút végét. Az erdei út mentén a fák eleinte egyesével, majd egyre sűrűbben sorakoztak. Beértek az erdőbe. A terepjáró Dodge fékezett. Vergizov óvatosságból mindenesetre elővette revolverét Figj'elmesen vizsgálta a környéket, de semmi gyanúsat nem észlelt. Az őrnagy gondolatban ismét sorra vette a művelet valamennyi mozzanatát A tengerparti események után feltétlenül szükségessé vált az erdei rejtekhely felfedése. Nem bizonyos, hogy éppen ez az ellenség támaszpontja, de Rese- tov ezredesnek az volt a véleménye, hogy mindentől függetlenül birtokba kell venniök a rejtekhelyei. Amikor az ezredes találkozott Belgorodova- Szeverinovával, a lány említést tett e helyről. Az utóbbi napok eseményei igazolták, hogy pontos adatokkal szolgált. Egyszerűen viselkedett, a hizelgés legkisebb nyoma nélkül. Régi fennhéjázó magatartásával teljesen felhagyott. De Belgoro- dova-Szeverinova már megelőzően is beszélt arról Szmir- novruak, hogy Gowlen egy alkalommal futólag említette a sorrendiben következő műveletet, és célzott rá: az erdei rejtekhelyét esetleges különleges helyzet kialakulása miatt fenn kell tartami. Az eddigi próbálkozások, hogy megtalálják a rejtekhelyei, nem vezettek eredményre. A különleges csoportnak, amely most magával hozta Sze- verinova-Belgarodovát, ezért jutott döntő szerepe a további kutatásokban. Vergizov minden intézkedést megtett, hogy ez a kirándulás a legnagyobb titoikiban maradjon. Eddig min- dien tervszerűen haladt előre.. Az út kanyarulatánál Zvja gincev megállította az autót. — Itt vagyunk, őrnagy elv- társ! Innen az út a vasúti pályatesthez vezet — mondotta. A nagy erőfeszítéstől kimerült- halvány arcán a szokásosnál jobban kiütköztek a szeplők. (Folytatjuk.) ezt mondja a jegyzőkönyv tanúsága szerint: »Én magam is nehezen léptem be a tsz-be, mindig arra gondoltam, hogy a tsz-ek nem lesznek életképesek, talán még vissza lehet térni az egyéni gazdálkodáshoz. Most már látom, hogy a mozgalom megerősödött, most már mindent el kell követni, hogy^ a szövetkezet jó legyen...* Nem bizalmatlanok tehát, nem elégedetlenkedők. Csak többet akarnak, még több lehetőséget látnak a közös munkában. Ezért hát a jogos felháborodás ... Az idei közgyűlésen hat járási vezető is ott volt. S az egyik tszrtag föltette a kérdést: — Szeretnénk tudni, hegy azért vannak-e itt az elvtársiak, hogy újra megvédjék Gelencsér Ferencet, vagy azért, hogy a párt politikáját képviseljék. S aztán megindult az áradat. Igaz, a járásnál most is szervezkedésnek tartják, igaz, hogy személyeskedésnek bélyegzik és rosszindulatnak. Mégis azt mondanám: most érvényesült a szövetkezeti demokrácia. Az emberek beszéltek: higgadtan, a szövetkezetét... Jávori Béla NAGY ÜZEMI TŰZHELYEK készítését éa» mindennemű LAKATOSMUNKÁT vállal a Kaposvári Vasipari és Műszaki Ktsz, Május 1. Uo 3. sz:. Telefon 14-68. __________________________(16052) Fe lújított gördülőcsapágya k Gfártja a Maglsdi Géngyár és Öntöde, Maglód. Rendelhető és vásárolható korlátlan mennyiségben budapesti csapágyüzletünkben, V„ Alkotmány a. 18., az új ár 50°/p-áért. _______________________(3303) y t
