Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-02 / 282. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1962. december A. Mikoian nyiialkozata Ruskkai folytatott tárgyalásairól Washington (TASZSZ). Rusk amerikai külügymi­niszter pénteken díszebétíet adott Mikojannak, a Szovjet­unió első miniszterelnök-he­lyettesének tiszteletére. Mikojan később újságírók és a rádió, valamint a televí­zió képviselői előtt a követke­ző nyilatkozatot tette: »A külügyminiszterrel együtt ebédeltünk. Jóllehet többet beszéltünk, mint ettünk, még­sem maradtunk éhesek. A két országot érintő nemzetközi kérdések széles körét vitattuk meg. Nemcsak a kubai kér­déséi tanácskoztunk, hanem szóba került a leszerelés prob­lémája és a berlini kérdés is. A tárgyalások nyugodt és a kölcsönös megértés légköré­ben zajlottak le. A megbeszé­léseket mindkét fél részéről az a törekvés jellemezte, hogy megoldást találjanak vala­mennyi fontos problémára. Csütörtökön Kennedy elnök­kel tanácskoztunk. Megálla­podtunk abban, hogy utasít­juk New Ycrk-i képviselőin­ket, folytassák a tárgyaláso­kat a karibi probléma rende­zése céljából. Mi haladást vá­runk ezektől a megbeszélé­sektől. Reméljük, hogy ugyan­ezt várja az amerikai fél is.« Stewart Udall amerikai bel­ügyminiszter péntek este va­csorát adott Mikojan szovjet miniszterelnök-helyettes tisz­teletére. (MTI) Mikojan látogatásai az Egyesült Államokban Washington (TASZSZ). A. I. Mikojan pénteken dél­után megtekintette a Wa­shingtonhoz közeli Rjockwille városkában nemrég megnyílt korszerű áruházat. A Szovjet­kiszolgálási és csomagolási rendszerrel, beszélgetett az eladóikkal és a vásárlókkal. Az amerikaiak meleg ba­rátsággal fogadták Mikojant. Sokan odamentek hozzá, hogy unió Minisztertanácsának első | megszorítsák a kezét, sikere- elnökhelyettese körülbelül egy J két, boldogságot és egészséget órát töltött ebben a nagy áru- jlkivánjanak a vendégnek. házban, és megismerkedett a (MTI) Mikojan hazaindult Washingtonból Washington (MTI). Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese kétnapos washing­toni látogatása után szomba­ton helyi idő szerint délelőtt visszaindult Washingtonból Moszkvába. Elutazása előtt a repülőtéren újságíróknak ki­jelentette: kétnapos tárgyalá­Csou En-laj levele Nehruhoz Peking (TASZSZ). Csou En-laj, a Kínai Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke november 28-án — két nappal ezelőtt, hogy a kínai —indiai határ egész vonalán megkezdték a kínai határőr egységek visszavonását — le­velet intézett Nehru indiai miniszterelnökhöz. A levélben a Kínai Népköztársaság kor­mánya nevében felhívta az indiai kormányt, hogy közös erőfeszítésekkel »segítsék elő a jelenlegi helyzet fejlődését a még nagyobb mérvű enyhü­lés irányéiban«. . Csou En-laj levelében hang­súlyozza. hogy tárgyalások út­ján kell kiküszöbölni a ha­tárkérdésből eredő nézetelté­réseket A kínai miniszterel­nök rámutat: a kínai csapa­ttok egyoldalú visszavonása 20 'kilométerre az 1959-es tényle­ges ellenőrzési vonal mögé még nem. biztosíték a határ- konfliktus felújulása ellen. Ázt javasolja, hogy jelöljenek ki képviselőket, akik a hely­színen vitatnák meg a konk­rét kérdéseket. Mint az Üj- Kína hírügynökség által kö­zölt levélből kitűnik, e konk­rét kérdések közé sorolandó a két fél fegyveres erőinek visz- szavonása, demilitarizált öve­zet megteremtése, ellenőrző pontok felállítása és a hadi­foglyok hazajuttatása. Ha a meghatalmazottak találkozásai gyümölcsözőknek bizonyulnak, Kína és India megkezdheti a tárgyalásokat a határvita ba­rátságos megoldásának kere­sése végett. »A kínai kormány megtette az első lépést, vagyis meg­szüntette a tüzelést, és készül megtenni a második lépést, vagyis visszavonja a csapato­kat. Remélem, hogy az indiai kormány pozitív módon rea­gál, és ugyanilyen irányú in­tézkedéseket tesz« — írja be­fejezésül Csou En-laj. (MTI) sa során »bizonyos haladás történt a Szovjetunió és az Egyesült Államok álláspontjá­nak közelebb hozásában«. »Kennedyvel és Rushkal foly­tatott tárgyalásom hasznosnak bizonyult« — mondotta Miko­jan, és hozzáfűzte: megbeszél­te az Egyesült Államok veze­tő államférfiaival a két nagy­hatalom között felmerült né­zeteltéréseket. Kuba, Berlin kérdésében és más nemzetközi kérdésekben tisztázódott a két fél állás­pontja — folytatta Mikojan, és hozzátette, hogy az Egye­sült Államok részéről »jóaka­ratot« tapasztalt, s ugyanezt a jóakaratért; tapasztalhatta az Egyesült Államok is a Szov­jetunió részéről. < Fónteken a Rusk külügymi­niszterrel elköltött ebéd után Mikojan azt mondotta, véle­ménye szerint bizohyos hala­dás várható a kubai kérdés megoldásban. Mint ismeretes, Kennedy és Mikojan tanácsko­zása után a két fél abban ál­lapodott meg, hogy a New Yorkban tárgyaló szovjet- amerikai bizottságnak utasítá­sokat adnak. A Kuznyecov első külügymi­niszter-helyettes vezette szov­jet és McCloy vezette ameri­kai küldöttség előreláthatólag hétfőn tartja legközelebbi ta­nácskozását. NEMZETKÖZI SZEMLE A múlt hetet a diplomáciai tevékenység rendkívüli meg­élénkülése jellemezte. Szovjet —amerikai tanácskozások egész sora zajlott le New íorkoan a karib-tengeri válság marad­ványainak eltávolítására. Ezek betetőzése volt Mikojan szov­jet első miniszterelnök-helyet­tes és Kennedy amerikai elnök washingtoni megbeszélése. Új­ra kezdődtek a héten a genii leszerelési tárgyalások ' is. S most, a karib-tengeri válság­ban létrejött szovjet—ameri­kai kompromisszumos megol­dás után kialakult enyhültebb világhelyzetben nagyobb le­hetőségek vannak, mint bár­mikor azelőtt a leszerelés ügyében való előrehaladásra. Jó hírek érkeztek a héten Laoszból is: sikerült végre minden érdekelt fél számára elfogadható módon megoldani a három politikai irányzatot képviselő katonai erők_ egyesí­tését a laoszi nemzeti hadse­regben. Az érdeklődés előte­rében volt változatlanul a nyu­gatnémet kormányválság, mely pénteken Strauss hadügymi­niszter bukásához vezetett. © A New York-i és washingtoni tárgyalások Az NDK kormányának nyilatkozata ( a nemzetközi jog elveiről Berlin (ADN). A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya csütörtökön az ENSZ-titkárság révén nyi­latkozatot juttatott el a világ- szervezet valamennyi tagálla­mához. E nyilatkozatában üd­vözli, hogy az ENSZ 17. köz­gyűlése meg kívánja vitatni a nemzetközi jog elveit az álla­mok közötti baráti kapcsola­tok vonatkozásában. A nyilatkozat emlékeztet rá, az NDK több ízben javasolta, hogy a békés együttélés nem­zetközi jogi elveinek rögzítése és továbbfejlesztése alapján megvalósuljon a két német ál­lam békés együttélése. Az il­letékes nyugatnémet szervek azonban vagy nem válaszoltak e javaslatokra, vagy provoká­ciókkal válaszoltak. Ezek á provokációk különösen az utóbbi hónapokban kiéleződ­tek. Az NDK-ellenes agresz- sziós cselekedetek előidézhetik egy új világháború veszélyét. Az NDK kormánya legfon­tosabb feladatának tartja a német békeszerződés megköté­sével és a nyugat-berlini kér­dés megoldásával a második vi­lágháború maradványainak megszüntetését. Ugyanakkor az NDK kormánya hajlandó elő­mozdítani a leszerelési intéz­kedések megvalósítását is. A nyilatkozat ezzel összefüggés­ben utal arra, hogy az NDK kormánya már több ízben ok­mányokat terjesztett az Egye­sült Nemzetek elé, közöttük szerepel a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottsághoz inté­zett legutóbbi emlékirata is. Az NDK kormánya üdvözli a békés együttélésről szóló köz­gyűlési határozatokat, amelyek többek között megerősítik az államok együttműködésének el­vét gazdasági, társadalmi és A több hetes kubai tartózko­dás után az Egyesült Államok­ba érkezett Mikojan olyan helyzetben ülhetett le Kenne­dyvel a tárgyalóasztalhoz, hogy a Karih-tenger körzeté­ben korábban már-már atom­háború kirobbanásával fenye­gető válság jelentősen megeny­hült. Pusztán az a tény, hogy a Mikojan—Kennedy találkozó létrejött, már önmagában jól mutatja, hogy a helyzet egy hónap alatt mennyire megvál­tozott a Karib-tengeren. A Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének lénye­gesen kedvezőbb volt a pozí­ciója a washingtoni megbeszé­lésen, mint amerikai tárgyaló partnerének. A szovjet kor­mány ugyanis immár teljesítet­te az október végi Hruscsov— Kennedy üzenetváltás során vállalt valamennyi kötelezett­ségét. Kivonta Kubából azokat a védelmi céllal elhelyezett stratégiai fegyverrendszereket, amelyeket az Egyesült Álla­mok »támadónak« vélt, s be­leegyezett abba is, hogy az amerikaiak vizuális módon el­lenőrizzék azok elszállítását. S a szovjet kormány azt is megígérte, hogy 30 napon belül hazaszállítja Kubából az IL— 28-as bombázó repülőgépeket. Az Egyesült Államok viszont megszüntette a Kuba körül lé­tesített.: blokádot; és bejelen­tette a válság miatt behívott tartalékosok leszerelését. Ugyanakkor azonban még min­dig halogatja fő kötelezettsé­gének teljesítését, a hatékony biztosítékok megadását, hogy nem támadja meg Kubát. S ez a fő akadálya annak, hogy véglegesen felszámolják a karib-tengeri válság maradvá­nyait. Hiszen a békeszerető erők nem elégedhetnek meg kulturális síkon. Befejezésül a nyilatkozat rámutat a NATO agresszív jellegére, és kívána- ................................ t osmak tartja, hogy a jövőben ; Batalov: nem alkalmaznak erőszakot, és i nem fenyegetőznek erőszakkal. ♦ Ezt a kötelezettségvállalást az j ENSZ-nek általános elvvé kell ♦ tennie. (MTI) azzal, hogy Kennedy kijelen­tette: az Egyesült Államok nem támadja meg a forradalmi szi­getországot. Az amerikai elnök ígéretét meg kell tölteni a szükséges gyakorlati tartalom­mal, tényleges garanciák nyúj­tásával. S ez ma a kérdéseik kérdése. Jól tudják ezt azok a befolyásos amerikai kalandor­körök is, amelyek a karib-tm- geri válságot kirobbantották, és äz ügy kompromisszumos rendezésével vereséget szen­vedtek. Most úgy akarják alá­aknázni az eddigi enyhülést, hogy a Kennedy-kormányt vál­lalt kötelezettségének megta­gadására akarják rábírni. Az amerikai kormányzat egyelőre még' habozik, s úgy píóbál kitérni a garanciák el#, hogy azt állítja: a biztosítékok mcguGusa előtt Washingtonnak helyszíni ki)ba, ellenőrzéssel kell meggyőző,.!.' arról, hogy a Szovjetunió viiiousn eleget tett-e kötelezet iségének. Ez nyilvánvalóan időhúzás, hiszen az Egyesült Államok korábban már saját maga is elismerte, hogy meggyőződött a szovjet stratégiai fegyverre:: oszerek elszállításáról. A kubai forradalmi kor­mány messzemenő megegye­zési készségét bizonyítva még­is hajlandónak mutatkozott arra, hogy beleegyezzen az amerikai ellenőrzési igénybe. De csakis azzal a feltétellel, ha Kuba is ellenőrizheti, hogy Washington megtartja kötelezettségeit, és sem az Egyesült Államok területéről, sem pedig a Karib-tenger más országaiból nem szervezked­nek a szigetország megtáma­dására. Washington ehhez egyelőre nem hajlandó hozzá­járulni. fgv álltak a dolgok, amikor Mikoian Kennedyvel tárgyalt Bár a tárgyalások barátságos légkörben zajlottak le, és megállapodtak a további ta­nácskozásokban, a nézetelté­rések változatlanul fennáll­nak. Mégis — látva az eddigi fejlődést — joegal remélhet­jük, hogy a józanság, amely győzött a kubai válságban, to­vábbra is hatni fog, és az enyhülés irányába haladnak az események. Oi bonni kormányválság A bánni kormányválság pénteken fordulathoz érkezett: Strausst menesztették. A vál­ságot — mint ismeretes —az robbantotta ki, hogy Strauss hadügyminiszter utasítására a bonni hatóságok durván le­csaptak a Spiegel nyugatné­met hetilap szerkesztőségére, és e tettükkel bizonyítványt állítottak lei a bonni államban uralkodó viszonyokról. Ade­nauer ugyan megpróbálta jó ideig menteni hadügyminisz­terét, s igyekezett elbagatel­lizálni a történteket, s arra törekedett, hogy a Szabad Demokrata Párt vezetőit meg­puhítsa, és elterelje a közvé­lemény figyelmét a botrány­ról. Látnia kellett azonban, hogy Strauss mentegetése im­már saját kancellári pozícióit gyengíti tovább, s ezért kény­telen volt elhatárolni magát hadügyminisztere személyéről; A kancellár pénteken minden felelősséget a megbukott Straussra hárított. A kompro­mittált Strauss eltávolítása a kormányból tehát megnyitja az utat Adenauemak a koalí­ciós partnereivel való alkudo­zásaihoz, s így élvezethet az új kormány megalakításához. Mégis a régi koalíciós kor­mány újrafoltozása nem lep­lezheti az adenaueri politika válságát. S nem leplezheti azt sem, hogy a mostani kor­mányválságot nem pártharcok vagy hatalmi vetélkedések robbantották ki, hanem a bán­ni állam történetében először — túlnőve a parliament pa­lán kjaim — a közvélemény, a nép felháborodása kényszerí- tette ki Strauss távozását, a kormány újjáalakítását. S e* a tény feltétlenül biztató. Arkm István Jelű, s tílus, színész Strauss visszavonulása még nem oldatta meg a bonni kormányátalakítással kapcsalaios problémákat!;™ Bonn (MTI). A múlt napok izgalmai után Bonnban, a hét végén kissé megnyugodott a hangulat, mi­után Strauss leköszönésével el­hárult a legfőbb akadály az elől, hogy Adenauer — a • Sza­bad Demokrata Párt támogatá­sával — újjáalakíthassa kor­mányát. Politikai körökben azonban hangsúlyozzák, hogy még korántsem hidaltak át minden nehézséget, még min­dig teljesen tisztázatlan több személyi kérdés, így például az, hogy ki lesz Strauss utóda. Ezzel kapcsolatban Paul Lilé­két, az eddigi építésügyi mi­nisztert, valamint Jaegert, a bonni parlament elnökét em­legetik elsősorban, de leg­utóbb felvetették Dufhuesnek, HORVÁTH JÁNOS elvtárs, a MÉSZÖV Igazgatóságának elnöke december 7-én, pénteken reggel 9 órai kezdettel fogadónapot tart a MÉSZÖV székhazában (Latinka-tér 1. sz.) <315o) A SZÍNMŰVÉSZ JÁ­: játékstílusának meg­s HATÁROZÁSA igen bonyolult | dolog. Különösen az, ha film­írói, filmszínészről van szó, fmert á. filmművészetben na- nehéz élesen elhatárolni, mit adott a műhöz a rendező és mit a színész. Aztán azért is, mert a filmforgatás körül­ményei befolyásolják az alko­tó munka menetét, a játék stí­lusát, s ezeket a körülménye­ket legtöbbször sem a rende- nem tudja pedig nehéz a CDU ügyvezető elnökének nevét is, aki azonban szomba­ton délelőtt határozottan meg­cáfolta azt, hogy vállalná a hadügyi tárcát. A Szabad Demokrata Párt állítólag újabb pontokkal j2# sem a színész akarja kibővíteni a tavaly kö-| megváltoztatni. Végül tött koalíciós szerződést. Ez- |azért is mert nagyon zel kapcsolatos a legnehezebb- ^ Umutatni> hogy a nek ígérkező probléma is: * , „ , ,. ’ Adenauer jövőre tervezett fszínművészét uj, korábban visszavonulásának kérdése. $ még. nem ismert irányzatára Most, miután minisztereinek való áttérésnek mik a »tartozé- kívánásával a Sated Demok-*kai<< Mindez ; vaT1 de mű_ rata Fart felmondta a kor-» mánykoalíciót, a kancellár ál-|veszi «^rázolas formája, a sti- lítólag arra az álláspontra he- f tus mégis változik, lyezkedik, hogy ezzel érvényét I Elég visszapillantani a múlt­vesztette a visszavonulásra vo-|ba, s máris világosan látjuk a natkozó tavalyi ígérete. A de. t megújhodásnak ezt a végtelen nauert most már elsősorban | folyamatát. Emlékezzünk a né- saját pártja, a CDU szeretné I mafilmekre, s hasonlítsuk ösz- rávenni, hogy az új kormány tsze őket az első hangosfilmek- megalakulásakor vállaljon ha- f kel, ezeket pedig a 40-es évek tározott kötelezettséget vissza-1alkotásaival. Még a legtapasz- vonulásának. pontos idejére | talatlanabb néző is azonnal ész- ivonatkozólag (a CDU egy része | reveszi itt a szembetűnő vál- azt szeretné, ha a kancellár | tózásokat, egyebek között a stí- már tavasszal visszavonulna), fiús változását. Semmi alapunk s egyúttal fogadja el utóda-1 nincs azt gondolni, hogy ez a ként Erhard gazdaságügyi mi-1természetes folyamat manap- nisztert, amit a kancellár ed- Jság megrekedt, s holnap nem dig következetesen megtagadott Alekszej Batalov a »Rumjan- cev-ügy« című filmben, amely­ben Alekszandr Rumjancev gépkocsivezetőt alakította. meglátni valamennyi változást, kitapintani az új formák »ke­reteit«, ám ez természetesen nem jelenti azt, hogy meg se kíséreljük. Ha a filmművészet színészi játékának stílusáról beszélünk, rögtön beleütközünk egy rég­óta húzódó vitába, amely a »színház védelmezői« és a »filmpártiak« között folyik. A »filmpártiak« úgy vélik: mint­hogy a film végeredményben személy szerint a rendező ke­zében születik meg, a filmszí­makacsulfhoz új termést. Nekünk, akik ; nesz játékstílusa is teljesen tő- iebben a korban élünk, nehéz i W függ, a rendező ábrázoló módszerének szolgálatában áll. lásrészről a »színház védel­mezői« azt állítják, hogy a film kizárja az »alkotás« lehetősé­gét, s a »technika«, az »ipar« övetelményei megkötik a szí­nész kezét, még csak nem is Gondolhat semmiféle egyéni -'fiúsra. Van bizonyos igaz­ág mind a két felfogásban. Es mégis az idő, a környező ■dóság végeredményben ösz- zehasonlíthatatlanul erőseb­ben és lényegesebben hat a szí­nészi játék stílusára, mint a munkakörülmények vagy a rendező felfogása, ábrázoló módszere. Ez a megállapítás egyformán érvényes a filmszí­nészekre és a színpadi művé­szekre. egyiküknél nem kisebb a hatása, mint a másiknál. A jó színészből, aki gyengén játszott a filmben, vagy ponto­sabban szólva, akit rosszul használtak fel a filmesek, a film megjelenése után' semmi­képpen sem lesz rossz színész, éppen úgy, mint ahogy a rossz színészből sem lesz jó attól, hogy sikeres filmszerepet ala­kított. Mellesleg gyakran ezekkel a végletekkel igyekeznek bizo­nyítani: egyik vagy r: ik szí­nész természetében. egyénisé­gében bizonyos megioghatat- lan adottságok rejlenek, ame­lyek valamiféle tite"' - :tos »ki- nematografizmus« Komplexu­mát alkotják benne. S ezt a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom