Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-31 / 25. szám
filmszínházaink mOsqrArói Vörös Csillag Egyiptomi történet Az első magyar— egyiptomi kopro- dukciós film egy ka- l?.£üos történet során viszi el a nézőt a Nílus országának sokszínű, egzotikus világába. Főszereplői — Józsi és Laci, két magyar kisfiú — 1956-ban szöknek meg otthonról világot látni. Kalandos hajóút után egy nevelőintézet lakói lesznek, azonban innen is megszöknek. A sivatagban filmesekkel találkoznak. Kairó tarka sokasága között ténferegnék, majd egy mesekönyvből előlép Aladdin, s életre kel a keleti mesevilág varázsszőnyeges cso- dabirodalma. Szabad Ifjúság Fényes hintők gördülnek a patak fa- hidja felé. Hirtelen egy ősz hajú asz- szony jelenik meg az út mentén, és kiáltására megtorpan a kocsisor. A legdíszesebb hintó utasa leereszkedően köszönetét mond az asszonynak* Irina Radionova középiskolái tanárnő csak most tudja meg, hogy a bolgár cárnak, Fcrdinándnak életét mentette meg, amikor figyelmeztette a hintók utasait az aláaknázott hidra. Ezzel az eseménnyel kezdődik 9 ínagyarul beszélő bolgár film cselekménye, amely végigkíséri 1914—18 történelmi éveit éppen a Radxonov család sorsának ábrázolásával. Mit eredményezett a cár megmentése, és milyen kegyelmet ad a cár Bóján Ra- dionov hadnagy részére? Cári hegyelem Amikor egy kisgyermek tepertőt süt.. . Egy tűzeset tanulságai Mificsi István barcsi lakos a feleségével munkába indult az egyik reggel. A lakásban hagyták kilencéves Pista nevű gyermeküket. A kisfiú kihasználta az alkalmat, és a szüleitől látott módom tepertőt akart sütni. A szekrényfiókból benzint vett elő, jól megLo- csolta a tűzhelybe tett fát, majd égő gyufát dobott a kályhába. Hatalmas láng csapott ki a tűzhelyből, és meggyulladt a kisfiú kezében maradt bemzinesüveg is. Az üveget ijedtében az ajtó mellett álló vödörbe dobta, ekkor azonban lángra kapott egy sor ruhanemű. Most már nagyon megijedt, és kifutott az égő lakásból az utcára. Szerencsére Milicsiék a tűzoltóság közelében laknak, s a tűzoltók rövid idő alatt megfékezték a lángokat. Az eset tanulsága: tűzveszélyes folyadékokat, tűzgyújtó eszközöket csak olyan helyen tartsunk, ahol kisgyermek nem fér hozzá. Sokba kerüli a söröshordó... A balatonmóriai földműves- szövetkezet egyik italboltjának udvaráról a múlt év őszén eltűnt egy ötvenliteres söröshordó. A rendőrség már a bejelentést követő nap elfogta a tettest. A hordót Takács Lajos balatomkeresztúri lakos lopta él. Igyekezett túladni a lopott holmin, mert mindjárt fölajánlotta Farkas József né ugyancsak keresztúri lakosnak. Az esetre a Lengyeltóti Járásbíróság tett pontot. Nyilvános tárgyaláson Takács Lajost 6 hónapi börtönre, Farkasnét orgazdaság miatt 460 forint pénzbüntetésre ítélte. Készül a Károlyi Mihály-em A Legújabbkoii Történeti Múzeum vezetői és munkatársai elhatározták, hogy Károlyi Mihály emléktárgyai számára múzeumi szobát rendeznek be. A második magyar köztársaság elnökének emlékeit, személyi tárgyait özvegye a közelmúltban ajándékozta a múzeumnak. Az anyag rendezése megkezdődött. Az érdekes anyag egy része már a múzeum birtokában van. A bútorok jelentős része restaurálásra vár. Károlyi Mihály özvegye már eddig is igen sok értékes politikai és történelmi jelentőségű fényképfelvételt adott át a kutatóknak. Ezeket nagyrészt maga Károlyi Mihály készítette. A múzeum József nádor téri helyiségében őrzik Károlyi Mihály kedvenc sakk-készletét és egy öltöny ruháját. Már megkapták azt a történelmi jelentőségű mezsgyekarót is, amely elindítója volt 1919-ben az első földosztásnak. Felirata: »Kápolna 1919. 11. 23. Készítő: Polonyi Antal.« Károlyi Mihály maga verte be latifundiumának abba az első parcellájába, amelyet saját akaratából juttatott volt cselédeinek. Az emlékszobában kap majd helyet az a kitüntetéssorozat, amelyet hazatérésekor a magyar kormánytól kapott. A kitüntetések között szerepel a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság legmagasabb állami elismerése is. A múzeum gyűjteményében Károlyi Mihály két érdekes könyve is megtalálható egykori könyvtárából. Az egyik könyv 1933 végén Bázelban jelent meg, és elsőnek leplezte le a hitlerizmus gazságait. Címe: »Braubuch über Reichschtur- band der Hitler terror." Károlyi Mihály — látszik — gyakran lapozgatta ezt a bátor könyvet. Ennek a leleplező dokumentumnak az oldalain látjuk az első hitleri könyvégetést és a koncentrációs táborok »megalapítását«. A másik könyv, Fischer »History of Europe« című műve 1936-ban jelent meg. Az antifasiszta szemléletű történetíró különös gonddal foglalkozott az első világháború történetével és az azt követő forradalmakkal. Károlyi a tartalomjegyzékben fekete ceruzával jelölte meg az őt érdeklő fejezeteket. Olvasásában hosszasan időzött ott, ahol a legyőzött németek re- vánsvágyáról írt a szerző. Ebbe az emlékszobába ke-; rül majd több olyan írásos do-1 kumentum, ami még részben a nagy államférfi özvegyének, j részben pedig magánosok vagy levéltárak birtokában van. Károlyi Mihály már az emigrációból dr. Kégl egykori! államtitkárához írt levelében emlékezik vissza közös politikai ténykedésükre. így írt: »Az őszirózsa a legtovább virító magyar virág. Bár a mi virágunk szirmai lehullottak, de te még megérheted, hogy tettünk szép szimbóluma újra diadalmaskodjék ...« Nagy utat tett meg Károlyi Mihály. A nemzetrontó arisztokráciától jutott el a magyar népig. Emlékszobája bizonyára zarándokhelye lesz a történelmi emlékezésnek és a nép kegyeletének. O, L Értékes tanulmányok a Jelenkor legújabb számában A Jelenkor című művészeti és sssépiixxiaámi folyóirat tóti3. januári számával a havonta megjelenő irodalmi folyóiratok sorába lépett. Ez az örvendetes változás azt jelenti, hogy a pécsi—dunántúli irodalom értékei országos elismerést vívtak ki az utóbbi években. Azzal, hogy a Jelenkor ezután havonta jelenik meg — hathat ív terjedelemben —, végre betöltheti azit a szereiét, amelyet egy folyóiratnak ma be kell töltenie: hírt tud adni az irodalmi élet eleven lüktetéséről, a Jelenkor vonzáskörében élő írók, költők alkotó munkásságáról. Az új évfolyam elsó számának tartalmából: Pál József, Békési Gyula, Tornai József, Simonyi Imre, Stetka Éva, Erdélyi József, Gyurkovics Tibor, Jobbágy Károly és mások legújabb verseiket publikálják; Thiery Árpád »Nagyvárosi rekviem« Című kisregényének első részét adja közre; Barsi Dénes, Szabó József és Vidor Miklós egy-egy novellájával jelentkezik. Érdekes olvasmány Fodor Ilona a »Tű fokától a Kegyénéig« című tanulmánya, amely Illyés Gyula drámaírói művészetét boncolja. Mészöly Miklós Naplőjegy- zetein kívül a szépirodalmi anyagban Csányi László és Papp Árpád a modem spanyol költészet bemutatására vállalkoztak műfordításaikkal. A Dokumentum-rovatban »Ady ’ házasságának előzményei«! címmel Ficzay Dénes adja köz- : re irodai omtörténeti közléseit. Czimmer József tollából a »Bevezető a modern drámához« című tanulmány vezeti be a Művészeit-irovat »Forgószínpad« című jegyzeteit, kritikáit. Ezek a dunántúli színházaik életébe engednek bepillantást egy-egy bemutató előadás kritikája kapcsán. A tartalmas - Szemle-rovat jegyzetein tűi Bizse János és Gadá- nyi Jenő rajzati gazdagítják még az új évfolyam első számát. Áremelkedés Ausztriában Bécs (TASZSZ). Mint a Kurier című osztrák 1 lap közli, Ausztriáiban az árak ; 1959 óta huszonkétszeresére > emelkedtek. Az élelmiszerek 5 és az ipari árucikkek ára to-1 vábbra is állandóan no vek- í szik, de megdrágultak a köz-> szolgáltatások és a viteldíjak í iis. A vízdíj ötven százalékkal \ emelkedett, az orvosi és a kór- \ házi ápolási díjak pedig hat-; van százalékkal, míg a villa- 1 mos jegy ára 30 százalékkal \ drágult. (MTI) Falukeresztelö őseink nem voltak valami következetesek a névadásban. Mintegy nyolcvan magyar falu »nincs a helyén« — legalábbis a neve alapján. Valahogy »elkeveredtek« attól a folyótól, hegységtől, megyétől vagy várostól, amelynek a nevét viselik. Amikor például ezt a nevet halljuk: Balaton, valamennyien a kék színű, gyönyörű tavunkra, a magyar tengerre gondolunk. Pedig van egy másik Balaton is, mégpedig a Bükk tetején. Ez a Balaton egy kis hegyi falu Heves megyében, a Bükk legmagasabb csúcsának, a 959 méteres Istállóskőnek az oldalában. Óbudavárnak sincs semmi köze akár Óbudához, akár a budai várhoz — Veszprém megyei helység nem mesz- sze Nagyvázsonytól. Ámde. az is rosszul járna, aki a Vértes nevű közséjbe óhajtván eljutni azt a Dunántúlon levő Vértes hegységben keresné. Mert Vértes nem hegyi falucska, ellenkezőleg, alföldi nagyközség Hajdú megyében, közel a román határhoz. S ha valamely kirándulás célpontja Naszály, feltétlenül tisztázni kell, hogy melyik Naszályról van szó. Ar- ról-e, amelyik a Cserhát hegység 652 méter magas csúcsa (Pest megyében), vagy arról, amelyik a Duna mellett fekszik (Komárom megyében), egymástól majdnem száz kilométer távolságra. Ezek után csak természetes, hogy a Zala nevű község nem a Zala-folyó mellett van és nem is Zala megyében, hanem Somogybán, mégpedig a megyének a Zalával ellentétes oldalán, a Kis-Koppány folyása mentén. Hemád sem Hemád- parti falu valahol a zempléni hegyek között, Borsod megvé- ben, hanem Pest mérvéi helv- ség, a Duna—Tisza közén. S Bodrogot is hiába keresnénk a Bodrog-folyó mentén, az ország keleti csücskében, mivel az épnen az ország délnyugati felében, Somogy megye kellős közepén található. A példákat még sokáig folytathatnánk. Az »eltévedt« helyek számát szaporítják azok a közsésrek is, amelyek valamely megyének a nevét viselik, de nem abban a megyében vannak. Így például Zala megyén kívül tíz, Győr megyén kívül öt, Komárom, Somogy és Vas megyén kívül négy-négy, Szabolcs és Szolnok megyén kívül pedig két-két olyan helység van, amelyek az illető megye nevét hordják. ;| A Kroko nyílban olvastuk... ! — Félek, doktor, hogy a férjem súlyosan lelkibeteg. Olykor órákon át mesélek neki valamit, majd észreve- szem, horry egy szót sem hallott belőle. — Ez nemi betegség, asz- szonyom — nyugtatja őt a doktor —, hanem isteni adomány. * * * Az áüatkertben kimúlt egy hatalmas elefánt. Az egyik látogató az állatkerti alkalmazott jajveszékelését hallva együttérzően így szól: — Tudom, az elefánt elvesztése nagy bánatot okozhat önnek. De azért ennyire mégsem kell kétségbeesni. — Könnyen beszél! Nem magának kell megásni a gödröt! * * * Két vénkisasszony a vidéki villa verandáján ülve fi- gyeli, hogyan menekül egy jéree az üldöző kakas elől. A jérce hirtelen az úttestre ugrik, és az arra hajtó gépkocsi kerekei alá kerül. — Hát nem felemelő látvány? — jegyzi meg az egyik vónkisasszmmy. — Inkább a halált választotta. r Olyan közel " Krasznoszta vszkhoz. MINT TEGNAP ESTE, MÉG EGÉSZEK SEM ÉRTE . «1 föld felületét. VÁLTOZIK AZ IRÁNYA " ÉS MINDEN NAP CSAK KÉT-HÁROM PERCRE VILLAN PEL. EZEK A JELEL ARRA VALLANAK, HOGY A SUGA'R t NEM TERMÉSZETES EREDETŰ, ka A RAJNAI VÁRKASTÉLY ! VAIENIYIN IVMIQV tudom; nyos* fantasztikus regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajtolta Sebük Imre PoDARJOV AKADÉMIKUS KOCSIJA CSIKOROGVA FÉKEZ AZ Erőmű bejaratana'l. a tudós izzó türelmetlenseggel SIET FEL A LÉPCSŐN._ CSAK NAGY. ÖNURALOMMAL TUDJA LEKÜZDENI A TORKÁT FOJTOGATÓ IZGALMAT. Mint valami -tű. ÚGY FÚRJA AT A MINDENSÉGET. Mihail Andrejevics.' az Erőmű veszélyben van! nem tudom, kik fenekednek RA. DE ROMBOLÓ SUGARUKKAL LEGJOBB MUNKATÁRSAMAT KIS HÍJÁN MEGGYILKOLTAKf
