Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-28 / 302. szám

AZ MSZMP MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Mai számunk tortáiméból: m. maim 382. SZÄM * PíNTEI, !962. DECEMBER 28. Bonni Kolumbusz Ázsióban Az új KRESZ l'i. O.} OTTHONUNK (5. o.) Anyai lázadás (6. o.) Vállaljanak a szakszervezetek aég aagyséb részt a gazdasági irányi munkaiig!, a kiziigyek intézéséből A Szakszervezeték Megyei Tanácsának VI. küldöttközgyűléséről , Mait muir közöttük, a Szakszervezetei! Megyed Ta­nácsa december 22-én tartotta meg VI. küMöttközgyűflését a Latinka Sándor Művelődési Házban. Sző fee Pál elvtárs, az SZMT vezető titkára számolt be a végzett; munkánál. A töb­bi között a kővetkezőket mon­dotta. •— Két és fä év tett e4 az ötödik küldöttitözgyülés óta. Azóta nagy jelentőségű válto­zások történtek hazánk gazda­sági és politikai életében. Egy hónappal ezelőtt tartotta meg nyolcadik kongresszusát a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, s ez nemcsak népünk, tennem a nemzetközi munkásmozgalom számára is igen fontos ese­mény volt. A kongresszus meg­állapította, hogy leraktuk a szocializmus alapjait és áttér­tünk a szociálisba társadalom teljes fölépítésére. A kcatgresa- seus a szakszervezeti mozgal- lom számára is vil ágosan meg­határozta a feladatokat. Rendkívftl fontos a termelékenység emelése Ab SZMT vezető titkára ez- Bián arról beszélt, hogy az V. küldöttkösigyűlés óta szá­mottevően fejlődött megyénfe gazdasága. A hároméves ter­vet Somogy 12 százalékkal túl­teljesítette, s az ötéves terv első évének eredményei is meghaladják az előirányzatot. Az ipari termelés növekedése 72,3 százalékban a termelé­kenységből, 27,7 százalékban a létszámemelésből származott. Az idei tervék megvalósítása nagy erőfeszítéseket követelt a megye dolgozóitól, a gazdasá­gi, a műszaki és a szakszerve­zeti vezetőktől — mondotta Szőke divtára. — Áss első fél­évben vontatott volt a anyagellátás, ezt elsősorban a a Kaposvári Ruhaüzem és a Kaposvári Faipari Vállalat sínylette meg. A Mértékutöni és Vegyesruházati Vállalatnál indokoflatlantil 4 millió forint­tal emelték az évi tervet, ez kedvezőtlenül hatott a terme­lés alakulására és a dolgozók munkanormájára. A megye ipara 1962 első fe­lében körülbelül másfél mil­liard forint értékű árut ter­melt, 12,4 százalékkal többet, mint a műit év azonos idő­szakában. A minisztériumi iparban 14,5 százalékkal, az állami és a helyi iparban 14,2 százalékkal nőtt a terme­lés. Több helyen azon­ban, , mint például a Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál, a Finommechanikai Vállalatnál és a Nagyatádi Konzervgyárnál gondot okozott az első félévi terv teljesítése. Az elért eredmények ellené­ne sem mondható kedvezőinek a termelékenység alakulása, ugyanis az év első felében nem tudtuk biztosítani a párt és a kormány megszabta fcét- harmad-egyharmad arányt. — Ezért — hangoztatta Szőke elvtárs —, mint. ahogy a me­gyei pártértekezlet és a kong­resszus is meghatározta, rend­kívül fontos a termelékenység emelése. A szakszervezeteknek széles körű mozgalmat kell indítaniuk az Snköltségesök- keraésérf, az anyaggal, a gépekkel, az idővel való ta­karékosságért. Segíteniük teB abban is, hogy nagyobb kö­rültekintéssel készítsék el a műszaki fejlesztési terveket A legsürgősebben meg kell va­lósítani a megyei pártértekez­letnek a belső üzemszervezés­sel kapcsolatos határozatát. E- végből a nagyobb vállalatoknál üzemszervezési csoportokat kell alakítani. A gazdasági vezetés közelebb került az életbe» Az előadó ezután az ipari üzemekben végrehajtott nor- marendezésről, majd az átlag- kereset alakulásáról beszélt. Elmondotta, hogy a munkások bére a minisztériumi iparban 4,9 százalékkal, az állami és a helyi iparban 4,2 százalékkal növekedett Az építőiparban az átlagkereset az idén 2,5 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1961 első felében. — Az utóbbi három év ta­pasztalatai azt mutatják — mondotta Szőke elvtárs —, hogy a gazdasági vezetés kö­zelebb került az élethez, bát­rabban feltárja a bajokat, ha- tározattabban támaszkodik a tömegek véleményére, kezde­ményezéséire. Egyre nagyobb részt kapnak a dolgozók a ve­zetésből azáltal, hogy megva­lósítják helyes javaslataikat, meghallgatják véleményüket. Mégsem lehetünk elégedettek a vezetők munkájával —han­goztatta az előadó —, mert egy részükből hiányzik az elő­relátás, másoktól, föüöttes ha­tóságaiktól várják a problé­mák megoldását, s ezzel át akarják hárítaná saját fele­lősségűket. A TRANSZVILL- náil például hó végi hajrával kívánják teljesíteni az export- terveket, sok »'fekete« túlórát használnak fel. Ha jól szer­vezték volna meg a munkát, minderre nem lenne szükség. Az üzemi demokráciáról szólva a termelési tanácskozá­sok fontosságát hangsúlyozta Szőke elvtárs. Igen eredmé­nyes termelési értekezletet tartottak a Kaposvárt Faipari Vállalatnál, a Barcsi Fűrész- Üzemiben és a Kaposvári Tex­tilmű veidben.. A vezetők és a dolgozók azt beszélték meg, hogyan fokozhatnák a ter­melést. Több üzemiben azon­ban nem tartanak termelési tanácskozást, sőt a dolgozók megfelelő tájékoztatását is el­mulasztják, Ezután arról szólt az SZMT vezető titkára, hogy a vezetők udvariassága, közvetlensége jó kapcsolatot biztosát köztük és a dolgozók között, ez pedig kedvezően hat a munkára. Eb­ben példaképül szolgálhat a Lébbodi Állana Gazdaság — mondotta, majd így folytatta: — Vannak azonban olyan vezetők, akik bár jó szakem­berek, de rossz modorukkal, helytelen magatartásukkal visszataszító ridegséget árasz­tanak maguk körül; csalhatat­lannak tartják magukat, le- becsülnek másokat, a bírálatot figyelemre sem méltatják. Ezért kelleti; leváltani pél­dául az Építőipari Vállalat és a Finoanmeohuni kai Vállalat vezetőjét Hyen. problémák vannak a KRM Közúti Igaz­gatóságánál és a Vendéglátó Vállalatnál is. De nemcsak gazdasági, hanem több szak- szervezeti vezetőnél is tapasz­talni hasonlókat Változtatni (folytatás a 3. oldalam) A zord időjárás sem hátrál­tatja a leltározókat Pedig a szántódpuszted foemrószben, ahol a takanpányborsót mér­legelik az emberei:, ugyancsak fogvacogtató a hideg. Zsákok­ba öntik a terményt, lemérik, közben minden tételt fölimak, hogy esténként pontos adato­kat adhassanak oda a főköny­velőnek. Mártin Sándor bri- gédvezető és Szabó János rak­táros segít a lel tározóknak, sőt még Peitl Istvánná darálós is átszaladt a magtárba dolgavé- géziével, hogy nincs-e rá szük­ség. i gyekeznek e leltározással a zamárdiak, hogy mielőbb vé­gezzenek, és mielőbb megtart­hassák a záresámadásk ■« *» Leltároznak a zamárdiak A zamárdi Magyar Tenger Termelőszövetkezet tagjai még a havazás előtt minden ter- ményt lehordták a földekről. Siettek a leltározás megkezdé­sével is: már december 12-én hozzáláttak. — Részletesen megbeszél­tünk minden tudnivalót a lel­tározó csoportok tagjaival — mondja Kajái József főköny­velő. — Két csoportban tíz szövetkezeti tag vesz részt eb­ben a munkában. Egy bizott­ság méri föl a prizmázott és kazlazott teraiényeket. A mag­tárakhoz még a leltározás előtt elszállítottuk a mérlegeket Az idén sokkal több eszközt keil nyilvántartásba vennünk, mint tavaly, hiszen azóta több min­dennel gyarapítottuk vagyo­núnkat. Idei legnagyobb be­ruházásunk az öntözőberende­zés volt. Ez a mintegy 400 000 forintos vasszerkezet most ke­rül először a tsz leltárába. Az év végi számbavételkor több mint négymillió forint értékű épületet és gépet lát­nak el leltárt számmal, s több száz vagonnyi terményt vesz­nek nyilvántartásiba, méréssel és köbözéssel. Nagy Gyula, az egyik leltározó csoport ve­i u ' A takarmány bors ót méri az egyik leltározó csoport. zetője így nyilatkozik: — Eddig is tudtam, hogy szép termésűink lett az idén, hiszen gyalogmunkás vagyok, és én is zsákoltam. De hogy ilyen sok legyen, azt mégsem hittem volna. A mérlegelésben tsz-tagoknak is ez a vélemé­nyük. A csoportokban csupa szorgalmas ember van. Megbe­csülésüket mutatja, hogy ve­lük méretik föl a tsz több rrril- lió forintos vagyonát. Az álltá­tokat fajta, korcsoport és ivar szerint jegyzik föl, a hízókat és a növendékeket le is mé­rik, 973 szarvasmarhát és sertést vesének nyilvántártás- ba. Hruscsov levele Adenauer kancellárhoz Moszhm (TASZSZ.), Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke levetot intézett Aden­auer kancellárhoz, válaszul a kancellárnak a Nyugat-Berlini és a Német Demokratikus Köztársaság határán lejátszó­dott incidensekkel kapcsolatos tevéiére. — Ön politikájával, a feszült­ség fokozásának politikájával, azzal, hogy a világot újabb konfliktusokba akarja sodorai, milliók életét sodorja veszély­be — hangzik a levél. Hruscsov hangsúlyozza, hogy »az NSZK-mak semmiféle jo­ga sincs Nyugat-Beflinhez«. A szovjet miniszterelnök megállapítja, hogy őt »nagy mértékben aggasztja a Nyu- gat-Berliwben kialakult hely­zet éti az. hogy Nyugat-Bér­űn és az NDK határán mély­ségesen sajnálatos incidensek folynak le«. Emlékeztet arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaságról miniszterek, pártfiankcicnáriusok, parla­menti tagok és mindenféle más látogatók Nyug&t-Berlin- ben »rosszindulatú, veszélyes uszítással foglalkoznak, amely a bäte, a szomszédos szocia­lista onszágofc biztonsága el­ten irányai«. **- Mint látható, önnrit nesn Nyugat-Berlini. lakosságának az érdekei fontosak, hanem az, hogy ezt a várost a Szov­jetunió, a Nemei Demokrati­kus Köztársaság es a többi szocialista ország eiten irá­nyuló ellenséges tevékenység­re használja fel — írja Hrus­csov, majd hangsúlyozza: — A tények arról tanúskod­nak, hogy a szövetségi kor­mány kezdi a németeket fo­kozatosan hozzászoktatni a testvérgyilkos háború lehető­ségének gondolatához. Hruscsov rámutat arra, hogy a helyzet gyökeres rendezésé­nek és a veszedelmes inciden­sek végérvényes megszünteté­sének egyetlen lehetősége a német békeszerződés aláírása és a nyugat-berlini helyzet rendezése. A szovjet kormányfő kifejti, hogy ennek érdekében felkeül számolni az idejétmúlt meg­szállási rendszert, Nyugat- Berlinit szabad várossá kell tenni, hatékony nemzetközi biztosítékokat ksH a városnak adni, meg kell szüntetni azl ebből a városból a szocialista államok elten kiinduló akna­munkát. Nyugat-BerKribem — állapít­ja meg Hruscsov — »szükség esetén meghatározott időre tartózkodhatnának csapatok«. — A szovjet kormány azt indítványceza, hogy a Nyugat- Bertinbesi tartózkodó csapatok ne képviseljenek NATO-or- szágokat, Nyugat-Berlinbem a NATO zászlaját váltsa fel az ENSZ lobogója és a világszer­vezet vállaljon ei a városban meghatározott nemzetközi kö­telezettségeket és feladatokat — árja Hruscsov, majd így folytatja; — A jelenlegi rendellenes helyzet változatlan fenntartása Nyugat-Berlinben egyértelmű lenne súlyos nemzetközi bo­nyodalmak szándékos keresé­sével. Hruscsov rámutatott arra, hogy ha a kancellár valóban őszintén törődik azzal hogy az egymástól elszakított német családok érintkezhessenek egy­mással a Német Demokrati- tem Köttánaság énre mártott ésszerű javaslatokat. i Ezeket azonban a nyugatberlini ha­tóságok elutasították, s ebben »az ön személyes közreműkö­dése nem utolsó szerepet ját­szott. Ily módon a történte­kért ön is feledés«. A Kartb-terager térségében lejátszódott események — hangsúlyozza Hruscsov •— mindenáréi világosabban meg­mutatták, hogy még mindig mennyi veszély fenyegeti a békét és milyen óriási erőfe­szítésekre van még szükség ahhoz, hogy el tudjuk háríta­ni a háborús katasztrófát, meg tudjuk védeni a békét. »Azok­ban az aggasztó napokban — hangzik a levél — Bonnból, a Német Szövetségi Köztársaság fővárosából azonban egyetlen felhívás sem hangzott él a konfliktus elsimítására«. — A Német Szövetségi Köz­társaság kormánya gyakorlati­lag igyekeziett az Egyesült Ál­lamokat olyan helyzetbe kényszerítem, amelyből nem lett volna más kiút, csak a hatalmak! fegyveres összecsa­pása — írja a szovjet kon-- mányfő. Hruscsov megállapítja, hogy valahányszor a szemben álló felek szempontjainak közele­dését laérő jelek mutatkoznak, a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya mindig nagy lármát csap, nem riad vissza a legkockázatosabb mesterke­désektől sem, »csakhogy meg­hiúsítsa a megegyezést és ne­engedje feloldódni a nagyha­talmak közötti ellentéteket«. — A?, ön Setében Németor­szág már kétszer robbantott, ki világháborút. Ön most ür­ügyet keres a harmadik világ­háború kiroböantására? — te» szí fel a kérdést Hruscsov. A szovjet minisizterelnöf. hangsúlyozza, hogy az egyik legfontosabb halaszthatatlan feladat a német kérdés békés rendezése és ennek alapján a nyugat-berlini helyzet rende­zése. A legfontosabb probléma a béke fenntartása és megszi­lárdítása. »Ennélfogva semmi­lyen zsarolás, semmilyen fe­nyegetés nem tartóztathatja fél félúton a békesnereto erő­ket, amelyek a német kérdés békés rendezéséért küzdenek!« — jelenti ki Hruscsov. Ezt követően rámutat asm, hogy az egész világon az em­berek milliói küzdenek a ter­monukleáris háború kirobban* tása ollen, majd kijelenti, hogy ezeknek a miHiókftek a vágya fejeződött ki XXTJL János pápának az egyetemér zsinaton elhangzott beszédében iá <— Én kommuntáta és stöte Sa vagyok, s természetesen nem oszthatom a római pápa világnézetét, de támogatom és helyeslem békeftd hívását Ön azonban buzgó katolikus és elismeri maga fölött a katoli­kus egyház leüti irányítását. Úgy gondolom, önnek különö­sen hallgatnia kellene az egjfc, ház fejének felhívására =■» írja Hruscsov. A levél befejezéséül a sas»* jót kormányfő kifejezi azt a reményét, hogy Adenauer » béke javát és a népek biztos­ságát szolgáló cselekedetekké ; foglalkozik majd, mert ha kS* robban a háború, amire az ön jelenlegi politikája irányul akkor a Német Szövetné# Köztársaság már a háború eb só óráiban úgy elhamvad; mint ahogy eilobfoan a gye»* ty®, lángjai ÍMT©

Next

/
Oldalképek
Tartalom