Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-01 / 281. szám
Szombat, 1962. december L 3 SOMOGYI NEPLA* Siánnai hordják a cukorrépát Bodrogon Az erős havazás, a vastag hótakaró a múlt hét végén , -gondot okozott a cukorgyárnak 1®. A rossz idő akadályozta a szállítást, így aztán — mondhatnánk — máról holnapra »éltek«, mindössze , egy napra . való tartalékkal rendelkeztek. E hét elejétől némileg javult a helyzet, már két napra való készletük van, és folyamatosan érkeznek a répaszállítmányok a könnyebben e1érhető helyekről. Igen ám, de az ilyen helyekre hordott memy- nyiség sem túlságosan nagy, mindössze hat-hétezer vagonra tehető, viszont egy tekintélyes rész még kint van a szántóföldön kupacokban, s ennek beszállítása igen nagy erőfeszítést követel a szövetkezetektől. Nem beszélve arról a répáról, amely még a földben van. Az időjárástól függ, hogy mikor szedhetik ki. A betakarításról meg csak akkor lehet szó, ha a hó elolvad. A szántóföldön kupacokba rakott rónát mielőbb be kell hordani nemcsak azért, hogy a gyár folyamatosan dolgozhasson, hanem a szövetkezet érdekében is. A bodrogiak okos kezdeményezése bizonyítŐntözési szaktanfolyamon tanul 94 tsz-tag November 12-e óta tart Ba- latonbogláron a tsz-tagok megyénkben első öntözési szak- tanfolyama. Kiss Béla mező- gazdasági mérnöknek, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya munkatársának vezetésével szövetkezeti kertészek, növénytermesztési dolgozók ismerkednek három hétig az öntözéses termesztés szakmai tudnivalóival. Egy-egy közös gazdaság két- három tagját is elküldte a bentlakásos tanfolyamra. A 94 részvevő között ott találjuk mindazokat, akik már kezeltek öntözőberendezést, vagy árasztásos módszerrel hasznosítottak patakvizet a nagyüzemi zöldségkertészetekben. Legtöbbjük minden képesítés nélkül folytatott öntözéses gazdálkodást, s a gyakorlatban igyekezett elsajátítani annak módszereit Ezután az új kezdőket nem hagyják magukra: a mostani tanfolyamon megszerzi a szaktudást minden olyan szövetkezet néhány tagja is, amely a télen vagy a tavasszal vásárol öntözőberendezést. A programban szereplő tananyag hasznos elméleti ismereteket foglal magában. A növényélettan, a talajtan, a talajművelés alapfogalmaival kezdték a hallgatók a tanulást. Utána megismerték az öntözés többféle módszerét, megtanulták, hogyan kell megválasztani növényenként az öntözés legalkalmasabb idejét, és elsajátították a leghasználatosabb fölszerelés, az MA—120-as típusú öntözőberendezés kezelését. (Ezt a berendezést a ságvári Egyetértés Tsz adta kölcsön oktatási célra.) A tanfolyamnak az a fő célja, hogy kellő gyakorlati képzést adjon. Ennek elősegítésére gyakorlott szakembereket hívtak meg előadónak. A Pécsi Vízügyi Igazgatóságtól Csekei Tibor és Rács Gyula, a bogiári gazdaságból Szalai Géza mezőgazdász, ( BalatonújhelyrőlMar- czi Ferenc főkertész vállalkozott előadásra. Gödöny Mihály mezőgazdasági mérnök, a vör- si tsz-üzemegység vezetője ugyancsak készségesen elfogadta a meghívást, hogy kertészetük öntözésének gyakorlati tapasztalatait ismertesse. December 1-én fejeződik be a szaktanfolyam. Végzett hallgatói hozzáértéssel munkálkodhatnak majd az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésén termelőszövetkezeteinkben. Szabálysértési tárgyalás Igáiban A Kaposvári Járási Tanács szabálysértési előadója helyszíni tárgyalást tartott Igáiban, hogy véglet vessenek a helybeli önkiszolgáló boltból való lopásoknak. Részt vett a tárgyalás vezetésében Gyura- sics Dániel megyei tanácstag, Czagány Jánosné járási tanácstag és két községi tanácstag. Meghívták az általános iskola hetven felső tagozatos tanulóját is. A diákok figyelmesen hallgatták végig a tárgyalást. Befejezése után Gyu- rasics Dániel tanácstag szólt az ifjúsághoz, s összegezte a tanulságokat. Nyílt tárgyaláson döntöttek Keller József igali pék ügyében is. 2000 forintra bírságolták meg jogtalan ipargyakorlás miatt ja, hogy le lehet győzni a nehézségeket, , a kedvezőtlen útviszonyok ellenére is könnyen megközelíthető helyre szállítható a szántóföldről a termény. — Az időjárás miatt mi is elmaradtunk a szállítással — mondta telefonon Zoltán Jó. zsef főkönyvelő —, ki kellett találnunk valamit. — A tanakodás eredményt hozott: kocsival nem lehet közlekedni, így szánnal szállítják a répát. Sikerült összeszedni a faluból 12 szánt, s ezek néhány nap óta mást sem tesznek, mint a mezőről hordják az út mellé a cukorrépát. Onnan már vontatóval vihetik tovább. Két nap alatt 11 vagon répát hordtak így le. A munka még egy hétig eltart, mert a hatvan holdról 72 helyett mintegy 100 vagon termésre számítanak. Ennek körülbelül a fáét szállították el eddig. A bodrogi Aranykalász Tsz- ben nemcsak a termény megmentésére, betakarítására gondolnak, hanem azokra az emberekre is. akik a mostani nehéz napokban elvégzik a tennivalót, s védőitalt, forró teát adnak nekik. Nem eyii'M be a kukorica Többen jelezték, hogy a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat kaposvári tárházának szárítója mellett le vő nagy mennyiségű csöves kukorica gőzölög. Sokan arra gondolnak, hogy helytelenül tárolták, és emiatt begyulladt. A bejelentést megvizsgáltuk. A harmincvagonnyi ku- l iorica valóban erősen gőzölög. Ám a szakemberek szerint nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani neki, mert az nem gyulladás jele, csupán egy fizikai jelenségről, mégpedig arról van szó, hogy a kukoricában levő nedvesség párolog, mivel a prizmának valamivel magasabb a hőmérséklete, mint a külső környezeté. Egyébként a kukoricának — mondják — ideje sincs arra, hogy megrohadjon, mert rövid idő alatt morzsolóba, illetve szárítóba viszik, és helyére újabb kerül. Mintegy 30 vagon kukoricának állandóan tartalékban kell lennie, hogy a szárító narn 1000 mázsás kapacitását folyamatosan ki tudják használni. V ___ A gondosabb talojmunka és az anyagi ösztönzés meghozta eredményét: Holdanként 130 mázsa burgonya termett Hedrehelyen Hedrehely határa többnyire a pillangósokat, a gabonaféléket, a kukoricát, a cukor- és takarmányrépát szereti. A lan kas, agyagos domboldalakon alig-alig akadt néhány parcella, ahol burgonyaindákat borzolt volna a szél. Mert csak éppen annyi krumplit termeltek egyéni korukban a heáirehelyi gazdák, hogy szükségletük kielégítésére ne kelljen vidékről vásárolniuk. Be; íenyugodtak a terméseredményekbe, nem igyekeztek nagyobb hozamot elérni, hiszen mindenki azt tartotta, hogy a dimbes-dombos vidék nem ennek a növénynek való. Vajda János, aki pedig a falu egyik legjobb gazdája volt régebben is, 70—80 mázsás átlagot ért el. s ez Hedrehelyen már jó termésnek számított. Szintén így vélekedik GicZy Lajos csapatvezető: — Nálunk, kérem, sohasem ment a burgonya. Nem adta meg azt a termést, mint hazájában, Szolokban vagy más, homokos talajú községekben. Nem is erőlködtünk, nem törtük magunkat különösképpen. Némelyik esztendőben sikerült ugyan száz mázsán felüli átlagot elérnem, de ezt is csak kisebb területen. Az idén bebizonyosodott, hogy a mi földünk is jól megtermi a burgonyát. Amit én régebben elegendőnek tartottam, az most már kevés is, hiszen termelőszövetkezetünk az idén nyolcvan hóidról nem kevesebb, mint százharminc mázsás átlagot takarított be. Ez pedig nagyon nagy szó, hiszen sose hittük volna, hogy ilyen gazdagon is fizethet határunk. A hedrehelyiek annyi burgonyát, mint az idén, a szövetkezet megalakulása óta még sohasem kaptak. A kapások, a saraboló és burgonyát szállító íogatosok, a zsákolok és a traktorosok 5—9, a függetlenített vezetők pedig 3—5 mázsa prémiumot vittek haza. Az Űj Tavasz irodájában arról beszélgettünk Jäger Vendel elnökkel, hogy milyen agrotechnikai eljárással sikerült elérniük ezt a szép eredményt. — Heves megyéből jöttem Hedrehelyne, s a burgonyatermesztésben alkalmaztunk néhány hevesi módszert is. Ezek nem holmi csodaszereik, hiszen többek között az ültetés utáni töltögetés gazfojtó hatása ezen a környéken is ismert. Mindenesetre arra törekedtünk, hogy mindent megadjunk a burgonyának, amire szüksége van. Barcsról. Homokszentgvörgy- ről és a tagoktól vásároltak a tavasszal vetőgumót. A mer* kur, a somogyi sárga, a kis- vándai rózsa egyaránt jól érezte magát a hedrehelyi határ talajában. Mindjárt kikelése után betöltötték a burgonyát, s egyetlen kapálással sem késtek el. Különösein két női munkacsapat vált ki szorgalmával: Bicskei Lajosné és Farkas Lászlóné csapata. De az általános igyekezetre jellemző, hogy amíg tavaly 25— 30 asszonyt tudtak a kapálásra mozgósítani, az idén száznál is többen munkálkodtak a burgonyatáblákon. A földeket jól előkészítették: árpa és búza után mélyszántottak a múlt nyáron, s, a télen 160 mázsa istállótrágyát hordtak rá holdanként. A növényápolásnál meg a betakarításnál sem volt fennakadás, mindennel idejében végeztek Az értékesítésre tervezett 16 vagon, helyett 52 vagonnal adtak el a MÉK-nek, és a vártnál 2 vagonnal több etetni való burgonyát vehetnek számításba a takarmánymérleg elkészítésekor. S a hedrehelyiek által is nagyon dicsért termés a munkaegység értékét 26 forintról 30 forint fölé emeli. A szorgalom, a nagyobb eredményre való törekvés jól gyümölcsözött. H. F. Teljesítették kongresszusi vállalásukat v az építőipari dolgozók Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szak- szervezetének megyed bizottsága a héten értékelte a kongresszusi munkaverseny eredményeit. örvendetes — állapították meg —, hegy a vállalásokból egyre inkább kiszorulnak az olyan feltételek, mint a »pontos munkakezdés«, a »munkaidő kihasználása« stb. Az építőipari vállalatok teljesítették kongresszusi munka- versenyük célkitűzéseit. A Téglagyári Egyesülés eleget tett éves nyersgyártási tervének, javult a minőség, a lakóépületeket idejében átadták. Több említésre méltó kezdeményezés született. Ezek közül a legjelentősebb, hogy a dolgozók garanciát vállalnak az általuk végzett munkáért. A VIII. pártkongresszus befejeztével nem zárult le a munkaverseny. Valamennyi vállalatnál tovább küzdenek a selejt csökkentéséért, a terme! ékenység emeléséért, a jobb minőségért. Egyedül a Közúti Üzemi Vállalatnál fejeződött be a verseny, itt ugyanis a kedvezőtlen időjárás hátráltatja a munkát. A szakszervezet megyei bizottsága felhívta a dolgozók figyelmét arra, hogy idejét múlt vállalásaik helyett tűzzenek ki új célokat maguk elé. Különösen igyekezzenek az önköltséget csökkenteni, aminőséget javítani és — kivált a faipari vállalatoknál — a hulladékanyagokat hasznosítani. Szó esett a munkásvédelemről is. Minden építkezésein gondoskodni kell arról, hogy legyen elegendő mele"-'" ital, s hogy megfelelő téli -nahát kapjanak a dolgozók. Csaknem 200 mázsa babot értékesít a karádi Búzakalász Tsz Hogyan él a mexikói nép? terül el a végtelen hosszú Nino Perdito, az Elveszett Gyermek útja a nyomorúság különböző árnyalataival. Erről a hamisítatlan mexikói nyomorúságról írta a Problémás de Latin-Amerika a következőket: »A tömegek nyomora megrendítő méreteket ölt... Az agyonreklámozott prosperitás csak a kiváltságos csoportokat érinti. A monopóliumok és a nagytőke arcátlanul parancsolgatnak az ország gazdasági és társadalmi életének minden területén. Mexikó az éles ellentétek országa: hatalmas paloták és luxusnegyedek a gazdagok számára, szenny, baA 28 államból, három autonóm területből és egy »szövetségi körzet«-ből álló MexikóMexikó City lakosai a kubai nép igazságos harca mellett tüntetnek. (MTI Külföldi Képszolgálat) ( veiknek megfelelően alakítják, irányítják a gazdasági életet; lefölözik a javát mindannak, amit Mexikó termel, és mindenből óriási profitot zsebelnek be. Közben a mexikói nép tömegei leírhatatlan nyomorban sínylődnek. 120 000 faluban 17 000 iskola van mindössze, s így az analfabétizmus, amelyet a szabad Kuba szinte varázsütésre számolt fel, egyik súlyos problémája az országnak. A munkanélküliek tömegei kénytelenek az Egyesült Államokban keresni idénymunkát. A mexikóit itt a jogszabályok sem védik, s a munkaadók maximálisan kizsákmányolhatják őket. Ugyanakkor az amerikai tőke, amely a legkülönbözőbb módszerekkel tartja kezét Mexikó kincsein, és ellenőrzi a gazdasági élet legjelentősebb területeit, évről évre óriási hasznot húz. Olyan intézkedésekkel teszik tönkre az országot, mint a gyapotfölöslegek elosztásának esete és az Egyesült Államokba irányuló ólom- és cinexport vámjának fölemelése. A gazdasági élet az amerikai monopóliumok polipkarjaiban vergődik. A mexikói népnek minden oka megvan arra, hogy gyűlölje az amerikai imperializmust; nemzedékről nemzedékre jól tudja, mibe került neki az USA közelsége. nak csaknem harmincmillió lakosa van. Tájainak szépsége, csodálatos gazdagságú régészeti lelőhelyei, az azték, tolék és maya kultúra művészi emlékei idegenek tömegét csábítják. Olajon kívül ezüstben és rézben is gazdag ország. Fővárosa, a több mint hárommillió lakosú Mexikó City világvárosi fényben fogadja a látogatókat. A főváros szikrázó neonfényei mögött azonban egy ország nyomorba, sötétségbe kényszerítve él zsúpfedeles kalibákban vagy a külvárosi sikátorok viskóiban. Már magában a fővárosban is a csillogó központon, a luxusépületekkel beszórt villanegyeden túl ott rakkok, szánalmas viskók, pocsolya és csatornavíz, éhínség és munkanélküliség a nép számára. A hamis földosztás által utolsó reményeiktől megfosztott több millió paraszt, akinek nincs földje, de joga van a földhöz, sem az iparban, sem a községgazdálkodásban nem tud munkához jutni. Egy részük örökre elköltözik Mexikóból, gyermekeik már amerikaiak lesznek. A városokban az amerikaiak kiszorítják a mexikói iparosokat és kereskedőket. övék a luxushotelok, a bankbetétek, az elsuhanó gépkocsik, a drága borok, a jó ételek... rájuk mosolyog az élet, míg a mexikói nép tengődik ... Mert az ország egész gazdasági élete alá van rendelve az Amerikai Egyesült Államok érdekeinek.-« És ilyen nagyarányú amerikai befolyás, gazdasági elnyomás mellett is a mexikói nép hangja tisztán, világosan hangzott a kubai forradalom támogatására. Mexikó népe, haladó erői — élükön a kommunistákkal — rá tudták kényszeríteni Lopez Mateos kormányát, hogy ne hódoljon be az amerikai kívánságoknak. És ha vezetői az amerikai szomszédság árnyékában olykor ellentmondásos utakra viszik is Mexikót, népe az elsők között lesz Latin-Amerika új felszabadításában, abban a küzdelemben, melynek első fejezetét Kuba már beírta a történelembe. Kiss István I Keresik a termesztés és a. I A tavasszal hírül adtuk, | hogy a karádiak 400 hold köz- Ites bab termelését irányozták | elő. Ebből 400 mázsa ter- | mén yre számítottak. A ter- jmeszités módszerére, a hozam ♦ elosztására vonatkozóan a szö- I vetkezet megállapodást kötött I tagjaival. Holdanként 9 kiló I vetőmagot kaptak a növény- | ápolást végző asszonyok, s ♦ vállalták, hogy egy holdról a ♦ vetőmaggal együtt 35 kiló ba- fbot adnak majd vissza. ♦ A tervek azonban nem tel- íjesültek. Miért? A szövetike- Izet vezetői megállapították, jhogy ahol aránytalanul kevés f lett a hozam, ott nem vetetitek el a kiadott 9 kilót. Ezért fáz egyik parcella jóval többet I adott egy mázsánál, a mási- Ikon meg még az a 35 kiló lsem termett meg, amelyet kö- I zösem kellett volna értékesí- f térni. A vetőmag egyöntetűsége | kizárja, hogy ilyen nagy elté♦ rések keletkezzenek a hozam- |ban. Parrag György brigádjá- |nak tagjai szinte valameny- |nyien igen jól jártak a köztes I bab termelésével, s már a { betakarításkor szóltak, hogy |jövőre ismét szeretnének fog- llalkozni vele. A nőtanács 36 Ihold kukorica megmunkálását ♦ vállalta, erről a területről 37 {mázsa babot értékesítettek. A ♦ szövetkezet összesen 91 mázsa ♦ babot szállított el eddig, s |még opvareninvi vér é+edá«e*a. I Az idei tapasztalatok —bár ♦ teliesen nem valósultak meg ía babtermesz^és tervei — arra I ösztönzi a szövetkezetét, bogv {jövőre is foglalkozzon ezzel ♦a népgazdaság számára oly : elosztás jobb módszereit fontos növénnyel. Viszont a történtek arra indítják a vezetőséget, hogy változtassanak a módszereken. A nőtanács szép eredménye azt bizonyítja, hogy helyes közösen megmunkálni, betakarítani a babot, a teljes termést közösen értékesíteni s a pénzen osztozni. Jó néhányan viszont ragaszkodnak a természetbeli részesedéshez is. A szövetkezet vezetői a tagokkal együtt keresik a legcélszerűbb megoldást. A tervek szerint 30 holdon fővetésűként, 150—200 holdon pedig köztesként termelnek majd babot. Olyan termesztési, értékesítési módszert akarnak kidolgozni, amelynek alkalmazásával a szövetkezet is, a tag is megtalálja számítását, és a Búza- kalász Tsz hozzájárulhat a népgazdaság igényeinek kielégítéséhez. Köztiletek, figyelem! Kérjük, hogy karácsonyfa-szükségletüket 1962. december 3-ig -L méret szerint — írásban jelentse be a Somogy megyei ílelmiHer- lisiereskedelmi Valialal 348 as rawi'nrj ban, a Kosz iopv Gásnár utca végén. Telelőn 10-19. (78639) I
