Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-02 / 27. szám

Romantikus est MSZMP megyei Bizottsága es a megyei tanacs lápja 18 jelentkező egy állásra A nagybajomi takarékszövetkezet betétállománya meghaladja a kétmillió forintot A megyei kórház célgazda­sága decemberben hirdetés útján főmezőgazdászt kere­sett. Kaposvári gazdaságról lévén szó, várható volt a nagy érdeklődés. A jelentke­zők száma azonban felülmúl­ta az elképzeléseket. Tizen­nyolcán küldték be irataikat, kérelmüket, ennyien szeret­tek volna állást kapni ebben a városi gazdaságban. Mond­hatná bárki: lám, lám, szak- emberhiányról beszélünk, s estik egy újsághirdetés, máris tízesével jelentkeznek mező­gazdászok. Hát nem egészen így áll a dolog, és az sem igaz, hogy a pályázók a sokat hallott »aszfalt-agronómusok«, vagyis a falut kerülő, a városban munkát kereső mezőgazdá­szok kategóriájába tartoznak. * Jó néhányuh rosszul értel­mezte a hirdetést, és kellő iskolai végzettség, szaktudás hiányában eleve kiesett az esélyesek közül. Meglepő volt, hogy többségükben vidéki jelentkezők szerettek volna ide herülni — (akadt, aki minden különösebb indok 'nélkül de voltak olyanok is, mint V. M. vagy P. F., akik­nek családja itt él, s már huzamosabb idő óta szétsza­kította őket a távoli munka­hely. Néhányon jobb körül­ményeket, megfelelőbb anya­gi lehetőségeket láttak eb­ben az állásban, mint jelen­legi munkahelyükön. Annyi bizonyos, hogy a döntés ne­gyem nehéz volt, s akik je­lentkeztek, azok nem a vá­rosban, az aszfalton gazdál­kodtak ezelőtt sem, hanem valahányon gazdaságokban dolgoznak. Végül Svasties Andorra esett a választás, aki ? a Kaposvári Állami Gazda­ságban takarmány-előadóként dolgozott ez ideig. Bemutat­kozásával, első ténykedésével elégedettek új munkahelyén. V. M. A műit év decembere óta 90 000 forinttal emelkedett a nagy bajomi takarékszövetke­zet betétállománya, és jelen­leg 2 165 000 forintra rúg. A betét összege állandóan emel­kedik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy év alatt 500 000 forint volt a nö­vekedés. Természetesen komoly szer­vez» munka kellett ahhoz, hogy az emberek ne otthon, hanem a takarékban tartsák pénzüket. A közelmúltban volt egy 30 000 forintos tétel, amit 1960 óta nem tudtak behozni. Amikor azonban a tulajdonos megtudta, hogy az 5 százalé­kos kamattal legalább 5000 fo­rintot nyert volna, bosszanko­dott ballépésén, és gyorsan ló­tolta a mulasztását. A takarékszövetkezetben 95 000 forintot helyez teli el gépkocsinyeremény-betét- könyvben. A betétkönyv-tulaj­donosok között két termelőszö­vetkezeti tag és egy állami gazdasági dolgozó is van. A Kaposvári Állami Gazdaság daránypusztai üvegháziból ja­nuár 2t-én megkezdték a .saláta szállítását. Az üvegházban t z- ezer tö salá'át és tizenötezer tő karalábét termelnek. Képünkön: Mihályka Sándor kertész a tejes salátát szedi föl szállításra. Izlandiak 500 évvel Kolumbusz előtt járlak Ametikában Helge Ingstad Foundland nyugati püléséket építet- aorvég tudós hét partját, és ennek tek. Síkandináv állam- csücskében, Lance Ingstad előter- beli tudóstámsával of Meadowsban jesztésére New most fejezte be egy csomó házam- Foundland kormá- harmadik expedí- ladékot talált, nya hozzájárult, cióját, amelynek amely megegyezett [kutatásaival meg az északon dívott kívánta magyaráz- házak beosztásával ni és igazolná azo- és alaprajzával, ikat az izlandi »sa- A most befeje- gákat“, amelyek az ződött expedíció első évezredből maradtak reánk, és amelyek sze­rint a wikingék ►messze távolság­ban, a tengereken túl« új világot jár­tak be. Már az el­ső expedíció so­rán végigjárta Ka­nada és New során folytatták az ásatásokat, és hét újabb ház alapjait hozták felszínre. Találtak egy kovácsmű- helyt, igen számos házi szerszámot és fölszerelést. Ezek igazolják, hogy a wikingék valóban jártak ott, és tele­hogy az omladé­kák fölé védőháza­kat emeljenek, hogy így az időjá­rás további vi­szontagságai ellen megoltal mázzák őket. Ingstad a talált tárgyakkal és a rajtuk végre­hajtott analízisek segítségével iga­zolni akarja, hogy Amerikát tulaj­donképpen már ötszáz évvel Ko­lumbusz előtt föl­fedezték. Rövid a csók Hollywood egyik veteránja, Otto Lovering filmvágó elmondotta, hogy nincs valami nagy vóle.nény- nyel a mai filmekben látható sze­relmi jelenetekről. -A némafilmek korában láthattunk néha harminc- harmincöt méteren koréi ü1 tartó esókolózást is, míg manaprág jó, ha öt-hat méterig tort egy csók« — mondotta Lovering. Legutóbb a romantikus zene- i rodalom három kiemelkedő alkotását tűzte műsorára a Közalkalmazottak Szimfonikus Zenekara. Szokásos azt mon­daná ilyen művész; ízléssel vá­logatott műsor hallatán, hogy a vállalkozás önmagában is elismerésre késztet. Ez a kissé sablonos — inkább negatív, mint pozitív értelmű — elis­merés azonban, azt hiszem, túl­ságosan leegyszerűsítené e va­lóban érdekes — bár nem egyenletes — hangverseny ér­tékelését. A válogatás — mint mondtam — ragyogóan sike­rülj;. s általa nemcsak a hozzá­értés fejeződött ki, hanem az is, hogy zenekarunk és Várko- nyi Sándor egyéniségéhez, ze­ne; elképzeléseihez is közelebb áll ez a zenei irányzat, stílus, mint klasszikus elődje. A kö­zelmúlt század zenéje ismer­tebb és hangulatilag vonzóbb a nagyközönség számára is. Érthető volt tehát felfokozott várakozásunk. És ha a hang­verseny minden számát együt­tesen értékeljük az összképre vetítve fénysugarat, jelentős zenei eseményről adhatunk számot. A romantikusok művei megformálásukat illetően hiva­tott tolmácsotokra találtak. Kétségkívül hozzájárult eh­hez a vendégművész, Vermes Mária zenei ráhatása, elképze­léseinek szuggessztív erejű kényszere, melytől akarva sem szabadulhatott volna zeneka­runk. Csajkovszkij Romeo és Júlia nyitányfaniáziájának első tak­tusainál, a szerelmespár ki­bontakozó érzelmeit visszatük­röző [bevezetésnél lágyan, gaz­dag tónusokkal adta vissza a zenekar Csajkovszkij elképze­léseit. Később sem ezzel volt baj. A mű szenvedélyesebb lüktetőbb iramú részeinél azonban muzsikusaink techni­kai okokból néha megtorpan­tak. S ha a lejátszás gondja gyötri a zenészeket, már eleve nem számíthatunk kiegyensú­lyozott, teljes értékű tolmá­csolásra .,. Hacsaturján örmény népda­lokra épülő, egyik legjelentő­sebb alkotása, a Hegedűver­seny teljes fényében csillogott vendégművészünk, Vermes Mária hegedűjén. Először a hegedűhang raga­dott magával, mely behízel- gően lágy és szenvedélyesen erőteljes; a hegedűhang, mely szárnyalva emelkedik ki az együttesből, de korántsem szán másodlagos szerepet annak. Nélkülözhetetlen, egyenrangú partnerként megkapó szuggesz­tivitással viszi magával azok­ra a csúcsokra, ahol ő jár. A! szép hangú hegedűt tehát kivá­ló képességű művész szólaltat­ja meg. Azt mondanám, hogy magabiztosan, fölényesen ját­szik, de szívesebben fogalma­zom meg így: énekel, muzsikál a hegedűn. Különösen a máso­dik tétellel ért el váratlan ha­tást: a hallgató csillogó hango­kat fedezett föl a futamok mö­gött, s úgy vettem észre, léleg­zetfojtva érezte, értette s él­vezte a muzsikát. Igaz. hogy a művész az első és a harmadik tételben is követett el hibát, igaz. hogy egy-egy pillanatra mintha kikapcsolt volna, de úgy érzem, igaztalanok len­nénk elmarasztalni őt ezért, hisz az arány olyan, mint öt taktus a mű egészéhez S a ze­nekar méltó partner volt. Érezni lehetett az előző szám után, hogv a szólóhegedű hatá­sára hogyan alakul át. hogyan érik, formálódik együttesünk. S igen biztató, hoey képes azon a szinten is megállni he­lyét, ahol vendégművészünk aratta kirobbanó sikerét. Általában nem jelentett visszalénést Dvorak legnépsze­rűbb szimfonikus alkotásának, az Üj Világ szimfóniának tol­mácsolása sem. Érdekes, s ta­lán az együttes felkészültségé­vel magyarázható, hogy ebben a műben is a második, lassú tétel jelezte a csúcspontot. Ez viszont olyan kiegyenlítetten, felfogásában és megszólaltatá­sában is tökéletesen hangzott, hogy zenekarunk produkciói­nak egyik legszebbjeként em­legethetjük. A harmadik tétel indítása zavart okozott, tech­nikai, tempóátvételi nehézsé­gek, egy kicsit a zenekar ne- ’ hézkessége érződött még az' utolsó tételben is. A szimfónia > így is forró sikert érdemelt. S a siker, a taps szólt a zenekar tagjainak és a vezénylő Vár- konyi Sándornak is, aki bizton­sággal és művészi elképzeléseit megvalósítva irányította zene­karát. Ügy éreztük, vezénylése a szimfónia temoóváltozásai- nál nem mindig világos; nehe­zen, s nem egyszerre veszi át a zenekar. Ezekre kellene talán jobban ügyelni a következő hangversenyeknél. A romantikus est tehát több volt, mint vállalkozás. Igaz, hogy a Csajkovszkij-nyitány- ban csak részletszépségeket tárt fel, Hacsaturján és Dvo­rak művei azonban maradan­dó élményt jelentettek vala­mennyiünk számára. Jávori Béla yj: A HÉT KÖNYVÜJDONSAQAI JUHÁSZ GYULA 1883—1937 Bodó Béla: LAPZÁRTA UTÁN A kötet Juhász Gyula éle­tére és költészetére vonatko­zó írásgyűjtemény. Magában foglalja a kortársak emléke­zéseit, följegyzéseit, valamint mai írók cikkeit, tanulmá­nyait. Az újabb keletű érte­kezések kijelölik a költő iro­dalomtörténeti helyét, forra­dalmasító szerepét Ady Endre és József Attila kora között. A kötet részletes bibliográfiát és csaknem másfél száz ké­pet is tartalmaz. A kötet írásai a két világ­háború közötti sajtóvilág kü­lönböző típusait mutatják be A jobbára emlékirat- vagy portrészerű írásokban ott so­rakoznak a korabeli redak- ciók jellegzetes figurái. Vladimir Neff: ÉRDEKHÁZASSÁG Neff regénye az utóbbi évek egyik legnagyobb cseh könyv­sikere. Két főhőse a feltörek­vő cseh polgárság egyéni szí­nekkel megrajzolt és. mégis jellegzetes képviselője. Pálya­futásukat követve az olvasó eljut a bécsi császári udvar­ba, s ott felejthetetlen mulat­ságos perceket tölt Ferencz József hálószobájában és dol­gozószobájában. Megismerke­dik a prágai kereskedővilág- gal, ellátogat a szép Liza ha­zafias szalonjába, részt ve«z a prága—plzeni vasútvonal megnyitásán és a königgrätzi csatában. Okos tanács Megyénk egyik falujában széltében-hosszában mesél­nek egy történetet. Azon de­rülnek a tagok, hogy Julis bizony jól megmondta János bácsinak. Hogy mit és miért mondott meg jól, azt írjuk le az alábbiakban. A dermesztő hidegben ku­koricát törtek, meg cukor­répát szállítottak a szövetke­zeti gazdák. Az egyik cukor­répával megrakott pótkocsi jó ideje útra készep állt, mindenki tudta, hogy a cu­korgyárba viszi rakományát. Arra ment János bácsi, és — jóllehet a pótkocsi útiránya senki előtt sem volt kétséges ráírta az oldalára: »A cu­korgyár felé.« Megtudta ezt Julis, aki rendszeresen járt kukoricát tömi, és a János bácsival való találkozásakor menten kimondta a vélemé­nyét: — Szép az ilyen fioyel- mcss'g, de jobban tenné, ha a telssége hátára akasztana egy táblát, és azt írná rá, hogy "A kvkarichföM falé.« Hátha így kijönne ö is egy­szer kukoricát törni... Jacques Tati, az ismert francia komikus így ny’lak­kozott Picasso művészetéről: — Mindaddig nem hiszek Picassőnak, amíg feleségül nem vesz alvón nőt, mint amilyeneket fest. * * Randolpho Mczzi siracusai munkás tréfából ülepen rúg­ta barátját, Roberta Calame- dicit. A rúgás után mindket­tőjüket kórházba szállították. Roberto Cab-.med cit nadrág­jának hátsó zsebében ugyan­is egy kisebb tűzijátékhoz szükséges rakéták, vegysze­rek voltok, s a rúgást követő robbanás mindkettőjüket megsebesítette. A becsületes megtaláló mintaképe Bror hindkvist svéd mo­torszerelő néhány hónappal ezelőtt használtan vásárolt kocsijának poggyásztartójá­ban elmozdított a helyéről egy pótkersket, és legna­gyobb meglepetésére alatta egy barna borítékot talált benne hatvanegyezer svéd koronával (kb. 12 000 dollár). Lindkvist valóban a becsü­letes megtaláló mintaképé­nek mondható, mert felfede­zéséről haladéktalanul értesí­tette a rendőrséget. Vasry egy hónappal később jelentkezett a rendőrségen egy környék­beli idős milliomos, s kije­lentette, hogy a barna bo-í- télc és benne a pénz az ő tu­lajdona. öt évvel ezelőtt rej­tette el akkori kocsijában a pénzt, majd Lmegfeledkezett az egészről«, s a kocsit el­adta. A hatóságok először nem akartak hinni a feledé­keny milliomosnak, az azon­ban pontosan leírta a boríté­kot, sőt azt is meg tudta mondani, hogy saját kézírá­sával mit írt a boríték tetejé­re. Tévéd. Sztyepan. azörek LABORÁNS KÉT SZOBÁVAL Meebolondultakí-*a> -HalKA&oAN. PROFESSZOR ÚR. MERTEL Mit akarnak , 7 A PROFESSZOR ELVTÁRSTŐLT flöOBCSSSÍSÍJSSÖÖíStSöaöSJÍJSSSJSXSacXSOfSÖOÍXSÖÍSÍS^^ VAIENIYIN IVANOV tndományos- fantasztikns regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajtolta Sebök Imre A RAJNAI VÁRKASTÉLY A P.OSSZARCÚ IDEGEN FOJTOTT HANGON BESZÉL, BAR SZENT MEaayOZÖDESE, HOaV SENKI SINCS A KÖZELBEN. ÚR TALÁL SÜLNI EZ A JÁTÉKSZER, A TV, A KEZEMBEN/ / t

Next

/
Oldalképek
Tartalom