Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-05 / 3. szám

Szombat. 1963. január 5. 3 SOMOGYI NfiFMP Vajon mennyi a munkaegység? A bolhói Határőr Tsz két tagja, Horváth Ferenc és Migáes József a tsz-irodán a munkaegység­táblázat előtt számolgatja, hogy szorgalmas munkájuk után meny­nyi részesedést várhatnak. A vegyszeres gyomirtásra és a növényvédelemre közös brigádokat szerveznek a tsz-ek. a nagyatádi járásban A nagyatádi járás termelő­szövetkezeteiben az idén 2100 hold kukoricán végeznek vegy­szeres gyomirtást. Vegyszer- igénylésüket még a múlt év végén bekérte a jánési mező­gazdasági osztály, s a munka­erőhelyzetet és a munkaigé­nyes növényeik várható vetés- területét figyelembe véve osz­totta él a Hun-gazint a tsz-ek között. Ahol kevésbé van mód a kukorica kapálására, oda nagyobb mennyiségű gyomirtó szert adtaik. Somogyszobon például a teljes kukoricaterü- letet, Segesden és Taranyban pedig a kukorica 70 százalé­kát vegyszerrel gyomtalanít- ják. . Nagyobb mennyiségű Humgazint kapott a nagyatádi Rákóczi és Aranykalász Tsz ■is. tóttá meg. Pobedájámak kor­mányánál ült, és ifeérte, üljön melléje. Maja barátságosan üdvözöl­te, de meghívását nem fogad­ta el. S a mosolya is leher­vadt, amikor látta, hogy vá­lasza miatt mennyire elkomo- irodott a férfi szép arca. De mégsem tehetett másít, amikor gondolatát és szívét egy má­sik férfi foglalta él; talán nem ilyen figyelmes, és nem ilyen szép, mint Szemjon Ja-kovle- vics, mégis az áll szívéhez kö­zel. önkéntelenül az jutott eszébe: »Bizony igaz az, hogy nem azért kedves nekünk va­laki, mert szép, hanem azért szép, mert szeretjük.« Miután, elbúcsúzott Szem jón Jakovlevicstól, Maja elvegyült a tömegben, és róla is, autó­járól is nyomban megfeledke­zett. Ismét azok a kínzó gon­dolatok gyötörték, amelyek nem hagyták el, amióta rá­döbbent, hogy szerelmes Sztyepankovszkijba. Váratla­nul zúdult rá a szerelem, mint valami hógörgeteg, magával ragadta, hogy még lélegzeni is alig tudott; élete céltalanná vélt Sztyepankovszkij nélkül, a szeme, a mosolya nélkül. Különös: szerelmének ijesztő hatalmát csak akkor ismerte föl, amikor megjelent ő, a Másik. Pedig mindössze két- szer-háromszor találkoztak a Kora 11 nv házban, és mégis az a Másik, úgy látszott, teljesen hatalmába kerítette Valen- •tyint. s valószínűleg örökre. Sztyepankovszkij is. aki mindig tartózkodó és nyugodt ember volt, valahogy egészen más lett. Megváltozott. Az utóbbi időben választékosén öltözködött, figyelmesen vi­selkedett a nők iránt, amit az­előtt, nem lehetett elmondani róla. Mariin Nvikciaievna érezte, hogy még egv nillanat. és itt ez emberek előtt sírva fakad; Nemrégiben a járás tsz- einek mezőgazdászai körzeti gyomirtó brigádok szervezésé­ről tanácskoztak. A cél az, hogy két-három szomszédos termelőszövetkezet a birtoká­ban levő Rapidtoxokat egy, a részvevő tsz-ek tagjaiból, álló brigád kezelésébe adja. A bri­gád munkáját jól képzett per­metező szakember irányítja. Ilyen brigádot alakított közö­sen a görgeteg!, a kuntelepi és a rinyaszentkirályi tsz, vala­mint a liánom nagyatádi ter­melőszövetkezet is. A perme­tezőgépék összevonásával le­hetővé válik nagy területek gyors és szakszerű permetezé­se. A brigádok nem csupán gyomot irtanak majd, hanem a burgonya-, a dohány- és a gabonakártevcVk ettem védeke­zést is ellátják. Kínzó bánata és fájdalma el­lenére mégis a világ minden kincséért sem adta volna szí­vének. kínját. Boldogtalan, de megismerte a szerelmet, s ha legnagyobb bánatára nem is érzi édes ízét, csak fájdalmát, szerelme igaz, ami nem min­denkinek adatott meg.:. Ilyen gondolatok foglalkoz­tatták. ahogy szülővárosának zajos utcáin lépkedett. Gondo­latai ba elmerülve észre sem vette, hogy eljutott lakásáig: csak most ötlött eszébe ígére­te, hogy fölmegy Matvejevék- hez. Innen azonban nagyon messze laktak, és hét órára, ahogyan megbeszélték, már csak taxival érne oda. De vesztére a taxiállomás épp üres volt, ezért úgy határo­zott, hogy nem egy el Matve* jevékhez. Otthon meggyújtotta a gázt, feltette a teafőzőt, könyvet vett elő, és lefeküdt a paro- lagra. De olvasni sem volt kedve. A víz felforrt, ő azonban nem vette észre. Erős kopogtatás rázta fel gondolataiból. Felugrott a pamlagról, gyorsan" elzárta a gázt, gépiesen megigazította a haját, és kinyitotta az ajtót. Fagy és hó illata tört be a szobába. — Majka! Te semmirekel­lő! — kiáltotta Olga, és meg­ölelte barátnőjét. — Tudtam előre! Nyugodtan fekszik a pamlagon, mi meg Vologyá- val már majd beleőrültünk a várakozásba. De hiszen elké­sünk a színházból! Két per­cet adok, hogy átöltözz; rajta, szaporán! Vlagyimir Petrovics az ajtó­ban állt, és mosolyogva fi­gyelte a két nőt. — Jó estét, Maja! — mon­dotta kedvesen, és melegen k'-'zet szorított vele. Simára borotvált bal arcán sebhely húzódott végig. Ez a Községi nőtanácselnökök tanfolyama A Somogy megyei Nőtanács háromnapos tanfolyamokat rendez a községi nőtamácseU Bökök részére a megye mün­den járásában. Ma fejeződik be a kaposvári járás nőta- nácselnöfcednek tanfolyama. A részvevők az MSZMP VIN. kongresszusáról, a nőmozga- ]oto feladatairól, járásunk valamint a szülői munkakö­zösségek és a nőtanácsok kap­csolatáról hallanak tájékozta­tást. A tanfolyamokon megye- szente mintegy 260 községi nőtanácselnök vesz részt. Minden erdőgazdaságban fizetnek nyereségrészesedést Az erdőgazdaságokban a fcm/tosalbb termelési feladatok­hoz igazodva nem december, hanem október végén fejező­dik be a gazdasági év. A jó munka eredményeként most először mind a harmincegy er­dőgazdaságban fizetnek nyere­ségrészesedést. A részesedés aránya 3—10 napi kereset Az elmúlt gazdasági év eredmé­nyeiért az erdészek között 16 millió forint nyereségrészese­dést osztanak szét. (MTI) Exportáló iparággá vált a nyomdaipar A nyomdaipar felzárkózott az exportra termelő gyártási ágak közé. Tavaly például több mint 3000 tonna nyom­tatványt adtak át a nyomdák a külkereskedelemnek, s en­nek tekintélyes része könyv. A közvetlen exportra kerülő nyomdatermékek értéke 1962- ban 135 millió devizaforint volt Az export kétharmad ré­sze a baráti országokba, egy- harmad része tőkésországokba irányul. A nyomtatványokon kívül nagy mennyiségben ké­szülnek külföldi cégiek számá­ra nyomdafestékek is. (MTI) — A MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG KONGRESZ- SZUSÄRA való készülődés jegyé- ben megkezdődtek a barcsi járás MHS-alapszervezeteiben a küldött- választó taggyűlések. A rinyaújla- ki taggyűlésen a legkiválóbb ta­gok jutalmakat kaptak a tsz-től, az alapszervezet, pedig egy hold föld közös művelését vállalta. forradás szigorú kifejezést adott neki, de kissé dülledt, jóságos szeme gyöngéden, bi­zalommal tekintett az ember­itekre. —• Istenem! Milyen piszmo­gó vagy te, Majka! Biztosan elkésünk! — támadt rá barát­nőjére Olga, de Maja kérdő tekintetére hirtelen férje felé fordult, és kék szeme meg­csillant. — Fordulj meg, Vologya! Oly nehéz ezt megértened? — kiáltott ttá tettetett szigorral, és a falnak fordította. Maja nagyon szerette volna megkérdezni, hogy velük lesz-e a színháziban Sztyepan- kövssárij. Az utolsó néhány esztendőiben, de még mielőtt Maja ismerte volna Matveje- véket, a család és Sztyepan- kovszärij elválaszthatatlanok voltak, és estéiket rendszerint együtt töltötték. A lány ugyanabban a kór­házban dolgozott Olgával, megbarátkozott vele és ké­sőbb a férjével is. Olga édes­anyjában, a finom lelkű, meg­értő Vera Andrejevnában is szerető báróira talált. Mája a háború alatt min­den hozzátartozóját elvesztet­te, így különösen nagyra be­csülte ezt az őszinte barátsá­got. Matvejevéknél találkozott Valentyin Alekszandrovics Sztyepainkovszkijjal is. Nemrég még szinte elkép­zelhetetlen volt, hogy Sztye­pankovszkij nélkül menjenek színházba vagy moziba, hogy nélküle tartsák meg hagyomá­nyos ünnepi összejöveteleiket. És ma? Velük lesz-e? De a páholyban idegenek ültek mel­lettük. Csak a második felvonás után, a szünetben pillantotta meg messziről Sztyepankovsz- kijt Ligyijavai karonfogva. A lány fekete díszítésű acélkék ruhát viselt, ami pompásan il­lett nyakának és karjának fc­Védjük a közös vagyont! A tsz ellenőrző bizottságok szerepének fontosságáról Ma már túljutottunk azon az akadályon,. amit a tsz-efcben még két-három évvel ezelőtt rendszerint így fejeztek ki: »Kérem, nálunk az ellenőrző bizottság csak papí­ron működik.« Eleinte sok ilyen tsz ellenőrző bizottságot tartottak nyilván. Később, a termelőszövetkezetek erősödé­sével, a termelőszövetkezeti demokrácia mind erőteljesebb kiteljedésével párhuzamosan e bizottságok összetétele is meg­változott. A hanyagok, a kö­zömbösek, a közösség ügyed iránt érzéketlen emberek he­lyett másokat választottak eb­be a fontos szervezetbe, s ma már esetleg csak elvétve akad olyan tsz ellenőrző ’bizottság, amely »papíron működik«. Más kérdés az, hogyan mű­ködnek a tsz ellenőrző bizott­ságok. Itt még akad megoldan­dó probléma. A tettvágytól sarkallt, mozgékony, de még kevés ismerettel, tapasztalattal rendelkező tsz ellenőrző bi­zottságok sok esetben nem tud­ják, hogyan fogjanak hozzá ellenőrző munkájukhoz, ho­gyan óvják a közös vagyont, hogyan tegyenek eleget a tsz közgyűlésétől kapott megbíza­tásuknak. Ezért az alábbiak­ban néhány olyan elvi kérdés­ről szólunk, amelyek a gyakor­lati tevékenység során legin­kább eltorzulnak. Említsük először , a tsz ellenőrző bizottságok jogi hely­zeted. Elvileg ugyan tisztázza ezt aZ alapszabály és az 1959. évi 7-es számú törvényerejű rendelet. Az alapszabály és az említett rendelet szelleméből következik, hogy az ellenőrző bizottság a tsz-tagok társadal­mi szerve, s ellenőrző tevé­kenységéért csak a közgyűlés­nek tartozik felelősséggel. Igen ám, de ugyanakkor az ellen­őrző bizottság elnöke és tagjai egyéb munkát is végeznek a tez-ben, és ebben a minőségben kötelesek végrehajtani a mun­kacsapat-vezető, a brigádveze­tő, az elnök vagy más vezető utasításait. Nyilván ebből a jogi kettősségből erednek azok a torz jelenségek, amelyek ab­ban nyilvánulnak meg, hogy az elnök gyakran utasítást ad az ellenőrző bizottságnak mond­ván, hogy most ezt majd azt az üzemágiat ellenőrizzétek, és utána »munkátok eredményé­ről tegyetek nekem jelentést.« Ilyen utasítást az elnök vagy más vezető nem adhat. Termé­szetesen más kérdés az, ha utasítási kötelem nélkül fel­hívják az ellenőrző bizottság ügyeimét valamilyen visszás­ságra. Munkakörükben, termelő­munkájuk során tehát a tsz ellenőrző bizottságok elnökei és tagjai ugyanúgy kötelesek végrehajtani az elnök vagy más vezető utasításait, mint a tsz bármely más tagja. Abban a pillanatban azonban, mikor ellenőrző munkához fognak, nem adhat utasítást nekik sen­ki. Akkor már ellenőrzői mi­nőségben dolgoznak, s ezért a munkájukért csak a tsz köz­gyűlésének tartoznak felelős­séggel. Tehát ha szükségesnek látják, ellenőrizhetik az elnök, a főmezőgazdász, a főkönyvelő vagy más vezető munkáját is. Ezt a jogi kettősséget nem ne­héz megérteniük és főleg nem szabad szem elől téveszteniük a tsz ellenőrző bizottságoknak. Egy másik fontos kérdés az ellenőrző munka iránya. Itt is némi zűrzavar ta­pasztalható. A gyakorlatlan el­lenőrző bizottságok • könnyen abba a hibába esnek, hogy minden gazdasági esemény le­folyásánál ott akarnak lenni, minden pénztári vagy raktári bevétel nyilvántartásba-vételét látni akarják stb. Ez nem cél­ravezető munkamódszer. Ehhez sem ideje, sem ereje nincs a tsz ellenőrző bizottságának. Az ellenőrző munka fő iránya a megelőzés legyen. A közös va­gyon védelme nem alakul ki csak úgy magától, azt szervez­ni kell. Olyan nyilvántartási rendszer szükséges minden kö­zös gazdaságban, hogy lehetet­lenné váljék a visszaélés, a közös vagyon herdálása, továb­bá az egyéni felelősség bármi­kor megállapítható legyen bár­milyen vonatkozásban. Az ellenőrző bizottság tálát elsősorban azt vizsgálja, hogy az említett követelménynek megfelel-e a tsz nyilvántartási rendszere. De talán szemlél­tessük ezt egy gyakorlati pél­da tükrében. A tsz nevét, ahol ez- megtörtént, nem említjük, hiszen nyilván azóta kijavítot­ták a hibát. Itt a tsz ellenőrző bizottságá­nak tagjai dicsekedtek, hogy a bizonylati fegyelem milyen jó náluk, és valóban minden gaz­dasági eseményről tudtak bi­zonylatot felmutatni a tsz ve­zetői, ám ezeknek a bizonyla­toknak egyike-másdka nem bi­zonyított semmit. A termésbe- mérésről szóló bizonylatok egyikén például fel volt tün­tetve a keltezés. a raktáros ne­ve és az, hogy a bemért tótel mennyisége 19 mázsa és né­hány kiló. Ha a raktáros vé­letlenül rossz szándékú ember, könnyen kísértésbe esik, és visszaélést követhetett volna el, hiszen erre a tsz bizonylati rendszere kitűnő lehetőséget nyújtott. Hiszen itt a raktáros saját maga ellenőrizte saját munkáját! Egészen más lett volna a helyzet, ha a rakodási munkát végző tsz-tagok közül is egy- kettő — aki látta a mérleget — szintén ráírta volna név# a bizonylatra, és ezzel tanúsítot­ta volna, hogy a bemért és a raktárkönyvbe bejegyzett súly azonos. Gyakran előfordul, hogy bár a nyilvántart .ás ok rendben vannak, lopások sem fordulnak élő, de rossz a gaz­dálkodás, gyengék a termés- eredmények, az állattenyészté­si hozamok, baj van a munka­fegyelemmel stb. A tsz ellen­őrző bizottságának kötelessége ilyen esetekben is vizsgálatot tartani, sőt sokkal inkább er­re kell fordítania a nagyobb erőt, mert itt sokkal teteme­sebb veszteségek élhetik a kö­zös vagyont, sokkal hátrányo­sabb helyzetbe kerülhetnék a tsz tagjai, mint egy néhány fo­rintos kárt jelentő szabályta­lanság esetén. Ha a tsz ellenőrző bizottsága a rossz eredmények okait akar­ja kutatni, tudnia kell átte­kinteni a közös gazdaságot. Ho­gyan teheti ezt, hiszen már hérségéhez. Büszke fejét kü­lönlegesen fésült, hosszú, hul­lámos haj koronázta. Miköz­ben Sztyepankovszkijt hallgat­ta, időnként hosszan a férfi szemébe nézett. Sztyepam- kovszldj pedig olyannyira be­lemélyedt a beszélgetésbe, hogy ser isit sem vett észre maga körül. Ahogy Maja meglátta őket, minden kedve elment a szán­háztól. Alig várta az előadás végét, és szinte tehetetlenül tűrte, hogy Matvejevék élvi­gyék magukkal; rendszerint náluk éjszakázott, ha sokáig maradt a városban. Vera Andnejevna — . Olga édesanyja — azonnal észrevet­te Maja nyomott hangulatát. Semmit sem kérdezett, gon- dosikodóan megvetette a ven­dég ágyát, majd eloltotta a villanyt. Amikor megigazítot­ta rajta a takarót, érezte, hogy Maja válla megvomaglik, tö­rékeny testét zokogás rázza. — Nyugodj meg, gyerme­kem! — vigasztalta az idős asszony, és gyöngéden simo­gatta vállára omló haját; meg­értette, hogy Maja szerelmes. Hajnaltájt,- mikor már ké­kesen derengett az ablak négyszöge, Maja végre el­aludt; szipogott álmában, mint a gyermek. Vera Andrejevna óvatosan kiszabadította kezét a lány feje alól, és lábujj-he­gyen távozott. Tizedik fejezet Valentyin Alekszandrovics Sztyepankovszkijt és Vlagyimir Petrovics Matvejevet sok-sok esztendős közös munka és ré­gi barátság fűzte egymáshoz. Csaknem egyszerre kerültek a gyárba, két évvel a háború előtt. Sztyepankovszkij fiatal kora ellenére már akkor a mű­szaki tudományok kandidátusa volt, Matvejev viszont jelentős tapasztalatokkal rendelkezett a pártmunka és az üzemgazclm ság területén. Egy esztendővel, a háború kitörése előtt Valen­tyin Alekszandrovics megvédte doktori disszertációját, de nem akart elmenni a gyárból. Az volt a véleménye, hogy a gyá­ri műhelyekben is lehet tudo­mányos munkával foglalkozni. Sztyepankovszkijt a tervező- iroda főnökévé, Matvejevet pe­dig a gyár igazgatójává nevez­ték ki. Érdekeik azonossága és kölcsönös személyi vonzódásuk nagyon közei hozta őket egy­máshoz. Amikor a háború idején ki­ürítették a várost, Sztyepan- kovszkij felesége és kisleánya elpusztult. Valentyin Alekszandrovics felesége és leánya halála után magéba zárkózott gyászával. Nehéz volt föKsmenni benne azt az életörömmel tedd, min­dig kifogástalanul öltözködő, erélyes férfit, amilyen azelőtt volt. Az évek folyamán gyásza némiképp enyhült, többet tö­rődött magával, de csakis Mat- vejevékkel tartott kapcsolatot. Matvejevék nagyon szerették volna, ha barátjuk újból csa­ládot alapít. De Valentyin Alekszandrovics nem nősült meg. A háború nagyon is mély sebeket ütött rajta. Idő kellett hozzá, hogy behegedjenek. Sztyepankovszkij őszinte ba­rátságot érzett Maja iránt, de soha eszébe sem jutott, hogy a lány szerelmes lehet belé, és feleségül vegye. Az átéltek után lelkileg nagyon öregnek érezte magát a fiatal, életvidám Ma­jához. (Folytatjuk.) említettük, hogy eléggé korlá­tozott az Ideje és ereje, itt szükséges egy kis üzemtani is­iméről is. Ha az ellenőrző bä» zottság a gazdálkodásban nyolc-tíz főbb összefüggést megvizsgál, arról mérlegszerű képet leap. Például ha meg- J vizsgálja a munkaerőmérleget. fa talrarmánymórleget stb., ak­ikor rendszerint «kiugrik« a I hiba, és az ellenőrző bizottság jelenítheti a közgyűlésnek, hogy mit tapasztalt, mit java.­fsoi a hiba vagy hibák kijaví­f fására. Az ilyen előterjesztés ♦ alapos megvitatása után a kßz­I gyűlés kötelezheti a vezetőket fa gazdálkodás megjavításéra ♦ úgy, hogy nemcsak általában I beszélnek hibákról, hanem ♦tárgyszerűen szab feladatokat ja közgyűlés a vezetők számára. • Hogy minél jobban fműködjenek az ellenőrző | bizottságok, abban a tsz köz­5 gyűlésének, a tsz minden egyes l tagjának nagy szerepe van, il­lletve kell hogy legyen. Ne ♦ múljon ed közgyűlés anélkül, jhegy az ellenőrző bizottság et­♦ nöke be ne számolna az ellen­♦őrző tevékenységről. Különö­Jsen most, a zárszámadási köz­|gyűléseken fontos ez, amikor Ja tsz egész évi munkája kerül ♦ megvitatásra. Az idevonatkozó frendelet is nagy fontosságot tu­jlajdonít ennek, amikor ki­2 mondj a: »...Az ellenőrző bi- ♦ izottság jelentése nélkül a mér- %leg megállapítása, a tiszta jö- ivedelem felhasználása, illetőleg %a zárszámadás elfogadása fe­jlői a közgyűlés nem ’mtároz- Ihat« t Teszkó Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom