Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-06 / 4. szám

SOMOGYI NÉPLAP 8 Vasárnap, 1963. Januar 4. JÉGTÖRŐ HAJÓK A DUNÁN Magyarországi also szaka­szán erqsen zajlik a Duna. Az Országos Vízügyi Főigazgató­ság elrendelte a jégtörő hajók üzembe állítását. Baja és az országhatár között három hajó­ból álló egység vágja a jég­páncélt, hogy megkönnyítse a jég levonulását. A kemény munka ellenére a jugoszláviai torlaszok miatt az országhatár déli szakaszán beállt a Duna. Élünk-e a lehetőséggel? Munkában a jégtörő hajók. Mihálovits Károly kapitány rövidhullámú rádióval tartja a kap­csolatot a megyei és az országos árvízvédelmi ügyelettel. (MTI Foto — Bereth Ferenc felvétele) Január 7—21 között „fehér hetek“-et rendez a kereskedelem A kereskedelem sokéves ta­pasztalatai szerint a farsangi esküvőket megelőző időkben erősen fellendül az ágynemű, a méteráru és a kész ágyne­mű vásárlása. Ebben az idő­ben váltják be a textilipari dolgozók is a textilutalványai­kat. A kereskedelem már hosz- szú idő óta minden évben, így az idén is megrendezi ja­nuár 7—21 között az úgyne­vezett fehér heteket. Az idei “fehér hetek«-re ál­talában másfél-kétszer annyi ágyneművásznat kapott a ke­reskedelem, mint tavaly, és ez a mennyiség elegendőnek lát­szik az igények kielégítésére. A »fehér hetek« idején az üzletekben országszerte ágy­nemű-kiállításokat rendeznek. (MTI) Hosszú vajúdás után életre­való kezdeményezés hívta fel magára a figyelmet a Latinka Sándor Művelődési Házban. Az indulás nehézségei, az útke­resés és az első hónapok ta­pasztalatai azt bizonyították, hogy a korszerűen fölszerelt filmszínház nem élhet a szo­kott keretek között. nincs igény rá, hisz közönségét ott várja az állami mozik tőszom­szédságában, a város központ­jában. Elég, ha hetenként egy­szer mutat be játékfilmeket. Mi a teendő tehát? Hagyjuk ki­használatlanul egyik legkultu­ráltabb mozihelyiségünket? Mondjunk le arról, hogy vala­ha is fölkeresi a szépet, jót igénylő közönség? Ez fényűzés volna — így állapították meg a művelődési ház vezetői. S ekkor született meg az ötlet: Kisfilmeket kell bemutatni, azokat, amiket az állami mo­zik a játékfilmek mellett — rendszerint idő hiányában — nem tudnak játszani. Ügy láttuk, hogy ez a kez­deményezés rendkívül nagy ér­deklődésre tarthat számot még akkor is, ha a nagy mozik — i éppen e hézagot pótolni akar­ván — most már rendszeresen játszanak kisfilmeket vasárnap délelőttönként. Azt sem vitat­hatja senki, hogy éppen ez az igazi hivatása egy művelődési ház szakszervezeti filmszínhá­zának. Érdemes hát visszapil­lantani csaknem egy esztendő eredményeire, gondjaira és ne­hézségeire. Kexdeti lépések Az eredeti tervek sokszor módosultak már, alakultak, formálódtak sok ember véle­ménye, javaslata alapján. A legéletrevalóbb jó tanács a vá­rosi művelődésügyi osztálytól származott, az ugyanis, hogy szakosítva, tematikailag cso­portosítva mutassák be a fil­meket. S ez akkor is jó dolog, ha hihetetlenül nagy, nehézsé­gek elé állítja a műsorszer- kesztőket. Az alapgondolat tehát az volt, hogy hetenként egyszer vetítsenek tudományos* isme­retterjesztő kisfilmeket, szóra­koztató rajzfilmeket főként a diákifjúság számára. A pedagó­gusok elismeréssel nyilatkoz­tak, maguk is úgy látták: a La. tinka filmszínház kisfilmsoro- zata segíti az iskolai oktató­nevelő munkát. Milyen előadásokat láthatott a közönség? Egyik sorozat földrajzi isme­reteket nyújtott, a másik az Öt országon át — Emberek a magasban — Istenek születnek Hidak a víz fölött Ui$£ithts<ic&za6 tapa&ztat&bai irodalom nagyjait mutatta be. megint más összeállításban Sport és művészet címen lát# hatlak érdekes kisfilmeket a fiatalok. Az irodalmi műsor összefoglaló címe ez volt: Ki­hunyt egy csillag. Petőfiről, Mikszáthról vetítettek kisfil- met; megismerkedtek a Marx­ról szóló Nagy élet története, valamint a Tanácsköztársaság nagy festőjéről szóló Halhatat­lanság című filmmel. A felsorolást sokáig lehetne folytatni, jóllehet ezek' d cí­mek önmagukért és helyettünk is beszélnek. A fiatalok pedig örömmel, élvezettel fogadták be a filmek mondanivalóját. Sűrűsödő gondok Az ambíció egyre fokozódott, nőtt az érdeklődés is. Az elő­adásokat bérletezték, s bár nem minden iskola fedezte föl e so­rozat hasznát, viszonylag szép számú közönség látogatta az előadásokat. A városi művelő­désügyi osztály segítsége azon­ban kimerült az előbb említett jó tanáccsal. A műsorterv ösz- szeállításához már nem tu­dott segítséget nyújtani, ho­lott erre lett volna a legna­gyobb szükség. Az érdeklődés fokozódása arra késztette a művelődési ház vezetőit, hogy hetenként egyszer, szerdán há­rom előadást tartson, egyet az általános iskolák, egyet a kö­zépiskolák tanulói, egyet pe­dig a felnőttek részére. A diák­előadásokon általában 300—320 néző vett részt, az első előadá­sokat azonban csaknem teljes érdektelenség kíséri. S ez nem azért van, mintha a műsor csak a gyerekeket érdekelné, hanem azért, mert közönsé­günk még mindig nem fedezte föl, hogy egy-egy ilyen össze­állítás sokszor tartalmasabb szórakozást, nagyobb élményt jelent egyik-másik játékfilm­nél. Az újat mindig nehéz beve­zetni, a diákközönség példája azonban azt bizonyítja, hogy akik ismerik, azok megszeret­XD0000CXXX5000000CO0000000000000000000CXD0C)0<X)00(X>00XD000000COCXXXXXXXXX>30000000CKX>000000000 George Lohr: ALMAZAS MIUYI! „Tisztességes iparág“ \ A rágalom- és pletykavilág három uralkodó zsarnoka a 71 éves Hedda Hopper, a 68 éves Lamella Parsons és Elsa Max­well. Orson Welles, az ismert amerikai filmszínész és ren­dező Kané polgár című fílm­Botránylapok \ Ha a filmvilág nyilvános A lap részletesen foglalkozik házasságtörések leírásával, szenzációs címekkel tálalja az »eseményeket.« Egyik különszámát teljesen Ava Garduemek »szenteli«, annak, hogy hogyan csábítot­ta el a vonzó külsejű színész­nő az egyik tánczenekar kar­mesterét. Mindenütt számtalan kép és tetszés szerint összeállított fő­szöveg jairól és múmiaszerű arcáról ismerik. 1913-ban filmsztár akart lenni, de ez éppúgy nem sikerült, mint öt házas­sága. 1920 óta foglalkozik a filmvilág reklámhadjáratainak és nyilvánosságánál megszer­vezésével. Mrs. Hopper nemcsak a há­• /i i * • i * / I Ifu «, iuUU 11V ixCTy- ily llvdUAAJ jeben nyíltan kipellengerezte életének irényítói vala­a washingtoni kormanyhivata- ^ megtudnak vagy itattál- tomontázs A szövet nedie lókban uralkodó korruptsagot _ . ..-jár",,__ tcmomtazs. A szöveg pedig és a Hearsthoz hasonló sajtó- k v armyira a szexuális részletek­egyik folyóiratnak, amely ka- foglalkozik, amennyire zárólag hollywoodi botrányok- ^ az sajtótörvény kai foglalkozik. Ez ujaibb ha- lehetővé teszi noráriumot jelent, azonkívül a Néhány cím a Hush-Hush- névtólanség homályába burko- ^ ^ a Confidentaíból: lázhatnak. Nagy »szenzációt« „Amikor a zenekor rásen­kelrtett, amikor az egyik mtett^ fci voU Ava Gardner szennylap, a Hush-Hush nagy hálószobájában cikkekben számok; be Cary „Miért hálóingben lett hűi Grant es Sofia hären egy ko- st. Cry öngyilkos?« rabbi telefon beszélgetéséről. „Mr. Bauer és Mr. Motele éjjel t ti , , , , , konszernek megvásárolhatósá­La Hoppért bolondos kalap- ^ Ali mu^ták a met, a ragalomhadjarat meg­indult Orson Welles ellen. Aki irányit | A publicity koronázatlan ki­rálynője Miss Elsa Maxwell. Tizenhat hónapos korában San _ lószobaajtók előtt szimatol, ha- Francisco négyezer gyermeke Állítólag a telefonközpont vé- játszható basebatU nem politikai cenzorként is között szépségversenyt nyert, tótiemül Miss Max wellt is be- Miss Martinnal működik, ö volt az, aki a leg- de a férfinem mégsem gyö- kapcsolta a vonalba. A riport „Miért kellett a fehér ban. hangosabban követelte, hogy nyörködhetett Hsa Maxwell szerint Cary Grant, aki akkor kár fiának elvennie a néger Fellini világhírű filmjét, Az bájaiban. Saját bevallása sze- nős volt, az éppen házasság- táncosnőt?« édes életet ne mutassák be rmt életében mindössze egy- kötés előtt álló Sofia Loren- »Kizárólagos fölvételek a Amerikában. szer csókolták meg, tizenhat nak házassági ajánlatot tett. római orgiáról’« Loueüa Parsons a Hearst éves korában, sajtókonszern szolgálatában Miss Maxwell áll. Hearst megvásárolta szol- akart szerelmes csókot, de es- gáilatait, amikor Mrs. Parsgns télyein hosszú sorokban áll- egy másik újságban a vezér- nak az ipar mágnásai és a igazgató intímebb kapcsola- filmszínészek, hogy fonnyadt tait akarta szellőztetni. Az a arcára csókot lehelhessenek. Loren az ajánlatot elutasítót- »Csak képekben: a mezte­sohasem ta. Eddig az állítólagos tény, len hollywoodi modellek bán­óé a lap felhasználta ezt az dája!« alkálimat, hogy támadást in- a publicity, a reklám és a dítson Cary Grant ellen, aki pletyka látszólag az erkölcs- ómállóséga miatt akkoriban védelem zászlaja alatt indul már nem tetszett Hollywood hadba, mert nyilvánosan ki bizonyos cikk nem jelent meg, Aki elfelejti ezt a kitüntető producereinek. akarja pellengérem! a fflm­de attól kezdve Mrs. Parsons tiszteletadást, annak neve Az minden botránykrónika- sztárok erkölcsi félrelépéseit. rendelkezésére állnak a Hearst mellé kis megjegyzés kerül nál mellékes, hogy a történet­konszern orgánumai. Miss Maxwell noteszába. bői bármi is igaz legyen. A Hearst évekig az amerikai Miss Maxwell igen jól kiis- lényeg az, hogy a Hush-Hush reakció egyik irányítója volt, meri magát »alattvalói«-mak olvasóinak ízlését kielégítse, s nagy bátorsággal kellett an- hálószobáiban, s a kalandot, a ős a példányszám emelkedjen, nak rendelkeznie, aki a mo- szerelmi kisiklásokat nem ve- A legismertebb botránylap, nopóliumok rendszerét és szi rossz néven. Elvégre ő a Confidental (Bizalmas) ha- Hearst konszernjét megtámad- ezekből és az általa kitalált vonta több mint ötszázezres botrányokból éL A piacon elítéli a kofákat, ha pletykálnak, Hollywoodban »tisztes iparág«-nak számit, s a filmipar nem is tud meg­élni nélküle. Fordította: Szentirmai László (Befejező rész: Akit a ha pékJánysoámtoaii identic meg.; iáiba üldöztek.) ték, s* nem egykönnyen mon­danának le a kisfilmsorozatról. Többször előfordul, hogy jel­zik igényeiket, ezt vagy azt a filmet szeretnék látni, s ha valamelyik a műsorelosztás bonyolultsága miatt kimarad a sorozatból, szinte követelik, hogy a következő alkalommal feltétlenül mutassák be. Vala­hogy tehát — akár a propagan­da fokozásával, akár más esz­közökkel — meg kellene nyer­ni a felnőtt közönséget is. Műsorproblémák A legnagyobb gond azonban a filmek beszerzése. A műve­lődési ház legalább hatféle szervvel tart kapcsolatot, leg­utóbb már a SZOT is felka­rolta kezdeményezését. A kis­fa Írnek beszerzése mégis min-1 dig hosszadalmas tortúrával ! jár. A Moziüzemi Vállalat lile-; tékesei természetesnek tartják; ezt mondván, hogy évekig tar1-1 tó sorozatnál »kimerül« a kis-' filmkészlet, új megjelenésű ] film pedig kevés van ahhoz, j hogy hetenként kétórás műsort! biztosítson. A tematikus össze­állítás is nehezíti a filmek be­szerzését, véleményünk szerint mégsem szabad lemondani er- ;; ről, hisz éppen ez a kisfilmso-t rozat legfőbb értéke. Észlelhető bizonyos rivalizá­lás is, amennyiben a moziüzem új filmet nem enged bemutatni addig a Latinkában, amíg azt az állami mozik egyikében nem vetítették. Ez érthető is, nem is, de mindenképpen gá­tolja a filmellátás zavartalan­ságát. Mit lehetne tenni? .Javasol­ták, hogy a Latinka filmszín­ház használja föl a megyei keskdiyfilmtárban levő anya­got. Igen ám, de mit mond a közönség, ha egyetlen kétórás műsor keretében háromféle méretű filmet is vetítenek? Mégiscsak az volna a jó, ha a két-három hónappal előbb le­adott műsorterv szerint — a Moziüzemi Vállalat jó szándé­kú támogatásával — kielégíte­né igényeinket a MOKÉP, hisz egy már bevezetett, jól bevált és hasznos kezdeményezésről van szó, amit nagyon nagy kár lenne megfojtani ... Csaknem egy esztendő ta­pasztalataiból tehát azt szűr­hetjük le, hogy a kezdeménye­zés jó, elismerést érdemlő, a közönség egyre jobban meg­szereti a kisfilmsorozatot, a filmbeszerzés csak nagy erőfe­szítések árán lehetséges, s bár­mily furcsa, ide kell írnunk: felnőtt közönségünk mégsem él eléggé a lehetőséggel. Pedig a közönség igénye hallatlanul erős parancsnok, követelése megoldhat minden kisebb-na- gyobb gondot, ami ma még a kistfilmsoirozat propagálói előtt tornyosul. Jávori Béla y--'- '■ Hogy értsük ezt ? Az ötletes plakátszerkesztő — a moziműsorok szerkesz­tőjére gondolunk — számta­lanszor ad fel megfejtésre váró kérdéseket. Olvassuk a legújabb moziplakáton, hogy a Szabad Ifjúság Fii»-szín­ház felújítja a Marcel Ayme novellája nyomán készült nyugatnémet filmet. Címe: Aki átmegy a falon. Ez így rendben van. Sokan látták már a filmet. De többen nem látták, így a tájékozódni kí­vánó megnézi, mit ígér az a kis oldaljegyzet, amely sum­máján el szokta mondani, miről szól a film. Nevetni megyünk-e a moziba vagy sírni. Nos, a nyugatnémet film oldal jegyzetében ez ol­vasható: »Menekülés a ma­gánytól, szovjet film.« — li — Hátralék Január 3-i keltezéssel 4-én felszólítást hoz a posta. A csekklap mellékelve. Érdek­lődéssel böngészem a szöve­get, tudomásom szerint nem tartozom .senkinek, nem vet­tem semmit sem hitelbe, sőt, részletletagadásra sem. Per­sze tagja az ember különféle szervezeteknek, elfeledkezett volna a tagsági díjról? Érdeklődve olvasom a so­rokat. »Az alapszabály fent idé­zett része bizonyára elkerül­te kedves tant nr sunk figyel- , mét, mert nyilvántartásunk szerint 25 forint tagdíjhátra- léka áll fenn 1963. év. I-sö félévére.« A felszólítást — mondom — január 4-én kaptam. Ez aztán az előrelátás! — jb — Megoldón Megszakadt az összeköttetés a Mariner—2 és a Föld között Az amerikai országos űrhajózási hivatal közölte, hogy pénteken megszakadt az összeköttetés a Ma­riner—2 Venus-rakéta és a Föld között — jelenti a Reuter-iroda. A Mariner—2 — mint akkor hírt ad­tunk róla — december 14-én ha­ladt el a Venus mellett, és a boly­góra vonatkozó értékes adatokat továbbított a Földre. A Földdel fenntartott rádiókapcsolat meg­szűnése a tudósok várakozásainak megfelelően, az általuk kiszámított időpontban következett be. Ekkor Mariner—2 Földünktől 86 880 000 kilométer távolságban volt. (MTI) Elefántinvázió fenyegeti Kenya délkeleti ré­szét. A repülőgépről készült statisztika szerint 5000 négy­zetkilométernyi területen 15 000 elefánt él, s attól kell tartani, hogy egy éven belül letarolják az egész térséget. Az irodában meg lehet fagyni. Panaszkodik az elő­adó, mert három pulóverban, melegítőnadrágban, jégzok- niban és télikabátban ül asz­tala mellett. De kesztyűt mégsem húzhat a kezére. Pa­naszkodik az illetékesnek, az bejön ellenőrizni. Nézi a hő­mérőt, valóban: 8 fokot mu­tat. — Űristen, ember! Maga képes itt dolgozni? Hiszen tíz fok hiányzik! Na, majd én in­tézkedem, szólok a fűtőnek. Szólt. Másnap a hőmérő higanyszála alig érte el a he­test. Ragyogó arccal jön, de lelohad hangulata, amikor meglátja a hőmérőt. — Mást nem tehetek, kül­döm a szerelőt. Kibővítjük a radiátort. Másnap kibővítik. A hi­ganyszál alig éri el az ötöst. — Nem tehetek mást — mondja az illetékes. — Már két megoldással próbálkoz­tam. — S most hirtelen öt­lettel keresztülviszi a harma­dikat, a célravezetőt. Hanyag eleganciával leakasztja a hő­mérőt a falról, zsebre csúsz­tatja, s a jól végzett munka biztos tudatával távozik az irodából..« Somogyi Néplap * Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-U. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP* LAP LAPKIADÓ VALLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Készült o Somogy megyei Nyomda» ipari Vállalat kaposvári üzemébe»* Kaposvár* Latínka S. «. 4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom