Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-13 / 10. szám
Tasamap, 1963. január 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP Agyvizsgáló gép a kaposvári kórházban (Tudósítónktól.) A kaposvári kórház idegosztálya fontos diagnosztikai gépet— elektromos • agyvizsgáló készüléket — kapott. A francia gyártmányú nyolc- csatornás gépet félmillió forintért szerezték be, s újabb 60 000 forintot költöttek több helyiség elektromos árnyékolására, hogy a vizsgálatot semmiféle zavarás ne hátráltassa. — Hogyan működik a gép, s mi a jelentősége az ideg- gyógyászatban? — kérdeztük dr. Kluge Endrétől, aki a vizsgálatokat végzi majd vele. — Ez a készülék az agy működésének vizsgálatára szolgál. Több mint száz elektroncső végzi ezt a munkát. A gépet beszerelő dr. Kellényi Loránd, a Pécsi Orvostudományi Egyetem elektromérnöke szerint ez az agy- vizsgáló a nemzetközi normáknál négyszer jobb hatásfokkal dolgozik. A vizsgálat lefolyása a következő: a beteg fejére húsz elektródát helyeznek egy tartósapka alá. Ezután bekapcsolják a műszereket. A regisztráló készülék jelzéseiből következtetni lehet az agy megbetegedésedre: epilepsziára, agy daganatra, agyvelőgyulla- dásra, érelzáródás okozta elváltozásokra stb. A készülék nagy segítséget nyújt a finomabb vizsgálatokhoz: az esetleges elváltozások helyét és természetét pontosabban meg lehet határozni. Nélkülözhetet- lert a gép műtéti beavatkozások előtt. Ugyanis pontosan meghatározhatjuk vele azt a helyet, ahová az agysebésznek be kell hatolnia. Megjegyzem azonban, hogy bármily sokat »•tud« is a gép, továbbra is a betegágynál végzett megfigyelés a döntő. Ez a gép a többi laboratóriumi vizsgálathoz hasonlóan segédeszköz — mondotta dr. Kluge Endre. ség tudata mindig ott élt anyai szívében, de arra valahogy sohasem gondolt, hogyan viselkedik majd vele a leánya, szereti-e majd, megma- rad-e iránta lelkében a gyermeki érzés. Eszébe se jutott, hogy Ligyija talán nem szereti őt: de akkor máért nem őszinte? Mi az oka ennek? 'Egyébként Vera Andrejevna nyomban önmagát okolta túlzott képzelődéséért, fölösleges gyötrődéséért. De hát hogyan is fordulhatott volna feléje Ligyija azonnal gyermeki közvetlenséggel? Már éjfél is elmúlt, amikor Vera Andrejevna levetkőzött, kikapcsolta a rádiót és lefeküdt. Az álom azonban elkerülte. S miközben a sötétben tovább tépelődött, nem figyelt föl rá azonnal, hogy a szomszédos szoba ajtaján kattant a zár. De azután hirtelen valanti újabb zörejt hallott, és dermedten hallgatózott. Csönd volt, csak a szél süvített odakünn. Ügy látszik, képzelődött. Másik oldalára fordult, és lehunyta fáradt szemét. A leikéiben támadt nyugtalanság mégis arra késztette, hogy fölkeljen. Vállára dobta kendőjét, kinvitotta a folyosóra vezető ajtót, és Ligyija szobáiéhoz ment. ’A szokástól eltérően az ajtó zárva volt. A kulcs sem volt a zárban. Halkan, hogy Olgát és vejét föl ne ébressze, beszólt L3gyijának. Néma csend volt a válasz. Az, hogy Ligyija nem felelt, nagyon megijesztette az anyát; csak nem történt talán valami baja? Eszébe jutott, hogy szobájából Ligyijához nyílik egy ajtó, amelyet eltakar a ruhásszekrény. Vera Andejevma visszament szobájába, és megpróbálta elmozdítani a szekrényt. Nagyon nehéz volt Kapkodva ki dobálta belőle a holmit az ágyra, hogy könnyítsen a súlyán. A szekrény végre kiürült Még így is csak nehezen tudta odább tolni. A zárban benne volt a kulcs, a veje hagyta így, nehogy elkallódjék. Vera Andrejevna elfordította a kulcsot kinyitotta az ajtót Hevesen dobogó szívvel lépte át a küszöböt, megbotlott egy székben, felkattintotta a villanyt, és aggódó pillantással nézett körüL Szinte meghűlt benne a vér: Ligyija ágya üres volt Hirtelen gyengeség fogta el, le kellett ülnie egy székre. Mi történhetett? Hiszen Ligyija két árával ezelőtt lefeküdt. Közvetlenül azután, ho«-" Sztyepankovszkijjal beszélt telefonon. Hová mehetett tehát? Vera Andrejevna tekintete értetlenül futott végig ismét a szobán. A feldőlt szék mellett Ligyija gyöa„ Tudják maguk, hogy mit akarnak a kommunisták?!...“ — avagy hogyan agitáltak 1945 után a polgári politikusok Puszta kézzel a gépfegyveren ellen Szinte járhatatlan ösvények vezetnek az őserdő egyik tisztására. A dzsungel mélyén heves harcok dúlnak a négerek és a fehérek között. Az egyik fél a legmodernebb fegyverekkel és a dzsungelháború minden korszerű vívmányával el van látva, a másik félnek csak néhány flintája, lándzsája, buzogánya van. A megrohant falu lakói bantu négerek. Puszta kézzel harcolnak az életükért. Tudják, hogy asszonyaikat, gyermekeiket is könyörtelenül legyilkolják, ha a támadók eljutnak a faluig. Az asszonyok a férfiak oldalán harcolnak. A falu kedvező fekvése nagy előnyt jelent a négereknek. Különben már rég vége volna az egyenlőtlen küzdelemnek. De a szegényes muníció, a lándzsák, a szikladarabok sem tartanak örökké... Alig jut el hozzánk hír a távoli Angolából a portugál gyarmati csapatok irtóhadjá- ratairók A katonaságnak és a hírhedt titkosrendőrségnek, a PWE-nek korlátlan hatalma van a gyarmatokon. Minden olyan négert letartóztatnak, akiről a leghalványabb gyanú is felmerül, hogy e felszabadító fronttal szimpatizál. Sokan egyáltalában nem térnek vissza a halálszigetről, Sao Tóméról, mások Luanda börtöneiben tűnnek el örökre. Több szabadságharcost repülőgépről élve az óceánba dobnak. Békés falvakat napalmbombákkal égetnek föl, a környék vizeit vegyi anyagokkal fertőzik meg. Az egyik portugál tiszt kijelentette: »Becslésem szerint harmincezret gyilkoltunk meg ezekből az — áVa- tokböl...« (Szentirmai) 1945 őszének derekán országgyűlést választott Magyar- ország népe. Emlékezetes volt a választási küzdelem. A baloldali blokk (MKP, SZDP, Nemzeti Paraszt párt) pártjain kívül még két párt indult: a Független Kisgazdapárt és a Polgári Demokrata Párt. Ez utóbbiakban különböző funkciókat kaptak a régi rend visz- szakívánói, s hangot adtak reakciós szándékaiknak. Róluk szól ez a pár sor. A kisgazdapárt szónokainak kedvelt témája volt a »paraszt- állam« ígéretföldje. Ezt ajánlották a falvak lakóinak. (Árrá persze elfeledkeztek, hogy egy egyoldalú, iparral nem rendelkező »államalakulat« ki lett volna szolgáltatva a gazdag tőkésországok kénye-kedvé- nek.) Egynéhány agitátoruk nem átallotta a kommunistákat olyasminek lefesteni, mint akik csak rosszat akarnak, s elviselhetetlen lesz, ha egyszer hatalomra kerülnek. S föltették a kérdést: — Tudják maguk, hogy mit akarnak a kommunisták?! — S megadták mindjárt a feleletet is. — Csajkarendszert, szabad- szerelmet, s el akarják venni a vallásunkat. Falun igen sokszor hangoztatták: — Mi keresnivalójuk van a kommunistáknak, a szociáldemokratáknak a falun? Ha ők munkáspártnak mondják magukat, akkor maradjanak csak a városban, ne akarják elveikről meggyőzni a falvak lakosságát. (Hogy a földosztást ki követelte, s ki adott földet a sok tízezer szegénynek, arról nem beszéltek.) — Követeljük a közéleti tisztaságot! — zengett sok-sok reakciós torkából. (Közben a kisgazdapárti közellátási kormánybiztos nagy mennyiségű hiánycikket játszott a kezükre. Sót, gyufát és petróleumot. A »népi« birkagulyás meg az eszem-iszom, »vakulj, magyar« agitációt felváltotta a sóosztás.) — Azt akarják a kommunisták, hogy vörös legyen a zászlónk! (Választási plakátjukra nemzetiszínben elhelyezkedő imakönyvet nyomtak rá. Arról elfeledkeztek, hogy a méteres piros-fehér-zöld szín a zászlóra, az imakönyv pedig a templomba való és nem a választási agitációra.) Vidovics Ferenc, az egykori hírhedt főispán egyik választási beszédében imigyen kiáltott fel: — A kommunisták azt állítják, hogy a vallás a templomba való. Ha ezt az elvet elfogadjuk, holnap a templomból is száműzik a vallást! (Azóta sok-sok holnapból tegnap lett, és a kommunisták nem száműzték a templomokból sem a vallást, sem a hívőket.) — A kommunisták anarchiát akarnak! A kisgazdapárt rendet csinál a választás után! (Közben az éj leple alatt le- tépdesték a baloldali pártok választási plakátjait, s verekedéseket provokáltak.) Varga Béla kisgazdapárti képviselő 1945. október 28-án a Kossuth téren beszélt. A győzelem diadalittas hangjától előre megrészegülve zengte: — Ne a baloldaliak kezére adjátok a hatalmat! Mi, kisgazdák türelemmel várjuk azt az időt, amikor a magyar nép kezünkbe adja a hatalmat! Kérjük az érzékeny intelligenciájú nők szavazatát, akik látják. mire megy a harc! (S mindjárt ki is fejtette.) Pártom a hatalom nevében togja felelősségre vonni és sújtani azokat, akik ártatlan embereket bántottak.« (Magyarán: a háborús bűnösöket ártatlan embereknek kiáltotta ki. Ezt méltányolják minden bizonnyal jelenlegi tartózkodási helyén is. A bogiári kisgazdapap most Nyugaton van, s ágál hazánk ellen.) így fejezte be beszédét: — Rabszolgák nem leszünk, inkább meghalunk! (Nem halt meg, inkább rabszolga lett: a dollár rabszolgája.) S végül egy polgári demokrata párti képviselő, Payr Hugó »nagy« választási tétele: — Ki a felelős a rossz gazdasági helyzetért? — tette föl a kérdést. Válasza ez volt: »Felelős a föld, mely nem hajlandó teremni, ha eke helyett traktorral szántják.« (Ehhez már nem is fűzünk kommentárt.) Fonai László Holnaptól közszemlére teszik a választók ideiglenes névjegyzékét A február 24-i országgyűlési rcsi) tanács végrehajtó bizottA szerződéses növénytermesztés tapasztalatairól tárgyaltak Fonyódon képviselői és tanácstagi választásokhoz elkészültek a választói névjegyzékek. A névjegyzékeket január 14-től január ságánál felszólamlással élhetnek. A felszólamlást írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Felszólamlásnak van he(Tudósítónktól.) A Siófoki Járási Népi Ellenőrzési Bizottság január 8-án tárgyalt arról, hogy hogyan foglalkozott a szerződéses növénytermesztéssel a járás hat termelőszövetkezete. Megállapították, hogy az előirányzati növényeket általában megtermelték a tsz-ek. Terven felüli termésük egy részére pótszen- ződéseket kötöttek. Az ádándi tsz például 10 vagon paradicsomot értékesített terven felüli A NEB megállapította, hogy a MÉK a szerződéseket pontosan nyilvántartja, a termelő- szövetkezeteknél azonban hiáugyanis a megfelelő szakképzettségű felvásárló. Ezért most tíznapos tanfolyamot indítanak részükre. Fontos, hogy a tsz- ekben is értsenek a szakszerű minősítéshez, s hogy ezt a munkát lehetőleg ugyanaz a hozzáértő brigádvezető, illetve szakember végezze. Elengedhetetlen az is, hogy a leszedés és az átvétel közötti időszakban a termelőszövetkezet gondoskodjék az áru megfelelő tárolásáról. Az ülésen — ahol az érdekeit termelőszövetkezetek vezetőin kívül a járási pártbizottság, a tanács, az ügyészség vezetőd is részt vettek — igen élénk vita után határozatokat hoztak a nyos ez a munka. Még sok a vita a minősítéssel. Kevés hibák kijavításáról. gyökkel kivarrt kézitáskája hevert. Gyengeségét leküzdve Vera Andrejevna gépiesen lehajolt és fölemelte. A padlón ekkor valami fényes tárgyat vett észre. Fölemelte, és csaknem felkiáltott: egy töltényt tartott a kezében! Az anya elszoruló szívvel tette vissza a kézitáskát, eloltotta a villanyt, és szinte úgy támoly- gott vissza szobájába. Az ajtót kulcsra zárta, nagy erőfeszítéssel helyére tolta a szekrényt, és leült az asztal mellé. Szemét nem tudta levenni a töltényről. Agyában szőr» myűbbnél szörnyűbb gondolatok kavarogtak. Vera Andrejevna fáradtan húzta végig kezét az arcán, mintha láthatatlan pókhálót szedne le róla, és megpróbált eligazodni a történteken. Megdőlt az a föltevés, hogy Ligyija szerelmi találkozóra ment. De akkor hová mehetett? Miért? Mit jelentsen a töltény? És hogyan került hozzá? Miért van szüksége fegyverre a lányának? Ligyija becsapta talán, és eltitkolta igazi életét? ... De végül is lényegében mit tud a leányáról? A rázúduló szerencsétlenség egészen elkábította: csak most jutott eszébe, hogy a lányának más a vezetékneve... És miért Ligyija? Hiszen Ljudá- nsk hívták! Haladéktalanul beszélnie kell vele! Csak valami félreértésről lehet szó! Lehetetlenség, hogy édesgyermeke titkolózzék szülőanyja előtt! Mindent el fog követni, hogy segítsen rajta, ha valóban bajba került. Veje is segít majd neki, és Valentyin is.. , Amikor veje és Valentyin segítségére gondolt, Vera And- rejevnán hirtelen végigfutott a hideg: a számmal jelzett hadigyár, a titkos munkák!... A rettenetes föltevés, hogy Ligyiját becsempészték Mat- vejevhez és Sztyepa nkovszkij- hoz, mélyen lesújtotta. Később nem emlékezett rá, meddig tartott ez a dermedt állapot — egy pillanatig vagy egy óra hosszáig. Az elkínzott asszonyból fájdalmas jajkiáltás tört fel. Mit tegyen? Kérjen magyarázatot a lányétól? De van-e joga ölyan felelősséget vállalni, amelynek nagyságáról fogalma sincs? És vajon ez az ő magánügye csupán? Ezenkívül mi a biztosítéka, hogy Ligyija feltárja előtte a lelkét? S ha ezzel a beszélgetéssel jóvátehetetlen hibát követ el? A megoldatlan kérdések fájón marcangolták szívét. Az idegfeszültségtől remegve némán járkált fel-alá a szobában. Elhatározta, hogy megvárja leányát. Az ablakok mögött baljósán bömbölt 19-ig közszemlére teszik ki. Kaposvár belterületén a névjegyzékeknek az egyes házakra vonatkozó része a házaknál és a városi tanács végrehajtó bizottságánál megtekinthetők. A város külterületén és a községekben a házaknál nem függesztik ki a névjegyzéket, az csak a tanács vb hivatalos helyiségében tekinthető meg. Felkérjük a választópolgárokat, a közszemle időtartama alatt győződjenek meg arról, hogy szerepelnek-e a választók névjegyzékében. Azok a személyek, akik a névjegyzékből kimaradtak, a községi (válye abban az esetben is, ha olyan személyek kerültek a választók névjegyzékébe, akiknek nincs választójoguk.. Nem rendelkeznek választójoggal pl. a kiskorúak, a nem magyar állampolgárok, továbbá azok, akiket a bíróság jogerős ítélettel eltiltott a közügyektől vagy a választójog gyakorlásától, akik előzetes letartóztatásban vagy rendőri felügyelet alatt vannak, végül az elmebetegek. Felvétel elleni felszólamlást bárkj előterjeszthet. Ha a kihagyás tévedésből történt, a felszólamlót a tanács vb saját hatáskörében pótnévjegyzékbe veszi föl. Minden _ . . _ „ J más esetben a felszólamlás ela hóvihar, az erős szélben es{hf_-Já_„ „ . _... ... a nagy hidegben panaszosan« asa a ^'eru^e*'l e® illetékes nyögtek a fák. Tizennegyedik fejezet ! járásbíróság hatáskörébe tarto- fzik. A város álmos csöndbe me- • rült, amikor N^itvejevék la- T kásától nem messze, az egyik; utcakereszteződésnél kispor- • tóit, magas férfi tűnt fel. Ke-< zóben útitáskát tartott. Boly-1 hős szövetfelöltőt viselt ugyan- j ebből az anyagból varrott j széles övvel. Fejét az erős; fagy ellenére csak velúrkalap • fedte. ♦ Letette táskáját, és intett a I taxiállomásom álló egyetlen; autó sofőrjének. — Várunk egy kicsit! — | mondta halkan, majd beült • az autóba. Hátradőlt az ülé-í sen, mogorván maga elé né-1 ziett és hallgatott. Negyedóra múlva egy nő] bukkant föl a Gribojedov ut-S ca felől. Fázósan összehúzta 5 magát, arcát az erős szélnek] fordítva, az autóhoz sietett, ] kinyitotta hátsó ajtaját és ] szó nélkül helyet foglalt. — Végre! Későn jött! Maga« miatt lekésihetem a vonatot! ] — Van még elég ideie! ] Előbb nem jöhettem! — íe-1 lelte a nő. — A pályaudvarra! — ve-? tette oda az utas a sofőrnek,. s a taxi nekiiramodott. (Folytatjuk.) Nagy választék« szöveteinkből minden egyéni ízlést kielégítő, jó minőségű kárpitosbútormegrendElést rövid Határidő szállítással vállalunk. ASZTALOSIPARI KTSZ, Kaposvár. berzsenyi n. 4—6. Telefon 16-93. (78918) A Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat ismét vállal föltöielljavítási és iilyástolltöltést. (78962)
