Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-22 / 17. szám

SOMOG1T NÉPLAP 2 Kedd. 1963. januér sa Üzenetváltás Hruscsov és Kennedy között (Folytatás az 1. oldalról.) Azt reméltem, hogy az Egyesült Államoknak erre a lépésére a Szovjetunió egyen­értékű lépéssel válaszol ahe­lyett a két vagy három hely­színi ellenőrzés helyett, ame­lyet bizonyos idővel korábban tett kijelentése szerint meg­engedhetőnek tart. Tudom, hogy a helyszíni el­lenőrzés kérdése lényeges ne­hézségeiket teremtett az ön szá­mára, bár nem értem telje­sen, miért kell ennek így lén­iáé. Számomra annyira fontos a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződés hathatóssága, hogy nem en­gedném meg, ho"v egy ilyen nemzetközi egyezményt meg­zavarjon azon óhajunk vagy bármely más országnak azon óhaja, hogy másféle értesülé­seket próbáljon szerezni a Szovjetunióról. Teljes őszinte­séggel feltételezem, hogy ki lehetne dolgozni olyan egyez­ményt, amely meggyőzné önt és minisztertársait Is, hogy így áll a dolog. Ebben az összefüggésben bi- zxmyos nehézséget támaszt számunkra az az utalás is, hogy a helyszíni ellenőrzés­nek a szeizmikus körzetekre kell szorítkoznia. Igaz, az események szokásos menete esetén nyugtalanságot kelthet­nek bennünk a szeizmikus körzetekben előforduló jelen­ségek.' mégis az igazi komoly gyanakvást az olyan fel nem derített . szeizmikus jelenség keltené, amely olyan térség­ben zajlik le, ahol rendsze­rint nem fordulnak elő föld­rengések. Az Egyesült Államok felté­telezése szerint ilyen körül­mények között a Szovjetuniót megilletné a helyszíni ellenőr­zés joga, ha ilyen jelenség megy végbe a mi területün­kön. Ennélfogva az Egyesült Államoknak szántén rendel­keznie kell ugyanilyen joggal az évi ellenőrzések számának keretei között. ön talán azt mondja, hogy az ellenőrzésre kijelölendő más körzetek közül esetleg olyan helyen fordul elő szeiz- mikus jelenség, ahol rendkí­vül titkos védelmi objektum van. Elismerem, hogy ez tény­leg probléma, de úgy vélem, hogy bizonyos intézkedések ki­dolgozásával meg lehet gátol­ni, hogy a kevéssé valószínű lehetőség leküzdhetetlen aka­dályt jelentsen. Hasznos, de véleményem aszerint nem eléggé messzeme­nő az a javaslata, amely sze­rint a Szovjetunióban három helyen lehetne létesíteni sze­mélyzet nélküli szeizmikus ál­lomásokat Ezek az állomások ugyanis kívül esnének azokon az övezeteken, ahol a leg­gyakoribbak a szeizmikus ren­gések, így nem regisztrálhat­nának minden olyan jelensé­get amely ezekben az öveze­tekben történik. Ezek az állomások haszno­sak lehetnének az egész ész- ilelőnendszer lehetőségeinek fo­kozása szempontjából, de két­lem, hogy ugyanilyen érté­kük lenne abból a szempont­ból, hogy csökkenjen a gya­nús szeizmikus jelenségek szá­ma oly módon, hogy e jelen­ségekről kiderítik, földrengés­től származnak. Ezért a személyzet nélküli szeizmikus állomásoknak a földrengésektől leginkább fe­nyegetett övezetekben kell lenniük, nem pedig ez öveze­tek határain túl. Ennek érde­kében egész sor állomást kel­lene felállítani Kamcsatka övezetében és a taskemti öve­zetben. Természetesen kissé csökkenteni lehetne a Szovjet­unió területén létesítendő ál­lomások számát oly módon, hogy állomásokat létesítenek Hokkaido szigetén. Pakisztán­ban és Afganisztánban. Ha a szovjet területen levő állomá­sokat ctt állítanák fel, ahol nincsenek helyi rengések, és ezeket az állomásokat idősza­konként megvizsgálhatnák il­letékes amerikai vagv nemzet­közi mes?íi vvelőte. akiknél hor­dozható fö-ldrerwésmérők len­nének. és ezeket a meafé’elő portokon elhelyezhetnék: ez nagyon elősegítené az észle­léssel iáró problémák számá­nak csökkentését. ön hivatkozott arra. hogy • szeptemberben Londonban lefolyt 10. P u gwash-ér tekezle- ten az úgynevezett fekete do­bozokról megvitatásra került javaslat az Egyesült Király­ság javaslata volt, amellyel az Egyesült Államok is egyet­értett. Nem hiszem, hagy így állt a dolog. Ahogy velem kö­zölték, ez szovjet javaslat volt, amely egyes amerikai tudó­sok részvételével került meg­vitatásra. A nyilatkozatot aláíró ame­rikai tudósok közül senki sem képviselte az Egyesült Álla­mok kormányát, és nem vitat­ta meg ezt a dolgot felelős hivatalos személyiségekkel. Mindaz, amit mondtak, saját véleményük volt, és közülük senki sem volt szedzmológus. Egyetértésük csak azt jelentet­te, hogy ez olvan terület amely további tanulmányozást, érdemel. Az Egyesült Államok kormánya elvégezte ezt a ta­nulmányozást és ennek ered­ményeként jutott a fentebb említett következtetésekre. E problémák ellenére felhá­borított az ön levele. Nem hi­szem, hogy az általam érintett problémák közül valamelyik is megoldhatatlan volna. Meg kell őket oldani. Szeretném tudni, • hogy az ön véleménye szerint miként láthatnánk hoz­zá a legjobban e kérdések megvitatásához, aminek során szükségessé válhat bizonyos technikai kérdések megvitatá­sa is. Gondolom, talán az ón óhajának is megfelel, hogy áz önök képviselője találkozzék William C. Fosterrel, a le­szerelési és fegyverzet-ellen­őrzési hivatalunk igazgatójával egy kölcsönösen megfelelőnek látszó helyen, például New Yorkban vágj' Genfben. örül­nék, ha megtudnám, mik az ön javaslatai erre nézve. A tárgyalások után értékelhet­jük majd, mire jutottunk, és folytathatjuk közös munkán­kat abból a célból, hogy létre­jöjjön egy hatékony egyez­mény az összes nukleáris fegyverkísérletek megszünteté­séről. Hruscsov szovjet miniszterelnök január 7-én keltezett válasza Kennedy amerikai elnök 1962. decemirer 28-i üzenetére Tisztelt Elnök Ür! Megkaptam válaszát 1962. december 19-én keltezett üze­netemre. Megelégedéssel tölt el, hogy. ön helyesen úgy ér­tékelte a szovjet kormánynak ebben az üzenetben előter­jesztett javaslatait, mint olyanokat, amelyek arra irá­nyulnak, hogy a legrövidebb időn belül biztosítsák az ősz. szes nukleáris kísérleti rob­bantás betiltását. Válaszát úgy értékeljük, hogy ön nem tiltakozik az el­len, hogy a föld alatti nuk­leáris robbantási kísérletek betiltásával kapcsolatos egyez­mény ellenőrzésének az alap­ja a nemzeti ellenőirzési esz­közök legyenek az automati­kus földrengésjelző állomások­kal együtt. Utalunk az ön hozzájárulására, hogy az au­tomatikus földrengésjelző állo­mások felállítása hasznos ab­ból a szempontból, hogy nö­veljék a föld alatti kísérleti robbantások betiltásával kap­csolatos ellenőrzés hatásosság] fokát. A genfi leszerelési meg­beszéléseiken joggal hangoztat­ták — körtük az ön küldöt­tei —, hogy az ilyen földren­gésjelző állomások elhelyezése megfelelő módszer a nemzeti földrengésjelző állomások munkája helyességének ellen­őrzésére. A szovjet kormányt éppen ezek az elgondolások vezérelték, amikor javasolta, hogy a pugwashi tudósérte­kezlet javallatának megfele­lően állítsanak fel -automati­kus földrengésjelző állomáso­kat. 1962. december 19-én kelte­zett üzenetemben ismertettem azt a három térséget, amely­ben tudósaink véleménye sze­rint szükséges lenne önműkö­dő földrengésjelző állomásokat létesíteni a Szovjetunió terü­letén. E térségeket azután vá­lasztatták ki, miután pontosan és sokoldalúan tanulmányoz­ták e helyek földrajzi és szeizmográfikus feltételeit. Kokcsetav és Bodajbo tér­ségében az önműködő szeizmi­kus állomásokat javaslatunk értelmében a hegyi kristályos kőzetek végződésénél, Ja- kutszk térségében pedig az örökös fagy övezetében kelle­ne elhelyezni. Ismeretes, hogy a kristályos eredetű és a nagy mélységben befagyott talajban mindig megfigyelhetők kisebb szeiz­mográfikus zavarok, amelyek megkönnyítik a föld alatti nukleáris robbantások hatásos féli tárását. A Szovjetunió szeizmográfikus övezeteihez tartozó területeken elhelye­zendő külföldi földrengésjelző állomásokkal együtt a meg­adott pontokon felállított au­tomatikus állomások megbíz­ható módszert jelentenek ah­hoz, hogy ki lehessen küszö­bölni a másik félnek azokat az esetleges kételyeit, amelyek a földrengésjelző állomások nemaett hálózatának mfghä ] ható munkájával kapcsolatiján adódnak. Ón nem telt semmiféle megjegyzést az Altáj-öve- zetben, Bodajbo város tér­ségében elhelyezendő ön­működő földrengésjelző állomásokkal kapcsolat­ban, és így ezt a kérdést mi elfogadottnak tekint­hetjük. ön azonban kétkedését fe­jezte ki másik szovjetuiúóbe- li szeizmográfikus övezetben létesítendő földrengésjelző au­tomatikus állomással össze­függően — a távot.keleti és a közép-ázsiai állomások kér­désében. Az ön 'véleménye szerint ezekkel az övezetekkel kapcsolatban célravezetőbb lenne ilyen állomásokat léte­síteni Kamcsatka és Taskent térségében. A szovjet tudósok véleménye szerint az önmű­ködő földrengésjelző állomá­soknak Tasiként és Kamcsatka térségében történő elhelyezése rosszabb változatot jelentene a mi javaslatainkhoz képest, mivel az önműködő állomá­sok munkáját e térségekben komolyan nehezítik majd a szeizmográfikus zavarok. De ha önök célravezetőbbnek tartják áthelyezni ezeket az állomásokat, mi nem tiltako­zunk ez ellen. Az önhöz in­tézett üzenetemben már utal­tam arra, hogy a Szovjetunió kész arra, hogy keresse a kölcsönösen elfogadható meg­oldást az önműködő földren­gésjelző állomások elhelyezé­sében. Egyetértenénk azzal, hogy az önműködő földrengés­jelző állomást helyezzék át Taskent térségébe. Szamar- kamd város közelébe. A távol- keleti övezet állomását pedig állítsák fel a kamcsatkai szeizmográfikus térséghez tar­tozó Szejmcsanbam. Az önműködő földrengésjel­ző állomásnak közvetlenül a Kamcsatka-félszi geten történő elhelyezése a szovjet tudósok véleménye szerint nyilvánva­lóan elfogadhatatlan, tekintet­tel azokra az erős zavarokra, amelyeket az óceán közelsége és a magán a félszigeten fel­lépő erős vulkanikus tevé­kenység idéz elő. Mindez káro­san befolyásolja az állomás munkáját Ügy tűnik, hogy ily mó­don megállapodottnak te­kinthetjük a Szovjetunió közép-ázsiai és távol-kele­ti szeizmográfikus öveze­teiben elhelyezendő ön­működő földrengésjelző állomások kérdését is. A szovjet kormány a szak­értőivel folytatott tanácskozás után arra a következtetésre jutott, hogy a Szovjetunió te­rületén teljesen elegendő há­rom önműködő földrengésjelző állomás létesítése. Ez annál is inkább így van, mivel az ön üzenete, elnök úr, utal ar­ca a lehetőségre, hogy önmű­Az „őszinte" Schröder ködő földrengésjelző állomá­sokat helyezzenek el a Szov­jetunió szeizmográfikus öve­zeteihez tartozó területeken — Hokkaidóm, Pakisztánban, Afganisztánban, természetesen az illető kormányok hozzájá­rulásával. A szovjet kormány megne­vezte azokat a helyeket, ahol a Szovjetunió területén önmű­ködő földrengésjelző állomá­sokat lehet felállítani. Ezen­kívül, elnök úr, figyelembe véve az ön óhajait, hozzájáru­lunk ahhoz, hogy két állomást új pontokra helyezzünk át Teljes joggal várjuk ezért, hogy az önök részéről is ne­vezzék meg azokat a bi­zonyos térségeket, ame­lyeken az Egyesült Álla­mok területén ilyen állo­másokat helyeznek el, és az amerikai fél az állo­máshelyekkel kapcsolatos megállapodásban vegye fi­gyelembe a mi óhajainkat is. Elnök úr! Meggyőződésünk, hogy jelenleg adva van min­den lehetőség az ellenőrzés kérdésének megoldására. Is­meretes, hogy az utóbbi idő­ben nemegyszer hallottuk a nyugati fél részéről: járulja­nak hozzá az ellenőrzés alap­elvéhez, és akkor nyitva áll az út a megegyezéshez. Ügy gondoltuk, és továbbra is úgy gondoljuk. bőgj” egyáltalán nincs szükség az ellenőrzésre, és ha mi hozzájárulunk az évenkénti két-három ellenőr­zéshez. ez kizárólag abból a célból történik, hogy meg­szüntessük a megállapodást akadályozó véleménykülönb­ségeket. Amint látja, igen komoly lépést tettünk előre figyelem­be véve az ön elgondolásait. A valamennyi nukleáris hata­lom területén végzendő eüeev őrzések általunk javasolt szá­ma teljesen elegendő. Hiszen a tanácskozások során az ön képviselői is elismerték: ah­hoz, hogy visszatartsák az or­szágokat a szerződés megsze­gésének kísérletétől. nem szükséges ellenőrizni minden, gyanús jelenséget vagy ezek nagy részét. Eközben megne- v' vezték az évenkénti ellenőrző-; sek számát, amely gyakorlati-; lag egybevág az általunk ja-; vasolt kvótával. Magától adó-t dik, hogy sti ellenőrzéseket} mindenekelőtt a szeizmográfi-l kus térségben célszerűbb vé-l géznd, ahol a legtöbb fel nem? ismert szeizmográfikus jelen-; ség léphet fel. Ha azonban ön szükségesnek tartja, nem t tiltakozunk az ellen, hogy él-1 lenőrzéseket végezzenek a | nem szeizmográfikus térségek-1 ben. azzal a feltétellel, ' ezek az ellenőrzések megma­radnak az általunk javasolt évenkénti szám keretében. Felhívtam arra a figyelmet, hogy ön válaszában elismeri az ésszerű óvatossági intézke­dések szükségességét, amelyek kizárnák annak a Schröder nyugatnémet kül­ügyminiszter londoni tárgya­lásai rövid ideig tartottak. Így különösen elismerésre méltó, hogy a különböző nyugati hír­források szerint mennyi min­dent próbált elintézni. Men­jünk sorjában. Egyes bonni vélemények szerint a külügy­miniszter feladata az volt, hogy közvetítőként szerepel­jen Franciaország és Anglia között, mivel Párizs változat­lanul ellenzi Anglia Közös Piac-tagságát. Más bonni vé­lemények szerint Schröder célkitűzése az volt, hogy megszerezze az NSZK számá­ra London segítségét az úgy nevezett szűkJiörú atomklub­tagsághoz. A Bild című lap szerint Schröder helyesli az amerürai vezetés alatt álló rakétatervet, Adenauer vi­szont ragaszkodik az önálló atomi}térerőhöz. Maga Schrö­der Londonban kifejtette, hogy Bonn örömmel fogadná, ha Anglia minél előbb belép­ne a Közös Piacba. Jól érte­sült bonni körök szerint vi­szont Schröder közvetlen fő­nöke, Adenauer mindenben De Gaulle-t támogatja így Anglia Közös Piac-tags Igával kapcsolatban is osztja Párizs elutasító álláspontját. .. l apzártakor a nyugati kor. mányok »-teljes egyetértését« tükröző anyagok feldolgozása és rendszerezése még folya­matban volt. S. E. Cserkészek »■MvrtíMráns gyerek■» — mondta róla De Gaulle. Va­jon ki lehet? *Cserkészfiy.« — jelentette ki lenéző hangsúly- lyal 73 év és 190 centiméter fölényes magasságából a fran­cia elnök. Mind a két kifeje­zést Kennedyvel kapcsolatban használta. Igen, az amerikai elnökről mondta. Nincsenek a legjobb vi­szonyban, főképpen a tábor­nok haragszik. Röviden szólva azért mérges, mert az Egye­sült Államok nem- hajlandó Franciaországot maga mellé emelni egyenrangú világhaía- loméként. A helyzet valóban így áll, de altkor nem értjük, miért nevezi Dé Gaulle cserkésznek Kennadyt, hiszen a »-cserkész ahol tud, segít-», az amerikai elnök pedig nem segít Fran­ciaországnak abban. hogy gyorsan megkapja, az összes atorhtitkokat. S a másik áí- szítöjelző sem indokolt. A ministráns gyerek feladata, hogy lengesse a templomi füs­tölői, Kennedy viszont nem akarja körültömjénezr.i a tá­bornok-elnök nemzet- és Eu- rópa-mentő alakját. Az Egyesült Allan.ok egy­maga altar vezényelni a nyu­gati cserkésztáborban, s part­nereinek hatalmi ábrándjait és önállósodási ficánkolásait látva egyetlen cserkésztör. vényt tart csak meg: légy ré­sen. T. I. folytassanak az ön által énn. tett problémák némelyikéről. Nem tiltakozunk az ellen, hogy képviselőink ily” módom találkozzanak. A szovjet kor­mány e célból megnevezte Fjodorenkőt, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjét és Carapki-ni, a Szovjetunió kép­viselőjét a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottságban, akik találkc ch-'+nck az ön képvise­lőjével, William C. Fosterral FREILICHMANN: január 7—10 között New Yorkban. Eközben, abból in­dultunk ki, hogy a képviselők találkozóinak már a közeljö­vőben a fennmaradt megol­datlan kérdések rendezéséhez kell vezetniük, hogy a tizen­nyolc hatalmi leszerelési bi­zottság munkájának felújítá­sakor képviselőink közölhes­sék, nyitva áll az út az ösz- szes nukleáris kísérleti rob­bantás betiltásával ‘ kapcsola­tos megállapodás előtt. (MTI) a Polip csapjai (25) re. Itt sem találtak senkit. Zavjalov felkattintotta a vil­lanyt. A lámpafényben jól megnézte a szobát, de semmi gyanúsat nem fedezett föl. — Hova tűnhetett? Hiszen a házat körülvették — kérdezte Mihajlov értetlenül. Zavjalov közben gondosan megvizsgálta a padlót, és egy bicegő lábú karosszék alatt zsebkendőt vett észre. Fel , -- százados átrobogotfc egy hogy ♦méiy ároj; fölött vezető hídon; itt kezdődött a Szovjetsaicaja utca. Fékezett; a motorkerék­párt betolta az első, útjába eső udvarra, és Anyával együtt a ha ríni nenypl c as számú húz fe­lé futott. Mintha a földből nőtt volna ki, Mihajlov alhadnagy lépett i eléjük. , - I — A hatos számú őrszem je­hogy az ellenőrzési utazásokat- lentkerik! akarta emelni, de a széle ^ es az önműködő földnangésjel-; — Észlelt valamit? — kér- szorult a padlódeszkák közé. ző állomásokhoz vezető uta~*dezte gyorsan Zavjalov. __Mi az ördög! z asakat titkos adatok szerző- Tíz perccel ezelőtt egy Külön megtapogatott minden sére használják fel. Termesze-' Sö^öélyautó hajtott be a ti- deszkát, de a hézagok mind tesen a helyszíni ellenőrzés so- 5,enlíetes számú ház kapuján, egyformák voltak. Ekkor Zav- rám lérroiav, o,~t, , . Pontosan egy perc mulva ko- jalov minden egyes tárgyat kü ran létrejöhetnek olyan ko- zepkoru férfi jött ki onnan, és ■ rülmények, amikor az iüeté- bement a harmincnyolcas ház­ba. — Körülvették á házat? — Igienis! , A régi kis ház ajtaján Zavja­lov erősen megnyomta a ki­lincset, majd csodálkozva né­zett MÍihajlovTa: az ajtó nem kés térségben valamilyen vé­delmi jellegű objektum talál­ható. Nyilvánvalóan ebben az esetben megfelelő intézkedé­seket kell termi, amelyek ki­zárnák annak lehetőségét, hogy megkárosítják annak az volt kulcsra zárva, országnak a biztonságát, amelynek területén az ellen­Revolvérrel a kézben csön­desen behatoltak a házba. Mi­­__. , ,___ , , , . { hajlov, Anya és Zavjalov zseb­“ * vegzlk- Ezzel k*P«olat-} lámpa világánál bejutott az ban teljesen egyetértek az ön j első szobába. Az asztal mellett üzenetében kifejtett elképzelő-; sekkek Elnök úr, ön üzenetében ja­vasolja, hogy képviselőink ta-; lakkozzanak New Yorkban: vagy Genfben, hogy rövid i ideig előzetes me; eltorzult arcú nő feküdt. Anya föléje hajolt. — Bizonyára szélütés. A halott a háziasszony veit. Mihajlov és Zavjalov ezalatt lön sorra vett a szobában. Az éjjeliszekrény fölött kis­sé ferdén függött a tükör. Gé­piesen megigazította. Néhány másodpercig gondolkodott, majd óvatosan leemelte a tük­röt. és végigtapogatta mögötte a falat. Hirtelen egy kis gom­bot fedezett föl. — Érdekes! — mondta meg­hökkentőn Zavjalov. Mihajlov fejezte ki hangosan a gondolatát: — Százados elvtárs! Hátha aláaknázták a házat! A százados parancsot adott, hogy társai menjenek ki az ud­varra. Távozásuk után elszántan megnyomta a gombot. Könnyű a zseblámpák fényénél a kö- zaj hallattszolt; a padló sülj'- vetfceaá moháé MM «nőügy- Ijedni kezdett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom