Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-05 / 3. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1963. január J, »Építjük, védjük szép hazánkat“ Képzőművészeti kiállítás a Rippl-Rónai Múzeumban A Művészeti Dolgozók Szak- szervezete és a Honvédelmi MSmsztérium Politikai Főcsoportfőnöksége rendezéséiben vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg az »Építjük, védjük szép hazánkat« című kiállítást a Rippl-Rónai Múzeumiban. Az utóbbi évékben gyakran tapasztalhattuk, hogy képzőművészek vózűatfüzettel, ecsettel, palettával fölkeresték az üzemeket, a termelőszövetke- aeteket, hogy megörökítsék a munka egy-egy mozzanatát és a dolgozó embert, A szakszervezetek kezdeményezésére megrendezett »A dolgozóit között« című kiállítások azt igazolták, hogy napjaink izgalmas, váltakozó valósága i'hle- tően hat szocialista képzőművészetünk kibontakozására. Nem kevésbé ftgyelemreméL. tóefc azok a festmények, szobiunk, amelyek a fegyveres erők életének motívumait formálták műalkotássá. Ezek a művek — a két témafonrás, a nagyüzem és a katonaélet képei, szobrai — később együtt jelentkeztek egy bemutatón, az Ernst Múzeum őszí tárlatán »Építjük, védjük szép hazánkat" címmel Az országépítés és a honvédelem tematikájának közös kiállításon való szerepeltetésének célja érzékeltetni a gondolatot, hogy a fegyveres erők népünk békés építőmunkája védelmében állnak őrt, s hogy a hazánkban folyó építőmunka és védelme szerves egységet alkot Az Ernst Múzeum kiállítása után a mintegy 200 festményből, grafikából és szoborból álló tárlat anyaga vándorkiállításként dunántúli városokba, ennek során Kaposvárra is eljutott Ez a tártat a vasárnap délelőttS megnyitón — ahol Lemez Sándor művészettörténész mond bevezetőt — kerül városunk érdeklődő közönsége elé. A 3d állítás január 6-tól 13-ig tart. Intézkedni kellene filmügyben Panasszal fordultak hozzánk művelődésiotthon-igazga- tök, népművelési vezetők. Jogos panasszal. Novembertől a Somogy megyei Mozi üzemi Vállalat rendelkezése alapján az ismeretterjesztő előadásokat szemléltető kisíiknek vetítése fejében 50 forintot kell fizetniük (gépkopás, amortizációs költségek címén). Mit tehet a falu -népművelője? Vagy kifizeti ezt az összeget — ami a film használati díjával együtt 70 forint —, vagy nincs vetítés. Az előbbit nem bírják anyagilag, hiszen a falusi művelődési otthonok pár száz forintos bevételéből bizony néha még a legszükségesebb kiadásokra sem futja. Ha pedig nincs vetítés, az ismeretterjesztésnek ártanak. Beszéltünk a vállalat vezetőjével An trtőbW években ezer ismeretterjesztő előadás ingyenes filmvetítését vállalták. Ezzel a megengedett veszteségszmtot csaknem 50 000 forinttal túllépték. A vállalat vezetője — érthetően —* az idén «óvintézkedést« tett. Sajnos, • elég későn, mivel november közepén kész tények élé állítatta az érdekelteket. A megyei tanács művelődésügyi osztálya megígérte, hogy valamilyen módon orvoslást keresnek a panaszra. A falusi népművelők számítottak is iá. Téltek-múltak a hetek, megértük az új évet is, de bizony még máig sem enyhítették a súlyos gondokat. A minap hallottuk, hogy a MozSűzemi Vállalat legutóbbi értekezletén részt vettek a megyei tanács illetékesei is. Itt aura az igen határozott álláspontra jutottak, hogy sémiidképpen aem engedhető meg aa 50 forintos megterhelés filmemként. Ez örvendetes, azonban még nem segítség a megcsappant erszényt! művelődési házaknak; Sürgős intézkedésre volna szükség! W. E. Kodály művei Lengyelországban Liszt és Bartók, mellett Kodály Zoltán a legnépszerűbb magyar zeneszerző Lengyelországban. Kodály műved a lengyel szimfonikus zenekarok műsorában vezető helyet foglalnak él. Kodály Zoltán 80. születésnapja alkalmából a Lengyel Rádió két ünnepi műsort is sugárzott a zeneszerző műveiből. (MTI) Magyar évszázadok dalban és versben címmel irodalmi esten nyitja meg első alkalommal ajtóit az érdeklődők előtt a Kaposvári Helyőrségi Klub. Vasárnap este az irodalmi összeállítás előadói a kuruckotr, Csokonai, Petőfi, Vörösmarty költészetéből, Arany balladáiból, József Attila verseiből idéznek. Föllépnek Béres Ferenc és Jancsó Adrién előadóművészek. 1963: Verdi-év Ebben az évben ünnepük világszerte Guiseppe Verdi születésének 150. évfordulóját. Ebbői az alkalomból a Magyar Rádió sorozatsaerűen, 1 tét-három hetes időközökben húsz Verdi-operát mutat be. Közöttük olyan operafelvételeket is sugároz, amelyek — mint például az Olasz Rádió előadásában 1847-ben bemutatott »Haramiák« — először hangzanak el Magyarországon. Már csak három ilyen öreg, vert falú, zsúpos ház van Berzencén. Még egy-két év, és mutatóba sem marad belső mestergerendás lakóház. Ebben a faluban 275 új házat építettek az utóbbi tíz évben: 110 egyszobásat, 110 kétszobásat és* 55 háromszobásat. Gazdagodik, fejlődik Berzence. PETÖFI-EMLÉKEST MOSZKVÁBAN A moszkvai Barátság Házának hangversenytermét zsúfolásig megtöltötte a Petőfi Sándor születésének 140. évfordulója alkalmából rendezett est közönsége. A nagy magyar költő munkásságát Alekszandr Gersko- vies irodalomtudós méltatta, 6 hangsúlyozta Petőfi lángoló hazai'iságát és intemacionaiiz- musót. Petőfi Sándor verseiből Nyi- Icnlaj Csukovszkij és Vilgelm Levih műfordítók adtak elő. A költő művei a Szovjetunióban 14 nyelven 35-ször jelentek meg összesen hétszázezer példányban. Számos szovjet zeneszerző át verseire románcot. (MTI) . /ItaJjiííkúnúdio A történet szereplői: heten az óesztendő búcsúztatói közül és Ö, a malacka. Álmaik álma, vágyaik vágya. Éjfél óta az övék, azóta el sem mozdultak mellőle. Most reggel van már, sőt... világos nappal. Elgyöhogy immáron biztonságban érzi magát, távol a papírsipkás, trombitáló idegenektől. Itt, az ismerősei köréből senki sem közelít feléje orv szerencsevadászként, hogy barbár mohósággal megcsavargassa ráncitörten, fáradtan üldögélnek, gáláitól már eldeformálódott számon sem tartják, hány ez- füleit, kunkori farkincáját. Áz redszer hangzik el a kérdés: mi legyen a sorsa, a drágának, »akivel« megajándékozta őket tréfás-kaján kedvében a for- gandó szerencse? — Vigyük sétáinti — Etessük meg! — Együk meg irikábW — lyem! Föl kell nevelni! Jaj, mennyi javaslat, és egyik sem jó. Irgalom anyja, tekints le rájuk, mindjárt dél van, és a pecsenyének való feledve korábbi riadalmát otthonosan, vidoran sétikál a szobában le és föl. Jeléül annak, JOOOCOOOOOOOOC)OOOOOCOOOCOOOOOOCXDC)CXXXXXXX>OOOOOOOOC<XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX30 George Lohr: A RÁGALMAZÁS MŰVÉSZIT! A reklám Hollywood filmiparának szolgálatában zik az útját. Fölfázott. Annyi baj legyen! A ház asszonya, akit végzetének gondoltak ki, kedvtelve nézegeti a malackát. Mondja is, mire gondol. Milyen szép lenne ez a kis jószág jövő ilyenkorra! Szép testes, nagy sonkás! A boldog nyertesek még so- ő ismerősei, hála istennek, már ha nem voltak ilyen boldogta- a babonáskodáshoz is elég fá- lanok. Már rosszul vannak a radtak, különben is rendes két- sok variációtól, de azért fóly- lábúak, mert újságpapírba pó- tatódik az éjfél óta tartó kon- lyálva hozták ide, és itt igazán ferenda. Ki a bűnös? Aki azt barátságos minden. ecsetelte, hogy milyen finom — Hja, emberek, emberek! dolog a. malacsült? Vagy az, — így a malacka, mert szivét aki ábrándosán fogadkozott, eltölti valamiféle melegség —, hogy ha ö egyszer nyerne egy a jó szerencsét ugyanúgy nem kismalacot, olyan boldog-büsz- szabad készületlenül kihívni kén sétáltatná pórázon vezet- magatok ellen, mint a balsze- ve, hogy ez lenne aztán már a revesét! divat. Csönd! A felelősség kolTudja, hogy most bölcset lektiv. Igen, ez igaz, de akkor gondolt. Röffent egy-egy picit. is... mi legyen a kollektív Amerre jár, csöpp tócsák jel- boldogtalanság okozójával, a bajok, gondok forrásával? Lám, ő jókedvűen röffentget. Ha életben maradna, alighanem olyan pozícióm tenne szert a házban, mint a versbeli meiket? Vajon a tengerpartra is együtt mennek? És végül: Simoné Signorét eijön-e Hollywoodba, hogy házasságát megmentse? Anyám tyúkja. Néhány percre felvillant Estéiti a Maximban | Azok között az amerikai turisták között, akik egy átmulatott párizsi éjszaka után csakis a Les Halles-ban hajlandók a kötelező hagymalevest elfogyasztani, nem sokkal ezelőtt néhány hollywoodi sztár és sztárjelölt is akadt. Mint minden vásárcsarnokban, itt is óriási lárma uralkodott, s az elárusitónőknek ugyancsak kiabálniuk kellett, hogy megértsék egymást. Az egyik színész, aki értett franciául, odafigyelt, majd megvetően megjegyezte: »Akárcsak a többi piacos, ezek is csak pletykálnak!« Nagyot ásított. Unalmas volt a Rue Royalan levő Maximban eltöltött éjszaka. A filmszínészek és az éjszakai pillangók is szívesebben töltötték volna idejüket a Montmartre-on. Viszont tudták, hogy hivatásbeli öngyilkosságot követnek el, ha nem tesznek eleget vendéglátó- nőjük meghívásának. A házigazda, Elsa Maxwell, a világ legfélelmetesebb rágalmazója és pletykázója éle't-ha- lál ura volt Hollywood filmvilágában. A 78 éves asszonynak hatalmában állt, hogy bármelyik kezdőből sztárt csináljon, vagy bárkit kiüldözzön a film- rtlágbol. A pletykáló és rágalmazó férfiak és nők Amerika filmiparának elmaradhatatlan »kellékei«. Az ő szerepük, hogy a televízióban és az újságok botrányrovataiban állandóan emlékeztessék a nézőket és az olvasóitat azokra a színészekre, akikbe, illetve akiknek filmjeibe a vállalkozók milliókat öltek. Semmitől sem riadnak vissza. A magánélet nem számit | A rágalmazás technikája nagyon egyszerű. Amikor például Gina Lóllobrigida Hollywoodban filmezett, gyermekéről kép jelent meg az egyik újságban a következő szöveggel: »Igaz, hogy nem én vagyok a mami egyetlen gyereke?« A közönségben már fölkeltették az érdeklődést a film iránt a színésznőről készült célzatos felvételek, a kebléről írt cikkek, s a botrány szellőztetése utón még inkább nőtt az érdeklődés a készülő film iránt. Az emberek tolongtak a pénztárak előtt, az újságok példányszáma ugrásszerűen megnőtt, s a jól elhelyezett pletyka értelmi szerzője jelentős összeget könyvelhetett el magának. Ki törődött a színésznő érzelmeivel? Tűrnie kellett, hogy a botránylapok a magánéletét szellőztessék. Mitől függ a szerződés? | A csak a profittal törődő amerikai filmiparban az a leg- visszataszítóbb, hogy a sztárok nagy része tisztában van vele: karrierjük a nyilvómosságtóL, a publicitástól függ. Ök is lígy szeretnének élni, mint a többi ember, de ha nevüket bármely bulvárlapban megemlítik — lehetőleg valamilyen szexuális esettel kapcsolatban —, az már a reklám, a publicitás legjobb lehetősége. Nem csoda, hogy Hollywood mesterségesen táplált botrányatmoszférájában olyan sok az idegösszeomlás és a válás. Két évvel ezelőtt Hollywood botránylcrónikásai megkísérelték két becsületes ember házasságának szétrobbantását. Amikor Yves Montand Marilyn Monroe-val Hollywoodban filmezett, s köriben bájos felesége, Simone Signorét Párizsban maradt, az amerikai filmipar háttérben álló szervezői vért szimatoltak. A világ minden bulvárlapjában cikkek jelentek meg, hogy Monro-et és Montand-t kettesben látták az egyik zenés bárban, táncoltak, s a francia színész álmodozó pillantásokat vetett partnemőjére. Megkezdődtek a legfantasztikusabb találgatások. Flörtölnek csupán, vagy komolyan veszik éczelEJsősarban Signorét egészsé- remény. De jaj! A gazd asszony, ges életfelfogásának volt kö- aki az előbb már nekikesere- szönhetö, hogy nem hagyta dett a kések megfenésének, magát a sajtóhírektől befolyá- meggondolta magát. Mégsem solni, hanem úgy fogta fel őkét, tesz hóhéra a balszerencsés hogy azok nem mások, mint szerencse zálogának. A népharag a tetőpont felé közelgőt. Ami azt illeti, sorsolhatnának sült állapotú újévi malacot is. Ez az! Javasolni leéli, ám a majd elhangzó javaslat nem segít pillanatnyilag. Éjfélkor kezdődött... Délelőtt 11 óra van... Elfogyott az összes idegcsillapvtó. Ég veled, te kismalac. Maradj csak szépen a zsákban. Az újságpa- ez a zsák botránykrónikák a profit szolgálatában. A kritikus álarcában \ Az amerikai film és színház világában tucatjával vannak olyan nők és férfiak, akik rágalmak, kitalált történetek elhelyezésével foglalkoznak. Nem egy közülük nagy világlap színházi rovatát vezeti. Akad- P ^ y ot. keRest nak közöttük ártalmatlanab- lfÍ°7f,0L bak is, pl. Earl Wilson. Rovatát a New York Postban állandóan provokatív felvételekkel »díszíti«, de a szövegben tartózkodó: csupán azt említi meg, hogy ezt vagy azt a színésznőt hol látta, és kivel vacsorázott. Utána következik néhány sor a művészi teljesítményről. ség neked, kismalac, ezeknek pedig már mindegy. Indulj engedelmesen ott a zsákban egy házzal odább. Hátha ott neked is szerencséd lesz, és véget vetnek bizonytalan életednek. Talán a nyertesek keserű gondjainak is. Másnap... Megváltást cseng a telefon. — Meg vagytok mentve, be- Scaffa, fejeztetett! Finita, la malackartrvcrfn- > it _ . ___ _ — A zért talán mégse!.., »Rendkívüli kiadás« — ezt a filmet fogják játszani a Vörös Csillag Filmszínházban néhány nap múlva. Elkészült már a plakát is, és azon furcsa dolgokat olvashat az ember. Mert a Rendkívüli kiadás »A Candide, avagy a XX. század optimizmusa rendezőjének és főszereplőjének szélesvásznú francia filmváltozata«. Szegény rendező és főszereplő! Ha már a filmváltozatuk is elkészült... — PWJ — ... Egy barcelonai villamoson, az egyik utas Váratlanul elkapta szomszédja karját, és így szólt a mellette szorongó rendőrhöz: — Tessék minket azonnal bekísérni! Ez az alak ellopta a pénztárcámat. — És bárhogy tiltakozott a nyakon csípett úriember, követnie kellett a hatósági közeget az őrszobára. Ott aztán a gyanúsító ja elengedte. Bocsánatot kért tőle, majd a rendőrtiszthez fordult: — Ne haragudjanak, kérem, hogy ehhez a trükkhöz kellett folyamodnom. De mit tehettem volna egyebet? A pénztárcámat ugyanis a rendőr lopta él. A rend spanyol őrét erre persze meg kellett motozni. Nála volt... * * « Glasgow város polgármesteri hivatala egy úszómedence építését hagyta jóvá A munkálatok megkezdéséről szóló okmány leszögezte: »Az új úszómedencét csakis a régi anyagából lehet fölépíteni. A régi medence lebontására kizárólag az új fölépítése után kerülhet sor!« • * * A múlt ér legpechesebb embere Ute Diepoid német egyetemista lány volt. Egyetemi tanulmányainak folytatására ment Angliába. Mint annyi j más társa, ő is sorsjegy vá- j sárlással próbálta megcsinál- j ni a szerencséjét. És a kara- ; csony előtti héten megütötte I a főnyereményt. Már számit- j gáttá, hogy mit vásárol a ; horribilis összegen. A meg- ; lepetés akkor érte, amikor ! megjelent a bankban, hogy | fölvegye a pénzt. A pénztá- j ros szigorúan rászólt: — ; Hány éves? — Tizennyolc — I vallotta be, erre közölték vele: — Maga még kiskorú, tehát nem volt joga játszani. A pénzt nem tudjuk kifizetni, örüljön, hogy nem büntetjük meg... * * * Közlekedési korlátozás a régi kómában A járművek közlekedését már az ókori Rómában is korlátozták. Augustus császár uralkodásának idején a város keskeny utcáin csak napnyugta és napkelte között közlekedhettek járművek. Nappal Róma a gyalogjárók paradicsoma volt. Persze kivételek már akikor is akadtak: a tilalom természetesen nem vonatkozott a császár kocsijaira. Miss Francesca de ..... ______ ^ e gy másik u^nert lap tudósító- média! Szájában annak rend- le. azzal kérkedik, hogy több színésszel volt már viszonya, mert 'csak így tudhatott meg róluk bizonyos intimitásokat, amelyeket riportjaiban megírhatott:. (Következik: »Tisztességes iparág.«) Fordította: Szentirmai László je és média szerint citrommal vár a malacka. Csod.a-e, ha az irigyeltek megkönnyebbült szívvel várják az estét, a már gondtalan viszontlátást? És mig várakoznak, szent fogadásokat tesznek, hogy soha többet! Soha többet malacot — jövő szilveszterig! b. L Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-BL Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NEI*- LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem örzünlc meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Pt, Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében^ Kaposvár. Latinka S. u. 6. \
