Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-15 / 267. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1968. november K FILMSZÍNHÁZAINK műsorából Vörös Csillag immmmummummmuamm A magyarul beszé­lő angol film egy ál­mos walesi kisváros­ban játszódik le, ahol az emberek egyhan­gúan élik életüket. John Lewisnek, a könyvtár dolgozó­jának is ilyen unal­mas volt élete egé­szen addig, amíg föl nem figyelt rá Liz, a város egyik legte­kintélyesebb férfiújá­nak csinos hitvese. Liz férje elfoglalt ember, s az unatkozó szépasszony John szeméből olyasmit olvas ki, ami új szó­rakozást ígér. Meg­ragad minden alkal­mat, hogy elcsábít­sa a fiatalembert, s az az így előidézett kényes helyzetekből alig tud megmene­külni. A mindvégig kacagtató film fősze­replője May Zetter- ling és Peter Sellers. Csak ketten játszhatják Hauptmann életműve a dolgozó népé Szabad Ifjúság Hátha mégis szerelem A szélesvásznú szovjet film egy diákszerelmet mutat be. Kszenya és Bo­risz együtt nőnek fel, egy osztályban tanulnak. A gyer­mekkori pajtásság az évek során szere­lemmé fejlődik, de még maguk sincse­nek tisztában ébredő érzelmeikkel, és alig mernek egymásnak beszélni róla. A le­velek azok, amelyek­ben bátrabban vall­hatnak erről. A vé­letlen folytán egy ilyen levél a rossz­indulatú, gyanakvó német tanárnő kezé­be kerül, s nagy ügyet kavar belőle, felbolygatja az Is­kolát, az egész lakó­negyedet ... Kszenya tragédiáját Zsanna Prohorenko egyszerű eszközökkel, de annál meggyőzőbben vetíti elénk. Ma Ünnepli a Német De- 3 mokratikus Köztársaság la- Ckossága Gerhart Hauptmann ^születésének századik évfor- ídulójá! Olyan nagy írót tisz- 3 telnek benne, akinek; munkás- ?sága a német történelem gaz- )dag korszakát foglalja magá­iba, s aid a német nemzeti iro- sdalom és színház fejlődéséhez 5 is jelentősen hozzájárult Már ifjúkorának ellentmon- 5 dó élményeiben mélyreható «szociális tapasztalatokat szer­ezett. Ez is és az egyszerű em- < berekkel való találkozása ve­szette már korán — mint kis- Jpolgári szülők gyermekét — 3költői fejlődésének magaslata­ira. Azokban az években, ami­dkor a német munkásmozgalom ierejét a szocialistaellenes ki- svételes törvénnyel szembeni Jharcra gyűjtötte, és tette pró- sbára, alkotókészsége, a »Nap- 5 felkelte előtt« című színműben ^mutatkozott meg, és emel ke­zdett realista mesterművekké ■'A takáesok«-ban és »A bun- ■jdá«-öam. A munkásmozgalomban fel­lépő opportunizmus nehezítet- 5 te az értelmiség következetes > demokratikus fejlődését. 3 Hauptmann hű maradt drá- ) máiban — a »Henschel fuva­ros«, a »Bernd Róza« vagy »A 3 patkányok« c. művében — al- Pkotó elvéhez; az embereket «életszerűen ábrázolni. De nem Jvolt képes Gorkij útjára lép- «ni. Főleg a »Hannele menny- Jbemenetele« és »Az elsüllyedt ^harang« c. színművedbe miszti- 5kus elemek keveredtek. Én­ének ellenére alkotásainak reá- jlis alapvonásai mindig érvé­nyesültek. A századforduló körül ural­kodó társadalom hanyatlásával Jvaló foglalkozás műveinek kö- Jzéppontjába került, jóllehet a Qburzsoá ember elszigeteltségét öa konkurrenciabarcban mint qqqqqOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCK OOOOOOOOOOOOOCOO ­Magyar filmek külföldön Szeptemberben és október­ben hat szocialista ország filmforgalmazó vállalatai vá­sároltak magyar filmeket. A Hungarofilmnél most összeál­lított mérleg szerint összesen 19 alkotás »kel majd útra«, s mutatkozik be Prága, Moszk­va, Ulan-Bator stb. moziláto­gatóinak. A Szovjetunió az »Angyalok földjé«-t, és az »Elveszett pa­radicsom«^, Csehszlovákia a »Legenda a vonaton«-t, a »Lo­pott boldogság«-ot, az »Elve­szett paradicsom«-ot és az »ESős vasámap«-ot, a Német Demokratikus Köztársaság az »Elsős vasámap«-ot és a »Lo­pott boldogság«-ot mutatja majd be. A román mozik vász­nán megjelenik az »Amíg hol­nap lesz«, az »Utolsó vacsora«, az »Angyalok földje«, a »Pros- betűs hétköznapok« és-a »Vas­virág«. A Vietnami Demokra­tikus Köztársaságban műsorra tűzik a »Megöltek egy leányt« című filmet és a »Húsz évre egymástól«-! A Mongol Nép- köztársaságban a »Vörös Tin- tá«-t, a »Rangon alul«t, a »Két emelet boldogság«-ot, a »Há­rom csillag«-ot és az »Alba re- giát«-t láthatják a filmbarátok. (MTI) Önkéntes rendőröket bántalmazott Október elején két önkén­tes rendőr a Schönherz Zoltán utcai cigánytelepen tartott el­lenőrzést. Meglátogattak több rendőri felügyelet alatt levő egyént, majd betértek Arnold Ferenc lakásába is. Figyelmez­tetni akarták a többszörösen büntetett előéletű Arnoldo! hogy az utóbbi időben sok pa­nasz érkezett rá, változtasson magatartásán. Az azonban szinte meg sem várta, hogy az önkéntes rendőrök befejezzék mondókájukat. Egyiküket po­fonvágta, másikukat pedig ököllel kétszer megütötte, majd megrúgta. Ezután elme­nekült. Pécsen fogták el. Az ügyészség Arnoldot elő- aúes letartóztatásba helyezte. NE HAGYJUK ELVESZNI! A KÖZELMÚLTBAN küld-l te ki a községekbe a megyei tanács a Néprajzi Intézet pá­lyázati félhívását. Ez adta a gondolatot: milyen fokon áll megyénkben a néprajzku­tatás? Kik foglalkoznak véle, és mekkora a néprajzi gyűj­tőmunka horizontja a folklór, a népművészet rendkívül gaz­dag tárházában, Somogybán? Beszélgettünk gyűjtőkkel, a múzeum illetékeseivel, s fölkerestük Várkonyi Imrét, a Felsőfokú Tanítóképző Inté­zet nyelvjárás és néprajz ta­náré! Az eredmény a költő sorait idézi: ».;. e részben árva még Somogy.« Pedig me­gyénk népköltészete és nép­művészete, nyelve, gazdag ha­gyományai kedvelt kutatási területed voltak a magyar fol­klorisztika nagyjainak. Ko. dály és Bartók több gyűjtő körútjá, Vikár Béla máig is feldolgozatlan szöveged, a hú­szas-harmincas években Gön- czy Ferenc kötetei nevet biz­tosítottak Somogynak a ma­gyar folklorisztikában. Volly István, Molnár István nevé­vel találkoztunk az utóbbi két évtizedben, s rajtuk kívül né­hány fiatal kutató és pedagó-j gus jöhet még számításba, aki jelenleg is megyénkben műkö­dik. (Együd Árpád, Csikvár József, Eperjessy Ernő, Várko­nyi Imre.) Valószínű, hogy rajtuk kívül még akadnak, akik foglalkoznak gyűjtéssé! azonban ösztönösen, tervsze- rűtlenul. A Somogy megyei Népmű­velési Tanácsadó végzett már fölmérést a népköltészettel és a tárgyi néprajzzal kapcsola­tos legfontosabb helyek, for­rások (személyek) felkutatá­sára. Időszerű lenne, ha utá­nanéznénk, kik kutatnak je­lenleg is, és főleg a pedagó­gusok közül kik vállalkozná­nak néprajzi gyűjtésre? Várkonyi Imre két éve fog­lalkozik behatóbban ezzel a tudományággal. Magnetofonnal gyűj! s eddig 15 tekercs anya­ga — mintegy 300 népdal, több népmese és ballada — vár feldolgozásra. Főleg Büs- sűben gyűj! Az újabb kuta­tási módszerek alapján he­lyes egy községben teljesen kimeríteni a forrásokat. Az ő munkássága során szólalt meg Fekete József, a szennai 76 éves nótafa, s egy délután 75 szebbnél szebb somogyi népdalt énekelt magnószalag­ra; Szekeres József és KontU Ferenc, a büssűi tsz kanásza és juhásza, Sár István és özv. Jár fás Józsefné szintién Büs- sűbő! SOK SZÖVEGEMLÉK, be­tyártörténet él az öregek aj­kán régi, ma már lebontott csárdák titkairól. Juhász And­rásról, a múlt század második felének egyik nevezetes so­mogyi betyárjáról egész cso­korra való nótát megőriztek Büssűben. Több variációs bal­ladatémában maradt fenn pél­dául az az eset, amikor Ju­hász András bosszút áE az osztopáni bírón, amiért az »feladta« a pandúroknak. Gyermekkorában Kontli Fe­renc bojtárja volt a Kossuth- díjas, világhírű faragóművész­nek, Kapoly Antalnak, s ma is sok történetet mond el ró­la. Megérdeklődtük, müven Igyűjtőmunkát végeznek a ta­nítóképzősök. — A képzőben két néprajzi szakkör működik — mondotta Várkonyi elvtárs. — Heti két órában elméleti felkészülésen vesznek rész! * amikor tehe­tőség nyílik rá, konkrét gyűj­tőmunkát végeznek. Fábián Margit a fuvarozás­sal kapcsolatos anyagról ír pályázatot, Hőgye Etelka Zse­liciben daloka! Káka Rozália népmeséket, Várszegi Etelka pedig székely lakodalmi szo­kásokat gyűjt szülőfalujában, ahol bukovinai telepesek él­nek. A harmadévesek kollek­tív szakköre a szennai temető néprajzával foglalkozik. Egy másik közös munkájuk címe: »Néhány lóbetegség és gyógyí­tási módja Szennán.« Ezekkel a munkákkal vesznek részt a Néprajzi Múzeum és a Nyelv­tudományi Intézet közös pá­lyázatán A gyűjtőmunka tehát folyik. Azonban ez így, ebben a for­májában csepp a tengerből. Hogyan lehetne másképpen? Felmerült már egy nyelvjárás­gyűjtő és hagyománykutató munkaközösség éietrehívásá- nak gondolata. A legelső fel­adat összefogni és rendszeres­sé termi, tudományos alapok­ra helyezni ezt a munkát, és kiterjeszteni a gyűjtőhálóza­tot, hiszen bizonyára sokan szívesen vállalkoznának nép­rajzi. kutatásra. KÜLÖNÖSEN SÜRGETI (Kit a tennivalót az idő mú­lása. Az egyik gyűjtő megem­lítette: — Kint jártam Somogytar- nócán. Az öreg Szentgyörgyi bácsit kerestem. Ügy ismer­tük, hogy szinte kifogyhatat­lan a táncokból, dalokból és pásztorszokásokból. Mégis dol­gom végezetlenül tértem visz- sza, mert néhány nappal az­előtt tették sírba az öreget. Cselekedni kellene, az idő halad. Ne hagyjuk elveszni Somogy ősi, nagybecsű kul­turális kincseit. Wallinger Endre sorszerű elkülönülést ábrázol­ta, de megmutatta az egyén törekvését, vágyát a természe­tes, emberi kapcsolatokhoz. Emez alakok harcának ábrázo­lásét sok műben összekötötte társadalomkritikáva! A »Ge­yer Flórián« c. drámájában, a bismarcki porosz út kritikájá­ban a szociális témát nemzeti tárggyal kapcsolta egybe. A polgári társadalom lényegébe való bepillantása és mély békeszere tete ellenére fejlődése nem maradt mentes súlyos tévedésektől. Mint több más polgári író, Gerhart Hauptmann .is fölismerte az első imperialista világháború jellegét, történeti távlatai! De Thomas Mami-nal, Johannes R. Becherrel, Berthold Brecht- tel, Arnold Zweiggel ellentét­ben csak későn ismerte föl a fasizmus embertelenségé! de­magógiáját. Elkerülhetetlenül a magányosságba sodródott. Ezekben a nehéz években is megpróbált hű maradni hu­manista elveihez, és tiltako­zott a humanista emberkép barbár szétrombolása ellen. »A sötétségek« című drámájában, »A nagy álom« című vers­eposzában és az »Atridák« tetralógiában megformálta (bel­ső tiltakozását a fasiszta ura­lom ellen, Antikor Johannes R. Becher, az új, demokrati­kus Németország követe föl­kereste 1945-ben az agg író! késznek nyilatkozott közre­működni a társadalmi viszo­nyok űjjáfcrmálásában. Azon­ban »A takácsok« írója nem érhette meg a hajdani elnyo­mottak reményeinek valóra váltását. Gerhart Hauptmann-nal szerzi vissza a német drama- tika — amely Hebbel halála után a provincializmusba süllyedt — nemzetközi értéket is Nagy elődeinek, az orosz kritikai realista T urgenyev- nek, Tolsztojnak és Doszto­jevszkijnek, a nagy francia regényírónak, Zolának, a nor­vég drámaírónak, Ibsennek szociális és esztétikai tapasz­talatait követve ért el Haupt­mann új és önálló irodalmi, teljesítményeihez. Tovább fej­lesztette a naturalizmus tár­sadalomkritikai eleméit, ame­lyek Németországban a kor­látlan hatalmi mámor és a polgári feudális társadalom el­len irányultak. Ennek az iro­dalmi irányzatnak a korlátain messze túl emelkedett. »A ta­kácsokéban rámutat a prole­tár tömegek elkerülhetetlen és szükséges fölemelkedésének okára, és azt mint szemléle­tes képet közvetítette az osz- tályöntudat felébredéséből és a proletariátus megformálásá­ból. Ezzel Hauptmann az iro­dalmat és a színházat kora döntő tényezőjének szolgálatá­ba állította, és nagyban hoz­zájárult a szocialista realiz­mus kifejlődéséhez. A német munkásosztálynak a színházi élet iránt való érdeklődése eb­ből az időből származik. Ez alkotta meg a szabad népszín­háza! A szociális dráma mel­lett való döntése nyitott új fejlődési lehetőséget ehhez. A Szovjetunióban Lenin rendez­te sajtó alá »A takácsok« for­dítását, és ajánlotta előadá­sát. Más országban is hozzá­járult ez a műve a proleta­riátus cselekvőkészségének erő­sítéséhez. Hauptmann eljutott a költői magasságig, mert élet­hű alakjait mindenekelőtt a munkásosztályból és más el­nyomott rétegből vette. Gaz­dag, minden irodalmi műfajt magába foglaló életművet ha­gyott hátra. Elsőrangú volt mint elbeszélő, mint versepi­kus és mint lírikus is. Törté­nelmi öröksége alkotórésze a német szocialista kultúrának is. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói előremu­tató műveit magukénak tekin­tik, s egyúttal védelembe ve­szik a nyugatnémet revansis- ta meghamisításokkal szem­ben. így nyer méltó helyet Hauptmann a klasszikusok so­rában. Mi, magyar dolgozók is adó­zunk ezen az évfordulón a nagy német írónak, akinek életműve nálunk is otthonra talált. Mátray Tibor gimn. tanár Egy kínai bányászcsalád egyedülálló rekordja.M A Kínai Népköztársaság Sanhszi tartományában, a Jangvu-folyó mellett él egy bányászcsalád, amely egye­dülálló rekordot állított fel: a tizenhatodik nemzedék tagja megkezdte a szénfej­tést. V A Ming-dinasztia óta (amely a XIV. századtól a XVII. század feléig uralko­dott Kínában) a Fu család tagjai szenet bányásznak. Most a bányában egyszerre három nemzedék tagja dol­gozik: Fu Vu-taj, a 78 éves nagyapa, Fu Pao-pao, az 58 éves fiú és november eleje óta Fn Ven-cun, a 19 éves unoka — sorrendben a bá­nyászcsalád 16. nemzedéké­nek tagja. • ♦ « Adenauer nem fizet rendesen tagdíjat Igazság szerint Adenauer kancellárt már régen ki kel­lett volna zárni a nyugatné­met kereszténydemokrata párt soraibó! mert a pártban betöltött elnöki funkciója el­lenére hónapok óta nem fizet rendesen tagdíjat. * * * ,Marilyn Monroe máig is élne, ha...u ... áltatótabletták helyett a mi altatógépünket hasz­nálta volna« — hangzik egy japán elektromos készüléke­ket gyártó cég reklámja. A »Majima« nevű japán sQyár olyan berendezést hoz forgalomba, amely a párna alá rejtve leginkább metro­nómhoz hasonló egyenletes ketyegést hallat, és állítólag perceken bélül mindenkit el­altat. Távmérő berendezés a pingvintojásban Amerikában szívroham kö­vetkeztében 53 éves korában meghalt dr. Carl Eklund ne­ves sarkkutató. Nevéhez sok érdekes fölfedezés fűződik, többek között az is, hogy miképpen tudja a pingvin a rendkívül hideg sarki télben kikölteni a tojásait. Dr. Ek­lund különleges eljárással távmérő műszert helyezett el pingvintojásokban, és megál­lapította, hogy ha a külvilág hőmérséklete fagypont alatt van, a pingvin testmelege mindenkor 34 Celsius fok hőmérsékleten tartja a kiköl­tésre váró tojást. Dr. Eklund 1939—1941-ben tagja volt a Byrd-féle déli- sarki expedíciónak. * * * Hol van a legtöbb aalótoliaj? A legtöbb autótolvaj a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban »dolgozik«. 1960-ban nyolcmillió gépkocsi közül 120 000-et tulajdonítottak e! Az ellopott autóknak mind­össze negyedrészét sikerült visszajuttatni tulajdonosuk­nak. Az autólopásokban a második helyen az USA áll, ahol a 25 millió autó közül körülbelül 8 százalékot tulaj­donítottak e! SomogyiNéplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom