Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-17 / 269. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1962. november H Stevenson ismét tanácskozott Mnznyecovval Havanna (MTI). Az AP hírügynökség jól értesült forrásokra hivatkozva közli, hogy Fidel Castro kubai miniszterelnök levelet intézett U Thanthoz, az ENSZ ügyvezető főtitkárához. Az üzenet az Egyesült Államok részéről kubai terület fölött végzett földerítéssel foglalkozik. Fidel Castro üzenete az AP szerint hangoztatja, hogy Kuba nem tűri a területe fölött végrehajtott kémkedést. U Thant Stevensonnak, az Egyesült Államok fő ENSZ- küldöttének beszámolt Fidel Castro leveléről. Stevenson ezután tanácskozott Kuznyecovval, a Szovjetunió első külügyminiszter-helyettesével. A három óra húsz percig tartó megbeszélés után Stevenson tudósítóknak kijelentette, hogy szó volt a kubai miniszterelnök legújabb üzenetéről is. Arra a kérdésre válaszolva, hogy sdkerült-e haladást elérni a kubai kérdésben, Stevenson így válaszolt: »Ez lehetséges.« Az Egyesült Államok fő ENSZ-küldötte hozzáfűzte: »Kuznyecovval megvitattam az Egyesült Államok és a Szovjetunió között fennálló valamennyi kérdést, és a tárgyra később még visszatérek." Ugyancsak az AP hírügynökség jelenti, hogy a Havannában tartózkodó Mikojan szovjet külügyminiszter-helyettes befejezte a kubai kormány vezetőivel folytatott tanácskozásait. A washingtoni hadügyminisztérium közölte, nem tervezik, hogy karácsonyra leszereljék azokat a tartalékosokat, akiket a kubai válság kirobbanásakor rendeltek be katonai szolgálatra. Amerikai újságírók tiltakozása Washington (MTI). Vezető amerikai lapok tizenhárom újságírója tiltakozott az amerikai kormánynak egy intézkedése miatt, amely szerintük súlyos csapást mér az amerikai sajtószabadságra. Panaszt emelnek azelten, hogy a külügyminisztérium munkatársai számára kötelezővé tették, hogy minden héten írásban közöljék azoknak az újságíróknak nevét, akikkel beszélgetést folytattak, tüntessék fel az újságíró megbízóját, a beszélgetés tárgyát és az interjú időpontját. Az amerikai sajtó képviselői elismerik ugyan, hogy bizonyos esetekben — mint amilyen a kubai válság Is volt — szükséges bizonyos tartózkodás tanúsítása, de attól tartanak, hogy a jövőben még inkább korlátozni fogják az értesülések szerzését. (AFP) Az Egyesült Arab Köztársaság segít Jemennek Anver el Szódat tábornok nyilatkozata Kairó (TASZSZ) Anvar el Szádot, az Egyesült Arab Köztársaság Elnöki Tanácsának tagja, aki jelenleg Szanaában tartózkodik, nyilatkozatot adott az A1 Ábrám Című lap tudósítójának. »Az. Egyesült Arab Köztársaságnak a Jemeni Arab Köztársaságban tartózkodó csapatai — mondotta Szadat — azonnal visszatérnek hazájukba, mihelyt szavatolják á jemeni határok biztonságát á zsoldosbandák behatolási kísérletei ellen, és' mihelyt véget érnek azok a kísérletek, amelyeket a jemeni népi forradalom megfojtása végett szerveznek." Szadat hangsúlyozta, hogy Szaúd-Arábia megszegte Jemen, az Egyesült Arab Köztársaság és Szaúd-Arábia kölcsönös védelméről szóló háromoldalú megállapodási, és továbbra is agressziós cselekedeteket hajt végre a Jemeni Arab Köztársaság ellen. Jemeni küldetéséről szólva Szadat azt mondotta, hogy »megvitatta a jemeni forradalmi kormány hivatalos képviselőivel a két. ország kölcsönös viszonyát, többek között a katonai . kapcsolatait érintő kérdéseket". Az Egyesült Arab Köztársaság — hangsúlyozta Szadat — szakértői segítséget nyújt Jemennek, hogy elősegítse a köztársaság új fejlesztési terveinek megvalósítását. (MTI) Waldeck Rochet beszéde a francia rádióban és televízióban Nyugatnémet „sajtószabadság" Szólj igazat, betörik a Spiegelt!... (Toncz Tibor rajza) Adenauer befejezte washingtoni Párizs (TASZSZ). Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkárának helyettese csütörtökön választási beszédet mondott a párizsi rádióban és televízióban. Felhívta a francia népet, arra a pártra adja szavazatát, amely mindig igazságot mondott a népnek — a kommunista pártra —, hogy útját állják a diktatúrának, és igazi demokráciát teremtsenek, s hogy Franciaország szabad és virágzó legyen. Waldeck Rochet élesen elítélte De Gaulle politikáját, »a szociális hanyatlás és a háború előkészítésének politikáját". Rámutatott, hogy az utóbbi négy év során a kenyér árát 43 százalékkal, a húsét 23 százalékkal emelték, 42 százalékkal lett drágább a városi közlekedés, a lakbérek pedig 65 százalékkal emelkedtek. — A De Gaulle-ista kormány kolosszális összegeket költ az atomháború előkészítésére — mondotta a francia kommunista vezető —, ugyanakkor nem biztosítja a közoktatáshoz, a lakásépítéshez és az egészség- védelemhez szükséges hiteleket. Ez a kormány szövetséget kötött a bonni militaristákkal, s e szövetség ellentétben áll a francia és német nép megbé- külésének érdekeivel és a béke ügyével. — A Francia Kommunista Párt mindezzel a demokratikus megújhodás, a társadalmi haladás és a béke programját állítja szembe. A Francia Kommunista Párt mindig harcolt a békés együttélésért, az általános és ellenőrzött leszerelésért s a többi népekkel való együttműködésért. E párt mindent megtesz — fejezte be rádióbeszédét Waldeck Rochet —, hogy vereséget mérjen a választásokon »a személyi hatalom és a reakció jelöltjeire«. (MTI) Washington (TASZSZ). • Csütörtök este befejeződtek a tárgyalások Adenauer ' nyugatnémet kancellár és ' Kennedy amerikai elnök, Illetve Rusk külügyminiszter között. Adenauer és Kennedy befejező találkozója után a Fehér Ház amerikai—nyugatnémet közös közleményt hozott nyilvánosságra. A közlemény rámutat arra, hogy Kennedy és Adenauer megvizsgálták a »közelmúlt nemzetközi eseményeit, és tanulmányozták a jövőben felmerülhető lehetőségeket azzal a céllal, hogy világosabban körvonalazzák a megoldatlan kérdéseket, és jobban biztosítsák a békét". A közlemény megállapítja, hogy Kennedy és Adenauer megvitatta a német kérdést, tárgyalásait »beleértve Berlint«. A tárgyaló felek hangsúlyozták a nyugati hatalmaknak azt a szándékát, hogy »minden körülmények között és minden eszközzel" megvédik a jelenleg Nyugat-Ber lintoen fennálló megszállási rendszer fenntartását. A közlemény azt is elmondja, hogy az amerikai elnök és a bonni kancellár megvitatta »az Európa gazdasági és politikai integrációjával összefüggő poltikai és katonai kérdéseket". Ezzel szemben a közlemény semmit sem tartalmaz arról, vajon létrejött~e a megegyezés az Egyesült Államok és Nyugat-Németor- szág között a nyugatnémet fegyveres erők létszámának növelése tekintetében, amire — mint ismeretes — Washington törekszik. Meg kell jegyezni, hogy a közleményben olvasható olyan hangzatos szólamok ellenére, miiint »egyetértés« és »teljes megértés«, az amerikai sajtó a tárgyalások menetéről és eredményéről szóló értékelésében hangsúlyozza, hogy a megbeszélésék korántsem végződtek olyan kedvezően, mint a közlemény állítja. A New York Times csütörtöki számában egyenesen rámutat, hogy »a tárgyalások légköre hűvös volt.« Más amerikai lapok, amelyek egyetértenek ezzel az értékeléssel, különösen kieme- lifc, hogy Adenauer makacs ellenállást tanúsított az Egyesült Államoknak azzal a követelésével szemben, hogy lényegesen nagyobb részesedést vállaljon a NATO-val kapcsolatos kiadásokból. Viszont — mint a Washington Star többek között megállapítja — Adenauer állhatatosan biztosítékokat igyekezett kicsikarni Kemnedytől, hogy az Egyesült Államok nem fogad el semmiféle kompromisszumot a német kérdéssel és a nyugatberlini kérdéssé kapcsolatos tárgyalásoké* * KIÁLLÍTÁS Tűzhelyek, kályhák, füstcsövek, zománcedények, műanyagáiuk, főzőlapok, villanytűzhely, villanyvasalók, hűtőszekrények, rádiók, lemezjátszók, magnetofonok, telvíziók, háztartási eszközök, faáruk stb. Minden igényt kielégítő választékban és mennyiségben vásárolhatók. A helyszínen szakmai tanácsadás! A gépek munka közbeni bemutatása! _______________________ ________________________ (3134) K i kell jutni a zsákutcából Majevszkij cikke a Pravdában a leszerelési probléma megoldásáról Moszkva (TASZSZ). Viktor Majevszkij, a Pravda szemleírója a lap pénteki számában hangsúlyozza, hogy a leszerelési probléma megoldását a legfontosabbal kell megkezdeni: meg kell semmisíteni a nukleáris rakétaháború kirobbantásának és folytatásának anyagi-technikai bázisát. A cikk — amelyet Majevszkij New Yorkból küldött — elemzi az általános és teljes leszerelés megvitatásának menetét az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakán. »Ha figyelemmel követjük a közgyűlés vagy a politikai bizottság üléseinek menetét — ahol most vitatják meg a tizennyolc hatalmi bizottság beszámolóját —, nehéz megszabadulni attól a gondolattól, hogy a nyugati képviselők vég nélkül akarják duzzasztani a szóáradatok folyamát, de a gyakorlati lépéseket a minimálisra igyekeznek leszűkíteni. Az egyes államoknak a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontját megmutatja az, hogy milyen választ adnak az alábbi kérdésre: mikor és hogyan küszöböljék ki végérvényesen a nukleáris világháború veszélyét? A Szovjetunió válasza általánosan ismeretes. De vajon a nyugati hatalmak milyen választ adnak a fő kérdésre? Az amerikai szerződéstervezetben kifejtett programjuk semmi kilátást nem nyújt az atomháború veszélyének megszüntetésére. Az Egyesült Államok nem hajlandó kijelenteni, hogy kész a nukleáris fegyver feltétlen eltiltására.« A szemleíró ezzel kapcsolatban rámutat arra a tényre, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek a fő kérdésben — az atomfegyver alkalmazása eltiltásának kérdésében — követett politikája hűen tükrözi, hogy milyen magatartást tanúsítanak a leszerelés többi problémáját illetően. A nyugati hatalmak a politikai bizottságban csakúgy, mint a tizennyolc hatalmi bizottságban szabotálják a nukleáris fegyverek célbajuttatá- sát szolgáló eszközök megsemmisítését és az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolása kérdésének megoldását. Az Egyesült Államok szerint a leszerelést megkezdő államoknak bizonyos ideig szükségük van a nukleáris fegyvereket célba juttató eszközökre, hogy védekezhessenek, ha valamely állam megsértve a szerződést, elrejt ilyen eszközöket. A második szakaszban, amikor megsemmisítik a nukleáris fegyverkészleteket, ezt a meghatározott számú rakétát is megsemmisítik. A Szovjetuniónak e rendkívül fontos lépése csakúgy, mint egy sor más, a nyugati hatalmak óha'ait figyelembe vevő szovjet lépés, ismét csak azt mutatja, hogy a Szovjetunió kész következetesen keresni a kölcsönösen elfogadható megáíllapodást. korunk legfontosabb problémáját illetően. Az ügy gyorsan haladna előre, ha az Esvesült Államok és szövetségesei Ssovje* brrlpftegvüttes a Fehér Hájban Washington (MTI). Kennedy elnök és felesége meghívására a Moszkvai Nagy Színház balettegyüttese csütörtökön látogatást tett a Fehér Házban. A művészeket Kennedy elnök és felesége személyesen üdvözölt* ugyanennyire késznek bizonyulnának a kölcsönösen, elfogadható megoldások keresésére. A szemleíró rámutat: a konstruktív magatartás szüksége sa-ga mag nyilvánvalóbbá válik, ha figyelembe vesszük azokat az új mozzanatokat, amelyeket u kubai válság vitt a nemzetközi helyzetbe. Mindenekelőtt a külföldi katonai támaszpontok kérdéséről van szó. Az Egyesült Államok hosszú éveken át — jegyzi meg Majevszkij — még csak hallani sem akart arról, hogy a nukleáris fegyvereket célba juttató eszközökkel egyidejűleg semmisítsék meg külföldi katonai támaszpontjait. Az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy a Szovjetunió semmisítse meg a nukleáris fegyvereket célba juttató eszközeit, még mielőtt felszámolnák a Szovjetunió és a többi szocialista ország határainál levő katonai támaszpontokat. Amikor az Egyesült Államok azt követeli, hogy fennmaradhassanak katonai támaszpontjai a szocialista országok közelében, nyilvánvalóan a Leszerelési megállapodás megtorpedózásara törekszik. Majevszkij ezzel kapcsolat« ban idézd a Nation című folyóirat cikkét. A Nation — írja Majevszkij — lehetőséget lát arra, hogy tárgyaljanak a Törökországban levő amerikai támaszpont megszüntetéséről, az amerikai támadó fegyverek elszállításáról a pakisztáni, a norvégjai és egyéb külföldi támaszpontokról, ha a Szovjetunió hozzájárul, hogy nem létesít rakétakilövő berendezéseket a nyugati féltekén. Az amerikai fc'yóirst cikke — állapítja, meg e szemleíró — bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok többé már nem térhet ki a külföldi katonai támaszpontok felszámolása kérdésének megoldása elől, és az Egyesült Államok közvéleménye megérti, hogy felül kell vizsgálni a Pentagon régi, irreális és veszélyes elgondolásait. A cikk a továbbiakban így hangzik: A nyugati hatalmak a leszerelési vitában — mint Ismeretes — az ellenőrzés problémájára teszik a hangsúlyt. Lényegében nincs semmi probléma e tekintetben. A Szovjetunió ismételten kijelentette, és újra csak megismétli, hogy kész elfogadni a nyuga i hatalmak minden ellenőrzési javaslatát, ha azok elfogadják az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslatot. De mit javasolnak a nyugati hatalmak? Ellenőrzést leszerelés nélkül vagy ellenőrzést a fegyverzet fölött. Az ilyen ellenőrzés lényegében nem egyéb, mint földerítés a potenciális agresszor javára. Majevszkij kijelenti: A kölcsönösen elfogadható megoldások keresése útján le keli küzdeni a leszerelés különböző vonatkozásait illető nézeteltéréseket. és meg kell szüntetni azt a zsákutcát, amelyben a tizennyolc hatalmi bizottság a nyugati hatalmak negatív magatartása következtében ke rült. Ezt meg lehet és meg kell tenni — zárja cikkét a ! Pravda szemlefrója. (MTI) i A Kaposvár' Texiíiruházati Ktsz ŰJ RÉSZLEGET létesített. Május 1. u. 3. sz. alatti I részlegünkben harísnya-szemfelszetfést, zoKnigumizás?, cipzárjaviiást és ti; * sndQti^ztítást váüaíunk. __________________________(3136)
