Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-08 / 5. szám

I Kedd, 1963. január 8. SOMOGYI StFLAr Elmélet és gyakorlat a klubmozgalomban Az 1962—63. évi kulturális szemlék homlokterében a szel­lemi vetélkedők és a társas­tánc-versenyek ál Ipák. Nem véletlenül. Kedvelt és egyre népszerűbb tömegszórakozás országszerte megmutatni, hogy ki mit tud, és miben tudós. A fiatalok tánca, társaságbeli vi­selkedése pedig nemcsak egyik területe, hanem eszköze is a nevelésnek. Höl lehet mindezt elsajátítani a legjobban? A klubokban, a kíubmozgalóm- ban. Sok szó esett erről az utób­bi években. Tanácskoztunk több ízben, körleveleket, útmu­tatókat gyártottunk, egy-két módszeres bemutató is lezaj­lott. Mégis a kérdés úgy vető­dik fel ma is, hogy vanbak-e klubok, van-e klubmozgalom megyénkben. Kétségtelenül előbbre lép­tünk. Állami gazdaságokban, tsz-ekben, művelődési ottho­nokban — nem kis anyagi ál­dozattal — klubok alakultak. Néhány helyen külön párt-, ifjúsági és TIT-klubök is. De sajnos, jobbára tartalom nél­kül. A klubélet kialakítása még nem vált mozgalommá. Mik az okai ennek? A sok kö­kül emeljünk ki néhány jéllém- zőt. A klubmozgalom kibontako­zását részben helyi körülmé­nyek akadályozzák. Akad ugyan néhány község, ahol a fi amiok hetente rendszeresen, program szerint összejönnek a művelődési házban vagy á KISZ helyiségében (például Kötésén, Igáiban), a legtöbb helyen azonban, ahol pedig megvannak a klubélet tárgyi feltételei, a község kulturális, illetve KISZ-vezetői egysze­rűen nem tudnak vagy nem akarnak mihez kezdeni. Nem látják a mozgalom sajátos fel­adatait, vágy ha igen, ninése- nek elképzeléseik a rendszeres foglalkozások megindításához. Nem kapták és nem kapják meg a szükséges gyakorlati se­gítségét sem. így mélyül az igénytelenség, a közöny, az »úgysem megy ez, minek eről­ködjünk?-« légköre. Sók helyütt a tanácsi vezetők sem nyújta­nak megfelelő támogatást. Csak egy példát erre: a Kapos­vári Járási Tanács Művelődés- ügyi Osztálya hivatalosan ér­tesítette a községi tanácsokat, hogy november 10-én a klub­vezetők részére továbbképzést tartanak Kaposváron. A to­vábbképzésen a 28 meghívott közül mindössze tízen jelenték meg. (Decemberben, a második alkalommal pelig senki sem tartotta szükségesnek eljönni.) Közülük a mosdósi, a kadar­kúti, a felsőmocsoládi és a he- tesi tanácsvézetök a klub gondnokát (!?) küldték el a továbbképzésre. Mit tettek a járási és a mé- gyei szervek? A KISZ tájékoz­tatta a titkárokat a klubmoz­galomról. Sokszorosított körle­veleket, tájékoztató anyagokat juttattak el a KISZ-szerveze­tékhez. A megyei tanács nép­művelési tanácsadója megkísé­relte a klubvezetők tovább­képzésének megszervezését. Az eredmény: közöny, érdektelen­ség. Módszertani levelekben gyakorlati, de főleg elméleti tanácsokat adnak. Marcaliban tapasztalatcserét szerveztek a klubmozgalom szakmai irányí­tói részére. Mindez szép és jó. De kérdés mennyivel lettek okosabbak a sok elméleti se­gítség után azok á falusi klub­vezetők, akik szívesen kialakí­tanák a rendszeres klubéletet, elvileg már tökéletesen érte­nek is mindent, azonban gya­korlati tapasztalatok hiányá­ban vagy a helyi KlSZ-szérve- zet közönyé, igénytelensége miatt már a kezdeti lépésék is zátonyra futnak? Válahol megfeneklett ez a szép és fontos mozgalom. Elég nagy és mély a visszahúzó erők kátyúja, azonban akkora so­hasem lehet, hogy sorsára hagyják a klubmozgalom sze­kerét azok, akiknek hivátásuk a falusi népművelés. Mi a kibontakozás útja? Az első: fölmérni a lehetősé­geket. Nem azt, hogy hány klubhelyiség van a járásban, hanem azt, hogy hol lehet az ifjúság részvételénél klubéle­tet teremteni. Helyes lenné, ha a KISZ megyei bizottsága és járási bizottságai napirendre tűznék és megvitatnák a nép­művelési szérvékkel, a szak­szervezetbél közösen végzendő fölmérés eredményét. Az érde­kelt községek (nem baj, ha egyelőre csak négy-öt ilyen fa­lu akad a járásban) klubveze­tői és kultúrotthon-igazgatói részére módszertani bemutatót kellene tartani a járási szék­helyen. Majd a járási KISZ- bizőttságnak és a népművelési szerveknek rendszeresen — a helyszínen! — segíteniük kel­lene a falusi klubok első lépé­seit. Elmélétieskedés. elvi táié- koztatásók özöne helyett idő­szerű lenne végre a gtiakorlat- ban is támogatni a klubmoz­galmát. Wallimger Endre Ai>i*öUli?i>ETEtfEK AprOhirdetesek ára; hétköznap szavanként 1.- Ft, vasár- és ünnepnap 2.- Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisébb hkesetés id- Ft. Hirditíseket felvesz a Somogyi Néplap Lap­kiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. sz. Telefoh 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják es telefonon is be­mondhatják hirdetéseiket. Cirokszakáll, I. o., kis és nagy tételben kapható. Ugyancsak kap­ható seprűnyél is. Szabadság Tsz, Kadarkút. (3249) Igái, József Attila u. 9. számú palatetős ház szabad kézből eladó. A ház áll 2 szobából, 2 konyhából, 1 pincéből. Góré és 300 baromfi ré­szére ól, fiatal gyümölcsös, beke­rített kert. Több gyermekes szü­lők kedvezményben részesülnek. (Közös udvar.) Érdeklődni lehet ugyanott. Jüngling Antal (gyógy­fürdőtől 10 percre). (1348) Sürgősen eladó szoba-konyhás la­kás 852 n-öl területen, ebből 400 n-ől szőlő, azonnal beköltöz.hető. Balatonién yves-alsó, Fő u. 136. Bo­rok Lajos. Keszthely, Tanácsköz­társaság üt 16.__________ (1354) Eladó 1 db 3x3 meteres szalag- horgolásű, klöpli hatású nagy füg­göny. Érdeklődni 17 óra után 15-81 telefonon. (78920) Bécsi márkás zongora kitűnő ál­lapotban eladó részletre is, vidék­re is. Eötvösné. Kaposvár, Dimit­rov^. 23. (78915) Dupla rekamié, 2 fotel, 4 szék eladó, ugyanott kész sezlonok kan- hatók. Kárpitosm unkák javítását vállalom. Kappel kárpitos, Kapos­vár, Ady Endre u. 12. (78913) Vennék életjáradékra beköltöz­hető házat vagy házrészt 20 000 Ft készpénzzel. Ajánlati kát 78909. számra a hirdetőbe. (78909) 400 n-öl házhely gyümölcsfákkal olcsón eladó. Cím 78911. számon a Mrdetőben. (78911) Kaposvár, Puskin u. 20. számú ház eladó, részben beköltözhető. Érdeklődni 78888. számon a hir­detőben. (78888) Az ÜJ Somogy Tsz (Somogytúr) eladja kitűnő állapotban levő, közúti forgalomra vizsgáztatott K— 25-ös Zetor traktorját, vagy elcse­rélné 1 db MTZ traktorra meg­egyezés szerint. Ugyancsak elcse­rélnénk l db Utos traktort l db MTZ traktorra megegyezés szerint. (1355) A Somogy megyei iparcikk-kis­kereskedelmi Vállalat nagy gya­korlattal rendelkező gyors- és gép­írót fölvesz. Jelentkezés a vállalat személyzeti vezetőjénél. (3254) Gépészmérnököt, vagy gyakor­lattal rendelkező gépésztechnikust kaposvári vállalat TMK-vezetőnek fölvesz. Cím 78908. számon á hirde­tőben. (78908) (iMuujúm, Mihail Edel elbeszélése A SZANATÓRIUM IGAZ­GATÓJA így szólt hoz­zám: »On D. városba repül? Lenne egy kérésem. Az egyik vendégünk, egyéhként mű­vészember, a tusolóban felej­tette az óráját. Aranyóra. Csak ma találtuk meg. Ké­rem, ha megérkezik, legyen szives, hívja fel ezt a szá­mot, az illető majd fölkeresi önt. Alekaszandr Filatov ics Popotyejevnek hívják. Előre is köszönöm a szívességét.« Átvettem az órát. Hogy miért? Nos, a szanatóriumban állandóan Csehovot olvastam. E klasszikus műveiben el­merülve el is határoztam, hogy jóságos, figyelmes, ön­feláldozó és demokralitkus le­szek, mint maga Csehov is volt. Többek között arról is olvastam, hogy egy idősebb jaltai hölgy megkérte Cseho­vot, adja be javításra az órá­ját. Ám a moszkvai órásmes­terek nem vállalták. Erre az író eladta a hölgy óráját, újat vásárolt helyette, ráadá­sul az üzletben néhány rubelt le is alkudott ismerőse ja­vára. 1") VÁROSBA ÉRKEZVE ^ • hívom a megadott szá­mot, de nem veszik föl a kagylót. Este megismétlem a hívást, eredménytelenül. Más­nap reggel ismét tárcsázom a számot — kizárólag ezért ko­rábban keltem föl —, de sen­ki sem válaszol. Merőben sze­mélyes ügyben érkeztem ide, s ahélyétt, hogy saját ügyem­mel foglalkoznék, egy szá­momra teljesen ismeretlen ember órájával vesződöm. Szállásom mellett van a pos­ta. Elhatározóm: feladom az órát a szanatórium igazgató­jának címére, hadd tanuljon az esetből, s máskor ne ter­helje meg vendégeit ilyen ké­résekkel. A postán hosszú sor áll az ablak előtt: a déliek gyümöl­csöt adnak fel északi roko­naiknak. S még egy apróság: az órát be kellene csomagol­ni. Szábályszerűen! Feltüntet­ni az értéket, pontosan megír­ni a címet. Munkahelyemen még egyéni leveleimet is gyorsírónőnek diktálom, itt meg csomagolással kellene bí­belődnöm és Sorban állni! Egyáltalán miért? Ha most hirtelenébeh találkoznék á szanatórium igazgatójával, bi­zony alaposan megmondanám a magamét. Csehovra is dü­hös voltam. Más elhatározásra jutot­tam: az órát majd elküldi a titkárom. Remek gondolat. Igen ám, de meg kell magya­ráznom a titkárnak, hogyan került hozzám az idegen óra, ez pedig tekintélyem aláak- názását jelenti. Magyarázat nélkül még talán azt gondol­ná... De hogyan is magya­rázzam meg? Én, egy orszá­gos fontosságú intézet vezető­je idegen órákkal bíbelődöm! Ném, ebbe nem mehetek be­le. A tudakózóiroda felé ve­szem az utam. Itt három kér­dést tesznek föl: Hány éves A. F. Popotyejev, hol született, s honnan jött a városba? Az íróasztal mögött ülő leány kérlelhetetlen: ha nem vála­szolok a kérdésekre, hozzá sem kezd Popotyev lakcí­mének kereséséhez. Kérlelem, könyörgök, rimán ködök neki, s végre megkapom a címet" Épitők utcája, 2. számú ház, 28-as lakás. Kiderül, hogy az Építők ut­cája a világ végén van. Dü­hösen kirohanok a térire, hogy taxiba vágjam magam. Igen ám, de a városban taxihoz jutni valóságos lottófönyere- mény. Amíg hátracsúszott ka- I lappal, verejtékezve taxi után I futkosok, úgy érzem, hogy a I járókelők szeme láttára so- I ványedom. Vagyis a taxiso­főrök könnyűszerrel elérik azt, ami a szanatóriumi or­vosoknak sehogy sem sikerüL Szabad taxik robognak él mellettem, de figyelemre se méltatnak: sietnek a helyiér­dekű vonatokhoz, ahol várják őket a piacra gyümölcsöt szál­lító klienseik. Végre! Sikerült beugranom egy taxiba. Megérkeztem a világ végére, megtalálom az utcát és a házat. A 28-as szá­mú lakás a negyedik emeleten van, no persze, lift nincs a házban. Emeletenként föl von­szolom magam, minden egyes lépcsőfordulónál szusszanót tartok. Törődöm is azzal, hogy az utcán tovább jár a taxi­óra, mert nem küldtem el a sofőrt. Y/ÉGRE BECSÖNGET­TEK. Bájos, rokonszen­ves fiatalasszony nyit ajtót. Megkérdem tőle: — Itt lakik Alekszandr Fi- latovics Popotyejev? — Miről vati szó? — Az asszony hangjában bizonyta­lanság, óvatosság remeg... — ön a felesége? Nos, ar­ról van szó, hogy Alekszandr Filatovics a szanatóriumban felejtette az óráját. Elhoz­tam. Kérem, vegye át... El­ismervény nem kell /— je­lentem ki gálánsán. — Köszönöm, nagyon ked­ves. Az asszony még egyszer bá­josan rám mosolyog, én hát­ralépek, meghajtom magam, s máris rohanok le a taxihoz. Késő este tértem vissza a szállodába, talán már éjfél is elmúlt. Alighogy vetkőzni kezdek, megszólal a telefon. Férfihang keres. — Igen, én vagyok. — Elhozta az órámat? Itt Popotyejev beszél. — Igén, elhoztam, de már át is adtam a feleségének.. . Építők utcája 2.... — Ki mondta önnek, hogy odavigye az órát? önt azzal bízták meg, hogy hívjon fel telefonon . . . — Először is engem nem »megbíztak«, hanem megkér­tek. Másodszor p>edig többször is hívtam a megadott számot. — Ö, az a színház telefon­ja, s tegnap szünnap volt. — De hisz a feleségének adtam át az órát! — Már egy esztendeje kü­lön élünk. Csak ott vagyok bejelentve. Semmi közünk egymáshoz. így hát legyen rá gondja, hogy az órát visz- szaszerezze, és átadja nekem. — Eszem ágában sincs. — Akkor bírósághoz fordu­lok. Telefonáltam a szanató­riumba, megmondták, hogy kinek adták át az órámat. Nem kellett volna átvennie. Mondja, elismervényt kapott az asszonytól? — Nem. — Értem. — De miért nem mégy el ön az Építők utcájába, s miért nem veszi át* az óráját? — Az asszony úgysem adná vissza. Így hát vagy menjen ki az óráért, vagy várja az idézést. Délután kettőkor fel­hívom. — Ezzel letette a kagylót. Képzeljék csak: ez a pi­masz fráter természetesen kö­zölni fogja címemet, s én aranyóra eltulajdonításának Kabátok, öltönyök készítését, fordítását, alakítását rövid határ­időre vállalom. Farkas Imre sza­bómester, Kaposvár, Április 4. köz 2. (1346) 3 személy (család) üres vagy bú­torozott szobát keres január 15- re. Cím a kiadóban. (1351) Katonatiszti fehérneműk mosását vállalom. Cím 78914. számon a hir­detőben. (71*14) Hegesztő vizsgával rendelkező lakatost, képzőművészeti pn ha tervezőt fölvesz a Kaposvári Kuhauzem. (78877) vádjává! bíróság elé kert. lök... Én, az országos fór. tosságú intézet vezetője, »/ nevetségesség tengere« mint ahogy gyötre1meim o' zója, Csehov mondaná. 1/ IMEGYEK, újból ki megyek a világ végé­re! Taxiba vágom magam. Po- potyejevát nem találom ott­hon. Egy tíz év körüli kis­lány megmagyarázza: a ma­ma műszakvezető a távírdá­ban. Erre a távírdába rohanok. Popotyejeva kijelenti, hogy egykori férje csirkefogó. Ezzel készségesen egyetértek. Az | asszony arról is felvilágosít, hogy volt férje színházi dísz­lettervező, szépen keres, de I nyomorúságosán fizeti a tar- ! tásdíjat. Neki, az asszonynak meg elkeli tartania idős édes- I anyját és kislányát. A lány­nak nincs felöltője, de az apja még néhány rubellel sem akar hozzájárulni ahhoz, hogy megfelelő módon ellátva me- j hessen az úttörőtáborba. Az j órát semmi esetre sem adja [ vissza, hanem értékesíti, és kabátot vesz a lányának. An­nál is inkább, mivel az órát az asszony megboldogult apja ajándékozta annak idején ve- , jének. Ezzel elismervényt írt | arról, hogy az órát átvett" tőlem. Nem tudom, Csehov mit I cselekedett volna az én he-1 lyemben. ám éh a következő-] képpen jártam el: JT ÉT ÖRAKOR felhívtam | ■ a díszlettervezőt: — Az óra nálam van. Jőj-j jön el érte. Fopotyejev megjelent. So-1 vány, keskeny arcú, jól öltö-| zött férfi vodt. — írja meg az elismervényt I — követeltem tőle. Ez alka-l lommal jó hasznát vettem ve-l zetői tapasztalatomnak, föl-1 lebbezést nem tűrő hanghor- j dozásomnak. Tollat és papírt tettem az j asztalra. Popotyejev engeded-1 mesen írta. amit diktálok, ér. f meg markomba szorítva tat- I tottam saját aranyórámat. Po-j potye.iev azt hitte, hogy az] övé. Amikor az elismervényt I aláírta, egyetlen mozdulattal f elragadtam és ráförmedtem: — Most pedig takarodjék! Semmiféle órát nem kap! Az I óra a feleségénél maradt, aki I elismervényt adott róla. Tes­sék, itt a felesége elismeirvé- nye. Az asszony meg eládjá az órát, és kabátot vesz rajta a lányának. Mindent tüdők! ön még saját gyermekétől is sajnál néhány rubelt, hogy úgy lehessen őt elindítani az ] úttörőtáborba, ahogy illik. Távozzék! Popotyejev meg sem lepő­dött, még csak zavarba sem jött. Gonosz, megvető pillan­tással végigmért, és ezt szi­szegte: — Megyek a rendőrségre. — Tessék. Én pedig közben levelet Írok a szerkesztőség­nek, s kitálalom, hogyan bá­nik tulajdon lányával. Ezzel kitártam előtte az ajtót. Popotyejev távozott. Vár­tam a rendőrséget, az idézést, de hiába. (A Krokogyilból fordította Dosek Lajos) A TRANSZVILL kaposvári gyára esztergályosokat és marósokat keres azonnali fölvételre. Bérezés szakmai gyakorlattól függően Jelentkezés: Kaposvár, Vasvári P. u. 1. sz. alatt, az üzemgazdasági osztályon. (78874) A SxövetUexeteh Csurgói Járási Központja ÉRTESÍTI ÜGYFELEIT, hogy 1962. december 31-én TEVÉKENYSÉGÉT MEGSZŰNTETTE. Felhívja hitelezőit, hogy legkésőbb 15 napön jelül jelentsék be a felszámoló bizottságnál követéit süket, mert ellenkező esetben nem térítik meg. ______________________________________________________(j^53) pi Lm Anthony Mann film • ndező »tört/' íelnn .reskót« készít a ró­mai birodalom buká­sáról. Filmjének sze? lepi Öl: Mell Ferref, Sophia Loren, James Mason és Alec Guin­Nemzetkpzi kopro- dukciós film készül Somerset Mau^haín »Ashenden« című kem- históriájából. Részle­teit a cselekmény szín- |-i helyén, Párizsban, Londonban és Moszk­vában forgatják. A történet a második vi­lágháború idején ját­szódik. Fellini titkos“ filmje Végre »lehullott a lepel« arról a titokza­tos filmről, amelyet Federico Fellini a utóbbi hónapokban római fllmstúdió'rr forgatott. A film cím »\z útvesztő« lesz. Er’ dig ?. rendezőn kívtt’ senki sem ismerte az egé<z forgatókönyv és az összes szerep'ő két. elsősorban Mar­cello Mastrolanni fő szereplőt szigorú titok tartásra kötelezték ? cselekményre vonatko zólag. A filmet egészen mostanáig mindenk: csak ^Fellini 8 és fél« fedőnév alatt ismerte • ezzel jelölték, hogy a hires Olasz rendező ezen a filmen, kívül ed­dig hét és *él filmet rendezett. Félnék szá­mítja a >*-Boccaécio című filmben való részvételét, mert ez há­rom rendező alkotása. Most forgatják o~ első osztrák—izraeli koprodukciós bűn­ügyi filmet »Bécsi keringő« címmel. Tóm Tryont válasz­totta ki -A kardinális« című film főszerepéi ( Otto Preminger ame­rikai rendező. A pr dukció maszkmestert Maurise sheiderma ni i Annak v ide j ón » A aranypolgár-« című o son Wélles-fiLm mu. - kálátaiban is rés/.' vett. »A kardinális­ban a főszereplő h • rom és fél évtizede átalakulását kell hihe­tővé tennie a színész­nél-: és a maszknvrs temek. A filmet eb­ben a hónapban kez­dik forgatni. Elkészítik Ttöven »Híd a dzsungel­ben« Című isYnert regényének filmvál­tozatát. A forgatást Mexikóban kezdik meg. A főszerepet Jean Gabin játssza. Több hete játsszák •' milánói mozik Santee wAz altonai foglyok- cím« drárhájának f\lnxváltozatát. A főbb szereneket Maximilian schell, Sophia Loren, Frederic March és Ro­bert Wagner alákítják. A filmet Vittorio de süca rendezte, zenéjét PoF.ztakovics szerezne. A 7 ismert ólasz festő­művész. Renato Outtu­rn ís közreműködött a fémben: ő tervezte F—nz ÖerláCh szobá­ját. Him ktalil [’Snslanlinínoly e’estéröl TMno di Laurentiis vámson*** kívá.nla vinni n ♦örökök Bizánc fö­löst aratott hatalmas «r^őzetmét ^KonstanU- náoolv« címmel. A f’l­Tvirtf T-nirtfpg-v O—mfl­n*s r»oi!*rnc költségéé! jika»*­fnt-o-oírd. TAur»"- t,S«s h*»k­f-ímiyl t<>rül pfp]; C-á. a tö’-ök '" " •— A — ■»-+At «■»*». — •* - A ^1(1 Ar^ffpT,I r% +Xr. film díszletéit. * * * rr*>+. Hím T '"'tnröl ~ A-T-«, T~' -l/m 71 j qo-fT- J\7* • ’ T*oJ(t,í P ártod* rin »A 7<T v» 7 nt't+n" +If!,bj á* <*(­- T*»n<n 4T- pnizöd ját örökíti meg. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom