Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-11 / 8. szám
TÉLI ÜDÜLÉSHEZ A fagydaganatokról A hideg idő beálltával szinte egyik napról a másikra meg- duzzadnak a kéz- és lábujjak, sokszor a fülcimpa és az orrcsúcs is szederjes lesz, erősen viszket — ezek a tünetek jellemzik a fagydaganatot. A fagyás kellemetlen tünetei rendszerint egész télen át tartanak, s csak tavasszal szűnnek meg. A fagyás igazi oka rendszerint a vérszegénység, az alacsony vérnyomás és a belső mirigyzavarok okozta vérkeringési rendellenesség. Hűvös időben a bőr hőmérséklete is leszáll. nedves Időben, szélben pedig könnyebben hűl le, mint száraz, csöndes időben. Főleg a kéz és a láb ujjain, az orrcsúcson, a fülcimpán szokott elégtelen lenni a vérkeringés, s ezért jelentkezik a fagyás ezeken a helyeken. Elősegíti a fagyás keletkezését a szűk cipő és a szűk kesztyű viselése is. A fagyás kezelésére sokféle háziszert alkalmaznak. Ezek egy része veszélyes és ártalmas lehet. Némely vidékeken még meleg tehéntrágyát is tesznek a fagyott testrészre A trágyában a merevgörcsöt okozó tetamiszbacilus élősködik. Ezek a fagyott testrész apró sérülésein keresztül a szervezetbe juthatnak, és halálos kimenetelű betegséget idézhetnek elő. A háziszerek másik csoportja már a nép egészséges ösztöne és évszázados tapasztalata alapján terjedt el. Ilyen a fagyott kéz- és lábujjak fürösz- tése vadgesztenye vagy pedig tölgyfakéreg főzetében. Ezekben a tannin nevű cserzőanyag van, ennek az erekre gyakorolt kedvező hatásától gyakran valóban látunk javulást. Jód bevált háziszer az enyvkezelés. Egy tábla asztaiosenyvet egy liter vízben melegítéssel feloldunk. Amilyen forrón csak bírjuk, néhány percre áztassuk benne a fagyott területet. Az enyvréteg a fagyott részre rászárad, másnap reggel lemosható. Hogyan kezeljük helyesen a fagyás okát? A baj többnyire belső eredetű, tehát csak orvos irányításával kezelhető. Az orvos állapítja meg a baj belső okát, s szabja meg a kezelés menetét is. A szükséges belső gyógykezelésen kívül azonban külső kezelést is alkalmazunk -a lassú vérkeringés élénkítésére. Házilag ezt váltakozó hőmérsékletű fürdőkkel, masszírozással és a fagyott ujjak tor- náztatásával érhetjük eL Reggel és este áztassuk kezünket vagy lábunkat 2—3 percig olyan forró vízben, amilyent a bőr csak elbír. Utána tegyük fél percre hideg vízbe. Ezt a műveletet ismételjük meg egymás utón 4—5-ször. Utána töröljük szárazra bőrünket, és zsíros krémmel vagy az orvos rendelte kenőccsel dörzsöljük, masszírozzuk erőteljesen a fagyott bőrfelületet 5 percig. A fagyott kézujjakat napközben mozgassuk szétterpesztett, erőltetett, zongorázó mozdulatokkal mindaddig, amíg a kéz bőrén erős kimelegedést nem érzünk. A lábujjak fagyásánál pedig 3—5 percig lábujjon való járás pótolhatja a tornát A modern orvostudomány még több olyan eszközzel rendelkezik, amely a fagyás gyógyítására igénybe vehető. Ezért minden ilyen esetben forduljunk orvoshoz. Nincs étvágya a gyereknek ... Édesanyák gyakran panaszolják: kedvetlenül, nehezen étkezik kisgyermekük. Egy kis ügyességgel és sok türelemmel segíthetünk ezen a bajon. A legfontosabb talán az önuralom. Bármennyire bánt is bennünket a gyermek húzódozása. rossz étvágya, ne erőltessük az evést, és főleg ne beszéljünk róla sem a gyermekkel, sem másokkal, ha ő hallja. Ne ígérgessünk jutalmat az étel elfogyasztásáért, ne siránkozzunk, ne rimánkodjunk, és ne bűntessünk. Bhelyett gondoskodjunk arról, hogy gyermekünk sokat legyen szabad levegőn. Ne egyedül az elfogyasztott étel mennyiségét tekintsük, hanem kalóriatartalmára is ügyeljünk. Kalóriadús ételekből — vaj, szalonna, hús, felvágott sfcb. — kisebb mennyiség is elegendő. Nagyobb mennyiséget főképp vitaminokból adjunk: gyümölcsből, salátából, savanyú káposztából, szörpökből. i öt — tíz perc testgya korlat A korszerű testápolásnak ez fontos követelménye sokkal küzis~ mértebb, mint amilyen elterjedt. Nincs időm rá — hallgattatjuk el sokszor lelkiismeretünket. Pedig az az öt-tíz perc, melyet a fölkelés után és mosdás előtt erre szánnánk, nem sokat változtatna reggeli időbeosztásunkon, de sokat és előnyösen szervezetünkön. Lehetőleg — ha nincs nagyon hideg — nyitott ablak mellett és kevés fehérneműbei) tornázzunk. Mindenekelőtt vegyünk néhány mély lélegzetet. Karunkat emeljük magasba, vagy hajtsuk hátra, és törekedjünk arra, hogy ne csak a mell, hanem a hasizmok igénybevételével is szívjuk he a# levegőt. Néhány törzskörzéssel, jobb és bal oldalra, valamint előre végzett törzshajlítással csökkenthetjük a hasizomzat petyhüdtségét. A mellizmokat jól fejleszti a vízszintes és függőleges karkörzés, a karok erőteljes előre- és hátralendítése, valamint a könyökben behajlított karok körzése és többszöri hátrafe- szítése. * Hasznos gyakorlat a mély guggoló állás, amelyet lábujjhegyen végezzünk a combokat szorosan egymáshoz szorítva kétszer-három- szor. A fejkörzés feszesebbé teszi nyakunk bőrét, a lábujjhegyre állás előnyös lábtorna. Mozdulataink legyenek könnyedek, ne tornázzunk a kifulladásig. Ha az egyik gyakorlatban kicsit elfáradtunk, kezdjünk a másikhoz. Fejezzük be a tornagyakorlatot azzal* amivel kezdtük: cgypár mély lélegzetvételleL KONYHA TIROLI GÖMBÖC Négy zsemlét kockára vágunk. Tíz deka leiaprított iüstölt szalonnát klolvasztunk, zsírját a zsemle- kockákra öntjük és megpirítjuk. Levéve a tűzről hozzáadjuk a tö- pörtyűt Is, majd egy tojássárgával elhabart negyed liter tejjel leöntjük. és 15—20 percig állni hagyjuk. Majd 10 deka füstölt húst ledarálunk, és 15—20 deka liszttel az egészet összedolgozzuk. Jól formálható keménységű tészta legyen. Az apró gombócokat sós vízben főzzük ki. Savanyú káposztával tálaljuk. PÁRIZSI RIZOTTÓVAL Tizenöt deka tisztított, fölszeletelt gombát petrezselymes zsíron átforgatunk, majd adunk hozzá 25 deka apróra vágott párizsit vagy krinolint, és fedő alatt tovább pároljuk. Közben 30 deka rizst pá- )' rólunk a szokásos módon, majd tíz deka reszelt sajttal keverjük ősz- , sze. Sózzuk, borsoezuk és a gom- # bás párizsival keverve zsírozott # tűzálló tálba halmozzuk. Forró sü- # tőben tíz percig sütjük. Paradi-* csommártással tálaljuk. J 4 4 Egy nagyobb, a csontoktól ésj zsírjától megtisztított rostélyos-J szeletet kiverünk és besózunk. ERy, tubus szardellapasztát vagy három.# szálkáitól megtisztított, apróra vá-# gott szardellát, egy reszelt hagy-* mát, fél citrom reszelt héját zsíron* megpirítunk, és megtöltjük vele a* rostélyosszeleteket. Majd összegön-* gyöljük, átkötjük, és vöröshagy-J más zsíron tovább pároljuk puha- # ra. A puha húst fölszeleteljük, le-# véve tejfölt keverve még egyszer# felforraljuk, és a húsra öntjük. * Tört burgonyával tálaljuk. * 4 Akik télen mennek üdülni, azoknak jól meg kell gondolniuk, mit vigyenek magukkal, hogy megfelelő ruhadarabokkal rendelkezzenek sporthoz, kiránduláshoz, délutáni és esti szórakozásihoz, s ugyanakkor megkíméljék magukat a fölösleges cipekedéstől. Utazáshoz legcélszerűbb egy szoknya lehetőleg gyűrhetetlen szövetből, egy mellény blúzzal és egy jó meleg, hosszú télikabát. Az 1. rajzon látható alj lefelé kissé bővülő, egy-egy beállított részszel, közepe élre vasalt. A kabát anyagából készült bőrrel paszpolozott mellényt viselünk hozzá. A blúz angolos lehet. Feltétlenül vigyünk magunkkal egy hosszú nadrágot, a blúzt és a mellényt ehhez Is felvehetjük. Egy jó meleg szövetvagy matlasszé pongyolát is tegyünk a bőröndbe. Igen csinos a 2. rajzon látható modell; átmenő« gallérja, kézelője kockára tűzött. Egy jó meleg pulóver (3. rajz) sállal viselhető szoknyánkhoz, úgyszintén egy rövid kabát antilopból, düftinből, kord- bársonyból (4. rajz) vékony műszőrme béléssel, jó vastag, meleg, kockás sállal. Szoknyához, nadrághoz egyaránt hordható. A sima fekete ruha a legcélszerűbb, mert minden alkalomra felvehető. Egy tűvel, nyaklánccal vagy bársonyöwel tehetjük változatosabbá (5. rajz). Ínyenc rostélyos * VÉffAíÉKÉKN ^amaaaa a ^ cAz ördög, ajándéka á N cm szeles 50,90 Ft cm széles 24,80 Ft cm széles 37,— Ft 39,— Ft 32,— Ft s Á R 0 L J 0-.v.% * /.VJ * . -•-%% í .'-•••••4 * .v.v ; m • • •! P m m m a é V.V.] I V.VJ 4 v.v.'; ; V.VJ ' v.v. * V.VJ i (3263) Jl x- • • • . A ' * * ■.*.*.*. * V-.*.- # • • »2 p * . • • A • a . f » a a « ' V.% ' ; .v. * a • 4 a o • P a a a .- * J < T/’olt egyszer egy birkás, ' aki a birkák után jártra mindig kötögetett. Sajnálta az időt elpotyázni, hogy semmit se tegyen. Hát egyszer egy nap zacskót kötött Odament hozzá egy ördög s kérdi: — Mit kötsz, te birkás? — Én olyan zacskót kötök, hogy a világon, aki ördög van, mind belekötöm, — Jó, csak engem bele ne köss! — mondta az ördög és otthagyta. Másnap megint csak kötött a juhász. Odament egy másik ördög, az is csak kérdezi tőle: — Mit kötsz, te birkás? — Én olyan zacskót kötök, hogy a világon, aki ördög van, mind belekötöm. — No, jó, csak. engem bele ne köss! — és az is otthagyta, Harmadik nap is csak kötögetett. Akkor meg odament hozzá egy sánta ördög, annak a két elöbbeni ördögnek az apja, az is kérdett tőle: — Mit kötsz, te birkás? — Én olyan zacskót kötök, hogy a világon, aki sánta ördög van, azt én mind belekötöm! — No, csak engem bele ne köss, adok neked, amit kívánsz. Gyere velem, hozz egy tarisznyát, megtöltöm pénzzel, arannyal-ezüsttel, amint kívánod, — Nem kell nekem a pénzed, van nekem magamnak is! — jelelte a birkás. — Hát mit kívánsz? — Adjál nekem olyan sípot, hogy aki annak a szólását meghallja, mindjárt táncra induljon. Akkor adott neki az ördög eg" olyan sípot TI át mindjárt, mihelyt í± az ördög elment, a birkás belefújt: megpróbálta, hogy csakugyan igaz-e ez. A birkák meghallották, mindjárt táncra perdültek. Attól fogva minden nap követte a birkákat, mindennap megtáncoltatta úgy annyira, hogy tíz óra felé már mind összeálltak delelni. Az uraság meg naponként örült. — Ejnye, de jó birkásöm van — mondta magában —. jól tartotta a birkákat, ösz- szeálltak delelni. Utóbb egy pap ment arra, a birkás fújta akkor is éppen a sípot. Az is meghallotta, az is mindjárt táncra perdült. Beletáncoltatta a birkás a tüskébe, úgy, hogy a reverendát is leszedte róla. >««««%« » » » » % % 5 Könyörgött a pap, hogy csak ne táncoltassa, neki adja a breviáriumát is, de a birkás annál inkább csak fújta. Hát amikor kiszabadult a pap, bement az urasághoz, bepanaszolta. Az uraság elment, hogy megnézi, csakugyan igaz-e, amit a birkás hatalmáról hallott. Hát amikor ment az uraság, akkor is épp táncoltatta a birkás a birkákat. Mikor az uraság meghallotta a sípot, egyre sebesebben nyargalt, még a hintáról is leugrott, ott kellett neki is táncolni. Jól megtáncoltatta a birkás az ura- ságot. A z uraság elment, meg- ^ haragudott a birkásra, és fel akarta akasztatni. Be is kísérték a birkást a siralomházba, onnan meg a bitófa alá De a sípot elvették ám tőle! Mikor már odaállították szépen az akasztója alá. hát a birkás felesége ment a mezőben egy dűlő- úton. Akkor a birkás megkérte az urakat, hogy őneki egy kérése volna, ha megengednék. — Mi az? Ott megy az ő felesége, eresszék el oda hozzá, hogy hadd szólhasson egyet vele utoljára. Megengedték, akkor odament a feleségéhez, mindjárt kezet nyújtott neki, az meg a markába adta neki a sípot. Az urak semmit sem vettek észre. Mikor jött a feleségétől vissza ahhoz a népséghez. belefújt a sípba: még a hóhér is leugrott a bitófáról. Mind táncoltatta hazáig táncoltatta őket.
