Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-03 / 1. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1963. jaomár X FILMSZÍNHÁZUNK műsorából Vörös Csillag Kertes házak utcája Újévi közlekedési mérleg Ébred a főváros. A fel­húzott redőny mögül szikrázva árad be a fény a még éjszakai álmát alvó szobába. Palotás rendszerint ilyenkor in­dul útnak. Felesége ál­mosan teszi elébe a ká­vét, és szinte gépiesen kérdi: — Meddig ma­radsz? A válasz is min­dig egyforma: — körül­belül egy hétig. — Ami­kor a férfi mögött be­csukódik az ajtó, az asz- szony és a két gyermek alszik tovább. A kisvárosi villane­gyed ébredése halkabb. Mátémé a- reggeli zuha­nyozás élvezetének adja át magát. Férje, a közeli gyár főmérnöke az imént hívta föl telefo­non. Hogyan keresztezi egymást a két férfi és az asszony sorsa, ezt lát­juk Fejér Tamás új filmjén. A főszerepeket Sara Margit, Pálos György és Gábor Mik­lós alakítja. OOCGCOOOCOOCOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOCGOOGOOOOGCOOa 3000C ooooooooocc Fillérekért becsületet... Az önkiszolgáló boltok szarkáiról Mindnyájan tiltakoztunk, amikor először belépve vala­melyik önkiszólgáló boltba le­tetették velünk táskánkat, egyéb csomagunkat, s egy al­kalmi kosarat nyomtak ke­zünkbe. — Miért ez a bizalmatlanság? háborodtunk fél. — Tolvajnak néznek bennünket? Ha félnek a vevőiktől, miért nem hagyták meg a régi kereskedelmi for­mákat? Az önkiszolgáló rendszer alapja a vevő iránti legtelje­sebb bizalom. De az ujjunk sem egyforma! S mint az aláb­bi példák is bizonyítják, akad­nak — ha kevesen is — olyan emberek, akik könnyen meg­szédülnek a kínálkozó alka­lomtól, s fillérekért hajlandók kockára terand becsületüket. „Bocsánat. elfelejtettem“ Magas, jól öltözött, középko­rú nő D. J.-né. Egy darab va­jat, egy doboz gyufát tesz ko- sarába, fölszeleteltél 20 dkg té­liszalámit, majd fizetni indul. A pénztárnál azonban csak két tételt mond be. — Egy darab vaj, egy doboz gyufa. — Hat forint. Más nem volt? — Nem... Jó napot. Az üzletvezető az eladó ké­nesére visszahívná, de a vevő előbb futni kezd, majd elhajít egy Ids csomagot, aztán tér vissza. — Asszonyom, ön levágatott húsz deka téliszalámit... — Igaz, igaz. Bocsánat, el­felejtettem. Tessék, itt a ti­zennégy forint. Fizet, szégyenkezve megy ki az utcára. Lángvörös az arca, amikor lehajol eldobott cso­magjáért. Elfelejtette? Minek keälett akkor elszaladnia s a csomagot eldobnia? „Máshol vettem“ Válogat, nézelődik. Ide-oda járkál az üzletben. Közben tás­kájába tesz egy üveg málnát, s egy papírral eltakarja. Vesz még néhány apróságot, ráteszi a papír tetejére, fizet. A mál­náról »elfelecBkefifc«. A pénz­táros, aká látta az esetet, az üzletvezetőt hívja. — Kedves vevő, megengedi? — Itt van egy üveg málna a táskájában., nem tetszett ki­fizetni ... — Azt... azt most tettem egy másik üzletben ... — Melyikben, és mennyit tetszett érte űzetni? A J.-né pirulva magyaráz, nem emlékezik a málna árára, pedig más nem volt a táskájá­ban. Aztán mégiscsak kifizet­te. Gyorsan, lehajtott fejjel tá­vozik, látszik, hogy nagyon szégyellli magát. „Mit képzel, ■ férjem művezető!“ — Ne haragudjon, szólnunk — mentegetőzik zavartan két vevő, amikor az üzletveze­tőt létrehívják. . — Tessék, parancsoljanak. — Az a fiatal-nő, aki most- lép ki az ajtón, kosarába tett egy kiló csomagolt zsírt, és nem fizette ki... Az üzletvezető az egyik ta­nulóval visszahívatja az asz- szonyt. Az így lép be az üz­letbe: — Nem felejtettem el sem­mit, mhjdent megvettem, mit óhajtanak? — Elnézést, de a kiló zsír, ami a kosarában van... — Tényleg! — kap fejéhez a vevő »meglepődve«. — De azt még tegnap vettem egy másik hentesboltban, s vélet­lenül maradt nálam. Elfelej­tettem otthon kitenni. Nem va­gyok én arra a vacak huszonöt forintra rászorulva — támad N. J.-né. — Mit képzel? Az én férjem művezető... Meg tu­dom venni, amire szükségem van... De amikor az előbb említett két vevő odalép, s mondják, hogy ők mindent láttak, csön­desen fizet, s szó nélkül tá­vozik. „Nem látnak többet.. — Bocsánat, kedves vevő, egy darab vajat a retikülbe tett, s nem fizette M — hívja vissza a pénztáros az egyik vá­sárlóit. — Nem igaz, hazugság! — csattan föl V. J.-né. — Szíveskedjék talán a ré­ti kőit megmutatni. Kinyitja kézitáskáját, benne van a'vaj. Jóval halkabban: — Valaki beletette! Nem tu­dom, hogy került bele. Már vissza is akartam tenni, de nem mertem... — Ne haragudjon, de ez egy kicsit hihetetlen. —< Mit?! Maguk a becsüle­tes vevőt tolvajnak nézik?! Na, itt sem látnak többet! — Le­csapja a darab vajat a pénztá­ros elé, s mint akit vérig sér­tettek, kirohan az üzletből. Két „vásárlás“, 32 forint ráfizetés Idős asszony Sz. F.-né. Az üzletvezető kételkedve rázza a fejét, amikor az egyik vevő félrehívja és figyelmezteti. — Reggel láttam, amint két doboz májkrémet fizetés nél­kül vitt eL — Nem, ez hihetetlen. Olyan rendes családja van, jól keres­nek, nincsenek rászorulva. — Kérem, győződjön meg róla. Sz. F.-né egy kiló kenyeret vesz, két. deka élesztőt kér és negyvenkilenc deka turista­szalámit. Fizetéskor azonban a szalámiról megfeledkezik. Fél­rehívják, nem tagad. Azt is el­ismeri, hogy reggel a két doboz májkrémet fizetés nélkül vitte eL, Csupán ennyit mondc — Tudják, idős embernek rossz az emlékezőtehetsége... Szóljanak csak, kedvestoéim, ha esetleg máskor is elfelejte­nék valamit... Két »vásárlás«, 32,50 forint ráfizetés. Hamar leváltanák leltárhiány miatt az üzletveze­tőt, ha sok ilyen »kedves« és »feledékeny« vevője lenne. * * * Ba -a gyermeknél tapasztal­nak ilyesmit, csíny-tevésnek ve­szik, megdorgálják, visszatete­tik vele az árut. De a felnőt­teket másként kell elbíráló: -A vásárlók túlnyomó töb becsületes. Segítsék ők is . akadályozni a bolti szar kák giarázdálkodását! Mert azok nemcsak saját becsületüket te­szik fillérekért kockára, ha­nem a mindnyájunknak előle­gezett bizalmat is! Szalai László q Hoz-e valami újat, jelent-e «változást az új KRESZ a váro- Osok, falvaik útvonalain vagy az Oországutakon? A gépjárművek oközúti ellenőrei kíváncsian Ovárták az új KRESZ njütányát, OS az új év el$ó napján útra Qkeltek, hogy lássák: miként vál §be a közlekedés új rendje a O gyakorlatban. O Újév reggelén jégpáncél bo- Qrította az utakat. Órákon át Qcsak lépésben közlekedhettek Qa gépjárművek. Mégis dr. Ma- -'gyár József állatorvos Nagyba­jomban szabálytalanul vezette autóját, Huszka Mihály is fi­gyelmetlenül hajtott kocsijá­val. A következmény:, össze­koccanás. A helyszínre siető rendőrök feljegyezhették So­mogy megye 1963. évi első^köz- ilekedési balesetét. A gépkocsi­ban ülő személyek sérülés nél­kül megúszták, a gépjárművek­ében azonban körülbelül 2000 forint értékű kár keletkezett. — Nem jól kezdődik nekünk, közlekedésieknek az év — mondotta Nagy István rendőr­őrmester. Ugyanígy vélekedett a kora délutáni órákban Tabon a földmüvesszövetkezet SA 39— 95 forgalmi rendszámú teher­gépkocsijának vezetője is, aki a község határában közúti el­lenőrökbe ütközött. — Csak ide, Kapolyra me­gyek szódáért, mert szilvesz­terkor elfogyott. Menetlevelem azonban nincs — mondotta a gépkocsivezető. Az ellenőr visz- szatérésre szólította fel a tabi sofőrt. A behevazött országúton csak itt-ott tűnik föl egy-egy gépkocsi. A CE 67—19 rend­számú Skoda tulajdonosának boldog újévet kívánnák a köz­úti rendőrök, amikor a forgal­mi engedélyt és a jogosítványt kérik tőle. Nagy István, a ko­csi tulajdonosa hasonlóképp válaszol, sőt jól felel a próba­képpen föltett KRESZ-kérdés- re is. Tudja, hogy a havas, je­ges úton ma már nem 15 km a megengedett sebesség, ha­nem fokozott figyelemmel kell hajtani, úgyhogy a síkos úton is ura legyen járművének a gépkocsivezető. — Bizonyos, hogy sokan a szilveszteri éjszaka fáradal­mait pihenik, ezért nincs for­galom — mondja Tóth Dezső közúti ellenőr. Siófoknál azon­ban felbukkan a Kőolajvezeték Vállalat egyik tehergépkocsija. Magasba lendül a piros tárcsa, megállnak a köolajosok, s ha­marosan kidéiül, hogy Vido- vics János és Kozma Béla gép­kocsivezetők még mindig szil­veszteri hangulatban vannak. Ezért úgy rendelkezik a közle­kedési rend őre, hogy vonulja­nak a közeli telepre, nem me­hetnek tovább. Balatonbogláron egy vasutas egyenruhát viselő szilvesztere­ző megállította a közlekedési rendőröket. IHuminált állapot­ban sem felejette el az autó­stop jelzést. Bezzeg hirtelen ki­józanodott, amikor meglátta, hogy a gépkocsiból rendőr szó­lítja meg. Bocsánatot kért, s a gyalogjárón folytatta útját. A megyét átszelő közlekedési ellenőrzés újév napján az éj­szakai órákban ért véget. Bi­zony nem egy esetben lehetett volna alkalmazni a büntető szankciót! A kisebb szabálysér­tők azonban ez alkalommal megúszták figyelmeztetéssel. — Nem célunk, hogy nyakló nélkül büntessünk, főként, amíg az új KRESZ nem válik minden gépkocsivezető vérévé — mondotta Nagy István rendőr őrmester. K. S. Pénzreformok Bolíviában új pénzegységet vezettek be az eddigi bolivia­no helyett. Az új pénz neve bolíviai peso. * * * A finn ibank új márkát bo­csátott ki, amely száz régi márkával egyenlő értékű. (MTI) Egy hét múlva fő sorsolással egybekötött nyereménybetétkönyv-húzás Egy ltot múlva, január 9-én Budapesten, a Vörös Csillag Traktorgyár művelődési ottho­nában rendezi az Országos Ta­karékpénztár a nyereménybe- tétkömyvek 1962. negyedik ne­gyedévi sorsolását. A húzáson minden 1962. december 29-ig váltott és a sorsolás napján érvényben levő nyereménybe­tétkönyv részt vesz. Minden ezer betétkönyv közül huszon­ötöt sorsolnak ki nyeremény- nyel: egy a negyedévi átlag­betét 200 százalékát, egy a 100 százalékát, kettő az 50 száza­lékát huszonegy pedig a 25 százalékát kapja. A rendes negyedévi sorso­lást követi az évente egyszer megtartandó úgynevezett fő sorsolás, amelyen minden ér­vényben levő betétkönyv részt vesz. Ezen a húzáson tízezer betétkönyv után egy 1000 szá­zalékos nyereményt sorsolnak ki aa egész évi étlagbetét alapján, (MTI) TWIST Szilveszteri tödénél jovo re ő felvázolta előttem évi reformterveit. Közben éjfél lett, megtörtént a hagyományos egypercnyi el­sötétítés, Irén mellett a tán­cosa állott, talán meg is csó­kolta, és én még mindig nem szabadultam. Végre azután az Irén, aid a legszebb nő a következő táncot—gondoltam, világon, és ezt el is hiszi ne- amikor az igazgató megállított, kém, közölte, hogy szeretne és így szólt: velem szilveszterkor a vállala- — Már kerestem. Fontos ügy. ti ünnepségen táncolni. Üljünk le a büfében. — De én nem tudóit táncol- Meg akartam neki mondani, ni! hogy én Irén kedvéért, akit — Majd megtanul. Vegyen szeretek, megtanultam twistez­háromszor két óra magánle c- rü, de a hivatalos megbeszélé- igazgató mégis végzett velem, két a tánctanári munkaközös- sek miatt nem tudok a közeié- és mosolyogva így búcsúzott: ségben. Remekül megtanul be jutni. Aztán arra gondol- — Na, menjen táncolni. Biz- twistezni. tam, hogy január elején lesz tosan várja a partnernöje. Szót ionadtnm és n leckék Prémiumosztás, ilyenkor még Ebben a pillanatban a bejá- clteltévLl úmi érettem hoau az álmoskönyv szerint is okos rati ajtóban feltűnt a miniszté- icnnióhh dolog, a főnök kedvében járni, riumi főosztályvezető. Az igaz­Fred Astaire Várni még vala- Tehdt meghallgattam elgovdo- gató elsápadt, és dühösen pa- mivel jobban. ^ Jósait a csomagolástechnika új naSzkodni kezdett nekem: „ ,... . ■ módszereiről. Megmagyarázta, — Hát ez minek jött ide? ás e.jott a szilvesztereste... hogy harminc százalékkal Egészen biztosan nem mulatni Óvatosságból _ este meg egy gy0TSVji a csomagolás, és ez akar nálunk. Most hajnalig utolsó tancorat vettem, es ro- húszszázalékos önköltségcsök- hallgathatom a hivatalos iigye- hantam a vállalati murira, Mi- jcentést is jelent. hét. és referálnom kell neki. Vkl\ Nekem viszont az érdeklődé- Szilveszterkor, amikor szól a mrtfnnnH ’ é*t eh id-hr,- c‘ sem csökkent. Sőt, nem is csők- zene, és velem együtt táncolni, veit ' ablakhoz ci- ^ merf ulje^n érdeklödés mulatni akarnak a dolgozók. ™ ■ ' _ nélkül hallgattam öt. Csak né- Na de mégis oda kell mennem — Jó, hogy látom mond- mondtam, hogy »igen, igen«, hozzá. Biztosan a miskolci té- ta , arról van szó, hogy meg- Telt-múlt. a- idő én nem íe^ miatt akar velem beszélni, hívtam Korompait a Durvale- tudiam szabadulni’ Irén to- H°PP- ez inkább a maga ügye! mezből. Kerem, beszelje jneg vabhra „ a langalétaval twis. Jöjjön velem, tezett, és miközben én szerid- Amikor másfél órával később vicset ettem, engem a méreg keresgélni kezdtem Irént, Klá- evett. Az igazgató pedig to- ri, a barátnője közölte velem, vább beszélt, áttérve a raktár- hogy már régen elment. A könyvelés hibáira. — Nem tartom fét? — kér­dezte hirtelen. A szent prémiumra való te­Jó összetétel Párizs egyik utcájában van az alábbi cégtábla: »Ma­dame Dubois — horgászfel­szerelések és házasságközve­títés.« * ti * A legbutább kérdések... Most, hogy a turisták nagy része elutazott Párizsból, az egyik francia hetilap meg- , érdeklődte az idegenvezetők­től, melyek voltak a turisták legostobább kérdései a nyár folyamán. A rekordot elért kérdések: »Kérem, uram, Párizs tör­ténelmi nevezetességeinek megtekintése magában fog­lalja-e a pisai ferdetornyot is?« »Közölni tudná-e a Notre Dame katedrális súlyát?« * * * Vasárnapi ebéd a templomtetőn A caldwelli plébános kije­lentette: Ha a környékbeli lakosságból több mint nyolc­vanén részt vesznék a mi­sén, vasárnapi tyúklevesét a templom tetején eszi meg. Elvesztette a fogadást: nyolcvanegyen jelentek meg. * « $ Egyenértékű... A bécsi Wochenpresse írja egy tervbe vett, de végül is lemondott televíziós adásról, amely a Habsburgokkal fog­lalkozott volna: »A Habsbur­gokról szóló adás helyett a tv az Jidás nívójának biztosí­tására Öten és Pan egyik filmjét közvetítette.« * * * Miéri kellett neki pótmama? Iieadingben (Anglia) egy fiatalasszony újsághirdetés­ben ajánlkozott pótmamá­nak, Ajánlatát azzal indokol­ta, hogy pénzre van szüksé­ge saját gyereke pótmamájá­nak fizetésére... * * * Ügyetlen szépségkirálynő Egy angol kozmetikai gyár­nak az a reklámötlete tá­madt, hogy meghívja Joy Black angol szépségkirály­nőt, hadd szagolja Anglia legszebb nője a legfinomabb illatszereket. Mikor azonban Joy Black a legértékesebb il­latszeres üvegcsét az orrához emelte, az üveg kiesett a ke­zéből, és darabokra tört. A szépségki rálynő és a kozme­tikai gyár vezetősége pilla­natok alatf olyan illatfelhőbe menüt, amelynek magyar pénzben kifejezett értéke nem kevesebb, mint 50 000 forint. i vele a miskolci tétel szállítását Tisztázni kell a terminusokat. Éppen itt jön! Korompaival csaknem egy óráig tárgyaltam, azután ro­hantam Irént megkeresni, A zenekar muzsikájára twistet táncoltak, és Irén hűtlenül egy hórihorgas fiatalemberrel rop­ta a táncot. Nem csoda, nem hintettél megtagadtam Irént, győzött kwárm. Nos, majd * c* azt hazudtam, hogy nem, #*­hosszú pasas elhívta saját vál­lalatának szilveszteri murijára. Klári még hozzátette: — Irigylem Irént. A fiú szen­zációsan twistezik.'.. Palásti László Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy, megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár* Latinka S. K. €.

Next

/
Oldalképek
Tartalom