Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-16 / 268. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1962. november 18. T akarékbetétkönyvesek, honfoglalásra készülők AZ A CIGÁNYTELEP, amelynek: lakóiról most beszélni szeretnék, jobb híján odaplántálódott ,a Somogy- saentpált Kéthellyel összekötő út mellé. Körötte szántóföldek feküsznék és tágas legelők. A családok munkaképes tagjai részben a Nagybereki Állami Gazdaság sáripusztai üzemegységében dolgoznak, akiknek pedig nem jutott munka a közeliben, azok hetente hazajáró építőipari munkások lettek. S amióta új életrend szerint élnek a település lakói, azóta egyre többször kerül szóba a faluba való beköltözés, házépítés gondolata. Takarékbetét-könyvek tanúskodnak arról, hogy komoly a szándék. Orsós György és Bogdán János betétkönyvében 10—15 000 formt gyűlt eddig össze az új fészekrakásra. Részben az ő példájuk, részben pedig a községi tanács vezetőinek meggyőzésére mind több takarékbetétkönyv-tulajdonos lesz a telepen. Némelyik könyvecske még csak ötezer forintot őrizget, de hiszem így kezdték a legnagyobb betéttel rendelkezők is. Aprónként nőtt, növekedett az építkezésre szánt összeg. Kéthelyen a községi tanács egyik vezetője említette, hogy a cigányok nemcsak házhelyhez juthatnak olcsón, hanem építkezési anyaghoz is. A Nagybereki AlHami Gazdaság nemrég kezdte meg sárrpusz- tai üzemegységének korszerűsítését. A bontásból származó anyagoknak viszont csak egy részét használjk föl erre a célra. A fölösleges anyagot — lesz belőle bőven — jutányos áron a környék cigánylakos-J sága kapja meg. Nagyon rokonszenves a két-j helyi tanácsnak az az elgondolása, hogy a közigazgatásilag hozzá tartozó 23 cigány- családot nem külön telepíti, hanem be a faluba. Mit mondanak erről az illetékesek és mit a község lakói? A vélemények különbözőek. Megnyugtató, hogy a tanács tiltakozik az újabb gettószerű különfelepítés ellen, és azt vallja, hogy a cigányoknak bent van a helyük a faluban. Különtelepítésük csak rövid ideig enyhítené a gondokat. Az az elképzelése a tanácsnak, hogy a faluban a foghíjas telkeket az építkezni kívánó cigánycsaládoknak adja. Akadnak ugyan szép számmal, akik görbe szemmel nézik a községi tanács erőfeszítéseit, a zöm azonban már azt vallja, hogy régen célt értünk volna, ha túl lennénk a betelepítésen. Nem egy új telep létrehozásán tehát, hanem a faluba való betelepítésen. Itt a környezet hatására sokkal hamarabb sikerül száműzni az eddigi éLtanód avult szokásait. Mind kevesebb problémát jelent a cigánylakosság körében az eddig rendezetlen családjogi helyzet is. A nevelőmunka eredményeként nemrég hat pér jelentkezett — Hogyan van kihatással az építkezés ' más iparágakra? — Mérnök kartárs, elhoztam az új táblát a megváltozott legújabb terminussal! (Gerő Sándor rajza.) huzamosabb együttélés után — a tanácson, hogy összeházasodjon. Idősebb emberek voltak. A fiatalok pedig már hívás nélkül is megtalálják a községi tanácsot, amikor vá- lasztottukkal házasságot kívánnak kötni. Még néhány óv, és éltűnik a kietlen mezőben csenevész fák > és bokrok közé szorított település. A szegényes házikók egymásutánja utcákat alkot, s az sem lebecsülendő változás, hogy tisztaság uralja valahány család portáját, legalábbis azokat, ahol dolgozó emberek élnek. Itt ugyanúgy szárad a frissen mosott ruha a köteleken, mint bárhol másutt, vagy szellőzködik reggelente az ágynemű. A kéthelyi termelőszövetkezet pásztora cigány. Nincs kifogás munkája éllen, csöndes, rendes ember. Nagy néha kislánya, Lóri segít neki a terelésben, amikor iskolai elfoglaltsága engedi. Mindenki szereti ezt a kislányt. Családjával egyetemben ő már másként él évek óta, mint a cigányok általában. Mégis... egy nap — mint a tanácstitkárasszonya elmesélte — Lóri őszinte vágyódástól remegő hangon suttogta el neki: — Titkár néni, én úgy nem szeretek cigány lenni! Ügy szeretnék élni, mint a többi gyerek. — Ügy élpz majd, kislányom! És bizonyos, hogy így lesz. Gyűlnek a forintok, hamarosan fölmérhetik, hogy a pusz^ tai bontási anyagokból mit lehet a fészekrakők rendelkezésére bocsátani. A községi tanács pedig segít. Nem írj telepet építeni, hanem befogadja és befogiadtatja az évszázados kitaszítottakat a • falu közösségébe. Ez a helyes. László Ibolya Decemberben kél rövid filmfesztiválon veszünk részt A magyar filmrendezők és operatőrök újdonságai decemberben két nemzetközi rövid- film-seregszemlén képviselik hazánkat. A tours-i fesztiválon öt filmünk vesz részt. December 10-e és 16-a között Firenzében rendeznek nemzetközi seregszemlét. Erre, az »-Énekelnek a gyerekek« című dokumentumfilmmel neveztünk be, és a fesztivál rendező bizottságának kérésére elküldjük a »Ki bírja tovább« című újdonságot is. (MTI) ROKONOK A méhek mesterséges megtermékenyítése Mezőgazdasági szakértők régóta foglalkoznak azzal a problémával, hogy kellően propagálják a méhek, e hasznos rovarok fontosságát. A kiváló móhgeneirá- ció kitermelésének garanciája az utánpótlásiról gondoskodó párok kellő szelektálása. Kiváló újítás ezen a téren a. méhek mesterséges megtermékenyítéséire szolgáló készülék, amelyet dr. Leon Bormus, a Varsó közelében levő skier- niewicei pomológiai intézet professzora szerkesztett. A készülék sztereoszkópikus mikroszkóppal van ellátva, mivel csak nyolcszoros nagyításban lehet a mesterséges megtermékenyítést elvégezni. A megtermékenyítendő anyát különleges palackba helyezik, és karbon- djioxiddal helyileg érzéstelenítik. Ekkor következik az injekció, és kész a műtét. Az egész eljárás mindössze 1—3 percig tart. A pomológiai intézetben eddig mintegy kétezer anyaméhet termékenyítettek meg ezzel az eljárással. A képen: Dr. L. Bormus professzor és asszisztense bemutatja a méhek mesterséges megtermékenyítésének módszerét. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Színvo»álverseny, szellemi vetélkedő, társastánc-bajnokság a Latinka Sándor kulturális szemlén Az 1962—63. évre a megyei KISZ-bizottság, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, az SZMT, a Hazafias Népfront és a Szövetkezetek Somogy megyei Központja ismét meghirdeti a Latinka Sándor kulturális szemlét. A művelődésszórakozás területén a József Attila olvasómozgalom, a szellemi vetélkedők, a különböző akadémiák, az ismeretterjesztő előadások és szakkörök, az ifjúsági filmklubok, a színház-, mozi-, hangverseny-, tárlat- és múzeumlátogatások, valamint a társastánc-tanfolyamok és versenyek ágazataiba lehet benevezni. A műkedvelő művészeti mozgalom területén a színjátszó csoportok, az irodalmi színpadok, az ének - és zenekarok, a bábcsoportok, a népi tánccsoportok és szólisták, valamint a művészeti szakkörök, pályázatok, kiállítások kulturális szemléjét rendezik meg. A múlt évhez viszonyítva lényeges változás, hogy ezúttal nem tartják meg a műkedvelő művészeti csoportok megyei bemutatóját. A műkedvelő csoportok és szólisták a körzeti és a járási (városi) bemutatókon úgynevezett színvonalverseny alapján vesznek részt a kulturális szemlén. Mi a színvonalverseny? Egységes törekvés a lehető legjobb előadásokra végleg kiszorítva az »első«, »második«, »harmadik« rangsorolást, illetve helyezést. A csoportok és a szólisták az eddiginél elmélyültebb, gondosabb felkészüléssel küzdenek meg a magasabb fokozat eléréséért. era. új téma, már Móricz Zsigmond is megénekelte. Énekelte ám, de hogyan? Annyi rosszat összehordott a rokonokról, hogy belégebedt Zsarátnok városa, de a leges- legjobban Kopjáss, a főügyész. Gehet, hogy akkor így volt — lelke rajta —, azt azonban bátran állíthatom, hogy ma már merőben más a helyzet Zsarátnokon. Merőben más, valóságos istenáldás minden rokon. A minap Tóth Imre égysze- rű nevű ismerősömmel akadtam össze az állomáson. A jegypénztár előtt dohogott. — Képzeld, biztosítási bélyeget ragasztottak a jegyemre. Hát nem disznóság? Meg sem kérdeznek, csak rányalják a bélyeget a jegyre, és hatvan fillérrel megvágják az embert. Éppen eléggé drága az utazás, s az állam még ezen is keresni akar? Lenyúzzák az ember bőrét. Könnyen nevetsz, barátom, de én egy keresetből tartom el a családom, nekem nem mindegy. Egy keresetből, amennyire kereset az, amit kézhez óinak ... Vigasztalom, ahogy tudom. A pénztáros visszacseréli a jegyet. Tóth Imre áhítattal csörgeti a nikkelpénzt, de még mindig emészti magát. Felháborodott, ideges, nyugtalan. A mindennapi betevő falatért kucorgó példás családapa. Hogy enyhítsek fájdalmán, más irányba terelem a szót. — Hova? — Pestre. — Hivatalos ügy? — Fene eszi. Sajnos, nekem olyan főnököm van, minden útiszámlába belekotor. Megjött az autókiutalásom, felutazom választani. Három vagy négy éve házait, épített, tavaly egy takaros villát Fenyvesen. Most meg az autó. És itt fennhangon nyomorog. — Igazán nem panaszkodhatsz! — Én? Nevetséges vagy. Én nem panaszkodhatok? Havi ezemyolc a fizetésem a vállalatnál, az asszony állandóan beteges, a három gyerek meg mint a sáska. Én nem panaszkodhatok? Sem élni, sem érvényesülni nem lehet. — De hát a ház, a villa, az autó? Szemét fátyolosra futja , a könny. Enyhe sóhaj röppen a váróterem füstös és esöszagú legébe. — Ha a rokonság nem volna ... A házat Kinga néni ku- porgatta össze. A villa árát szegény anyám fizette ki... Aztán örököltem Feri bácsitól... Feleségem keresztanyja is ránk hagyatkozott. Hát így van ez. édes barátom. Ha a rokonság nem lenne... Ezen a rokoni összetartozáson meghatódtam. Lám, lám, a vér nem válik vízzé. Szegény, de szerencsés és boldog ember Tóth Imre. Hamarosan rájöttem arra, hogy nemcsak ö van így; ha az ember alaposan körülnéz Zsarátnokon, megállapíthatja, hogy többen vannak hasonló helyzetben a rokonsággal. Van, akinek teljes szobagamitúrát szervírozott a rokoni kollektíva. Van, akinek oldalkocsis motorkerékpárt közadakoztak. Másokat hónapszámba üdül- tetnek belhonban és külhonban. Azután itt is lepottyan egy házacska, ott is egy nyara- lócska, amott egy autócska a terebélyes családfáról. Egészen megzavart a dolog. De aztán rájöttem — micsoda fölfedezés —, nekem is van rokonságom. De van ám! Lihegve futottam hazáig. — Angyalkám! — mondom feleségemnek —, angyalkám, holnap felmondod az állásodat. Elég volt. — Ugye, berúgtál? — robbant felém búbánatosan és enyhe villámokat cikáztatva szemében. — Hol vegyünk villát? Boglár jó? Vagy inkább Tihanyban-2 Égy kis téü üdülés is rád férne. Galyatető? Na? Kiszórjuk ezt az ócska bútort is! Az asszony nyakamba ugrott. — Lottó? Mondd, igazán? — Fenét. A rokonság. Feleségem lehülyézett. Én hajnalig a rokonságot írtam össze. Enyémet, övét: mindenkit. Eredmény, nincs mit örökölnöm. Az én rokonságomtól nem lehet összevakami egy huncut petákot sem. Tragédia. Tragédia, amikor annyian, de annyian egyenesbe kerülnek az atyafiság révén. Most már igazán kíváncsi lettem a rokoni dolgokra. Tegnap az egész várost összeszaladtam evégből. Furcsa eredmények születtek. Kislányom tanítónője csak fáradtan legyintett rokonságára. A villanyóra-leolvasó vállát rándította. A párttitlcár nemet intett. Kovács Géza téglagyári munkás kedvetlenül hümmö- getett. A kórházi portás csak üstökét vakarta. Ügy látszik, vagyunk egyné- hányan... Rossz volt annak idején a választásunk? Nem jó az ízlésünk? Vigasztalásul egy kis filozófiát; Vajon ki tudná fölmérni a tengerek mélységét és a mennybolt milliárdjait? A szellemi vetélkedőket a politikai, a természettudományi, a földra j zi-történelmi, az irodalom-művészet meg a helyi termelési, gazdasági és kulturális kérdés csoportokból alapszervi (helyi) és járási (városi) bajnokságok rendszerében rendezik meg. A járási (városi) győztes csapatok 1963 áprilisában megyei bajnokságon mérik össze tudásukat. Űj színfolt lesz a kulturális szemlén a társastánc-tanfolyam és verseny. Ennek fő célja részben az ízléses, kulturált szórakozás, részben a társasélet, az illem alapkövetelményeinek megismerése. A helyi (alapszervezeti) bajnokságokon a tangó, a keringő, a csárdás és a szving közül egy szabadon választott lassú és egy gyors tánccal lehet versenyezni. A benevező pároknak a tánc mellett az illem, a művelt magatartás kérdéseiben is jártasnak kell lenniük. A járási (városi) bajnokságokon a helyi első három helyezést elérő pár vehet részt. A járási bajnokságok első, második és harmadik helyezettjei jutnak el 1963. május 1-e és 20-a között a megyei döntőre. A megye két legjobb táncosa vesz részt júniusban a társastánc-bajnokság országos döntőjén. Bölcs hagyomány Egy Urundiban élő néger törzs szigorú szabályai értelmében az anyósok egyetlen szót sem válthatnak a menyeikkel. »E törzs élete rendkívül békés és harmonikus-« — mondotta Leon Ver- nraecke belga kutató. * * » Mivel nyerhetjük meg a kiválasztott hölgy szivét? Egy ismert angol humorista a következőket javasolta azoknak, akik szeretnék meghódítani választottjukat: »Ha meg akarják nyerni egy nő szívét, az eJhagyatottság és elesettség benyomását keltsék a kiválasztott hölgyben. A nőben ugyanis legeirősebb az anyai ösztön. Magiam is csak azzal hódítottam meg annak idején a feleségemet, hogy vasalatlan volt a nadrágom, törött szemüveget hordtam, sőt néha kétféle zoknit'« Kistermetűéi? vendéglője Los Angelesiben vendéglő nyűt az átlagosnál alacsonyabb termetűek számára. A belépés föltétele: a vendég 1,60 méternél nem lehet magasabb. A berendezési tárgyak, edények, az adagok, de az árak is a vendégek méreteihez alkalmazkodnak. A személyzet is alacsony termetű a kisebbrendűségi érzés kiküszöbölésére, * * * Megalakult a “Góliátok szövetsége“ Lövio Casteluzzi megalakította a »Góliátok nemzetközi szövetségét«. Célkitűzése az átlagon felüli magasságú emberek érdekeinek védelme. »Elsősorban adónk csökkentéséért harcolunk — nyilatkozott az alapító. — A ma- gasnövésűek sokkal drágábban élnek, gondoljunk csak az étkezésre és ruház- kodásra.-« A szövetségbe 1,95 méternél alacsonyabb termettel nem lehet belépni. * » * „Szelíd“ vulkánkitörések Hawaii szigetén Hawaii a világnak talán egyetlen olyan pontja, ahol az emberek úgy tekintik meg a vulkanikus kitöréseket, mint valami látványosságot, és nem menekülnek tőle. Valahányszor a Maima Lao vagy a Kilauea vulkánok a tevékenység első nyomait mutatják, tudósok, turisták, újságírók a világ minden tájáról odasareglenek, hogy részesüljenek a valóban csodálatos látványban. Hawaiiban a vulkanikus tevékenység legfőbb jellemzője, hogy »szelíd«... A láva rendkívül folyékony, ezért lehetővé teszi, hogy a robbanó gázok könnyen és heves kitörések nélkül törjenek a felszínre. A hawaü kitörések »szelídsége« ellenére az 50—60 kilométer mélységből feltörő láva félelmetes látványt nyújt, amelyet mindig sok ezer néző csodál. Smhh wß Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 FL Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. a. 6. VK. E.
