Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-24 / 301. szám

SOMOOVT WEPT,AP

14

Hétfő, 1962. december ML

Nemcsak a sportpályán, hanem az életben is...

Általános vélemény, hogy a sport edzetté, ellenállóvá teszi az emberi szervezetet. Amikor a kaposvári kórház baleseti osztályán dr. Bodosi Mihállyal, az osztály vezető főorvosával találkoztunk, meggyőződ hetünk arról, hogy a sportnak más varázséreia is van: fiatallá tesz.

Ki hinné, hogy a Somogy megyei etlóták kedves ►•Miska bácsiia* már lóval túl jár az ötvenen? Bár szemüvege is öregíti, mégis inkább az öt x- en inneninek gondolná az ember a fiat-los te- JÖntefű. még ma is ig^n rugalmas íárású Bo- dosi Mihályt.

— Hiába, be- idevző-’őtt az emberbe a rugé- konyság. Annak

idején, amikor kisdiák vo^- ] még ha nem vállalkoznék is

tam, éppen rugalmasságom arra a bizonyos két méterre — miatt lettem ugróatléta. Nem j mondotta dr. Bodosi Mihály

Hűi mine esztendővel ezelőtt, untkor > MAFC-pályán túljutott 198 cno-c magasságon.

csen diákoskodó kaposvári fiú ugrotta át a bűvös kétméteres magasságot. A Mór-kollégium

gnsnágot, s állapították meg, hogy Bodosi valójában a 200,5 om-es magasságon jutott túl. Nem lett belőle magyar rekord. A tanulmányai miatt elfoglalt. az akkori idők szegény diákjainak sorsát élő Bodosinak még agyszer nőm sikerült megismételnie ezt a bravúrt. Mégis frtak róla Londonban. Párizsiban, Rómában Meg is hívták. S Bodosi ment, látott és győzött..

Ezekről az utakról ma is szívesén beszél. Úgy emlékszik vissza, hogy a főiskolás világ- bajnokságok vagy a berlini 1936-os olimpia (ahol nem sikerült tudása legjavát nyújtani) nemcsak azért voltak jelentős állomások számára mert mindenkor nagy élményt jelentettek, hanem azért is, mert ezek az utak segítették elő, hogy nyelveket tanuljon. Ezért tud német, angol, francia szakfolyóiratokat olvasni, amelyekből megismeri, hogy milyen a sportélet ezekben az országokban, de manapság — és ez érthető — mind nagyobb figyelmet szented az e nyelveken megjelenő orvosi tanulmányoknak.

múlik el nyomtalanul az em-! főorvos, akit éppen tudomá- . ü.tik . ... . a7fmhan' Az egykori kiváló sportember életében az, hogy tíz esz- nyos munkája közben zavar- aueuxai viaaaia azonoan ^ ameliettí hQgy a megyej

tunk meg. nem volt hivatalos verseny, atlétikai szövetség egyik veze— Ha a sportról van szó, így hiába mérték utána a ma- tője, ha keli sportversenybíró, akkor sohsem z varnak. Bármennyire leköt is navi munkám, a sporttal állandóan megvan a kapcsolatom. Ha más nem, akkor átböngészem a lapok sportrovatát. Megnézem, hogy hol tartanak a szakmabeliek, megcsodálom Brumelt meg a többieket, ak:k kicsiszolták a magasugrás technikáját. Mi bizony egészen más utakon jártunk, de hát annak idején nem is voltak ilyen nagyok a lehetőségek — emlékezik vissza az a Bodosi, aki 22 éven keresztül tartotta a 198 em-es magyar magas- úgró csúcsot.

, _ . . ' Már csak az utóbbiért is értendőn át naponta harcoltam j {jejías riportáany a főorvos.

a magaságokért. Valóban, ma | Azért nemkülönben hogy Eu- orvos már megállapította a Minikul halált. Dr. Bodosi

. „ , , . j , „ . . ö. Mihály főorvos azonban utasítást adott, hogy mesterséges légzést

IS könnyűnek erzem magam, I ropaban elsőnek az akkor Pe- kell alkalmazni. Ebben maga is segédkezett, s a -halotti életre keit.

Dr. Bodosi Mihály -civilben«.

aztán -hivatalból- — de a valóságban is — a K. Lendület Sportkör elnöke, elsősorban orvosi hivatásának él. Bújja a hazai és a külföldi irodalmat, hogy adott esetekben enyhíteni tudjon a szenvedő emberek fájda'mán. Ugyanolyan kitűnő orvos, mint amilyen kitűnő magasugró volt annak idején. Az előkerülő korabeli sport fényképek, a fölidézett emlékek, az osz'ály adjunktusának adott szakmai tanácsa, a beszélgetés közben lebonyolított számtalan telefon azt bizonyítja, hogy szemtől szemben vagyunk egy olyan emberrel, aki — mint annak ideién a legnehezebb sportcsatákban helytáll a minden napi éfetben is Nem is tudnánk eldönteni, hogy Bodosi Mihály doktornak igen gazdag vitréniében melvik a becsesebb éri ék ű emlék: a főiskolai világbajnoki trófea, a vá’ogatott versenyeken szerzett aranyérem vagy az a ■•7én elismerés, ame'y ^r. idén Semmelweis szüie'éfananján érte. amikor -Érdemes orvos- kitüntetést kapott

— Ott kell helytállni, ahora az embert a kötelességteljesi- *és szólítja.

Mindenütt legjobb tudásunk szerint kell megvívni a har- | cot. Persze erre megfelelőképp 'kell föl1 ászülni. Aligha hinném, hogy az én példám átlag fölötti volna. Mint kapós vári kisdiáknak, majd pécsi egyetemistának, később mint áVás nélküli orvosnak 1950-től pedig mint a kaposvári kórház orvosának egy cél lebegett elértem: legyőzni a nehézségeket! Általában ha az ember nagyon akarja, ez sikerűi is — mondja összegezésül.

Abba marad a beszélgetés, mert a főorvost az egyik igen súlyos beteghez hívják.

A hirtelen félbeszakadt beszélgetés után még sem távozik üres kézzel a krónikás. Sőt igen sok élménnyel gazdagodott. S azzal a tanulsággal, hogy a kitartó munka, az akarás, a sport és a hivatás szere tete, rengeteg tanulás, lemondás — ezek együttesen alakít hatnak egy embert őt és fél évtized alatt olyan kitűnő sportemberré, mint az egykori magyar magasugróba jnok, e olyan nagyszerű szakemberré mint amilyen a kandidátus: értekezését hamarosan megvédő dr. Bodosi Mihály kaposvári sebész főorvos, aki a sportpályán és az életben egyaránt helytállt.

Kovács Sándor

M ÉV SPORTOLÓI

A MÜOSZ Sportújságíró Szak>= o-ztálya a beérkezett szavazatok alapján az idén is elkészítette az év legj .bb magyar sportolóinak rangsorát. A szavazás eredménye s Nők :

1. Egervári Márta (úszó).

2. Kontsek Jolán (atléta).

3. Juhász Katalin (vívó).

I férfiak :

1. Pólyák Imre (birkózó).

2. Veres Győző (sú.yemelő).

3. Zsivótzky Gyula (atléta). Csapat:

1. Vízilabda-válogatott

2. Női tőrcsapat.

3. Labdarúgó-válogatott.

cA fi utalok

ÉS AZ Öx JEK

Aligha van még egy oly sportág,. mint a sakkozás. Az évek itt nem állítanak tilalomiát, rmnt — mondjuk — a labdarúgóknál vagy az atlétáknál. A 16 éves ifjú ugyanúgy sakkozhat, mint az, aki túljutott már a hatodik x-eru A legjobb Somogy megyei sakkcsapatban is találunk fiatalok t és öregeket egyaránt. Alább bemutatjuk a csapat legidősebb és legfiatalabb versenyzőjét.

Dr. Sipos Ferenc, aki már oly

sokszor megnyerte a Somogy megyei bajnokságot, ma is első táblás játékosa a Petőfinek. Nem árulta el éveinek számát, de tanúskodik a kép. Feri bácsi biz >ny közel van a hatvanhoz. Tudását nem rejti véka alá. ö tanítja a legifjabb nemzedéket.

A sporttelepet vastag hőtakaró

borította. Mégsem volt néptelen a pálya. Közepén egy szép szál fenyő állt, a sportolók karácsonyfája. Rajta és alatta tengernyi ajándék, a sportolók Télapója sorba szólította a jutalomra várókat.

Ügy fest, Télapó is elsősorban labdarúgóba rat, mert legelőször a kerek bőrlabda szerelmeseit hívta magához. Ember nagyságú csomagot tett eléjük, s azt a futballhi- vők gyorsabban bontották fel, mint ahogy a Kinizsi csatárok törnek az ellenfél kapuja felé. —■ Ni esak, egy olyan csatár, aki gólt tud lőni ! — hangzott a csodálkozás, amikor a csomagból előlépett egy épkézláb góllövő. Ez bíz my el is kel majd a somogyi csapatok háza táján, elsősorban a Kinizsinél. De kellene belőle az iŰ labdarúgó-r át' " • *ottnak is.

Télapó következő ajándéka is a futballrajongóké. A kibontott cro- magból egy hatalmas szemüveg került elő. A szurkolók tüstént fölismerték : ez a játékvezetőknek vaíó. Akadt, aki megjegyezte, néha nem is árt maid föhenni ezt a praktikus ajándékot. így nem fordulhat elő még egyszer, hogy a ll-est rúgó játékos mellett a fotoriporter is a 16-oson belül tartózkodjék a büntetőrúgás elvégzőiékor, mint ama K. H. Vasutas — fcagyatad méikőzésen. •.

^xVÁcsOnyi áLom

— Kaposvári rózsa ökölvívói! —

harsogott Télapó hangja. Aztán egy nagy és egy kisebb csomagot nyújtott át a Dózsa boksz-dóknak. Az elsőt nyilván a csapatbajnoki jó szereplésért. Hadd egyenek Nyáriék, hisz az egész bajnokság alatt úgyis fogyasztottak. A második csomagon felirat : »A sikeres túra receptje.«

Bizony mar az NDK-beli portya előtt, de különösen Berlinben jó lett volna ismerni ezt a »►receptet ...«.

— Somogyi úszók ! — Népes

csapat lépett elő Télapó szavára, s átnyújtották a jóságos öregnek az itt látható képet.

— Tudom, ismerem problémátokat. Valóban, csaknem ilyen medencében kell növekednie a somogyi úszó-utánpótlásnak. De sebaj, ha megírta Is a Somogyi Néplap, hogy nem lesz fedett uszoda, csak elkezdődik az építkezése, s 1965-re el is készül — mondotta Télapó. A Kinizsi és a K. H. Vasutas úszói harsány hurrát kiáltottak erre.

— Gratulálok a KMTE férfi és női asztaliteniszezőinek. Elsősorban a nőknek, akik pontveszte- ség nélkül fejezték be az őszi bajnokságot — mondotta Télapó, s át- nyúitotta ajándékcsomagját. Belőle lám, előkerült a női csapat ólból. Télapó remek somogyi sport- —Végre ! — szólt a krónikás, és

eredményeket gyűjtött csokorba, saját szavaira fölébfedt. Mert s adott át azzal : »Legyen neked mindez karácsonyi álom volt csu- is néha könnyebb napod, s ne pán.

csak a labdarúgók feketevasár- Némelyik azért talán valóra vá- napjáról kelljen tudósítást lmod«, ük. K. S.

A csapat Benjáminja Jóba II. A Táncsics Gimnázium tanulója, a somogyi sakkozás nagy ígérete. Most mintha megtorpant volna. De reméljük, hogy hamarosan ismét azt a Jóbát látjuk maid a csapatban, aki már 15 éves korában is szép sikereket ért el öreg, tapasztalt versenyzők ellenében.

ső számú utánpótlása. — Igaz ugyan, hogy egy női csapat sohasem lehet öreg, de az is igaz, hogy erre az együttesre is előbb-utóbb ráfér a fiatalítás — mondta Télapó.

Gazdag volt az idei karácsony mindenütt. A sportolóknál Is. Nemcsak annyi ajándék került a sportolók somogyi karácsonyfájára, amennyit élelmes rajzolónk hirtelenében papírra tudott vetni. Láttuk, hogy Télapó Csurgóra annyi pénzt hezott, amelyből 1963- ban mégiscsak felépülhet a korszerű sporttelep. Jutott ajándék a legnagyobb vidéki sportkörnek, a Siófoki Bányásznak is. Télapó lelkesedéspirulával ajándékozta meg a kedvenc Bány ász-la'bdarúgókat, hogy a csapat elkerüljön a kiesési zónából. A K. Honvédnak Apó megmutatta az NB II-be való utat. A pingpongozok Kaposváron edzőtermeket kaptak. A vívók úgyszintén. A tekézők négyespálvát. A Somogy megyei Labda rúgó Szövetség hosszú válság után új főtitkárt, a kaposvári teniszezők pályát, a megyei röplabda^zövet- ség pedig egy békepipát, amelyet remélhetően a Kaposvári Városi Röplabda Szövetséggel közösen szívnak majd e&..

íwihoou;.—

;9v

Mint a kép elárulja, a sport krónikása sem maradt ki a sorPISTA tévedett

Pistának, ennek az alig húsz éves fiatalembernek miért ne imponált volna, hogy vasárnaponként, a győztes meccs után a kis városkában még az idősebbek is előre köszöntek neki? ö volt a csapat üdvöskéje, a retteg ?tt hírű középhátvéd, aki egyik oszlopa volt a védelmi betonfalnak, s meg- keserítője az ellenfél csatárainak. A centerhalf posztján szinte tévedhetelenül oldotta meg a ráháruló feladatokat.

Talán ezért is esett rá a választás, amikor vezetőt kerestek a járási sporttanács élére.

— Itt van ez a fiú. fz'.g-vérig sportember, nagyszerű labdarúgó, de más sportágakban is jártas. Aligha van nála alkalmasabb, aki sportvezető lehetne — így ajánlották a sportkör vezetői a megyeieknek Pistát.

Sokáig nem is volt semmi baj. Az if fű J'T’ST-ve^ető ugvanolvan magab;zto~an igazodott el a snortvezetés labirintusában, mint a kapuk előtti kavarodások tisztázásakor. Pistának teh*t nemcsak a lábal voltak biztosak, finnem az irányító keze is, s helyén volt a szíve és az esze, akár a zöld gyepen, akár a járás sportjának kormánykerekénél volt rá szükség Ki is tüntették jó munkájáért.

A sok sok dicséret azonban

nem használt. Mindjobban tévútra került ez a fiatal sportember. Jogos büszkesége hetykeséggé változott. Időnként már úgy vélte, hogy ki is adhatna tanácsot neki? Talán az edző, aki véleménye szerint az utóbbi időben »kirúgott« rá?

Ped g csak annyi történt, hogy a jó szemű tréner észrevette, hogy Pista az edzéseken sokat kényelmeskedik. ímmel- ámmal végzi a gyakorlatokat, ezért aztán a bajnoki meccseken sem tudta azt nyújtani, mint amit már megszoktak tőle. Oda is szólt neki az egyik edzésen: »Pista, ha nem csinálja komolyan, akko” jobb, ha abbahagyja s lemegy!«

Egyéb s^m kellett az nmügv is érzékeny fiúnak. Szó nélkül sarkon fordult, s el ndult az öltöző felé. Az edző még utána- szólt: »Kérem, várion meg az öltözőben, szeretnék beszélgetni magával!«

— Lehet! — vágta vissza a sértett labdarúgó, de ekkor már tudta, hogv er~e a beszélgetésre aT**ha k«rü! *or. C«ak úgy spbt*b°n mosakodott le. s „ hawta a fxis^et"'iést a szertá- ■ rosnál, aztán távozott. Azóta a r«anatnak még a tájára sem m*»nt.

ö menten, akit »me^sértof- t.*»k«*> t-«ri bocsánatot?

N^m, «ob

Tvrt részi nto-zzük? a labdarúgócsapat élete Pista nélkül

is továbbmegy a megszokott vágányon. Pista meg azt vallja: »Nekem nem hiányzik a csapat!« Azonban al gha csengenek őszintén a szavak. Nem is lehet igaz ez az állítás. Pista még ma is fiatal. Korábbi szereplése bizonyította, hogy eljegyezte magát a sporttal. Mindenki tudja, hogy aki egyszer iszik a snort máltonyábó’, az a kerek bőrlabdának még igazi sérelem esetén sem tud egyszer s mindenkorra hátat fordítani.

Fái neki vajon, hogy n~m kérlelik, mint korábban? Ez nem tartozik a közre, k>,'ró- lag Pista ma^ánü^ve. Az azonban \gen, hogy arn'ko’ ^‘sta egy járás snortt^n^cs'nr,I- eít a vezetője, akkor vá’Ia'fa, ^ogy segít ig^zi s^o^tembor^ket nevelni. Olyaro^et, ak’k a testedzés megúhndotf: <é!V»k bí^ei Ak*k lemondanak az élrat ar>ró-cs»'>*‘ő, s~t o-v’-or n-gxTQ^b ö"ö’v>n!»,n', f «5 n .7 t, hoo'v vasáén «no^k^t '’-’i-'-'k: l^giavát r>’nVtb''«ss*k. frí-’^-Plt bo^v --éd’kál és bort, Kszfk. 1w°rt bogvan kö,,T''t'>,hot f ’árás^bar, ^ Cn^T+voWn "™rázaktól és a*r*í,ro- -~*aga a f''<r,’,pb7Ty i«orpi-,wsKv - •'Hálva eU«n ’ S TTÓ+ofT; kor fn»ifftnn •», .

De Dít még ma ?s a-»»kor nem látja be9 hogy tévedett