Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-19 / 15. szám

SOMOGY) NÉPLAP 2 Szombat, 1963. január tt, » Hruscsov beszédének világvisszhangia Savanna A kubai sajtó és rádió to­vább foglalkozik IV. Sz. Hrus­csov berlini beszédével. A No- ticias de Hoy című lap egész oldalas nagybetűs címben hangsúlyozza: »Napról napra hatalmasodnak azok az erők, amelyek megvédtek Kubát — mondotta Hruscsov;« A Revo­lution című lap a beszédnek azt a részét emeli ki, ahol Hruscsov a karibi válságról beszél. TOKIO A központi és vidéki japán lapok vezércikkeikben foglal­koznak Hruscsov kongresszusi beszédével. A legbefolyásosabb konzervatív lap, a Szánkéi Szimbun beismeri, hogy Hrus­csov beszédéből kinyilvánult a Szovjetuniónak az a törekvése, hogy a kérdéseket békés úton, tárgyalások útján oldják meg. Az Aszahi Hruscsov beszédét nyugodtnak és meggyőzőnek mondja. DELHI — Hruscsov — írja a Hin­dustan Times — a német bé­keszerződés megkötését sürge­ti. A Times of India »A Nyu­gat elvesztette fölényét« cím alatt Hruscsovnak azt a kije­lentését idézi, hogy a nemzet­közi erőviszonyok változása következtében a Nyugat el­vesztette nukleáris fölényét. CANBERRA — Hruscsov beszéde reális volt — hangoztatja vezércik­kében a Sidney Morning He­rald. BELGRAD A Borba külön kanmientar­jában megállapítja: Ez a be­széd meleg fogadtatásra talált Jugoszláviában, s az SZKP Központi Bizottságának első titkára reálisan értékelte a ju­goszláv—szovjet viszony hely­zetét (MTI) Csőmbe aláírta a Kolwezi átadásáról szóló egyezményt Nkrumah sürgeti Csőmbe letartóztatását New York (MTI). Az ENSZ New York-i köz­pontjának szóvivője csütörtö­kön este közölte, hogy az ENSZ Elisabethvilile-ben tartózkodó két megbízottja, valamint Csőmbe csütörtökön egyez­ményt írt alá, amelyben Csőm­be kötelezettséget vállalt, hogy kiadja a szükséges utasításo­kat és felhívja Kolweziben tartózkodó híveit, ne tanúsít­MOST VEGYEN OTP hitelakcióra! Rádió, kis képcsöves televízió, magnetofon, lemezjátszó, villanytűzhely, padlókefélő, ruhaszárító centrifuga, kerékpár, motorkerékpár, varrógép, olajtüzelésű fürdőkályha.-y» ex­KAPHATÓK a Somogy megyei Iparcikk-kÍBkereskedelmi Vállalat kaposvári, siófoki, balatonboglári, fonyódi, nagyatádi és barcsi műszaki és villamossági szakboltjaiban. (15812) sanak ellenállást a bevonuló ENSZ-egysógekkel szemben. Az ENSZ szóvivője szerint a Kolwezi közelében tartózko­dó ENSZ-csapatok hétfőn kez­dik meg Kolwezi átvételét. Addig — az egyezmény értel­mében — Csőmbe hatóságai az ENSZ-erőkkel együttműködve eltávolítják a városban és kör­nyékén a bányák és üzemek felrobbantására elhelyezett aknákat. Az egyezményben az ENSZ szavatolja Csőmbe csendőrsége volt tagjainak biztonságát, ha beszolgáltatják a birtokukban levő fegyvereket és lőszert. ENSZ-körök értesülése sze­rint Csőmbe szombaton Kol- wezibe utazott hogy személye­sen készítse elő a város átadá­sát. Ghana ENSZ-küldöttsége csütörtökön nyilvánosságra hozta Nkrumah ghainai elnök­nek V Thant ENSZ-főütkár- hoz intézett újabb levelét. Nkrumah levelében kéri, az ENSZ szüntesse meg a tárgya­lásokat Csombéval, aki felelős a Katangában az ENSZ-erők­kel szemben tanúsított ellenál­London (MTI). * Washington rosszalását fejez­te ki amiatt, hogy Kanada csali ímmel-ámmal tett eleget Ken­nedy felhívásának és vonakod­va helyezte riadókészültségbe haderejét. Különösen bosszan­totta Washingtont, hogy az észak-amerikai légvédelem ka­nadai szakasza csak jelképes riadókészültséget rendelhetett el, mert rakétáinak nem vol­tak atomtölteteti. Diefenbaker London (MTI). Köves Tibor, az MTI tudó­sítója írja: Anglia közös piaci tagságá­nak kérdésében az angol fő­városban eldöntött dolognak tekintik a szakítást, és úgy vé­lik, hogy »a hatok egymás kö­zötti marakodása csupán 24 órával hosszabbította meg Heath brüsszeli tartózkodá­sát.« Macmillan utasította Heath-t, tegyen úgy. mintha mi sem Moszkva (MTI). A Krasznaja Zvezda pénteki száma riportot közöl a négy szovjet űrhajós hétköznapjai­ról. A cikkből megtudjuk, hogy mind a négyen elsősorban a tanulásnak szentelik idejüket, s emellett folytatják az űrha­jóskiképzés változatos gyakor­latait is. German Tyitov a Zsukovszfcij nevét viselő repülőmémöki akadémián kissé elkésve teszi le félévi vizsgáit, ugyanis kül­földi útjai miatt el kellett mu­lasztania a vizsgaidőszakot, s halasztást kapott. A lehető leg­rövidebb idő alatt behozna le­maradását, és eddigi három vizsgája — fizika, matematika. lésért, és mozdítsa elő, hogy megtörténjék Csőmbe letartóz­tatása, valamint bíróság elé ál­lítása. Nkrumah emlékeztet rá, hogy Leopoldville-ben még 1961. szeptember 9-én kiadták a letartóztatási parancsot Csőmbe ellen Lumumba volt kongói miniszterelnök meggyil­kolása miatt. LEOPOLDVILLE Leopoldville-ben AdotUa kongói miniszterelnök csütör­tökön amerikai újságírókat fo­gadott. Kérdéseikre válaszolva hangoztatta, hogy Csőmbe nem először nyilatkozott késznek feladni szakadérpolitikáját. Éppen ezért — bármennyire örvendetes is az Elisabethvil- le-ben csütörtökön aláírt egyez­mény híre — Csombénak be kell bizonyítania jó szándékát, és erre most megvan az utolsó alkalma. Adoula hangoztatta, Csőmbe és pártja előtt tovább­ra is nyitva tartják az ajtót, de — mint mondotta — Csőm­be politikai jövője Katanga né­pének és tartományi gyűlésé­lelte ezekre a vádakra, hogy Washington nem tanácskozott sem Kanadával, sem Angliával, s kormánya nem helyeselheti a riadókészültséget, ha nem tud­ja, miről van szó. Diefenbaker egyszersmind kereken meg­mondta Washingtonnak, hogy ha teljes mértékű segítséget vár Kanadától, úgy. tanácskoz­zon behatóan vele, mielőtt újabb válságot idézne elő. a francia küldöttség kimondja az utolsó szót. így kívánja az angol miniszterelnök bizonyí­tani, hogy Anglia közös piád tagsága egyedül He Gaulle.on múlik, s hogy a francia elnök nem gazdasági, hanem politi­kai meggondolásokból nem en­gedi be Nagy-Britanniát a Kö­zös Piacba. Londonban sokan úgy vélik, hogy De Gaulle azért sietteti az eseményeket, mert a hétfőn Párizsba érkéz» Adenauer kancellárt kész hely­zet elé akarja állítani. párttörténet — kitűnő ered­ménnyel sikerült. Jurij Gaga- rinnak komolyabb nehézségei voltak: decemberben hirtelen megbetegedett a felesége, Va- lentyina. de végül neki is si­került idejében és kitűnő ered­ményei levizsgáznia ábrázoló geometriából. A többi vizsga még hátravan. Pavel Popovics fizika vizsgájának érdekes epi­zódja volt: a tehetetlenségi nyomaték és a forgássebesség összefüggését nemcsak képle­tekkel vezette le, hanem saját gyakorlatából, az ejtőernyős ugrások nehéz pillanataiból vett példákkal is illusztrálta az el­méleti tételeket. nek döntésétől függ majd. Hz Egyesült Államok neheztel Kanadára kanadai mimszterelnök azt fe­Anglia feszülten várja, hogyan döntenek Brüsszelben történt volna, várja meg, amíg Mi újság a szovjet űrhajósoknál? A párizsi metrótól az algíri utcáig ALGÉRIA BIZONYOS MÉR­TÉKBEN még ma is Párizsban kezdődik. Leszállók a född alá a metró Franklin D. Roosevelt állomásán, s a fehér csempés fal menten vak arab fiatalem­ber ül a székén, ilyekergeti harmonikáját, bádogdobozába csönrenve hullanak a frankok. Nem félreértés, ötírankos, amely ma öt centime-ot ér. Mit lehet venni belőle? Jófor­mán semmit. De ez az algériai fiatalember reggeltől késő es­tig ott ül a forgalmas metró­folyosón, még ott is ebédéi, így valami összegyűlik a csörgő pénzdarabokból. Egy másik metróállomáson másik vak al­gériai koldussal találkozom. Mindennap itt ülnek, szinte ki­bérelt helyük van, s nem men­ned! haza a napfénybe, a Föld­közi-tenger narancsiüLatú part­jára. Miért? Jobb Fárizsban kol­dulni ? Nem, az igazság az, hogy Franciaországban nemcsak arab koldusok vannak, hanem muzulmán munkások is. Sokan és még többen lesznek. Az Air France-nak és az Air Algerien légitársaságnak (lényegében ma még ez utóbbi is francia) naponta több gépe száll el a tenger fölött, viszi és hozza az utasokat, fedélzetén több arab­bal. Ben Bella kormánya hív­ja haza a tanult fiatalembere­ket pedagógusnak, közigazgatá­si tisztviselőnek, vezető funk­ciókba. Mennek, de vannak, akik el is jönnek Algériából ide, Persze az idegent különösen az érdekli, hogy a nehéz körül­mények között és a gondok el­lenére mégis hogyan él a fel­szabadult lakosság. miként rendezi be új világát. Ebben a tekintetben még igen nehéz ha­tározott jeleket, de még intéz­kedéseket is fölfedezni. Igaz, néhány ezer embert mozgósí­tottak, hogy rombolják le a viskó-városokat, a bádogleme­zekből, hulladékokból összetá­kolt nyomorkunyhókat, ame­lyek még ma is a francia gyarmati uralom szégyenét hirdetik:. De ez a munkaalkalom ke­vés a szükségletekhez képest, a többség munka nélkül kó­borol. Mégis sokra értékelik, hogy Ben Beüla kormánya há­rom hónap alatt csaknem 3000 lakást építtetett, s kiosz­totta éppen azoknak a sokgyer­mekes családoknak, amelyek a gyarmati korszakban a nyo­mornegyedek kalibáiban hú­zódtak meg. Az elmenekült O AS-vezérek négyszobás lu­xuslakásait is a 8—10 gyerme­kes arab családok kapják, éle­tükben először jutottak ember­hez méltó körülmények közé. A GAZDASÁGI ÉLET hely­reállításának egyik legnagyobb gondja az agrárreform végre­hajtása, a nincstelen féllahok földhöz juttatása. Algériában ma az egyik legnépszerűbb po­litikus Ouezgan földművelés- ügyi miniszter, az FLN idős, la,.....—.... l .ihr cosa. Ha megje­lenik valamelyik faluban, az utcákon tömegek veszik körül,, tanácsait kérik, véleményét szeretnék hallani Ouezgamra hárul az a nagy íéladat, hogy megszervezze az agrárreiormot. Minisztériumának egyik fele­lős vezetője mondotta el. ne­kem, hogy a kormány tervei szerint a franciák elhagyta birtokokat nem osztják fel, bi- szen az eddigi nincstelen pa­raszt nem is tudná mivel, meg­művelni. Sokuknak még faeké­jük sincs, igavonó állatokról nejn is beszélve. A franciák hajókra ráírták öszvéreiket is, hogy Franciaországban a ló- hússzékekben mérjék ki. A ter­melőeszközöket legjobban úgy használhatják ki, ha állami gazdaságokat alakítanak, élük­re munkásokból alakult igaz- natqtanécsokat neveznek ki. s így szervezik meg az új ország i n ezőgazdaságót. V VÁROSOKBAN természe­tesen más jellegű az élet. Itt már nehezebben élnek a csalá­dok, s főként a gyerekek, akik kis faládikákkal hónuk alatt ró­ják az utcákat, a ládákban ci­pőtisztító szerszám, s szinte lépésenként állítják meg a járó­kelőket, arabokat és európaia­kat egyaránt. — Uram, cipőt tisztítani! A felszólítást nehéz elhárí­tani, mert az arab gyerekek élelmesek, és a családnak szüksége van a pénzre, amit a tíz-tizennégv éves fiúk megke­resnek. Igen, ezek a fiúk a kereske­dőszéliemet mór a vérükben hordják, Algír nem egyéb, mint egy hatalmas kereskedő­város, mindenki vesz és elad fényűzően berendezett boltok­ban. vagy az arab lakónegyed­nek, a casibahnak zegzugos, keskeny, keleti romantika jú si­kátoraiban. S ahogy a felnőt­tek, ha megkeresték a család fenntartására elegendő napi jö­vedelmet, összecsomagolják portékáikat, s mennek a kávé­házba csevegni és kávét inni, a kölykök is a tervezett bevé­tel után hónuk alá szorítják a faládát, betérnek a játékterem­be, ahol a fal mellett sorakoz­nak a csillogó és csilingelő amerikai j átékautomaták. A te­remben ugyan ott a hivatalos figyelmeztető: »13 éven alu­liaknak belépni tilos!« — de ez a francia főnököt: kevésbé érdekli, hiszen ki tudja, mikor kell összecsomagolni az auto­matákat és hazamenni, ahol nagyobb a konkurencia. Mert a születő szabad Algériának valóban nem elsősorban jé- tékautamatáfcra ran szüksége. Várkonyi Tibor Henri A Heg, az ismert algiri sza badságharcos újságírót a franciák tízévi börtönre ítélték. A börtönből 1961. október 3-án megszö­kött. Algéria függetlenségének kikiáltása után újra megindította lapját, az Alger Republicaint. 1962-ben Magyarországra is ellá­togatott. Képünkön Henri Alleg és Henry Zanettazzi tordelő- szerkesztő a lap nyomdájának szedőtermében. (MTI Külföldi Képszolgálat) Franciaországba. Meglepő ez, >' de ha a hátterét vizsgáljuk, * könnyen érthetővé válik. AJgé-1 riában nehéz ma munkát kap-; ni. Nem azért, mintha nem vol-1 na elég tennivaló, hiszen a nyo­morúságos viskók helyébe la­kásokat ke® építeni, hiszen az elhagyott földeket meg kell művelni, ezer és ezer feladat várna mindenkire. De megszer- j vezni a dolgot nehéz; mert a| franciák, akik a vállalatok tu-S lajdonosai, gazdái voltak, seb- 5 tében eltávoztak, ott hagyták j arab munkásaikat állás1 és ke-" nyér nélkül. Ben Bella kormá­nya maga is adna munkát a tétlenül tengődő millióknak, ha volna pénze finanszírozni a ki. FREILICHMANN: a Polip csapjai (23) Reggelig arra a szilárd el­határozásra jutottam, hogy adásokat. S ha nincs pénze, ez »egyetlen percet sem veszteget- “ franciák bűne, mert az »ve kötelességem eljönni önhöz, «"’ó.vAr,,,- - és mindent elmondani... Azért jöttem, hogy megkérjem, ellen­őrizze, honnan jött a leányom, mivel foglalkozott az elmúlt esztendőkben, és... és most kicsoda? ... Hangja rekedt volt az izga­lomtól. — Kérem, ne kíméljen! — t nézett nyíltan Resetov sze­mébe. — Amennyiben apjával OAS elégette még az adóköny­veket is, adót már idestova egy esztendeje senki sem fiáét, s így kiürült az állam kasszája. Néhány hónapnak kéül eltel­nie, amíg mindezt rendibe tud­ják hozni, keményen kézbe» venni 32 ügyeket, addig is a! népnek súlyos gondokkal kell I küzdenie. ALGÍRBAN TARTÖZKOD- " TAM, amikor megjelent a ren sem feszélyezve magát hango­san felzokogott. Az ezredes megindultam te­kintett rá. Mennyi bánatot élt át ez az .asszony! És most még neki is fájdalmas csapást kell rá mérnie. De úgy érezte, nem szabad elhallgatnia az igazsá­got előle. Látta, hogy olyan ember áll előtte, aki a bizonytalanságtól még inkább szenvedne. — Mondja, kérem, a revol­vergolyó, amit talált... hol van? — tette föl óvatosan a kérdést, amikor Vera Andre- jevna kissé lecsillapodott. — Egészen gépiesen magam­hoz vettem, és azután ... az­delet a felszabadító háborúiku^^ « besz?v alatt keletkezett családi ügyek |veztek .^«Imék. ;' N““ í0- rendezésére. Gyermekek szülét- eb^n » k:fdes" tek, és idősek haltak meg, if-^ ha, eletere utÄn elhatároztam, hogy meg­jak estek el a francia fasisz- Fold: rni^ tiüvez mértén önnek, ták orgyilkos golyóitól, házas-»az en anyal fajdalmain... Elővette kézitáskáját, kinyi­ságokat kötöttek. A francia hi- ♦ Vera Andrejevna arca a lel- tóttá, és egy kis darab papiros- vatalokban sokan nem jelentet-fki fajdalomtól teljesen elgyö- bői kicsomagolta, majd az ték be az ilyen eseteket, mert I törtnek látszott. Reszkető ke- asztalra tette a töltényt, azt a közigazgatást nem tartót-Izeikkel ragadta meg Resetov ták magukénak. Most visszame. | kezét. nőlegesen lehet törvényesem i _ Lehet, hogy ön tud róla rendef™ “ üdékét Az ilyen fvalaTnit? Mondja meg! Érzem, rendeleteket a lakosság sokra» becsüli, mert egy-egy lépést ♦ ao&y róla.... lát bennük a végleges rend | Idegfeszültsége a végsőkig Si*iyr©állítása feé& jfalsoaádotí, és Resetov előtt — Nagyon jól tette, hogy el­hozta, Vera Andrejevna! Resetov hosszan, figyelmesen vizsgálgatta a golyót. Azután a páncélszekrényhez ment, ki­vett egy pontosan ugyanolyan másikat, és az előbb; mellő tette.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom