Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-01 / 281. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1962. december V KAPOSVÁRI IRODALMI NAPOK írók a textilművekben Délután 3 óra tájt benépesült a textilművek tanácsterme. Munkások, műszakiak gyüle­keztek, hogy meghallgassák a közéjük látogató Móricz Virág, Takáts Gyula és Fodor András írókat. Lukács Józsefné szb- titkár üdvözlő szavai után Mó­ricz Virág írónő mondott né­hány meleg, emlékező szót ap­járól, Móricz Zsigmondról, majd arról beszélt, hogyan vált íróvá. Takáts Gyula Virágok virága című kötetéből olvasott fel három verset. Ezután Fodor András, a kaposmérői szárma­zású fiatal költő szólt gyermek­koráról,- kaposvári diákoskodá- sáról: amikor Takáts Gyula nemcsak tanára, hanem tanító­ja és — büszkén említi — köl­tői példaképe volt, s maradt ma is. Szülőföld ihlette költe­ményed közül a Méred dombok, á Titok és a Bátyám citerál cí­mű verseket olvasta fel. Az íróvendégek közvetlen szavait, a bemutatott költemé­nyeket nagy tetszéssel, hálás tapssal fogadták a jelenlevők. Több felszólalás, kérdés is el­hangzott. Móricz Virágtól még kötetbe nem gyűjtött novellái­ról, Takáts Gyuláitól balatoni verseiről, Fodor Andrástól pe­dig londoni tanulmányút járói érdeklődtek. Élénk vita a Megyei Bíróságon Nehéz szabályos beszámolót írni a Megyei Bíróságon meg­rendezett író—olvasó találko­zóról. Földeák János József At- tila-díjas író és Szirmay End­re kaposvári költő bemutatko­zása után megindult « kérdés­áradat. Mintha valamilyen zsi­lipet nyitottak volna meg. A találkozón részt vevő bírók, ügyvédek elárasztották kérdé­sekkel a vendégeket. Mit ér­tünk' közérthetőségen; vannak-e más irodalmi irányzatok a szo­cialista realizmuson kívül; ho­gyan ítéljük meg Illyés Gyulát ma; mik az írói alkotás mű­helytitkai. S nemcsak az iro­dalom egy-egy kérdésében kí­vántak a hallgatók tájékozód­ni. Az egyik jogász például azt szerette volna megtudni Föl­deák Jánostól, mi a véleménye a bürokráciáról. Nem gondol­ja-e, hogy kevesebb rendelet is elegendő volna. Néhány ügy­véd aziránt érdeklődött, mivel foglalkozik most Veres Péter. S elhangzott egy olyan kifogás is, hogy elsatnyult a magyar szerelmi líra. Földeák János tréfásan közbeszúrta, hogy igen, mert elöregedtek az írók. Irodalomszeretet, s a mai írók ügye iránti érdeklődés tet­te igen hasznossá ezt a talál­kozót. Parázs Vita kerekedett például abból, hogy miért ked­velik ma az olvasók a kisre­gényeket. A vita hőfokára jel lemző, hogy az egyik ügyvéd szemére vetette Földeák János nak, hogy óvatosan fogalma­zott meg néhány választ Tar­tózkodott a kritikai megnyil­vánulásoktól. A vita során néhány magyar film (Gázolás, Megszállottak) sőt egy dráma is terítékre ke­rült Az egyik hozzászóló jo­gász helytelenneik, hihetetlen­nek találta az alapkonfliktust. A vita még a hivatalos befe­jezés után is folytatódott, el­hangzottak vélemények pro és kontra. Ennek a beszélgetés­nek a vita voit a fő értéke. JCH SZőboi' képével idézzük olvasóink em­lékezetébe Bors Istvánt, a fia­tal szobrászművészt, akit nem­rég mutattunk be lapunk ha­sábjain. Nem egy és nem két csábító ajánlatot utasított eí a művész, amikor hazajött Kaposvárra, és itt telepedett le. Parányi szükségműtermé­ben úgyszólván minden talp­alatnyi helyen kisplasztikák tanúskodnak arról — a vázla tok, rajzok, egyebek mellett —> hogy a hazai levegő nem csökkentette, inkább növelte alkotókedvét. Nézzük a »-Kecskés fiú« el­nevezésű kompozíciót. Sajnál­juk, hogy ez a fiatalságot, élet­erőt és szeretetet, életkedvet sugárzó munka nem a mi te­reink egyikére kerül, hanem elsőbt:-sgi jogon — mivel egy veszprémi pályázatra készült a szobor — a veszprémiek gyö­nyörködhetnék majd benne. És mit remélhetünk mi? A pávás szökőkút után hol állítja ki vá­rosunk a fiatal szobrász legkö­zelebbi munkáját? Nem tud­hatjuk. Akik hivatalból és nemes értelemben vett lokál­patriotizmusuktól vezetve azt KSSfilSö zelmúltban gyűjtést indított. Általános iskoláink szorgalmas növendékei tíz mázsa bronzot gyűjtöttek össze. A drága anyagot ott tárolják a Tóth Lajos Általános Iskolában. Ha egyébre futja e lelkes ügysze­retet szerezte kincsből, talán kerülne bronz arra is, hogy új és összefüggő lakótelepeink nem annyira zárt tereinek va­lamelyikére egyszer majd ki­kerülhessen a medence és ben­író—olvasó találkozó a Húsipari Vállalatnál A Kaposvári Irodalmi Na­pokra városunkba érkezett író­küldöttség tagjai közül Csa- nády János, Győré Imre, a So­mogy megyei írócsoport tagjai közül Mihályi Margit és Tari János látogattak ki tegnap délután a Húsipari Vállalat dolgozóihoz. Kellner Bélának, a Megyei Könyvtár vezetőjének üdvözlő szavai után a vendégek rövi­den ismertették eddigi mun­kásságukat, majd pedig mű­veikből olvastak fel. Nagy si­kert aratott Győré Imre Bal­lada a pohos esperesről című versével, melyet a közelmúlt­ban megjelent venseskötetéből olvasott fel. Hasonlóan nagy tetszés fogadta Csanády János Nyugtalanság című költemé­nyét is. Ezt követően Mihályi Margit és Tari János mutatkoztak be az író—olvasó találkozó hall­gatóságának egy-egy novellá­val. A meghitt, baráti hangulat­ban lezajlott találkozó végén — amelyen a vállalat dolgozód kö­zül mintegy ötvenen vettek részt — a hallgatóság köréből számosán kérdéseket tettek fel az íróvendégeknek. Pedagógusok, írók találkozója a Latinka Művelődési Ház klubjában Nehezen indult meg a be­szélgetés tegnap este a Latin­ka Művelődési Ház klubjában a pedagógus—író találkozón. Bellyei László, a Somogy me­gyei Irócsoport titkárának megnyitó szavai után jó ideig keresték a hangot, a megfelelő témát, amely egyformán érde­kelné a jelenlevő magyar sza­kos tanárokat és íróvendégedn- ket. Részben ez annak tulaj­donítható, hogy pedagógusaink úgy készültek, hogy Tamási Áron, Móricz Virág írókkal és Zelk Zoltán költővel találkoz­nak, de mint hírül adtuk, kö­zülük csak Móricz Virág érke­zett meg az irodalmi napokra. A találkozáson viszont rajta kívül megjelent Földeák János, Fodor András, Fülöp János és Tabák András. Érthető, hogy az első kérés az volt, hogy Móricz Virág beszéljen magáról. Vendégünk — aki nagy tisztelője a peda­gógusoknak — ausztriai élmé­nyeiről, az ottani nevelők éle­téről, az osztrák pedagógiáról és a művészeti irányzatokról szólott. Később a beszélgetés során az Élet és Irodalom néhány cikkével kapcsolatban felme­rült egy olyan kérdés, hogy miért nem bátrabb a magyar irodalom. Fülöp János igyeke­zett röviden választ adni a kér­désre. 'Végezetül a mai magyar iro­dalom külföldi olvasottságáról esett szó. elvtársakkal. Néhány száz mé­terrel odább ott van a Latinka tér szökőkútja. Egy ilyen kom­pozíció különben sem takarja a tér minden szögéből jól lát­ható kopár felületet, amin szinte elveszik a kis méretű emléktábla. Gondolkozom azon, hogy jó lenne ide egy olyan munka, ami a Dorottya című vigeposz valamelyik jele­netét ábrázolja. JHHHI : szeretnék, hogy virágokban gaz­dag, de szobrokban nagyon sze­gény városunk néhány szobor­ral gyarapodjon, alig rendel­keznek többel, mint a jó szán­dékkal. Nincs pénz ilyen kép­zőművészeti alkotások megvá­sárlására és felállítására. Mindennék ellenére elgon dolkodtató, amit a fiatal mű­vész mondott a másik kompo­zícióval kapcsolatban. Ez egy kerámia burkolatú medencében két játszó fiúalak. Játszó gye­rekek. Talán ezen a néven is­merkedhetünk meg Bors István­nak e munkájával. Azt mon­dotta, hogy a »Játszó gyere­kek«-^ szívesen a városnak ajándékozná. A rokonszenves nagylelkűségre válaszolhat-e szűkkeblűség? Aligha. Ügy hal­lottuk, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya a kö­ne a »Játszó gyerekek«. Képeket mutat a művész, Építő rendetlenségű udvar. Látni rajta, hogy itt még javá­ban áll a munka. Mit ábrázol a kép? Az épülő gimnázium zárdára emlékeztetőén zárt udvarát. — Azon gondolkozom, mivel lehetne lazítani ezen a szigorú zártságon. Nézzék csak — mu­tat egy pontra —, itt lehetne egy kiröppenni készülő madár- figura. Persze egészen modem megfogalmazásban. Szeretném elkészíteni idejében. — Ez itt — mutat a követke­ző fényképfelvételre — a Do- rottya-ház Kossuth térre néző fala. Szó van arról, hogy e fal elé szökőkutat terveztet a vá­rosi tanács. Vitatkoztam az Sajnáljuk, hogy a fénykép nem adja vissza a művészi al­kotás teljes szépségét. Már bronzba öntve itt fekszik előt­tünk egy sorozat. Hemingway népszerű hősét ábrázolja, az öreg halászt. Ismerjük a terveket. A lgg- közelebbieket. Az alkotás ho­gyanját is. Bors István fenn­tartja magának a kísérletezés jogát, az igényt a korszerűség­re. Örülünk ennek és igen so­kan örülünk. Abban pedig bi­zonyosak vagyunk, hogy a nagylelkű ajánlatot, a szobor­ajándékot, amely szól a szülő felnevelő városnak, nem utasítják vissza. Van bronzunk, és van abban is valami nagy­szerű, hogy ezt az anyagot azok gyűjtötték össze, akikre gon­dolva szépítjük városunkat. László Ibolya A VISSZAVONULT SZOMSZÉD írta: KAREL BERAN — Küldd már ide Petylkát, a rendezvényeken, ezért nem ségürihbol, miután sikerült hogy megmossam a fejét — érhették el a lakóközösség oda befurakodnia. Most ismét szóltam ki az előszobámba. "prételét elzárkózott a tömegektől, amit f - Elhatároztak, hogy küldött- ezúton hozunk az ön tudó­Íróasztalomon ott feküdt a le- séget menesztenek hozzá. A mására« fejeződött be a vél, amelynek tartalmát csak- szomszédok többször is voltak levél. nem kívülről tudtam, nála, nem ^ sajnálták az erre Ebben a pillanatban lépett »Távol áll tölünk hogy bár- /ordított időt. A kérlelésekkel Petylko a szobámba. Szótlanul ... . sikerült elemiuk, hogy Petylko megállt, s mint mindig, most kit is gyanúsítsunk — kezdik is bekapcsolódott a kollektívá- is szerény benyomást keltett. de nem hallgathatjuk el, ba. Reméltem, hogy a vádakat visz­amit egyik szomszédunkról, Sajnos azonban, csak részben sza fogja utasítani. De mindent Petylkóról közölnünk kell. Az a tárult fel Petylko lelke élőt- eíismert, s ezt enyhítő körül­. ményként ítéltem meg. asszonyai Kihalnak az uru indiánok Az uru Indiánok törzse a Pe­ruban levő Titicaca-tó vidékén megadóan és közönyösen várja pusztulását. Tudják, hogy tör­zsük néhány esztendőn belül végképp kihal. Az uruk között éhínség és sok gyilkos beteg­ség pusztít. Ennek ellenére visszautasítottak minden aján­latot, amely fennmaradásukat segítené elő. Nem akarnak élni a civilizáció vívmányaival. Büszkék teljes függetlenségük­re, és hajlandók meghalni érte. Az uruk azt tartják maguk­ról, hogy ők az amerikai szá­razföld első lakói. A néprajztu­dósok igazolják feltevésüket. A titokzatos autóversenyző Az angliai autóversenyek törzsközönsége évék óta tör­te a fejét, hogy ki lehet az a titokzatos versenyző, aki minden versenyen részt vesz »Jaguár« márkájú verseny­autóján, mindenütt ragyogó eredményeket ér el, de a győzelem után azonnal el­tűnik, versenyzés közben pe­dig a vastag szemüveg miatt nem lehet fölismerni. A titokzatos és rejtélyes autóversenyző csodálatos pá­lyafutása most véget ért — a börtönben. Jack Lister 27 éves mérnökről ugyanis ki­derült, hogy a csodálatos »Jaguár« versenyautókat, amelyekkel négyszer első és igen sokszor második és har­madik helyen végzett, kivétel nélkül lopta. A lopott ko­csikat saját műhelyében »át­barkácsolta«. Végül az utol­só lopott kocsit valaki föl­ismerte, és följelentette a rejtélyes versenyzőt. \ A költő lehet fejetlen — a király nem ! A svéd bankjegynyomda fca- ; rácSörtyra új ötkoronás bank- ' jegyeket bocsát ki, amelyeken a vízjel Esajas Tegner kiváló svéd költő arcképe lesz. A bankjegyeket továbbra is, mint eddig, Gusztáv Adolf svéd ki­rály képe fogja díszíteni. Ed­dig a király arcképét használ­ták vízjelnek is, de mivel az új ötkoronás bankjegyek telje­sen automatizált rotációsgépen készülnek, nem lehet kiküszö­bölni azt a lehetőséget, hogy a vízjel a bankjegynek mindig más-más helyére kerüljön, és a szükségnek megfelelően kö­rülnyírják. Nehogy eközben a király »fejét« kelljen, levágni, a lojális bankjegynyomda úgy döntött, hogy helyesebb lesz a költő arcképét használni erre a célra, * * * flr angol állatvédő egyesület harca egy végrendelet ellen Gladys Procfcter angol földbirtokosnő végrendeleté­ben meghagyta, hogy ked­venc állatait, melyeket ő gondozott egy életein ét, nyolc nappal a temetése után meg kell ölni. A végrendelet idevágó része így szói: »Bi­zonyos vagyok benne, hogy halálom után az állatok so­ha többé nem részesülnek annyi szeretetben és olyan gondos ápolásban, mint amit én nyújtottam nekik. Nem akarom, hogy csalódjanak az emberi nemben.« Az állatvédő egyesület harcba lépett a végrendelet teljesítése ellen. pedig ház viszony, amely a lakóközösség- tűk, , ___a ______________ h ez köti, abban a korban, mindent megtettek, hogy fesz- aVmh^m^tt csöLefu™ amelyben élünk, teljesen tart- telenül érezze magát. A végén selkedése mindig kellemes be­hatatlan.« kiderült, hogy visszavonult A levél részletesen kifejtet- magatartása csak hazugság és te, hogyan kerüli ki Petylko a csalás volt. ház lakóit, s odújából csak ák- Minden különösebb indok kor bújik ki, amikor a pince- nélkül meghívta magához a '-öl szenet visz föl lakásába, házban lakó férfiakat^ és te_ Ezzei ■szemben a ház lakói imta Amennyit rummal, barati kapcsolatot tartanak fenn. Naponta fölkeresik egy- Elotte fejenként húsz koronát mást, közösen köszöntötték az nyert el tőlük. A mulatozás dulattal halkan hozzáfűzte: új évet, sőt álarcosbált is ren- olyan nagy lármával járt, hogy — Sohasem tudtam volna seittsakis f^mesenÖtMnük “ minden gyereke felriadt különben a közgazdasági egye­nyomást tett rám —, mi ütött beléd, hogy szomszédaidat le­itattad?« — Igazán nem is tudom már, hogy mihez kezdjek. Napról napra állandóan zaklattak — válaszolta szerényen. Majd egy kétségbeesett máz­aiméból. tem esti tagozatát elvégezni! meg, nem beszélve a kártya- T7 ., .. .... zásról és a sportról. *7-Határozottan aszociális Most iegaiább békében hagy Petylko többszöri felszólítás egyéniségnek mutatkozott. Ép- nak! ellenére sem vett részt ezeken pen ezért kizártuk öt közös* Fordította; szentirmai László. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIKTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-OL Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP- LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében# Kaposvár, Latinka S. u. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom