Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-30 / 304. szám

Wasűrnap, 1962. december SO. 3 SOMOGYI NÉPLAP A második ötéves terv egyik legnagyobb beruházása, a Dunai Ge­ment- és Mészmű 19S3. március 21-én megkezdi a próbaüzemelte­tést. Kisegítő lakásokat! Többen szóvá tettók, hogy Kaposváron vontatottan halad az emeletráépítés. Másutt sok- ital jobban kihasználják ezt a lehetőséget, s azokra a házak­ra, melyek elbírják, állami tá­mogatással emeletet építenek. A vonta tottság okát sokan ab­ban látják, hogy a tanács nem méri föL, melyik épület alkal­mas emeletráépítésre, s nem teremti meg az ilyen építke­zés föltételeit. Ezt látszott alá­támasztani az, hogy a megyei tanács építési osztálya 1963-ra nem igényelt pénzt ilyen cél­ra, mert a városi tanácstól nem kapta meg azt a címlis­tát, melyben föl kellett volna tüntetni az emeletráépítésre ki­szemelt épületek teherbíróké­pességére és gazdaságosságára vonatkozó adatokat. Az év vé­ge előtt ugyan három lakás adatait megadta a városi ta­nács. de legföljebb már csak a pótkeretből lehet pénzt kér­ni az építkezéshez. Igaz, hogy így történt, an­nak azonban, hogy a városi ta­nács műszaki osztálya nem küldte el határidőre a megyei tanácsihoz a szóban forgó cím­listát, nem az az oka, hogy nem mérték föl az emeletráépí­tésre alkalmasnak látszó épü­letek statikai viszonyait, gaz­daságosságát. Hiszen már 1959- ben megvizsgáltál« az épülete­ket, sőt közülük négyhez tervet is készítettek. A lassúság oka az, hogy kevés az úgynevezett kisegítő lakás, amelybe ideig­lenesen beköltözhetnének azok, akiknek lakása fölé emelet készül. Éneikül pedig — s eb­ben igaza van a városi tanács­nak — nem lehet építeni. Kétségtelen azonban, hogy a városi tanácsnak már módot kellett volna találnia arra, hogy az Építésügyi Miniszté­— Az is nyilvánvaló — folytatta —, hogy a kém ta­lálkozott az úton valamilyen gépkocsival, eljutott a város­ba, és elrejtőzött a lakosság között Cigarettára gyújtott, majd rövid hallgatás után folytat­ta! — Az ügynök pillanatnyilag a városban tartózkodik. Óva­tosságból egyelőre természete­sen mit sem kezdeményez. Csak akkor folytatja káros munkáját, ha meggyőződik ar­cról, hogy a veszély elmúlt Tevékenységének tárgya két­ségtelenül a számmal jelzett üzemünk. A külföldi földerí­tés már régen szeretné meg­kaparintani kutató munkála­taink adatait, amelyek az atwmhajtású repülőgépek épí­tésére vonatkoznak. Vitatha­tatlan, hogy az ellenséget ipa­runknak ez az ága érdekli, e létesítmény körül fejti ki titkos tevékenységét. — Egyetértek önnel, Mihail Nyikolajevics! — mondotta Vergizov. — Valóban, ipa­runknak ez az ága különösen érdekli őket. A harc a gyor­saságért folyik, és végső so­ron ez dönti el, ki az úr a levegőben. — De Mihail Nyikolajevics — kérdezte Kosztricskin, mi­közben figyelmesen nézett Re- sefcovra —, miért gondolja ön, hogy éppen a mi gyárunkat választotta ki? Lehetséges, hogy a kém, amikor leugrott a vonatról, csak menekülés közben, véletlenül került ide. váWkKert pedig a Szovjetunió távolabbi területeire igyeke­zett — A mi gyárunkiban műkö­dik a tehetséges Sztyenan- kövszkii renülőgéptervező. aki Igen fontos, nagy jövőjű prob­rdumtól megszerezze az enge­délyt kisegítő lakások építésé­re. Nem célunk most azit ku­tatni, hogy miért nem biztosí­tott a város ilyen lakásokat, hanem azt kell keresni, hogyan lehetne meggyorsítani az eme­letráépítést, illetve olyan la­kásokat készíteni, amelyek ideiglenes otthonul szolgálhat­nak azoknak, akiknek lakásai fölé újabbakat építenek. Tavaly — elég későn — a vá­rosi tanács végrehajtó bizottsá­ga határozatot hozott tíz kise­gítő lakás építésére, a minisz­térium azonban csak hatra adott engedélyt. Ehhez 600 000 forintot biztosított. Ebből a pénzből hat nem teljes értékű, inkább csak baraikkszerü la­kást lehet építeni. A baj egy­részt az, hogy ez kevés, hiszen évenként legalább 12 kisegítő laikásra lenne szükség, más­részt pedig az ilyen barakk jel­legű lakásokat az emeletráépí­tés befejezése után le kell bon­tani, kárba vész a rájuk költőV pénz. Sokkal ésszerűbb lenne az,' amit a városi tanács mű­szaki osztálya javasolt: teljes értékű kisegítő lakásokat épít­senek, hogy az emeletráépítés után kiutalhassák őket a jogos igénylőknek. Ha az Építésügyi Minisztérium engedélyt ad ti­zenkét ilyen lakás építésére és ezekhez egyenként 100 000— 100 000 forin+pt biztosít, a vá­rosi tanács felújítási hitelből kiegészítené ezt az öaszestet úgy. hogy azon teljes értékű lakáso­két építhessenek barakkok he­lyett. E terv valóra váltásáért, mellyel tíz évre biztosíthatnák az emeletráépítés zavartalan­ságát — meg kell tenni min­dent. Szegedi Nándor lémák megoldásán fáradozik. Az . ő munkái keltették föl rendkívüli érdeklődésüket. Sztyepankovszkij már terve­zett néhány új repülőgépet. Mint önök is tudják, jelenleg hatalmas méretű atomhajtású repülőgép megalkotásán dol­gozik. S amiről ma még csak álmodik a világ, annak Sztye- pankovszkij már á megvalósí­tása felé tart. Érti már, Kosztricskin elvtárs, hogy a külföldi felderítők miért ép­pen a mi gyárunk iránt ér­deklődnek? Az ügynök célja nyilvánvalóan az, hogy meg­kaparintsa Sztyepamkovszkij titkait, vagy pedig megakadá­lyozza a terv keresztülvitelét Az ügynök és társai leleple­zésére tett lépéseken . kívül meg kell szerveznünk a gyár­nak és dol gozóinak gondos vé­delmét. Szmiimov elvtárs, az ön feladata az intézmény le­hető leggondosabb őrzése.. — Parancsára! — felelte Szmirnov. — A fő feladat továbbra is az áldozat személyazonosságá­nak megállapítása! — fordult Resetov Vergizovhoz. — Ké­rem, Vaszilij Kuzmics, utasít­sa Zavjalov századost és Pot- rohov alhadnagyot, hogy ha­ladéktalanul kezdjék meg a feladat végrehajtását. — Teljesítem parancsát, Mi­hail Nyikolajevics! — mondta Vergizov. Resetov és Vergizov terve a kém lelervlezésére szabatos volt. és ténvekne éniilt. A le­hető legvilágosabb feladatokat hódúik embereikre. Amikor Re- 'etov a különtaves csoporttal tisztázta a tennivalókat, szin­tén arra törekedett, hogy a műveletben részt vevő vala- mennvj embere pontosan értse teendőiét. Nagyon fontos volt Á szovjet emberek jelene és jövője TV[ EMRÉGIBEN ELLÁ- LÓGATTAM Közép­Ázsda egyik legnagyobb épít­kezésére: a nurekj vízi erőmű területére. Körös-körül kékes ködbe .burkolózva sötétlettek a szűzien érintetlen, festőién szép hegyek. Tempós szárny- csapásokkal sasok köröztek-ke- ringtek a sziklák között. Csend volt. A néhány perce még a hegyeket, szakadékokat meg­rázkódtató robbanások meg­szűntek. A lőmesterek ebédel­ni mentek. — Ezt itt mind eltakarítjuk innen — mondotta nekem egy napbarnított arcú, szőke üstökű legény, s a , sziklatörmelékre mutatott. — Itt kezdődik majd a ten­ger, emitt fognak állná a tur­binák. Amarra vonul a villa­mos szabadvezeték — s kezé­vel a kéklő hegyormok felé bökött. A legény ukrán volt, az épít­kezés a Tadzsik Köztársaság területén ment végbe, de »ál­dásait« az üzbég és kirgiz gya­pottermesztő kolhozok, váro­sok és üzemek is várták. Jólesett hallani ezeket a szavakat, a belőlük áradó tö­rődést, amely ma megszokott dolog, de azelőtt annál szokat­lanabb volt errefelé. Az itteni embereket századokon át gyö­törték a nemzetiségi ellentétek, a viszálykodás, s mindezt a nagyorosz sovinizmus és a kí­méletlen kizsákmányolás tetéz­te. 1917-ig e szavaknak s ennek az építkezésnek nem volt itt létjogosultsága. Ez utóbbit a Nagy Októberi Szocialista For­radalom hozta meg. A szocia­lista nemzetek testvéri szövet- égének létrejötte, a népek kö­zötti barátság és kölcsönös se­gítés, az igazi proletár nem­zetköziség közvetlen eredmé­nye a lenini nemzetiségi politi­ka diadalának. Ezt a politikát követte és követi a Szovjetunió Kommunista Pártja. S mindez, mint egy csöpp vízben, türkö- ződött ennek az egyszerű uk­rán legénynek a szavaiban. Járjunk végig ma bármely köztársaságot, kézzelfoghatóan győződhetünk meg a szovjet népek nagy vívmányairól. A VONAT KUEVHEZ KÖ- ZELEDIK. A Dnyeper még nem látszik, a távolban begyek magasodnak, rajtuk új épületekkel vegyesen állnak az ősrégi kijevi templomok. A vasúti töltés mentén kilométe­reken át sorjáznak a gyárak. Ma van 40 esztendeje, hogy megalakult a Szovjetunió Ez Damyica, Kijev Dnyepe­ren túli része. — Ez igen — mondja úti tár­sam. — Mennyi új épület! Pe­dig a háború után letarolt föld­höz hasonlított ez a táj ... Üti társam orosz nemzetisé­gű mérnök Kujbisevből Kre- mencsugba utazik. Nemrég fe­jezte be munkáját egy volgai vízi erőmű építkezésén, s most a Dnyeper mentén kezd új éle­tet — Már járt itt? — Igen, futtában. Segítet­tem helyreállítani a Dnyepro- geszt. A németek Darnyicát a föld­del egyenlővé tették. 1943-ban ég felé törő lángokkal égtek a munkásnegyedek. Ezekre ma alig lehet ráismerni. Azok a kijeviek is ámulnak, akik a há­ború óta nem jártak itt. A-vá­ros megnőtt és megszépült. Hétmérföldes léptekkel ha­ladt előre a köztársaság ipara Össztermelése 1913-hoz viszo­nyítva a 27-szeresére nőtt. Ukrajna ma világviszonylat­ban is az elsők közt van fém­olvasztásban, széntermelésben és vasércnyerésben (egy főre számítva). Ukrajna mezőin 262 000 traktor dolgozik. A mai Ukrajna a fejlett kultúra, a nagyszerűen megszervezett tudományos munka, a korsze­rű egészségvédelem országa. Ezek a hatalmas változások különösen azokat lepik meg, akik sokáig távol óltel? a szov­jet hazától. Érdekesek azok az elismerő szavak, amelyek Va­szilij Sulgintól származnak. Ez az idős férfi negyven eszten­dőn keresztül élt emigráció­ban, s csak a közelmúltban tért haza. »... Az ipar roppant arányú növekedése — írja —, a meg­feszített, hogy úgy mondjam, viharos iramú építkezés, a tár­sadalom anyagi és kulturális értékeinek a gyarapodása — ezek a benyomások teljes össz­hangban voltak mindazzal, amit Kijévben és egyebütt lát­tam.« Mihelyt a szovjet köztársa­ságok kulturális problémái ke­rülnék szóba, nyomban eszem­be jutnak azok a napok, ame­lyeket Csemovcá nyugat-uk­rajnai város kulturális egyete­mén töltöttem. Négy fakultá­sán, a színművészeti a zenei, az irodalmi és a festészeti ta­gozaton körülbelül másfél ez­ren tanulnak: a helybeli gyá­rak munkásai, tisztviselők, nyugdíjasak. Az előadók a helybeli állami színház rende­zői- és művészei, egyetemi ta­nárok, művészettörténészek, képzőművészek, zeneiskolai ta­nárok. I| Any ilyen kultu­11 RÁLIS EGYETEM van ma Ukrajnában és a többi szovjet köztársaságban! Embe­rek milliói váltak nagyszerű tudományos és kulturális érté­kek alkotóivá. Ukrajnában pél­dául a 43 és fél. milliónyi la­kosságra 700 000 főiskolai, il­letve középiskolai végzettségű szakember jut. Országosan 14 965 doktort és tudományos kandidátust tartanak számon. Teljesen megszűnt az írástu­datlanság még Közép-Ázsia köztársaságaiban is, amelyek pedig egykor a volt cári biro­dalom legelmaradottabb gyar­mati körzetei voltak. Negyven évvel ezelőtt aligha hitte vol­na valaki Kazahsztánban, hogy valamikor majd a köztársaság­ban 19 000 000 könyvet adnak ki. Ugyanígy az üzibégek hihe­tetlennek tartották volna, hogy náluk 2664 doktor, illetve tu­dományos kandidátus legyen, akik ma a tudományos akadé­mián és a köztársaság főisko­láin működnek. A Szovjetunióban a szocializ­mus építése idején minden nemzet Viharos és sokoldalú fejlődésen ment keresztül. Egyszersmind egyre jobban közeledtek egymáshoz. Nap­jainkban, amikor a Szovjetunió népei részt vesznek a kommu­nista társadalom fölépítésében, e két irányzat tovább fejlődik. »A kommunisták nem fogják konzerválni és állandósítani a nemzeti különbségeket — mon­datta az SZKP XXIX. kongresz- szusán N. Sz. Hruscsov. —Tá­mogatni fogjuk a nemzetek és népcsoportok egyre szorosabb közeledésének objektív folya­matát, amely a kommunista építés viszonyai közt, az önkén­tesség és a demokratizmus alapján megy végbe.« Gyakorlatilag hogyan is tör­ténik ma és holnap a szovjet az áldozat személyazonosságá­nak megállapítása. A nő meg­gyilkolásának körülményei az első pillanatban lényegtelen­nek tűnhettek. Az Állambiz­tonsági szervek azonban úgy vélekedtek, hogy ennek földe­rítése a legalapvetőbb felada­tok egyike. A tettes lehet bármilyen ra­vasz, és rendelkezhet kitűnő tapasztalatokkal, arra mégsem képes, hogy elragadja a nyo­mozó hatóságok legfőbb fegy­verét, saját hátrahagyott nyo­mát A gyilkosság éjjelén a vihar minden nyomot elmo­sott, amihez kapcsolódná lehe­tett volna. Az egyetlen lánc­szem a meggyilkolt kabátká­jának zsebében talált fénykép volt A tudományos-technikai osztály foglalkozott a hátlapon levő felírás rekonstruálásával. Amikor Vergizov hívására megjelent Zavjalov százados és Potrohov alhadnagy, az őr­nagy épp a tudományos-techni­kai osztályon tartózkodott. —■ Vergizov őrnagy telefo­nált. Tíz percen bedül itt lesz! — közölte az érkezőkkel az ügyeletes tiszt. Nem sókéig kellett várniuk az őrnagyra. Néhány perc múl­va megérkezett, és intett a tisz­teknek. hogy kövessék dolgozó­szobájába. — Foglaljanak helyet, élvtár­saik. A tudományos-technikai osztály épp befejezte a mun­kát, hogy olvashatóvá tegye a fénykénen levő feliratot. Mind­össze nyolc szó az egész: »Em­lőiül Ibrahim Kaiumovnak, a drága barátnak. Kata-Kurgan város.« — Nem sok — jegyezte meg Zavjalov. — Igaza van, százados. A szöveg rövidsége ellenére a fontos láncszem, amely a cél , nemzetek fejlődése a kommu- ♦ nizmus építésének föltételei felé visz minket! Önre vár a »között? A választ erre ismét feladat, Zavjalov elvtárs, hogy | csak a szovjet nemzetek lükte­|tő gyakorlati élete adja meg. fei t p VSZÁZADOKON KE- J-1 RESZTÜL a közép megtalálja Kajumovot. — Parancsára — állt Zavjalov. — A repülőgép indulásáig | ázsiai köztársaságok határán még két órája van. Eléri? i húzódott az úgynevezett éh­— Bizonyosan. Megengedi. | ségsztyeppe, egy nap perzselte, . . .. ? élettelen fennsík. Mennyi ál­hogy távozzam. tdás származhatott volna a föl­— Vigye magával az áldó- jc}ek öntözéséből! De ehhez az zat fényképet, hogy megálla- s embereknek nem volt elég ere- píthassa a. személyazonosságát. ; iük. Egyetlen köztársaság dol- — Vergizov kis csomagot • gozóinak az igyekezete niég Vergizov kis adott át neki. — Cselekedjék: nem képes megoldani az éhség­úgy, ahogy megbeszéltük, f sztyeppe termővé tételének fo­Előtob azonban menjen be az ♦ ggS problémáját. Ekkor aztán ezredeshez. Várja önt. t összefogtak Kazahsztán, Üz­Zavjalov elköszönt és távo- jbegdsztán és Tádzsikisztán dol­zott. »gozói, és köztársaságközi szer­- önnek pedig, Potrohov Pf1 hivtak eletre- Ma az eh' elvtárs, kiegészítő feladatává fsegfztyeppe gyors ramu at- teszem, hogy fokozott figye- * Jakute«» megyj keresztül. Kx­lemmel kísérje a rendőrségi bejelentőhivatalban a bejelen­téseket. — Értem, őrnagy elvtárs! tűnt, hogy a különböző nem­zetekhez tartozó emberek ba­rátsága, együttes munkája erősebb a természetnél. Napjainkban a kommunista — Munkájáról naponta ké-| építés gyakorlata számos ilyen rek jelentést. »példával szolgálhat. — Parancsára. I Az üzbégek és a kirgizek Az jmént még csaknem üres | együttesen építik az u«-kur­, ... , • , .... «gam nagy vízi erőmüvet. '"’ad­ut hirtelen benépesül; a mun-» mág jjöztársaságok­kások éjlénk, zajos . tömegben ? kai együtt kezdte meg a nrurelki özönlöttek ki a számmal jel-|vízi erőmű építését, amelyről zett gyárból. »cikkünk eleién szóltunk. Ka­Sofcan a evőnél minteev két Izahsztán és Üzbegisztán közös faökan a gyártól mintegy ket?erőfeszítéssei építi azt a gáz­kilométernyire fekvő munkás-? telep felé siettél«, ahol fiatal J erdő gyűrűjében szép egy- és| kétemeletes házak fehérlettek. ? vezetéket, amely eljuttatja ag üzbég gázt az Ural és Kazah­sztán lakosságának és ipará­nak. Belorusszia és Ukrajna együttesen fekteti le a Dasa- va—Minszk gázvezetéket. Az ukrán gáz elősegíti a Belorusz Köztársaság vegyiparának fel- fejlődését. A kölcsönös gazdasági segí­tés, a kulturális és tudományos csere a szovjet köztársaságok közti kádercserét is magával hozza. Kazahsztánban például több mint 60 nemzetiség* mun­kásai és kolhozparasztjai dol­inák. U BBOL A SZEMPONT- BÖL ÉRDEKES Szum­gait azerbajdzsán város kelet­kezése. A közelmúltban ezen a helyen még egy a többitől miben sem különböző falucska állt. Különben nem is egészen helyes, ha »a többitől miben sem különböző« falucskáról beszélünk. Ugyanis Szumgait közelében hasznos ásványok gazdag előfordulásaira buk­kantak. Lett ám erre élet a környéken! Gépek érkeztek, s a hegyek, a szakadékok vissz­hangzottak a robbantások tők Megindult a szakemberek ára­data Szumgaitba. Azerbajdzsá­nok, oroszok, örmények, grú­zok, ukránok közös erőfeszíté­sének eredményeképpen Szumgait rövid néhány év alatt isten háta mögötti falu­ból korszerűen épített, szép várossá változott, amely fejlett nagyiparral: vegy-, kohó- és építőiparral büszkélkedhetifc. A szükséges ipari berende­zést az ország különböző váro­sainak különféle köztársasá­gainak a gyárai szállították. Szumgait kohászai és vegyi pa­li dolgozói Ukrajna és Grúzia üzemeiben tettek szert tapasz­talatra. Itt ma a Szovjetunió több mint harminc nemzetisé­gének képviselői dolgoznak a legnagyobb egyetértésben. Erről ismételten szólt Nyiké* ta Hruscsov elvtárs az SZKP Központi Bizottságának no­vemberi plénumán. Ezt mon­dotta: »Hazánkban állandóan folyik a szakképzett munkaerő cseréje a nemzetek között, S minél inkább növekednek a kommunista építés arányai, at ír­nál nagyobb mérvű lesz ez tt csere. Soknemzetiségű álla­munk fejlődésének tapasztala­tai azt példázzák, hogy a ká­derekkel váló kölcsönös testvé­ri segítség nélkül nem lehet biztosítani a termelőerők nem­zeti fejlődését, helyesen egy­behangolni az állam és az egyes köztársaságok érdekeit« N ehéz volna részle­teiben ELSOROLNI, milyen formákat ölt a továb­biakban a szovjet népek fejlő­désének imént vázolt folyama­ta. De már most is világos a következő: a fentebb kifejtett tények azt eredményezik, hogy barátságuk még inkább elmé­lyül, közeledésük egymáshoz gyorsabb, együttműködésük még szorosabb lesz, ez pedig az eddiginél is nagyobb jólét­hez vezet. Andrej Szahavov A Kaposvári Városi Tanács V. B. Építési Osztálya 1522/a knicsszániú mérnöki állásra kuüúrmérnököl keres 1963. január 1-i hatállyal. Lakást 1963-ban biztosítnnk. Jelentkezés személyesen vagy írásban önéletrajzzal Kaposvár Városi Tanács, Kossuth tér 1. címen. (3236) Mások az autóbuszmegálló fe- • lé tartottak. Akiknek jármű- % vük volt, autón, motorkerék- J páron vagy kerékpárom hagy-| ták eä a gyárat. 1 (folytatjuk^ A 13. az. Autóközlekedési Vállalat azonnali belépéssel fölvesz autóvillamossági műszerészt, motorszerelőt, karosszéria-lakatost, valamint kaposvári és siófoki telephelyen állandó munkára rakodómunkásokat. Jelentkezni lehet: Kaposvár, Berzsenyi utca 1—3. (78798)

Next

/
Oldalképek
Tartalom