Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-26 / 21. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 # Szombat, 1963. január Adenauer időnyerésre törekszik az egyre erősödő amerikai nyomással szemben Bonn (MTI). Adenauer kancellár beszá­molt a bonni parlament kül­ügyi bizottsága előtt párizsi tárgyalásairól. Adenauer igye­kezett megnyugtatni azokat a képviselőket, akik amiatt ag­gódnak, hogy a Bonn—Párizs tengely végleges összekovácso­lása kedvezőtlen időpontban történt. De Gaulle magatartása ugyanis rendkívül heves vissz­hangot váltott ki mind Wa­shingtonban, mind a többi nyu­gat-európai fővárosban, és ép­pen ezért súlyos válság robbanhat ki az atlanti táborban. A kancellár olyan benyomást igyekezett kelteni, hogy Bonn sikeresen közvetíthet Párizs és London között, és a Közös Piachoz való angol csatlakozás­ról folytatott tárgyalások még nem hiúsultak meg véglege­sen. Párizsban isimét olyan nyilat­kozatok hangzottak el, ame­lyekből a diplomáciai megfi­gyelők egyöntetűen arra követ, fejeztetnek, hogy Franciország továbbra is kitart az angol csatlako­zás merev elutasítása mellett. Diplomáciai körökben nem szá­mítanak arra, hogy hétfőig megváltozzék a francia maga­tartás. Diplomáciai körökben arról is beszélnek, hogy Washington most erősödő nyomást gyako­rol majd a bonni kormányra, mert úgy véli: Adenauemak — ha valóban akarná — módjá­ban állna rábírni De Gaulle-t álláspontjának megváltoztatá­sára. A nyugatnémet rádió wa­shingtoni tudósítója szerint Kennedy elnök félreérthetetle­nül Mfejezte ezt az óhaját Knappstein nyugatnémet nagy­követnek, aki szerdán Ade­nauer személyes levelét adta át az elnöknek. A Süddeutsche Zeitung wa­shingtoni tudósítója szerint Adenauer e levelében megpró­bálta eloszlatni a Bonn—Párizs tengellyel szemben támadt amerikai Mfogásokat. Kennedy azonban keserű szemrehányá­sokkal illette a nagykövetet, s — mint a tudósító írja — »ke­ményen reagált a levélre«. »Washingtonban a Bonn és "Pá­rizs közötti együttműködésben olyan tendenciát látnak — foly­tatja a tudósító —, amely az Atlanti Szövetség' feldarabolá­sára irányul. Washingtonnak az az álláspontja, hogy De Gaulle tervszerűen követi ezt az irányt, és az amerikai fő­városban a kezüket tördelik amiatt, hogy Bonn ezt nem akarja belátni.« Vita az indiai parlamentben Delhi (TASZSZ). Az indiai parlamentben megkezdődött a vita azokról a javaslatokról, amelyeket a colomból értekezlet részvevői tettek az indiai—kínai határ­konfliktus békés rendezésére. A parlamenti vita a reakció újabb támadásának jegyében folyik. A reakció azt követeli, hogy- teljes mértékben utasít­sák rassza a javaslatokat. Ez­úttal ózonban határozott el­lenállásba ütköztek mind a kormánypárt, mind a balolda­li ellenzék — közöttük a kom­munista párt — képviselői ré­széről, A. K. Gopalan, a kommu­nista képviselőcsoport vezetője kijelentette, hogy a colomból konferencia javaslatai és a javaslatokhoz fűzött magyará­zatok ésszerű alapot jelente­nek a tárgyalások megindítá­sához. (MTI) Gyilkosok »Hitler volt a legnagyobb államférfi, akit a világ vala­ha is ismert... Hatalma, ha nem támadják meg hit s z e- g ö módon azok. akik ké­sőbb »szövetségesek« gyűjtő, név alatt úsztak e nemes lel­kű férfiú eltiprásának diadal­mámorában, biztosíthatta vol­na a fehér faj örök fennmara­dását ...« Az ember azt hinné, hogy ezek a sorok csak egy elme­gyógyintézetben születhettek. De ha alaposan megnézi a könyvet, amelynek második ‘ oldalán találhatók az itt idé. zett mondatok, kénytelen megállapítani, hogy m a je­lentek meg, könyv alakban, legálisan, államilag engedé­lyezett nyomda közreműködé­sével, Göttingenben, Nyugat- Németországban. Szerzője Hans Albert Grimm volt náci ezredes. A könyv címe: »-Miért, hon­gyilkosokról nan és hova?-« Megjelent a göttingeni Her. mann Hubert kiadónál. A »művet« nyíltan árusít­ják Nyugat-Ném-etország vá­rosaiban éj falvaiban, s ju­tott belőle Ausztriába is. Hoz. zánk is onnan került a pél- dány. Sokai nem érdemes idézni belőle. Arcátlan, beteges uszí­tás minden sora, egy volt náci vérgőzös álma Hitlerről s a dicstelenül kimúlt náci biro­dalomról. A könyv árusítását számos nyugatnémet és osztrák ke­reskedő megtagadta, de ez mit sem változtat azon a tényen, hogy megjelent, mégpedig ab. ban az országban, amelynek vezetői gyakran dicsekszenek a náci múlt emlékeinek és nosztalgiáinak megtagadása, val. S. N. Von Hase államtitkár, a bon­ni kormány sajtófőnöke a pén­tek déli sajtóértekezletén ugyancsak azt hangoztatta, hogy »nem szabad dramatizál­ni a helyzetet, a tárgyalások ajtaja még mindig nyitva van«. A' sajtófőnök szerint a hétfőn Brüsszelben újra kezdődő tár­gyalásokon a nyugatnémet kül­döttség közvetítő javaslatokat terjeszt majd élő, a javaslatok részleteiről azonban nem volt hajlandó nyilatkozni. Adenauer megnyugtatás! kí­sérletével egyidejűleg azonban Franciaország új katonai költségvetése valamennyi kiadás majdnem egyltarmadát telemészti Párizs (TASZSZ). Az algériai háború befejező­dött már, Franciaország kato­nai költségvetése azonban to­vább növekszik, s az idén el­éri az eddig példátlan 18,5 mil­liárd frankot. Az előző évhez viszonyítva Franciaország ka­tonai kiadásai hét százalékkal nőnek és az összes költségve­De Gaulle napóleoni illúziói“ Fulbright beszéde Washington (MTI). William Fulbright, az ame­rikai szenátús külügyi bizott­ságának elnöke csütörtökön beszédet mondott, és ebben támadta De Gaulle-t, amiért felborította Nagy-Britaitmá- nak a Közös Piachoz való csatlakozásáról folytatott tár­gyalásokat, és elutasította az egységes nyugati »védelmi erő­feszítéseket«. Fulbright ka jelentette: A francia elnök romantikus na­póleoni illúziói nagymértékben veszélyeztetik a nyugati or­szágok biztonságát. Fulbright burkolt formában megfenyegette De Gaulle-t és Adenauert, s kijelentette, ha Európa »olyan közösséggé vá­lik, amely kereskedelmi korlá­tozásokkal és politikai megál­lapodással kizárja partnereit, akkor az Egyesült Államok­nak és a többi kirekesztett or­szágoknak nem lesz más vá­lasztás, mint hogy megváltoz­tassa jelenlegi külpolitikáját«. (Reuter, AP) tési Madások 22 százalékát te­szik ki. Ha azonban számításba vesszük azokat a katonai jelle­gű Madásokat is, amelyeket »polgári« címszavak alatt dug­tak el, akkor — a demokra­tikus sajtó számításai szerint — a katonai Madások elérik az egész költségvetésnek csaknem egyharmadát. Ezt a felduzzasztott katonai költségvetést a francia nem­zetgyűlés 280 szavazattal 160 ellenéberi fogadta el. Az elfo­gadás mellett szavaztak a kor­mánytöbbség képviselői, míg 160 kommunista, szocialista és radikális képviselő az óriási katonai Madások ellen foglalt állást, mert azok súlyos ter­het jelentenek a francia adó­fizetőknek. A szavazás előtt Robert Man- ceaux kommunista képviselő élesem bírálta a kormányt, hogy hatalmas összegeket fordít a fegyverkezési versenyre, s ugyanakkor nyomorúságos pén­zecskéket juttat oktatás, lakás­építés stb. céljaira. (MTI) A Pravda cikke a nemzeti demokratikus államról Moszkva (TASZSZ). A Pravda a nemzeti demok­ratikus állam formájával fog­lalkozó cikket közöl. Megálla­pítja, hogy a nemzeti demok­rácia az élet által szült állam­forma. A nemzeti demokrácia létre­hozása nem jelent átmenetet a szocialista rendszerbe — írja a Kennedy sajíók<mfereneiáj:i (Folytatás az 1. oldalról.) gyelmeztetésként értékelik De Gaulle számára. Kennedy elnök második fon­tos Mjelentése arra a kérdésre vonatkozott, hogy )át-e lehető­séget a nukleáris fegyverkísér­letek megszüntetéséről folyó tárgyalások sikerére azután, hogy Gromiko szovjet külügy­miniszter kijelentette: Ftran- ciaországnak is alá kellene ír­ni az egyezményt. Az elnök azt mondotta: — Ha a most folyó tár­gyalások sikeresek lesz­nek, akkor remény van, hogy más országok is alá­írják az egyezményt. Ha más országok nem írnák alá a szerződést, és megkezde­nék saját kísérleteiket, akkor erről ítéletet kellene alkotni, és biztos vagyok benne, hogy ezt a megkötendő szerződésbe belefoglalnánk. Meg kellene ítélni abban az esetben, hogy ha más állam nem csatlako­zik az egyezményhez, az szét­zúzza-e az egyezményt, és ezért az egyezményt érvényte­leníti-e. Azonban mindenek­előtt meg kellene kötni a há­rom most tárgyaló fél között az egyezményt. A harmadik fontos kijelen­tése Kennedynek arra vonat­kozott,, hogy bizonyos kong­resszusi körök hangoztatják, hogy a Szovjetunió ismét fegyvereket halmoz fél Ku­bában. A szenátus egy albi­zottsága pénteken ebben az Ja® MOSÓGÉP —MAGNETOFON Garanciális és garanciaidőn túli javítások az ország egész területén. <3«) ügyben vizsgálatot rendelt el. Az erre vonatkozó kérdésre az elnök azt mondotta: — Leg­jobb információink szerint az októberi válság óta csupán egy olyan szovjet hajó érke­zett Kubába, amelyen esetleg katonai fölszerelés lehetett. De nem történt katonai erő fölépítése olyan értelemben, hogy külföldről fegyverek árarrdanának Kubába. Nincs semmiféle bizonyíték arra sem, hogy az egyetlen, Kubá­ba érkezett hajó offenzív fegyvereket szállított volna. Nincs szó tehát katonai fölszerelés Kubába való áramlásáról — hangoztatta az elnök, s ez­zel nyilvánvalóan le akarta szerelni az egyes körök által szándékolt újabb hisztériahan­gulatot (MTI) Felújított gördülőcsapágyak Gyártja a MagSódi Gépgyár és Öntöde, Maglód. Rendelhető éa vásárolható korlátlan mennyiségben budapesti esapágyűxletflnk- beo, V, Alkotmány u. 18., trr új ár 500/o-áért. (3303) lap. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy a politikai és gazda­sági függetlenség megerősítése, a termelőerők fejlesztése, va­lamint annak révén, hogy a széles néptömegék bekapcso­lódnak áz állam politikájának kialakításába, a nemzeti de­mokratikus állam ne könnyí­tené meg a szocializmusba való átmenetet. A nemzeti demokratikus ál­lamért folytatott harc élcsapa­tában ott halad a proletariá­tus. Azokban az országokban, ahol a proletariátus gyenge, a nemzeti demokrácia más ha­ladó társadalmi erők vezetésé­vel is létrejöhet. Az ilyen álla­mok kialakításának legkövet­kezetesebb és legönfeláldozóbb harcosai a kommunisták. Ezért reakciós jellegű minden olyan kísérlet, hogy a kommunistá­kat távol tartsák az egész nem­zetet érintő feladatok megol­dásától, hogy megtorlásokat és letartóztatásokat foganatosít­sanak ellenük. A Pravda megállapítja: Azok az általános demokratikus át­alakulások, amelyek egy sor fiatal szuverén államban vég­bementek, arról tanúskodnak, hogy ezen államok néped elve­tik a fejlődés kapitalista út­ját, hogy helyeslik a nemzeti demokrácia programját. A Pravda végezetül rámutat arra, hogy a nemzeti demok­rácia gazdasági életében a ve­zető szerepet egyre inkább az állami tulajdon fogja átvenni. (MTI) Vízhiány Bécsben Becs (MTI). Az abnormálisán hideg idő­járás és a Wienerwald forrá­sainak tartós befagyása követ­keztében Bécsben katasztrofá­lissá vált a vízhiány. Az oszt­rák főváros központi tartályá­ban a tűzoltásihoz szükséges minimális tartaléknál is mé­lyebbre süllyedt a vízszint. Az Arbeiter-Zeitung első oldalas főcímében jelenti: »A bécsiek százezred víz nélkül.« A vízhiány következtében sok a lakástűz, több iskolában beszüntették a tanítást, a fod­rászok nem vállalnak hajmo­sást, a garázsokban szünetel a gépkocsik mosása. De Gaulle a Bonn— Párizs tengelyre teszi a tétet Párizs (MTI). De Gaulle csütörtökön este parlamenti képviselők egy cso­portja előtt ismét megerősítet­te, hogy nem gazdasági, hanem politikai okokból ellenzi Ang­lia csatlakozását a Közös Piac­hoz. Európa alapja Franciaor­szág és az NSZK szövetsége — mondotta. Nyilvánvaló, hogy Nagy-Bri- tennia és Nyugat-Európa érde­kéi eltérőek — hangoztatta a francia államfő. Bahamán Ang­lia Mszolgáltatta szerény atom- erejét az Egyesült Államoknak, pedig Európának adhatta vol­na. Az angolok tehát választot­tak. Nagy-Britannia azzal, hogy Amerika félé orientáló­dik, annak a veszélynek teszi M magát, hogy az Egyesült Ál­lamok utazó-ügynöké'.' válik — mondotta De Gaulle. Arra a kérdésre, vajon nem kell-e attól tartani, hogy a Kö­zös Piac felbomlik, ha Francia- ország becsapja Anglia előtt az ajtót, De Gaulle Mjelentette: nincsenek ilyen aggályai. Olaszország Franciaországtól kapja a szenet és az acélt, Franciaországnak adja el au­tóit Hollandiának és Belgium­nak is érdeke, hogy a Köaös Piacban maradjon — hangoz­tatta a francia elnök. Párizsi politikai köreikben a Hallstein-bdzottság megbízatá­sától nan várják a probléma megoldását, csupán azt remé­lik, hogy áthidaló megoldás ré­vén elkerülhetik a nyűt szakí­tást és a helyzet további el­mérgesedését. Amerikai kormánybizottság utazik január végén Kongóba Washington (MTI). Rusk amerikai külügyminisz­ter kormánybizottságot jelölt M, amely Kongóba utazik. A küldöttség utazásának cél­ja — mint az amerikai külügy- minisztériüm szóvivője Mjelen­tette —, hogy megvizsgálja, milyen gazdasági segítségre van szüksége Kongónak. A küldöttség útban Kongó felé, Brüsszelben megalakítja útját Egy kérdésre válaszolva Un- coin White, a külügyminlszté. rium szóvivője azt mondotta, hogy részben az Egyesült Nem. zetek Szervezetén keresztül tör­ténő segély megvizsgáláséról van szó, szóba kerülhet azon­ban az is, hogy Amerika köz­vetlen gazdaság segélyt ad as egyesített Kongónak. FREILICHMANN: a Polip csapjai (29) ügyi ja leszegte a fejét, és [mégcsak fel sem teMntett, [ami Szmimovot, ezt a mindig •nyugodt és gondosan udva- irias férfit kihozta a sodrából. [Felugrott székéről, és harago­san támadt rá. — De mit is beszélek ön­nek? Van önben szemernyi érzés? Ön csak engedelmes [szolgája aljas gazdáinak, ha. iaátlan asszony. Szmámov szavaira Ligyija •egészen összegörnyedt, szeme [vadul villant köribe a szobá­iban, és reszketni kezdett, mint la hideglelős. Majd hirtelen ki­egyenesedett, arca eltorzult: — Hazátlan vagyok... És •mit akarnak maguk tőlem? [Maguk... maguk ebben a bű- [nösök! — Máltozta összefüg- •géstelenül. — Elvették anyá­imat, állatiasan megkínozták apámat... Nem kell nekem semmi! Semmi sem kelüss. — szava zokogásba fulladt. Resetov összenézett Szmir- nowal; intett, hogy hagyja abba a kihallgatást, és el­hagyta a szobát. Áz ezredes biztosra vette, hogy Szeverinován és Davisen kívül van a közelben még egy harmadik személy is, aMről mindkét letartóztatott tud. Ez az »ismeretlen« bizonyára tar­talékban van, és egyelőre ta­lán nem bír olyan jogokkal. mint Szeverinova vagy Davis, de készen áll, hogy az adott jelre bekapcsolódjék a további tevékenységbe. Ki ez az em­ber? És hol lehet most? A külföldi felderítés milyen új terveket sző azon kívül, ame­lyeket Ligyija tevékenysége révén már megtudtak? Nyug­talanító kérdéseire csaMs Sze- yorinova-RélíSűrocUwa bubát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom