Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-19 / 296. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Megalakult a TIT művészeti szakosztálya A napokban tartotta meg alakuló ülését a TIT megyei művészeti szakosztálya. Kánya János titkár közölte bevezetőjében, hogy a szakosztály megalakítását a művészeti ismeretterjesztés iránt tapasztalható érdeklődés tette szükségessé. Elmondotta, hogy mik a szakosztály feladatai. Ezután megválasztották a művészeti szakosztály elnökségét. Elnök Szigetvári György, a Tervező Iroda igazgatója lett, alelnö- kök: Sallós Gábor, a Csiky Gergely Színház igazgatója, Nyakas József, a Zeneiskola igazgatója és Tomory Aladár, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet tanára. Az ülés második részében a jelenlevők elmondták a szakosztály munkájával kapcsolatos elgondolásaikat, javaslataikat. Sok ötlet, javaslat hangzott el. Felszólalt Herczeg Fe- renené, a TIT Országos Központjának küldötte is. Többek között egy megyei művészeti folyóirat megindítását javasolta. Végül a szakosztály tagjai, vezetői megállapodtak abban, hogy a közeljövőben vitaindító előadásként bemutatja a színház a Giccsparádé című darabot. NŐI PERTU Szervusz, azt hiszem, én vagyok az idősebb! Les* piperemosás a Patyolatnál Itt a Patyolat-boy A Jövőben a Somogy megyei Patyolat Vállalat még jobban megkönnyíti a nőik »második műszakiját. Hét felvevőhelye várja a megrendelőket. Nem lesz fennakadás a februári csúcsforgalomban sem. 1963 elejétől több helyen — többek között Siófokon, Lengyeltótiban, Andocson, Igáiban és Nagybajomban — létesítenek fiókvállalatokat. Teljesül végre a lakosság régi óhaja: kiterjesztik a piperemosást. Ezentúl nemcsak férfiingeket és fehérneműket vállalnak el, hanem abroszokat és munkaigényes ágyneműket is. Az NDK-ból vásárolt új gőzölőbábuval megkönnyítik a festés és vegytisztítás utáni vasalást, s a lakosság az eddiginél még szebben vasalt ruhát kap vissza. A kaposvári Ady Endre utcai fiókban expressz folttisztítást és vasalást is vállalnak. Ezek a szolgáltatások helyben megvárhatok. Hasznosnak ígérkezik a boy- szolgálat. A megrendelőknek minimális összegért a tisztított ruhákat házhoz szállítják. A vállalat dolgozói arra törekednek, hogy csökkentsék a mosás, a festés és a vegytisztítás idejét. Ezt lehetővé teszi az új gépek — kalander, gőz- reduktor — üzembe állítása. cA rendép gy esős, ködös októberi délelőtt ön a gyerekek tüzet raktak a légópincében. Ketten voltak, két kis újdonsült első osztályos. Mindketten délután jártak iskolába, s a reggeli takarítás-szellőztetés kiszorította őket a lakásból, az eső meg beszorította őket a háromemeletes bérház folyosóira. Az egyik az ácsorgó tétlenségben kitalálta, hogy tüzet kellene rakni a légópincében, s mindjárt kiadta a parancsot társának: — Balázs, hozzál gyufát! A kis Balázs fekete szemében mintha már lobbanna is a gyufa lángja erre a felszólításra. Félelmes és kiváncsi lobogás ez. Szereti a tüzet, fél is tőle, meg imádja is egyszerre, mint a tűzimádók ősi vallásában a hívők az áldozat isteni lángját. De a gyufához nyúlni — örök tilalom és fenyegetés. — Nem mered lehozni? A másik se meri, azért biztatja Balázst. A gyerek töröl egyet az orrán, aztán mégis elindul, mert veleszületett gőg ez már a hatéves kis lélekben is, mások előtt bátornak kell mutatkozni! Fölmegy a lépcsőn, és egy perc múlva, egy doboz gyufával tér vissza. Aztán nekilátnak a merész műveletnek, újságpapírt, pattanóan száraz gaUnakat gyűjtenék össze, s Viszik a szürke betonnal bélelt légópince egűik sarkába. Sercen a gyufa, halkan zizegve ég a kupac alján összegyűrt papiros, és a homályos pincében lángok fltal szült furcsa, nagy mesealakok hintáznak a sötét faiakon. A gyerekek tágra nyílt szemmel, borzongva a félelemtől és a gyönyörűségtől, rettegve, de büszkén néznek egymásra: lobog a tűz, és az ölnyi gally maroknyi hamuvá olvad szavára! Először a házmester tudta meg, aztán a szomszédok s csak a legvégén a szülők. Furcsa titkolózás folyt egy ideig, senki sem akart árulkodni, a lakók a »splendid isolation« bölcs elvét követték, nem a mi gyerekeink voltak, hát mi közünk hozzá? Végül a házmester szóit a szülőknek kényszeredetten, kötelességből, mert ő felelős a házban történtekért, nem mondja, az ő fia is megtenné, az se különb, ne tessék azt gondolni, de most az egyszer valóban nem volt benne a stikliben. Valaki a házból titokban a rendőrségre is jelentette az esetet, erről azonban senki sem tudott. A gyerekeket a szülők kivallatták, és kellő fenyegetések közt megszidták. Páli szerint mindent Balázs csinált, Balázs szerint meg Palika. Pali szülei magukban célzást tettek Balázs rossz nevelésére; Balázsba szülei otthon egymás közt lélektani alapon kimutatták, hogy Palika erőszakos természete vihette rá a félénk Balázst a gyufa ellopására, hiszen a lakásban is fél a fűztől,' s a gyufát a kezébe sem meri venni. Végül is a bérház minden lakója napirendre tért a gye- rehcsíny fölött FIATAL MŰVÉSZEK OPERAHANQVERSENYE A hangversenyévad első szimfonikus operaestjét hétfőn tartották meg a Lalinka Művelődési Házban. Miért, miért nem, a fél nyolcra hirdetett hangverseny »csupán« félórás késéssel kezdődött, így a legmegátalkodottabb későknek sem sikerült lemaradniuk a nyitányról. Hogy miért sorozatos az ilyen kezdés, ezt már szóvá sem tesszük, sajnos a hangverseny rendezői eddig sem vették figyelembe a közönség nagy részének jogos óhaját: ne raboljanak el idejükből fél órákat. Ezt leszámítva a következő két óra, a népszerűnek hirdetett operaest sok kellemes meglepetést szerzett, élvezetes perceket nyújtott. A Magyar Állami Operaház négy fiatal művészével ismerkedhetett meg a kaposvári közönség. A XVIII—XIX. század nagy operakomponistáinak legnépszerűbb műveiből tevődött össze műsoruk, s elsősorban a fiatal előadóművészeket dicséri, hogy egy percig sem éreztünk benne törést, színvonalában végig emelkedett maradt. Mozart Szöktetés a szerájból című vígoperájának egyik áriájával Veress Gyula mutatkozott be elsőnek. Szép fényű basszusa nem érvényesülhetett sajnos sem itt, sem a Sevillai borbély Rágalom-áriájában. Érezhetően — rekedtsége miatt — hangképzési problémákkal küzdött. Ágai Karola a Varázsfuvola Éjkirálynő-áriájával lépett a közönség elé. Határozott, erőteljes koloratúrja megállta a legnehezebb káden- ciális próbákat további számaiban, a Hunyadi László Ca- valettájában és a Risoletto- kettőstoen is. Produkcióját ebben az utóbbi műsorszámban éreztük legszebbnek. Méltó partnere volt Kozma Lajos, akit az Operaház legfiatalabb tenoristájaként jelentett be a műsorközlő. Kozma tényleg figyelemreméltó technikáról és érzelmeket híven, egyszerűen tolmácsoló képességről tett tanúságot. Hangja — életkori sajátosságából természetesen következik — nem tömör és nem kialakult. Kellemes, lágy színéhez és karakteréhez inkább a lírai szerepek illenek, így — bár a legforróbb tapsokat ő fogadhatta az est során — a Carmen Virág-ária és az említett kettős tolmácsolása sikerült a legjobban. Erkel Bánk bán-áriájának előadása muzikális, de érzelmi telítettségében hiányos volt. Kiemelném az estnek művészetben legérettebb előadóját, Barlay Zsuzsát. A műsor legnagyobb meglepetése volt. Bársonyos alt hangját a Gludk Orpheuszából idézett áriában, Saint-Saens Sámson és Delilla című operájának Csók-áriájában és Verdi Álarcosbál Jósnő- áriájában csodálhattuk. Mindhárom számban tökéletes művészi erővel és egyszerűséggel énekelt. Hangjának lenyűgöző érzelemgazdagsága s a termet betöltő orgánuma a fokozatosan erősödő és fortissimo részekben ragyogott különös szépséggel. A Közalkalmazottak Szimfonikus Zenekarától Várkonyi Sándor vezényletével a Szöktetés a szerájból és a Sevillai borbély című operák nyitányát, Pochielli Gioconda című operájából az Örák táncát, valamint a Traviata harmadik felvonásának előjátékát hallottuk. Kellemes, élvezetes perceket nyújtottak önálló számaikban, jóllehet Várkonyi karmesteri erényeit az áriák kíséretében érezhettük határozottabban, biztosabban. Rá ez György összekötő szövege jó és mértéktartó volt. A jövőben azonban szeretnénk, ha az előadók művészi kvalitásának eldöntését a műsorközlők rábíznák a közönségre. Az előzetesen csillogó jelzőket nem igénylik sem a művészek, sem a hamgversenylátogatók. Wallinger Endre ÚJ KÖNYVEK SSgglS? Szepesi György— Lukács László: HÁROM HÉT CHILÉBEN A rádió kitűnő bemondója és a neves sportriporter — a Népszabadság sportrovatának vezetője — ott volt a chilei labdarúgó-világbajnokságon. Élményeikről színes riportkönyvben számoltak be, amelyben nemcsak a VB izgalmas döntőiről, hanem Chiléről és Dél-Amerikáról is sok újat és érdekeset olvashatunk. (Medicina Könyvkiadó.) Bácsalmási Péter— Koltai Jenő: AZ ATLÉTIKA OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA A Testnevelési Főiskola tankönyve, mely szabad forgalomban az érdeklődő nagyközönség számára is kapható. Ismerteti az atlétika testneveléselméleti kérdéseit, az egyes atlétikai mozgások oktatásának fölépítését, az iskoláskor, valamint a nők atlétikai foglalkoztatásának módszertani sajátosságait. A mű részletesen jellemzi és értékeli az atlétika valamennyi számát, a verseny- számokban való részvétel feltételeit, azok kifejlesztésének eszközeit, módszeres oktatásának sajátosságait. Tárgyalja J továbbá az oktatást megelőző ’ felkészítő eljárásokat, az okta-j tás folyamatát, az önellenőrzés lehetőségeit, a különleges» »mostoha« körülmények között végzett oktatás sajátos szempontjait. Pálfai János: KORSZERŰ MÓDSZEREK A LABDARÚGÓ EDZÉSBEN A könyv — amely a Testnevelési Tudományos Tanács kiadványai keretében jelent meg — az utóbbi évtized kutatásai alapján kikísérletezett és különböző magyar csapatoknál két éven át kipróbált legújabb edzésmódszereket ismerteti. Gyakorlati példákon keresztül mutatja be az edzésterhelés megállapítását, a fizikai képességek, a technika, a taktika és az erőnlét együttes fejlesztését, az egyéni különbségek tekintetbevételét. Behatóan foglalkozik ezenkívül az edzettségi állapot gyakorlati meghatározásával, a szichikai fölkészítés módszeres eljárásaival, az időszaki és távlati tervezéssel, több mint 300 edzésgyakorlattal és játékkal segíti az edzői munkát. (Medicina Kiadó.) 'Tíz nap múlva azonban x egy magas, sovány arcú rendőr főhadnagy jelent meg Balázséit lakásán reggel, munkába menet előtt. Bemutatkozott, és mindjárt az előszobában rátért a tárgyra. —• Tudják, hogy Balázs nevű első osztályos gyermekük tüzet rakott a légópincében? — I... igen, tudunk róla. Anyuka rögtön beszólt a konyhába, ahol a kisgyerek pizsamában ül az asztal mellett, hakaóscsészéjét a szájához ragasztva: — Látod, Balázska, most itt van a rendőr bácsi, mert tüzet raktatok. Persze — ezt most már a főhadnagy felé mondja —■, ha Palika nem biztatja, sohasem vitte volna le a gyufát..-. m— Mindegy — mondja a főhadnagy —, majd a másik családhoz is elmegyek, de figyelmeztetni kell a gyereket, hogy ilyet nem szabad csinálni! A konyhában Balázska már ijedten levette szájáról a kakaóscsészét, s az széles, nagy lutrikat nyomott az arcára. Elrettenve bámult a magas, komoly rendőrtisztre. Ilyen közelről még sose látott eleven rendőrt, legföljebb az utcasarkon, olyankor tiszteletteljes respektussal nézett rá. Most azonban kis agyában a fölismerés rettentő villáma vág bele: úgy látszik, mégis igaza van apukának, hogy a közösség ellen vétőket megbüntetik... Nem tudja még, hogy milyen lehet a büntetés, de a gyönyörű fekete szemek hihetetlenül gyorsan párásak lesznek, mint amikor télidőben hirtelen kinyitjuk a konyhaablakot, s a kis száj görbül: — A Pulcsi mondta, hogy hozzak le... Anyuka nézi a pityergő gyereket, s az anyák csodálatosan együttérző képességével szinte az ő szemében is könnyek jelennek meg. Rájön, hogy soha úgy még nem szerette a fiát, mint most, amikor bajban van, de ő praktikus pe- dagóguslélek is, aki tudja, hogy ilyen kitűnő nevelési alkalmat nem szabad elmulasztani, s az erős érzelmi hatás alatt levő gyermeket tartósan el lehet riasztani a helytelen cselekedettől. — Most csak jól ijesszen rá a haszontalanra! — mondja a főhadnagynak —, itthon sem vagyon akar szót fogadni. — Helyes — mondja az apa is —, jól rá keU ijeszteni, hogy elviszi magával, hamég egyszer ilyet csinál! Miattunk el is viheti! A szülők láthatóan büszkék erélyes magatartásukra, a főhadnagy azonban megigazítja derekán a szíjat, és komolyan megrázza a fejét. — Miért ijesszek rá? Miért alxLrják, hogy rossz emléket' hagyjak benne, s úgy nézzen mindig ránk, rendőrökre, mint akik mást sem teszünk, mint büntetünk, és félelmet keltünk? Meg keU nyerni magunknak a gyermekeket! Azzal belép a konyhába, szelíden és komolyan beszélni kezd a gyerekhez. Balázska kitartóan, tágra nyílt szemmel néz rá, s lassan abbahagyja a szepegést. A végén a főhadnagy kezét nyújtja a fiúnak. — Na, megígéred, hogy többet nem raksz tüzet? Hát akikor csapj bele ide a tenyerembe, s ha az utcán találkozunk, köszönjél, én meg szalutálok neked, mert mi már ismerjük egymást, és barátok vagyunk! — Balázska arca kisimul, még nem nevet, de már csak a homlokán látszik az aggodalom ránca, és nagyot csap a kezével a főhad- Twgy széles tenyerébe ... — Többet... nem rakok tüzet... A főhadnagy elbúcsúzik. Lefelé megyünk már a lépcsőn, de még mindig elképedve töprengek, hogy honnan veszi ez az ember azt a mély és humánus pedagógiát, amellyel célt ért el a gyermeknél, s amellyel lefőzött bennünket, pedagógusszülőket. A lépcső alján megállunk egy percre. A főhadnagy mosolyog. — Az ilyesmire minden gyerek hajlamos. Tüzet rak, ablakot dob be ... mi is megtettük. De foglalkozni kell velük, nem ijesztgetni őket... én — különben gyereket sohasem Nem ismeretlen Ragyogó képességű szemtanúnak minősítette a floridai rendőrség Mrs. Sharetlt, aki pontos személyleírást adott egy banditáról. A gengszter éppen villámtáma- dást hajtott végre 5000 dollár zsákmányt ejtve egy áruházban, amikor ugyanott Mrs. Sharell éppen vásárolt valamit. »Ügy véli, jó a megfigyelőképességem?« — kérdezte a derék hölgy, mikor udvariasan dicsérték a rendőrségen ezt a kiváló tulajdonságát. — A rabló ugyanis a férjem. ... Foglalkozása: szivarkóstoló A malmöi szivargyárban évtizedek óta Jan Baars tölti be a »szivarkóstoló« rendkívül fontos feladatát. Munkájával a svéd dohánymonopólium annyira elégedett, hogy egy szivarfajtát róla nevezett el. Baars munkája azért olyan felelősség- teljes, mivel ő határozza meg. hogy milyen dohányfajtákat vásároljanak, ez pedig milliós összegeket jelent! A szíva rkóstoló naponta mintegy 30 szivarra gyújt rá. Ez igen tekintélyes mennyiség, még akkor is, ha természetesen mindegyikből csak néhány szippantást szív. Minden kóstoló után tejet iszik, hogy ízlelőszerveit »jó formában« tartsa. Cigarettára soha semmilyen körülmények között sem gyújthat, mert. ezzel teljesen elveszítené kifinomult érzékét a szivarok iránt. Ami a dohányzás veszedelmeit illeti, Jan Baarsnak ez a véleménye: »Értelmesen kell dohányozni, hogy az ember ne rongálja az egészségét. A szivart nem szabad leszívni, és nem szabad végigszívTii sem. Ügyis csak a szájunkban érezzük a szivar ízét, tehát a tüdőre leszívni a füstöt nemcsak káros, hanem fölösleges is. A szivarnak jó egy- harmada pedig a hamutartóba való.« ... Hősi elhatározás Brendan Brehan ír színpadi szerző meglehetősen súlyos alkoholista, s ezért bevonult egy londoni kórházba elvonókúrára. Többek között azzal akarták lebeszélni az ivásról, hogy bemutattak neki egy filmet, amelyen az alkoholisták többszörösre megnagyobbodott és tönkretett mája látható. Brendan Brehant annyira megrendítette a látvány, hogy így kiáltott fel: »Soha többé az életben — nem eszem májat!-« Egyre több ember szorul szemüvegre Egy amerikai statisztika szerint a szemüveggyártás az utóbbi 15 év alatt világszerte a tízszeresére emelkedett. ütöttem meg. Nekem is van egy hatéves fiam s meg egy nagyobb lányom,... hozzájuk nem nyúlnék egy ujjal sem, de azért szót fogadnak, Az egyikből talán pedagógus lesz, a másikból rendőr... Elbúcsúzunk, és nekivág a ködösen fehérlő messzi utcának. Hosszan nézek utána. Arra gondolok, hogy amerre ő jár szolgálatban, jobbak lesznek az utcán az emberek, a sofőrök lassabban, gondosabban hajtanak, a gyerekek visszadugjáh zsebükbe a vad- gesztenyéket ... , , Tari János Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-» Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra »1 Ft. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében» Kaposvár, Latinka S. n. t
