Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-12 / 9. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1963. január flk Harcok Portugál-Guineában A L’Humanité jelentés sze­rint Portugól-G uineában. Be- nanda vidékén nemrég elkese­redett harc folyt a hazafiak és a portugál gyarmatosítók kö­zött. Mindkét részről áldoza­tok voltak. Az eseményekkel kapcsolat­ban a Portugál-Guinea és a Zöldfoki-szigetek függetlensé­géért küzdő afrikaiak pártjá­nak főtitkára elmondotta, hogy a gyarmatosítók növekvő ön­kényeskedésével szemben mindent el kell követni Afri­ka őslakossága védelmének ér-' dekében. A főtitkár hangoztat­ta, hogy ennek a harcnak az egyetlen kimenetele csakis a gyarmati elnyomás teljes fel­számolása lehet. (MTI) Az ENSZ módosítja nyilatkozatát: Gsombe nincs háziörizetben Nerv York (Reuter, AP, UPI). Az ENSZ szóvivője csütör­tök esti sajtóértekezileitén ^tisz­tázta« az előző este elhangzott közleményt arról, hogy Csom- bét háziőrizet alá vették. Ez a nyilatkozat félreértésen ala­pult — jelentette ki a szóvivő, majd hozzáfűzte: A szakadat' Katanga tartomány elnöke Eli- sabethville-ben mozgási sza­badságot élvez, bár rá is vo­natkozik a kijárási tilalom. ENSZ-körökben nyíltan föl­vetették annak lehetőségét, hogy Csőmbe háziőrizetét U Thant valójában elrendelte, de később az erőteljes angol és t______________ belga tiltakozás hatására kény­telen volt érvényteleníteni. Bunche, az ENSZ főtitkárá­nak helyettese csütörtökön es­te repülőgépen Kongóból visz- szatért New Yorkba, hogy be­számoljon útjáról U Thant fő­titkárnak. Repülőtéli sajtónyi­latkozatában kijelentette: So­hasem kételkedett abban, hogy Kongó újra egyesül Katanga- val| s erre — Csomóéval vagy Csőmbe nélkül — sor- is kerül. Bunche azt mondotta, hogy vé­leménye szerint javul a kongód helyzet. majd hozzáfűzte, hogy Csőmbe a jelek szerint most együttműködik az Egye­sült Nemzetek Szervezetével. LONDON Thomas Kama, a Kongói Köztársaság londoni ügyvivője csütörtökön este Leopoldville- böl visszatért állomáshelyére. A kongói diplomata állítólag fontos üzenetet vitt magával Macmillan brit miniszterelnök részére. Az üzenet tartalmat nem hozták nyilvánosságra. (MTI) Macmillan: iVem tudom mit akar De Gaulle“,, • 99 London (MTI). Harold Macmillan angol mi­niszterelnök csütörtökön este, hivatalba lépésének hatodik évfordulója alkalmából tele­víziós interjút adott. Az első kérdésekre válaszolva meg­erősítette, hogy kormánya sorsdöntőnek tekinti a jövő hét elején Brüsszelben kezdő­dő közös piaci miniszteri ta­lálkozót. Kijelentette, hogy ha Európáról beszél, a Közös Piacot érti, s hozzáfűzte: — Megpróbálunk bejutni. Arra a kérdésre, hogy va­jon egyetért-e azzal a nézet­tel, hogy De Gaulle elnöknek eltökélt szándéka kirekeszteni Angliát a Közös Piacból, Macmillan így válaszolt: — Nem tudom, hogy De Gauflle mit akar. De ne zavar­tassuk magunkat az htunkban álló porszemecskéktől és ge­rendáktól. Neki kell gyürkőz- nünk és sikeresen végigvinni ezt az ügyet. Méghozzá minél előbb. Természetesen nem mondhatok pontos dátumot, hogy mikor, ámde a tárgyalá­sokat már nem lehet soká el­húzni. Végül megkérdezték, hogy »kibírna-e« újatíb hat évet a miniszterelnöki bársonyszék­ben. — Azt hiszem, igen —mon­dotta Macmillan. — A nyi­tott kérdés csak as, hogy va­jon az angol nép is -ki bír - na-e« még hat évet... A ma reggeli angol lapok a miniszterelnök nyilatkoza­tát kommnetálva hangsúlyoz­zák, ' hogy London és Fárizs között döntő erőpróbára ke­rülhet sor a brüsszeli tárgya­lások következő menetében. A A Financial Times, az angol üzleti körök szócsöve főcím­ben idézi Couve de Murville francia külügyminiszter csü­törtöki nyilatkozatát, amely szerint »Nagy-Britanniának igen nagy áldozatokat kell hoznia, ha be akar lépni a Közös Piacba«. A Daily Herald a súlyos angol—francia ellentétek kö­zül a mezőgazdasági problé­mát emeli ki, s idézi Edgár Pisani francia földművelés- ügyi minisztert, aki csütörtö­kön kijelentette: »Kétlem, hogy lehetséges volna egy­könnyen kompromisszumot te­remteni a két álláspont kö­zött.« A Daily Express hangsú­lyozza: a legfrissebb , jelenté­sek arra mutatnak, hogy Adenauer pontosan olyan en­gesztelhetetlenül foglal állást Anglia közös piaci csatlakozá­sa ellen, mint De Gaulle. A lap szerint ez az egyik oka annak, hogy George Ball amerikai külügyminiszter-he­lyettes vasárnap Bonniba uta­zik, és hogy Kennedy elnök sürgősen találkozni óhajt De Gaulle-lal. A Daily Worker, a kommu­nista párt lapja vezércikkében rámutat, hogy a MacmiLLan- kormány hatesztendős uralma katasztrofális következmé­nyekkel járt. »Ez a politika — írja — elszigetelte Angliát a világ haladó főáramlatától. Irtózatos katonai terheket rótt a népre, s nagymértékben emelkedett a munkanélküliek száma. Mindenkinek, aki szí­vén viseld Anglia jövőjét, föl kell ismernie, hogy létfontos­ságú e politika megváltozta­tása.« Újabb okmányok Globke náci mivoltjáról Bonn (MTI). Egy nemzetközi jogászbizott­ság küldöttsége újabb okmá­nyokat vitt Bonniba Globke államtitkárnak a náci fajüldö­zés szolgálatában játszott sze­repéről. Ezek .az okmányok azt bi­zonyítják, hogy Globke a ná­ci belügyminisztériumban ve­zető szerepet játszott több olyan, 1941-ben hozott rende­let kidolgozásában, amelyek­nek alapján a náci hatóságok deportálásokat és kivégzéseket hajtottak végre Lengyelor­szágban. A nemzetközi jogászbizott­ság arra a megállapításra ju­tott, hogy mind a nemzetközi jog, mind pedig a nyugatné­met alkotmány értelmében is eljárást kellene indítaná dr. Globke ellen. A rendélkezésre álló okmányok alapján Glob­ke joggal gyanúsítható, hogy az érvényes nemzetközi jogba ütköző bűncselekményeket kö­vetett el. A küldöttség tagjai személyesen a bonni igazság­ügy-miniszternek akarták át­nyújtani az okmányokat. Az igazságügy-minisztériumban azonban — Bucher igazság­ügy-miniszter távollétére hi­vatkozva — nem fogadták ókét A küldöttség tagjai erre az okmányokat levélben küld­ték el az igazságügy-miniszter Jugoszláv pártküldiütség a NSZEP VI. kongresszusán Belgrad (MTI). A Német Szocialista Egy- ségpárt Központi Bizottságá­nak meghívására január 13-án Berlinbe utazik a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának küldöttsé­ge, hogy részt vegyen az NSZEP VI. kongresszusán. A küldöttséget V. Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottságá­nak tagja vezeti. Részletek Kennedy rögtönzött szilveszteri sajtóértekezletéről Washington (MTI). Mint a nyugati hírügynök­ségek közlik, Kennedy ame­rikai elnök december 31-én Palm Beachban nyilatkozott a sajtó képviselőinek. A rög­tönzött sajtóértekezletről az angol lapok néhány^ nappal később részleteket adtak, s ezért a Fehér Ház szükséges­nek tartotta, hogy az elnök kijelentéseit nyilvánosságra hozza. A csütörtökön kiadott köz­lemény szerint Kennedy rö­viden összefoglalta a főbb nemzetközi kérdésekben val­lott amerikai álláspontot. Rá­mutatott, hogy az 1963-as esz­tendő egyik fő problémája, hogy megakadályozzák a nyu­gati szövetség szétdarabodódá- sát, tehát azt, hogy egyes or­szágok külön-kiülön stratégiai ütőerői állítsanak, »hiszen ez rengeteg pénzt emésztene föl, és nem lenne hasznos«. Arról van szó ugyanjp, hogy más nyugat-európai országok az angol, az amerikai és francia részvételiéi megteremtendő Építtetők figyelem! Építési igényével már most keresse fel a megye kisipari szövetkezeteit. Vállalják mindennemű családi és társasház építését átalakítását tatarozását. Forduljon bizalommal az alábbi szövetkezetekhez: Adándi Vegyesipari Ktsz Babócsai Vegyesipari Ktsz Balatonlellei Vegyesipari Ktsz Barcsi Építőipari Ktsz Csokonyavisomtai Vegyesipari Ktsz Csurgói Vegyesipari Ktsz Fonyódi Építőipari Ktsz Felsőmocsoládi Vegyesipari Ktee Kadarkúti Vegyesipari Ktsz Kaposvári Építőipari Ktsz Kaposmérői Építőipari Ktsz Marcali Építőipari Ktsz Mezőcsokanyai Vegyesipari hts Nagyatádi Építőipari Ktsz Nagy bajomi Vegyesipari Ktsz Siófoki Építőipari Ktsz Somogy vári Építőipari Ktsz Tabi Műszaki Ktsz <7tSS8) több hatalmi nukleáris ütő­erő fokozottabb ellenőrzését kívánják. Kennedy hangoztat­ta, hogy az Egyesült Államok »nem hagyja magára« Nyu­gat-Európát, az amerikaiak és a nyugat-európaiak egymásra vannak utalva. Megállapította, hogy a nyu­gati táborban az amerikaiak növelték vezető szerepüket, ily módon elkerülhetetlen, hogy időnként az Egyesült Ál­lamok politikája nemtetszést kelt. »Az a helyzet, hogy nyil­ván nem lehet semmilyen po­litikát folytam anélkül, hogy nagyobb súrlódásokat ne idéz­nénk elő« — mondotta. Ezzel összefüggésben kitért a kongói helyzetre hangoztat­ván, nem lehet előre megjó­solni, mik lesznek a fejlemé­nyek. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok az angolo­kétól és más országokétól el­térő politikát folytatott, köz­vetlenebb támogatást ^adottaz] ENSZ-nék. Nyilván vannak; Európában olyanok, akik eztai politikát ellenzik. Az elnök; ugyanakkor azt is hangoztat-: ta, hogy a jövőben az amri-; kai kormánynak jobban fi gye-j lembe kell vennie a sajtó ési más kormányok bírálatát, mert ily módon többet érheti eh Kitért még az elnök a Nas-j sauban megkötött angol—j amerikai megállapodásra, s is-i mét kifejtette azt a nézetét, hogy az Egyesült Államok; kénytelen lemondani, a Sky-j bolt-programjáról, mert e: program megvalósítása igen! költséges, és a Skybolt-iraké-; ták elméleti használhatóságai csökkeni. /Vásároljon ideológiát' Két évvel ezelőtt hatalmas hirdetések jelentek meg a nyugati lapokban, s piros, zöld, kék betűkkel harsogták a meglepő kérdést: -Van ön­nek ideológiája?« A hirdeté­sek alatt Franz Buchman svájci származású pennsylva­niai lelkész gondolatait talál­ták az olvasók. Kifejtette, hogy a nyugati világ csak >megfelelő ideológiával« vé­dekezhet a baloldali tömegek elégedetlensége és a kommu­nizmus ellen. Az agg prédiká­tor »Erkölcsi f elf egy ier-, s- nevű mozgalma, amelynek tá­mogatására néhány hírhedt amerikai, nyugatnémet és francia militarista politikus és szervezet szövetkezett, ala­pítójának »isteni sugallatán« nyugodott. A »sugallat« lé­nyege az, hogy meg kell bé­káira és össze leéli fogni min­denkivel, aki »hajlandó az is­teni rendet megzavaró szo­ciális elvek és mozgalmak el­len és az atomfegyverekért harcolni, a nyugati civilizáció védelmében«. Buchman doktor — befo­lyásos szervezetek anyagi tá­mogatásával — buzgón kínál- gatta »ideológiáját«, de meg­lehetősen kevés sikerrel. Az emberek nevettek a komikus hirdetéseken, s nem vásárol­tak háborús eszméket. A reklámcirkusz lialnaro- san abba is maradi: a támo­gatók. úgy látszik, megunták fizetni az eredménytelen hir­detéseket. A múlt év végén azonban új kísérletet tettek. Az újra- felfegyverzés prófétája az 1963-as év alkalmából, úgy látszik, ismét mozgósította az atomháború néhány megszál­lottját, mert több hamburgi és bonni lapban feltűntek a hirdetések. Igaz, hogy csak két-három alkalommá1, a si­ker ezúttal is elmaradt. A Stimme der Gemeinde című nyugatnémet újsíig e »hasznos célkitűzés« eddigi eredményeit méltatva kese­rűen megjegyezte, hogy hiába minden, az »eszme« nem ter­jed . .. Talán valami hiba van az »ideológiában« ? S. N. Valami új Az ENSZ katangai jelenté­sében most először használták azt a kifejezést, hogy »fehér zsoldosok«. Már tudniillik Csőmbe légionistáiról szólva. A svájci Neue Zürcher Zei­tung rettentően meglepődik, s azt állítja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, személy szerint U Thant főtitkár faji uszítást követ el ezzel. A fe­hérek ellen. De a Csőmbe elleni akció, úgy látszik, olyan széles kör­ben és olyan mélyen felkavar­ja az érzelmeket, hogy más oldalról is érkeznek szemre­hányások. Egy nyugatnémet lap kifejti, hogy az ENSZ a gyarmatosítók hagyományait követi, hiszen Kongó jelenle­gi határait Lipát belga ki­rály vonta még meg, s azzal, hogy Kalangát most a Kongói Köztársasághoz csatoljak, tu­lajdonképpen a belgái 2in­tette gyarmatot állítják hely­re. Sok mindent írtak már, de ez valóban új. S mindebből az következik, hogy csak azok lehetnek derék emberek, akik nem nevezik fehér zsoldosok­nak a fehér zsoldosokat, és nem akarják Kongó egységéi. Ilyen ember pedig Csőmbe. S mert szinte egész Afrika meg­veti Csombét, és Kongó egy­ségét akarja, tehát az afri­kaiak nem derék emberek, sőt gyarmatosítók. Íme, gyar­matosítani akarják saját föld­részüket fehér zsoldosok nél­kül. Felháborító! T. L Durva zsarolás Colombo (TASZSZ). Valamennyi csütörtöki cey­loni lap kommentárt fűz az Egyesült Államoknak ahhoz a fenyegetéséhez, hogy Amerika február 1-től beszüntet min­denfajta segélynyújtást Cey­lonnak, ha a ceyloni kormány nem intézkedik az államosított amerikai olajtársaságok kár­talanítására. Az itteni közvélemény sze­rint az Egyesült Államoknak ez az elhatározása provokatív jellegű. Az amerikai olajtársa­ságok megbízottai ugyanis mindeddig semmilyen igényt sem támasztottak Ceylonnal szemben az elkobzott vagyont FREILICHMANN: illetően, bár a ceyloni olajtár­saság kellő időben megfelelő felhívással fordult az ország­ban működő amerikai olajtár­saságokhoz. A Ceyloni Kommunista Párt főtitkára, P. Keuneman a cey­loni Daily Miror csütörtöki számában azt írja, hogy a cey­loni kormánynak határozott választ kell adnia. A ceyloni olajtársaság alapítási törvénye bizonyos térítés kifizetését írja elő a társaság tulajdonába át­ment vagyonért. Az Egyesült Államok e2zel az ultimátumá­val nehéz helyzetbe szándék­szik hozni Ceylont. (MTI) a Polip csapjai a v Vera Andrejevna gondolatai messze kalandoztak, és észre sem vette, hogy Maja leül mel­léje. Az idős asszony mozdulat­lanul meredt maga elé. Maja megérezte, hogy Vera Andre- jevna most nem tudna beszél­getni vele az ügyről. Amikor a?- ajtóban a tánctól felhevülten feltűnt Ligyija, Maja felállt, és átment a másik szobába; nem volt ereje, hogy találkozzék vele. Tovább folytatták az abba­maradt beszélgetést. Ligyija, hogy még jobban megnyerje Vera Andre jevnát, elmesélte szomorú gyermekkorát. ... Anyja korán meghalt, nem is emlékszik rá. Apja má­sodszor is megnősült, az asz- szony nem szerette mostohalá­nyát, amikor csak tehette, be­lekötött. Sohasem volt része anya) szeretetben. S hamaro­san apját is elvesztette ... — Tudja. Vera Andrejevna. minthogy nem anyai szeretetben, nem ismer­tem meg ... pontosabban el­rabolták tőlem azt, ami a leg­drágább az életben ... Meny­nyire irigylem azokat a sze­rencsés embereket, akik érez­ték, tudják, mi az anyai sze­retet. Amikor észrevette, hogy az idős asszony szeme könnybe lábad, hozzásimult. Vera And­rejevna nem tudta mr.gét to­vább türtőztetni, elárasztotta Ligyiját csókjaival. Majd arcát simogatva, félretolta homlokán a hajfürtöket. A lány jobb ha­lántéka fölött borsón yi fekete anyajegy látszott, ami élesen elütött hófehér bőrétől. Vera Andrejevna meredten nézte az anyajegyet. Majd át­ölelte, magához szorította Li- gyiját, és fájdalmasan felzoko gott. * * * A háziak és barátaik i» szilárd jellemű, erélyes és ' ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom