Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-15 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ah 4: 50 FILLÉR Mai számunk tartalmából: Tovább folynak a képviselő- és tanácstagjelölő gyűlések megyénkben Hegedűs Lajos tsz-elnököt ismét országgyűlési képviselőnek jelölték ad. öreglakiak Szombaton este zsúfolásig megtelt az öreglatoi mozi. Jóllehet zord volt az időjárás, mégis szép számmal je­lentek meg a gyűlésen. Mezei Imre tanácselnök szavait hallgatták, aiki a régi és a mostani Öreglakot hasonlította össze. — Eltűnt az öreglaki puszta, jól élnek a volt cselé­dek. A kastélyban ma már nem tivornyáznak földesurak, hanem gyerekek tanulnak benne — mondotta. Sok mindent adott még a népi demokratikus rendszer a községnek. Napközi otthonos óvoda, TÜZÉP-telep, járda épült, az idén pedig közművesítettek a faluiban. És mind­ebben az építő, szépítő községfejlesztésfoen jelentős munkát végzett Hegedűs Lajos, a Kertészeti ‘•Termelőszövetkezet el­nöke, 1958 óta országgyűlési képviselő. A jelölőgyűlésen a tanácselnök ismét őt javasolta a jelöltlistáira való fölvétel­re: — Becsülettel helytállt eddig, s mivel nagyon jól is­merjük őt, bízunk benne, hogy ügyünket, érdekeinket to­vábbra is jól képviseli majd az országgyűlésben. A számos hozzászólás is ennek a véleményének adott hangot. Szót kért többek között Dumics János idős tsz-tag is, s így summázta gondolatait: — Hegedűs Lajos közü­lünk való, józan, becsületes ember. Csak soha ne felejtse, hogy itt nőtt fel közöttünk, és ő a mi gyermekünk. Mun­kálkodjék továbbra is úgy, ahogyan eddig, életünk szebbé, boldogabbá tételén. Ennek a kérésnek a teljesítésére tett ígéretet Hegedűs Lajos, amikor megköszönte az öreglakiak bizalmát: — Űgv dolgozom, hogy ne csalódjanak bennem. Falum, a termelő­szövetkezeti parasztok érdekében végzem munkámat to­vábbra is, és nem felejtem el, gyakran gondolok jelölőim bizalmára. Azokéra, akik közül való vagyok... Varga Károlyt képviselőnek jelölték Csurgón Szombaton reggel a járá­si művelődési háziban gyűlt össze a csurgói Zrínyi Terme­lőszövetkezet tagsága. Két fontos esemény zajlott ezen a napon: képviselő-, illetve ta­nácstagjelölés és közgyűlés. Érthető, hogy csaknem há­romszázan töltötték meg a művelődési ház termét. Király Ferenc elvtárs, a já­rási tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke beszélt az el­múlt négy esztendő munkájá­ról, arról, hogy mennyit fej­lődött országunk, mennyit erő­södték a járás szövetkezetei és maga a Csurgói Zrínyi Tsz is. — Képvielőt jelöl a termelő- szövetkezet tagsága — mon­dotta. — Olyan ^mbert kell javasolni — hangoztatta Ki­rály elvtárs —, aki ismeri a termelőszövetkezetek munká­ját, a szövetkezeti tagok életét, gondját, baját. Ezért jelölték a csurgóiak képviselőnek Var- ga Károlyt, a Hazafias Nép­front megyei elnökét, a Ter­melőszövetkezeti Beruházási Iroda vezetőjét. A jelölőgyűlésen megyei ta­nácstagnak javasolták Molnár Erzsébet csurgói általános is­kolai igazgatót. A kötcseiek Schmidt Gyula tsz-elnököt jelölték pótképviselőnek A művelődési házban jöttek össze a kötcseiek vasárnap délután, hogy pótképviselőt je­löljenek. Pallag András, a Siófoki Járási Tanács vb-el- nökhelyettese méltatta a gyű­lés részvevői előtt a község és a Jóreménység Termelőszövet­kezet fejlődését. Elmondotta, hogy a kötcseiek az utóbbi négy évben példásan gazdál­kodtak, a vágóállat-értékesí­tésben az elsők között vannak a járásban. A tsz konyhaker­tészete 1960-ban mindössze 40 000 forintot fizetett, az aszá­lyos 1962-es évben viszont en­nek több mint ti zeii-egyszere­sét — 447 000 forint bevételt — adta. 1959-ben egyetlen erőgépe sem volt, ma pedig jelentős gépparkja van a kö­zös gazdaságnak. Nem véletlen, hogy a bevé­telek növekedésével sokat erő­södött a szövetkezet, s hogy a tagoknak évről évre több pénzt fizethetnek. Egy dolgo­zó tag — a háztói’bál szárma­zó bevételen kívül — 1959- ben átlagosan 5600 forint jö­vedelemre tett szert. S az 1962-es évben — a várható részesedés szerint — ennek az összegnek a kétszerese jut egy dolgozóra. A múlt évnek még egy jelentős eredménye volt: 80 új belépővel szaporo­dott a Jóremériység tagsága. A számítások szerint — és ezt most már megközelítő pontos­sággal lehet mondani — a múlt év eredményes gazdálko­dása folytán a közelgő zár­számadáskor csaknem 40 fo­rintos munkaegységenként! ré­szesedést kapnak a tagok szemben a négy évvel ezelőtti 17 forinttal. *— A fejlődésben jelentős része van Schmidt Gyula tsz- elnökmek. Az ő vezetésével jutott el a gazdaság idáig — hangsúlyozta Pallag elvtárs, majd így folytatta: — Ered­ményei, lelkiismeretes munká­ja alapot szolgáltatnak arra, hogy póíképviselő-jelöltnek ja­vasoljuk. A jelenlevők egybehangzóan jelölték Schmidt elvtársat or­szággyűlési pótképviselőnek és megyei tanácstagnak is. A gyűlésen Reichert Gáspárt és Bakonyi Vilmost járási ta­nácstagnak jelölték a köt­cseiek. a. t\ | A szulokiak dr. Nagy Lajos elvtársat jelölték megyei tanácstagnak Tegnap este jelölőgyűlést tartot­tak Szulokban. A község választói­nak megbeszélését Bodakos Ká­roly pedagógus nyitotta meg. Rö* vid beszédében utalt a közelgő ta­nácsi választások jelentőségére. Ezután Süveges Sándor, a Barcsi Járási Pártbizottság titkára java­solta: jelöljék a szulokiak a me­gyei tanácsba dr. Nagy Lajost, a megyei pártbizottság titkárát. Sü­veges elvtárs ismertette dr. Nagy Lajos munkásságát, közéleti tevé­kenységét. Petress Imre tsz-mező- gazdász felszólalásában hangsú­lyozta: Elfogadja és a gyűlésnek elfogadásra ajánlja a javaslatot. — Bizonyos vagyok abban — mondotta —, hogy Nagy elvtárs híven képviseli érdekünket a me­gyei tanácsban. A gyűlés részvevői egyhangúlag megszavazták a javaslatot: Nagy elvtársat megyei tanácstagnak je­lölték. A bizalomért Nagy elv- társ köszönetét mondott. — Minden vezetőnek az a köte­lessége, hogy becsülettel szolgálja a népet. ígérem, hogy ha megvá­lasztanak megyei tanácstagjuknak, ebből a megbízatásomból adódó feladataimat mindenkor legjobb tudásom szerint teljesítem. A szulokiak tegnap este Haris András tsz-brigádvezetőt és Paius Lajos iskolaigazgatót járási tanács­tagnak jelölték. A szabásiak jelöltje Rozina Zoltánná Sűrű pelyhek- ben hullt a hó szombaton Szabá­son is. Az embe­rek legszívesebben a■ lakásban ma­radtak, estefelé azonban sokan igyekeztek a mű­velődési házba, hogy állampolgári jogaikat gyakorol­ják. Termelőszö­vetkezeti parasz­tok és a falu ér­telmisége adtak találkozót egymás­nak a teremben. Szabó János, a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak elnöke nyitot­ta meg a gyűlést, majd adatok, té­nyek hangzottak el a járás, a köz­ség fejlődéséről, az országépítő munka eredmé­nyeiről. Horváth István, a járási ta­nács művelődés- ügyi osztályának vezetője a Haza­fias Népfront ajánlását terjesz­tette a gyűlés elé: fogadják el or­szággyűlési pót- képviselő-jelöltnek Rozina Zoltánné tanítót. — Könnyű hely­zetben vagyok. Különösképpen nem kell bemutat­ni a jelöltet, hi­szen itt született, itt nőtt fel, s itt teljesíti becsület­tel pedagógushiva­tását is. Az igaz­ságot mondom, amikor megállapí­tom, amit a szabá­siak is jól tudnak, hogy Rozina Zol­tánná szívén vi­seli a falu ügyét, segítőkezet talált benne eddig is Szabás lakossága. Eszembe jut, amit a gyűlés előtt hallottam róla. Roziníné nemcsak az iskolában mu­tat példát helytál­lásból. Évek óta ő a falu KlSZ-titká- ra, s nagyon so­kat tett, hogy moz­galmas ifjúsági élet bontakozzon ki a községben. Ö honosított meg több társadalmi családi ünnepsé­get is. Felcsattanó taps fogadta a javasla­tot. Egyet akaró szavazattál jelöl­ték járási tanács­tagnak Erős János tsz-brigádvezetőt is, aki immár ne­gyedszer érdemel­te ki falujának bizalmát. V. J. „Dr. Mózsa Ernőt javasoljuk tanácstagnak. . Este halt óra után néhány perccel már kicsinek bizo­nyult a Süketnóma Intézet egyik tanterme. Jönnek a körzet lakói, hogy tanácstagot jelöljenek, s még akkor is ál­landóan nyílik az ajtó, ami­kor Bencze István tanár az elmúlt négy év eredményeiről és a február 24-ón tartandó oí&zággyűlési és tanácsválasz­tásokról beszél. — A Hazafias Népfront azo­kat jelöli tanácstagoknak, akik lelkiismeretesen képviselik a nép érdekeit. Ennek tudatá­ban a 28-as körzet lakóinak dr. Mózsa Ernő gyermekszak­orvost javasoljuk tanácstag­nak. És elhangzik dr. Mózsa Ernő munkásságának .méltatása is. — Ő szervezte meg Dunaúj­városban a gyermekkórha­zat ... Sokan ismerik és sze­retik őt... A Beloiannisz ut­cai bölcsőde orvosa ... Eddigi működése elismeréséül a Ma­gyar Népköztársaság érdemes orvosa kitüntetést kapta ..: Amikor szavazásra kerül sor, egy emberként emelke­dik a magasba a sok-sok kéz, egyetértenek a választók a je­löléssel. — Köszönöm a bizalmat. Én ezt nem kerestem, de ha önök úgy gondolják, elválla­lom. Tudom, hogy egyéni élet és közösségi élet együttesen teszik ki az emberi életet. Nem szeretem a nagy szava­kat, majd úgyis találkozunk... — mondja a doktor úr, s az emberek egymásra néznek. Jól választottak. P. Gy. Dr. Takáts Gyula Kaposvár I. sz. választókörzetének tanácstagjelöltje Az I. számú választókerület­ben a városi tanács nagytermé­ben gyülekeztek az emberek választási jelölőgyűlésre. Mó­ricz Jenő, a jelölőbizottság el­nöke üdvözölte a megjelente­ket, majd a Hazafias Népfront városi bizottságának megbízá­sából dr. Mezey József javas­latot, tett dr. Takáts Gyula, a Rippl-Rónai Múzeum igazgató­ja, József Attila-díjas költő vá­rosi tanácstagi jelölésére. Az indítványozó röviden Ismertet te dr- Takáts Gyula eddigi köl­tői pályafutásának állomásait, megjelent köteteinek címeit. Hangsúlyozta, hogy a város, a Hazafias Népfront azzal, hogy Takáts Gyula tanácstagi je­lölését ajánlja, régi mulasztá­sát teljesíti. Javaslatához kérte a jelenlevők hozzájáru­lását. Miután a jelölőgyűlés részve­vői egyhangúlag elfogadták a jelölést, dr. Taíkáts Gyula megköszönte a bizalmat. — Továbbra is egyszerű ember­ként kívánok dolgozni az iro­dalom, a művészet területén. S ha megválasztanak, a jövő­ben hivatalosan is hozzászól­hatok a város életének kérdé­seihez. Jó szívvel, jó lélekkel, a kaposváriak érdekében fo­gok tevékenykedni — mondot­ta a többi között. XX. ÉVFOLYAM 11. SZÁM. * KEDD, ISB3. JANUÁR 15 A kommunistoellenesség apostola és az 6 bibliája (3. o.) Változások a világ térkénén 962-hen (5. o.l Beszélgetés egy úttörőzenekurról 16. o.t Az első zárszóm adó közg4* ülts Eredményesen zárto az ével a siófoki Egyetértés Tsz Tegnap délelőtt zsúfolásig megtelt a siófoki Egyetértés Tsz irodaházának nagyterme. A szövetkezet tagsága előtt Ácsbók István elnök elemezte a múlt év munkáját, és ismer­tette a gazdasági eredménye­ket. A múlt gazdasági év mérle­ge alapján egy munkaegységre 46,10 forint jut. Az előző évben 41,30 forintot fizettek. A szö­vetkezetben tavaly vezették be a készpénzes jövedelemelosz­tást. Áruértékesítési tervüket 111 százalékra teljesítették. 1961-ben 100 szántóra számítva 34 hektoliter, 1962-ben 63 hek­toliter tejet értékesítettek. Húsból — ugyancsak 100 szán­tóegységre számítva — 49 má­zsa az értékesítés, kenyérgabo­nából 156 mázsa. Gyarapodott a szövetkezeti vagyon. A ter­melési alap 95 000, a fel nem osztható szövetkezeti alap 405 000, a tiszta vagyon pedig 290 000 forinttal növekedett. A vagyonból egy tagra 25 800 fo­rint jut. A kiosztásra kerülő jövedelem 191 000 forinttal több, mint 1961-ben. A szövetkezet elnöke részle­tesen ismertette az állatte­nyésztés és a növénytermelés eredményeit. Elismeréssel szólt az építőbrigád munkájáról. Az öt tagból álló brigád egy 120 férőhelyes süldőszállást, fiaz- tatót, kútházat, három górét és több kifutót épített. Megemlí­tette az elnök, hogy a nyári hónapokban a növénytermelési gyalogmunkások havonta 2— 300 forinttal többet kerestek, mint a fuvarosok. Elmondta, hogy a szövetkezet vezetősége olyan üzemág létesítését terve­zi, amely lehetővé tenné a tag­ság téli foglalkoztatását. A jégvágás egy hónapra biztosí­tana munkát napi 100—150 fo­rint keresettel. Kimagaslóan eredményes munikáj ükért Szalai Imre, Tóth József, Jenei Károly állatte­nyésztőket és özv. Tóth Lő- rincné, Kalmár Jánosné, Ba­bák Ferencné és Sirat Ferenc- né növénytermelési dolgozókat dicséretben részesítették. A közgyűlés részvevői elfo­gadták az előterjesztett tar- számadást. Háromméteres hótorlaszok Porrogszentk irály környékén Csak néhány út járható — Dolgoznak a hómarók Péntek délutántól vasárnap estig megállás nélkül havazott megyénkben. A szombaton dél­ben feltámadt szél egyre erő­södött, és vasárnap mái- 60 km-es sebességgel staguldva hatalmas hófelhőket kavart. Az országúti közlekedés szinte teljesen megbénult, és jóllehet állandóan dolgoz­tak a Közúti Vállalat hóelta- toarító gépei és a lóvontatású hóekéik, az erős szél újra meg újra teleszórta a megtisztított útszakaszokat. Mintegy 50 személygépko­csi rekedt kint az uta­kon. és csak nagy üggyel-bajjal si­került kiszabadítani őket. Vasárnap csupán a 67-es úton lehetett — korántsem za­vartalanul — közlekedni, a töb­bi járhatatlan volt. Tegnap reggelre azonban egy részüket megtisztították. Hétfőn dél­előtt a Marcaliba, a Csurgóra, a Barcsra és a Kadarkútra ve­zető úton még nem lehetett közlekedni, s komoly zavarok voltak a Lengyeltóti és Oszto- pán közötti útszakaszon is. A Közúti Vállalat minden ren­delkezésre álló erővel takarí­totta a havat, hogy a jármű­forgalom megindulhasson. A legnehezebb a helyzet a csurgói járásban. Porrog- szentkirály környékén há­romméteres hótorlaszok emelkednek, f a szélvédett területeken vi­szont mintegy fél méter a hó­réteg vastagsága. Az autóbuszok egy része nem. érkezett meg végcéljához, a többi pedig igen sokat késett. Az újvárfalvi busz reggel 5 óra helyett délelőtt 11 óra előtt fu­tott be Kaposvárrá, az igali busz pedig 130 percet késett. Nem okozott fennakadást a (nagy hóesés a vasút forgalmában. A készenléti szolgálat a ka­posvári vasútállomáson rend-, szeresen tisztította a váltókat. A motorkocsikat nem engedték ki, gőzösök közlekedtek he­lyettük. Tegnap délutántól azonban már újra járnak a motorok is­A távbeszélő-hálózat nem szenvedte meg a nagy hóesést. Szerencsére porhó hullott, és nem rakodott le.a vezetékre. Hétfő reggel a Zala megyei Lentiből az idei tél hidegre­kordját, mínusz 23 fokot jelen­tettek. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztálya szerint az időjárás további rosszabbodására kell számítani. A jelek szerint újabb országos méretű havazás következik. Köszönöm a Amikor dr. Gács Attila be­fejezte rövid mondanivalóját, egy pillanatra csend lett a teremben. Mindenki a városi tanácstagjeiöltre, Tóth Már­ton iskolaigazgatóra nézett. Jól ismerik őt nemcsak itt, a 83-as körzetben, hanem a Donner-városrészben. Harminc éve pedagógus, és amióta az iskolát irányítja, igen sokat tett a gyermekek tudásának fokozásáért, az iskola fejlesz­téséért. A felszólalások mind meleg, emberi véleménynyilvánítá­bizalmat... sok. Majd a jelölt kért szót. Beszólt arról a felelősségről, ami egy pedagógusra és köz­életi személyre hárul. — Nem ígérek nagy dolgo­kat; azt, hogy járdát, lakáso­kat harcolok ki a városré­szemnek. De ígérem, ha a vá­ros fejlesztéséről lesz szó. mindenkor kiállók a donne- riak érdekeiért. Köszönöm a bizalmukat, és ha mögöttem állnak, tudom, négy év múlva nem kell majd szégyenkez­nünk egymás előtt: becsületes munkáról adhatunk számot. »<

Next

/
Oldalképek
Tartalom