Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-22 / 44. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1963. íebruár 5#. Iraülmu Éof álili (art a haladtai erők üldftzése Tiltakozások a terror ellen BAGDAD lltflHY a MMMUmS fl YiLflSGaZDflSflG 3. Milyen gazdasági előnyökkel jár a közős vagonpark? A KGST LEGUTÓBBI. XVII. ÜLÉSSZA­KA magyar ke ;deményezés alapján elhat á­I rozta, hogy léüehozza az európai népi demok­ratikus országok (az itteni vasútvonalak nyomtávolsága egységesen 1435 mm) közös tehervagonparkját. Az érdekelt országok ez év július 1-ig megkötik a szerződést, s 1964. január 1-től már több tíz zer fedett és nyitott teherkocsi — oldalán a közösség jelzésével — vesz részt a forgalmiban. A kérdés jogos: va­jon milyen előny származik ebből az intézke­désből ? Aki figyelmesen szemügyre veszi tehervona- tainkat, annak bizonyára feltűnik, hogy a .kül­földi jelzéssel ellátott kocsik között sok az I üres. Átlagos forgalommal számolva naponta rendszeresen 6—8000 külföldi kocsi tartózko­dik hazai vonalainkon. Magyar vasúti szak- _ emberek kiszámították, hogy ebből nem keve­sebb, mint 3200 üresen »furikázik". A baráti országokban sem jobb a helyzet, náluk is a külföldi kocsiknak körülbelül 40 százaléka üre­sen fut. Minden ország ugyanis többnyire sa­ját teherkocsijában. — átrakás, kezelés nélkül — szállítja exporttermékeit külföldre, a vago­nokat igen gyakran üresen kapja vissza. Kép­zeljük csak el: az NDK árut szállít Bulgáriá­nak, s onnan a vagon több országon át üresen tér vissza. Sok veszteség származik ebből, hi­szen nem használjuk ki az amúgy is szűkös vagonparkunkat (egy nyitott teherkocsi beru­házási költsége 150 000 forint), s az üres ko­csik ezrével fölöslegesen terhelik a vasúti pá­lyát, lassítják az áruforgalmat. Bármilyen furcsán hangzik is, nem gondat­lanságról van szó, sőt a vasúti szervek az or­szág érdekeit messzemenően képviselik, ami­kor — a még pillanatnyilag is érvényben le­vő nemzetközi egyezmény alapján — a kül­földi kocsikat kiürítésük után azonnal vissza­irányítják a tulajdonos országba. Ha ugyanis nem ezt tennék, s nem igyekeznének a legrö­videbb úton »megszabadulni« a külföldi ko­csiktól, minden napos késedelem tetemes va­lutába kerülne. ENNEK A 7 VLDATLAN HELYZETNEK VET MAJD V GET a közös vasúti vagon- park új rí.:. re. A tehervagon-’közössé goe belépő minden ország — nemzetközi forgalmá­nak megfelelő arányban — meghatározott szá­mú tehervonatot bocsát a nemzetközi vasúti szervezet rendelkezésére. Hazánk az elképze­lések szerint 12—14 000 kocsit visz a közösség­be. (Minden ország korszerű, kifogástalan és szabványosított kocsit vihet csak a közösség­be, amit külföldön könnyen és biztonságosan lehet üzemben tartani.) Előreláthatólag 1964-től a szervezet tagor­szágai annyi közösségi kocsit használhatnak hazai vonalaikon teljesen díjtalanul — és füg­getlenül attól, hogy mely országból származik: a nemzetközi jelzéssel ellátott tehervagon —, amennyit a sajátjukból a közösség rendelkezé­sére bocsátottak. Persze megegyezés szerint ennél több teherkocsit is használhatnak egy- egy időszakban, ilyenkor viszont kocsihaszná­lati díjat fizetnek annak az országnak, amely javukra időlegesen lemond bizonyos számú közösségi teherkocsi járandóságáról. VEGYÜNK EGY PÉLDÁT. Mondjuk az NDK-ból Romániába érkezik három teherva­gon Wartburg személykocsikkal. Ha az adott időben és helyen nincs kéznél NDK-ba irá­nyuló áru, a jelenlegi rendszer szerint máris küldik üresen vissza a kocsikat Drezdába vagy Rostockba. 1964-től a belső forgalomban tet­szés szerint felhasználhatják e három kocsit, sőt nyugati országokba, is elküldhetik, ha be­lefér a közösségi «keretbe«. Nem kérik vissza egyedileg, sorozat- és darabszám szerint a né­met kocsikat. A román vonalakon tartózkodó közösségi kocsit árúval rakottam akármelyik népi demokráciába továbbíthatnak. Ha azon­ban mégis három üres kocsi jön át hozzánk Lökösházán, megrakhatják őket gabonával, a gabonát továbbíthatják az orosházi malomba, innen viszont lisztet küldhetnek fel a főváros, ba. és így tovább. A közös kocsipark legfőbb szerve a tagálla­mok vasúti vezetőiből alakított ügyvezető ta­nács, amely elvi kérdésekben hoz határozato­kat. Végrehajtó szerve, a központi iroda Prá­gában székel majd. Ez lesz tulajdonképpen a nemzetközi vasúti szervezet diszpécser-irodá­ja, amelynek munkatársai — a tagországok vasúti szakemberei — naponta nyilvántartják, melyik államban mennyi kocsi tartózkodik, in. tézkednek a kocsik mozgatásáról, újraelosztá­sáról s a kocsdhasználati díjak kiegyenlítésé­ről. A hazgi vasúti szakemberek becslése sze­rint, ha a vagyonközösség létrehozásáyal a je­lenlegi 40 százalékos üres futást szerényen számolva csak egynegyedével sikerül is le­szorítani — magyar önköltségi tarifákat ala­pul véve —, a tagállamok félmilliárd forintot takaríthatnak meg évente. Ez az összeg pedig már kb. 3000 új nyitott tehervagon beszerzé­sét teszi lehetővé. Ezek után nem nehéz be­látni, milyen nagy gazdasági jelentősége van ennek az egyetlen KGST-határozatnak. A BARÁTI ORSZÁGOK KÖZÖTT a jö­vőben a nemzetközi munkamegosztás fejlődé­sével a külkereskedelmi áruforgalom gyorsab­ban nő majd, mint a termelés. így a teher­vagonpark számottevő megtakarításon túl ah­hoz is hozzájárul, hogy az áruk gyorsabban jussanak el rendeltetési helyükre. Kovács József A finn miniszterelnök Moszkvában A vonatról lelépő Karjalai- szág között a gyümölcsöző ba­1 rátság és a jószomszédi együtt­Hírügynökségi jelentések szerint Bagdadba érkezett a Icurd törzsek több képviselője, hogy az új iraki kormánnyal folytassa a tárgyalásokat a kurd kérdés megoldásáról. Mint ismeretes, az ezt megelő­ző tárgyalások során a kurd képviselők autonómiát, az olaj­nyereségekből való részesedést és a kormánycsapatoknak a kurd területekről történő ki- vSnását követelték. Szaadi iraki miniszterelnök- helyettes bejelentette, hotgy ve­zetésével hamarosan küldött­ség indul Kairóba. A minisz­terelnök-helyettes hangoztatta: Iraknak meg kell ünnepelnie február 21-ét, Szíria és Egyip­tom egyesülésének évforduló­ját. Ez a dátuiíi — mondatta — bevonult az arab nemzet történelmébe. A kormány egyik szóvivője azt is közölte, hogy a közeljö­vőben hivatalos küldöttség in­dul »valamennyi szabad arab ország fővárosába«. MOSZKVA Miközben Irakból drámai hírek érkeznek, Bagdadiban és az ország más városaiban pa­takokban folvik a vér — írja a Trud csütörtöki száma. A hadsereg, a rendőrség és a fölfegyverzett suhancok tö­meges mészárlásokat, lincselé- seket rendeznek. A cikk hang­súlyozza, hogy a véres terror mindenekelőtt a munkásosz­tály, a demokratikus tömeg­szervezetek és a hazafias moz­galmak vezetőd ellen irányul. WASHINGTON A TASZSZ washingtoni tu­dósítója hangsúlyozza, hogy az amerikai sajtó leplezetlen meg­elégedéssel fogadta az iraki eseményeket, és a lapok rész­letekbe menő pontossággal számolnak be a kommunisták, valamint a többi haladó erő ellen indított tömeges megtor­lásokról. Megelégedéssel vették tudo­másul az iraki fordulatot Wa­shington hivatalos személyisé­ged is. Az Egyesült Államok fővárosában eddig csupán azért nem hangzott ed hivatalos nyi­latkozat, mivél — mint a Newsweek című folyóirat írja — »a Nyugat túlságosan szo­ros ölelése megfojthatná az új iraki rezsimet«. VARSÓ A lengyel szakszervezetek központi tanácsa táviratot in­tézett az ENSZ-hez, és ebben határozottan tiltakozik az ira­ki kormány antidemokratikus intézkedései ellen. A lengyel szakszervezetek központi ta­nácsa követeli, hogy az ENSZ ítélje el az iraki terrort. A lengyel ifjúsági szerveze­tek országos bizottsága nyilat­kozatot tett közzé, ebben fel­háborodását fejezi ki az iraki véres terror miatt. BERLIN nevében táviratot intézett az iraki kormányhoz, és ebben kö­veteli az emberi jogok, az alapvető demokratikus szabad­ság tiszteletben tartását. • MOSZKVA Moszkvában több mint 4000 szovjet és külföldi diák tömeg­Belem (AP, Reuter, UPI, AFP). A Solimoes nevű brazil ha­dihajó szerdán este Santana kikötőváros portjainál fedélze­tére vette az Anzoategui ve­nezuelai tehergőzösről azt a kilenc forradalmárt, aki a múlt hét szerdáján — tiltako­zásul az Amerika-barát dik­tatúra ellen — elfoglalta a ha­jót, s az üldözők elől Brazíliá­ban keresett, menedéket, A brazil hajó — fedélzetén a szabadságharcosokkal — el­indult az északi Belem kikötő­városba. Ide irányították az Anzoateguit is. A venezuelai kormány már napok óta féktelen diplomá­ciai hadjáratot folytat, hogy Brazília adja ki a forradalmá­rokat. A Betancourt-kormány követelőzései ellenére a brazil külügyminisztérium tisztvise­lője kijelentette, hogy a kor­Róma (MTI). Olaszországban éppúgy, mint néhány hónappal ezelőtt Spanyolországban, a klérus legreakci ósafob szárnya egyre világosabban kifejezi, hogy nem ért egyet XXIII. János pápának és hívednek új irány­zatával. A pápának a nemzetek kö­zötti enyhülés mellett szóló nyilatkozatait nyíltan bírálják. Számos római templomban imádságokat mondanak azért, hogy a pápa változtassa meg jelenlegi magatartását. A ro­gy ülést tartott A diákok nyi­latkozatot fogadtak el, amely hangsúlyozza, hogy a világ né­ped támogatják az iraki nép hősi harcát A nyilatkozat fel­szólítja a nemzetközi közvéle­ményt, tiltakozzék az iraki vé­rengzések ellen. (MTI) mány menedégjogot szándéko­zik adni nekik, s ha Caracas továbbra is tiltakozik, az ügyet majd a brazíliai bírósá­gok döntik el. Venezuelában eközben foly­tatódik a felszabad ítási front aktivistáinak harca a diktatú­ra ellen. Partizánosztagok szerdán megzavarták az úgy­nevezett keresztényszocialista párt — a kormáymt támogató csoportosulás caracasi gyűlé­sét. A kivezényelt rendőrség tűzharcot vívott a felkelőkkel. Az ország északnyugati ré­szén egy faluban a felszabadí- tási front karszalagját viselő forradalmárok híradó eszközö­ket zsákmányoltak egy kor­mányhivatalból. Fegyveresek támadtak meg délnyugaton egy földbirtokot. Gyűlölt tu­lajdonosától a felszabadítási harc céljára hatezer dollárt zsákmányoltak. (MTI) például ilyen különös könyör­gés hangzott el: »Imádkoz­zunk, hogy az Ür ne engedje XXIII. János pápánkat ellen­séged kezébe.« Ezzel az offenzívával szem­ben fölemelte szavát Síri bí­boros, az olasz püspöki konfe­rencia elnöke, genovai érsek. Beszédében dicsérte a púpra te­kintélyét, s burkoltan figyel­meztette azokat az olasz püspö­köket, akik a maguk politikai céljainak érdékében szeretné­nek nagyobb autonómiát kap­ni. Moszkva (MTI). Csütörtök reggel magyar idő szerint hét órakor a szov­jet kormány meghívására megérkezett Moszkvába Ahti Karjalainen finn miniszterfel- nök és felesége, valamint a kíséretében levő személyisé­gek. A szovjet főváros ünnepi díszbe öltözött Leningrádi pá­lyaudvarán Nyikita Hruscsov miniszterelnök, valamint a szovjet kormány több más ve­zetője fogadta a finn kor­mányfőt. nemt és feleségét Hruscsov szívélyesen üdvözölte. A szov­jet és finn vezetők ezután a pályaudvar előtti nagy kiter­jedésű Komszomol térre lép­tek. A sok ezer moszkvai dol­gozó tapssal és éljenzéssel fo­gadta a finn vendégeket. A himnuszok elhangzása és a díszalakulat tisztelgése után Hruscsov rövid üdvözlő beszé­det mondott. Többek között kijelentette: — A Szovjetunió és Fimnor­működés kapcsolatai alakultak ki, és továbbra is kedvezően fejlődnek. Nagyra becsüljük azt a személyes hozzájárulást, amellyel ön, miniszterelnök úr, elősegíti e kapcsolatok to­vábbi erősödését, követi a Paasikivi—Kekkonen vonalat, amely kivívta a szovjet és a finn nép megbecsülését A szovjet és a finn vezetők sze­mélyes érintkezése jó hagyo­mánnyá vált, s meggyőződé­sünk, hogy az ön látogatása elő fogja segíteni a kapcsola­tok további megszilárdulását. Hruscsov ezután kellemes szovjetunióbeli tartózkodást kívánt a vendégeknek. Karjalainen válaszbeszédé­ben köszönetét mondott a szí­vélyes fogadtatásért, majd ki­jelentette, hogy a finn kor­mány és az egész nép ebben a látogatásban a két ország között kialakult jó és szoros kapcsolatok új megnyilvánu­lását látja. — Az én utazásom egyetlen célja: a már meglevő jószom szédi kapcsolatok további fej­lesztése és megszilárdítása. Ez a cél teljesen kielégít bennün­ket, s ha a látogatás előmoz­dítja a kölcsönös megértés fo­kozódását, akkor elérem célo­mat — hangsúlyozta. A finn miniszterelnök végül üdvözölte Moszkva lakosait tm az egész szovjet népet V Nemzetközi Demokratikus szövetség főtitkára a szö­veghez tartozó 200 millió nő mai San CIauciiőriempiombíin A MEQYE PÓT KÉPVISELŐ-JELÖLT JEI GOMBASZÖGI JENŐ olhón született 1920- m. Parasztcsaládból ármazík. 1959 óta a >lhói tsz elnöke, s ta­lly elvállalta a szom- ;édos Babóesán is a tsz vezetését. BERTA LAJOSNÉ 1922-ben született Göl­ten. A község termelő- szövetkezetének meg­alakulása óta tagja, munkacsap at-vezető. A MÉSZÖV ' igazgatóságá­nak is tagja. ROZINA ZOLTANNE tanító Szabáson szüle­tett 1936-ban. A KISZ- ben végzett jó munká­jáért aranykoszorús KlSZ-jelvérmyel tüntet­ték ki. PASKA FERENC 1919-ben Torvajon szüle­tett. Alapító tagja s hosszú évekig elnöke volt a nágocsi Szabad­ság Tsz-nek. 1962 már­ciusát n a nagyberényi Üjba^ázcla Tsz elnöké- választották meg. SCHMIDTH GYULA 1920-ban született Köt­ésén. Parasztcsaládból származik. A kötéséi Jóreménység Tsz elnö­ke. Jó munkájáéit ^Ki­váló tsz-tag« kitüntetés­be« részesült. EGERSZEGI IMRE 1922-ben Kaposváron született. Édesapja ko­vács, az osztopáni ter­melőszövetkezet tagja. Középiskoláit Kaposvá­ron végezte. Jelenleg a TRANSZVILL értékesí­tési osztályán előadó. DIVATBA JÖTT A SZENYÓRA Franco: — Istenkém, ki h itte volna, hogy vénségemre ilyen sikereim lesznek?.., (Toncz Tibor rajza) Partra szállítják az Anzoategui forradalmárait Újabb partizánakciók Venezuelában Ellentétek a katolikus főpapság körében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom