Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-09 / 262. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1962. november ti ■Legyen a falubeliek második otthona ...“ Művelődési házat avattak Somogytúron és Balatonendréden Ügy tetszett, hogy kicsinek bizonyul Somogytúron az új, 300 személyes művelődési ott­hon, amikor szerdán, a kora délutáni órákban az avatásra összegyűlt a falu dolgozó népe. Érthető, hiszen mindenkinek volt valami része abban, hogy a bozótos telek helyén a vörös ci'kloptkövekből fölépített, mo­dem homlokzatú . művelődési házra most föltehették a táb­lát: »Móricz Zsigmond Műve­lődési Otthon.« Megérkeztek a vendégek a szomszéd községekből és a he­lyi tsz-t patronáló Budapesti Pálma Gumigyárból, s megkez­dődött az ünnepség. Naszári János, a tanács vb-elnöke be­vezető beszédében elmondotta, hogy 1960-ban mintegy' 340 000 forint községfejlesztési alap és helyi anyag állt rendelkezésre. Sok segítséget nyújtottak a Pálma Gumigyár dolgozói. Tár­sadalmi munkával elkészítették a tervet, és beszerelték a vil­lanyt. A falu népe is szépen ki­vette részéi művelődési- háza építéséből: mintegy 150 000 fo­rintértékű társadalmi munkát végzett. Ezután dr. Bagó Gyula, a já­rási tanács vb-elnöke mondott ünnepi beszédet november 7-e alkalmából. — Méltón ünnepeljük: az át­adással a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 45. évfor­dulóját, és kívánjuk, legyen az új művelődési ház második otthona a somogytúriaknak — mondotta a többi között —, majd a névadó életét és mun­kásságát ismertette. Hor váth István, a Pálma Gu­migyár párttitkára a megha­tottság érzésével emlékeztetett első találkozásukra, s megígér­te, hogy a gyár munkásai ez­után is igyékeznek segíteni a termelőszövetkezetet. A továbbiakban a község ta­nácselnöke átadta a művelő­dési otthon igazgatójának és a KISZ-titkárnak a kulcsokat, majd a járási tanácselnök egy kedves kötelességének tett ele­get: Jener Imre tsz-brigádveze- tőnek átnyújtotta a »Kiváló termelőszövetkezeti tag« ki­tüntetést. Az ünnepség második részé­ben a Vegyipari Szakszervezet központi művészegyüttese adott műsort. A somogytúri ünnepséggel egy időben avatták fel Balaton­endréden is az új művelődési házat. Az ünnepi beszédet dr. László István, a megyei tanács vb-elnöke mondotta. Utána a siófoki gimnázium irodalmi színpada szórakoztatta a meg­jelenteket. A Figyelő új száma D&fimzky Henrik: A gép­ipar kemizálásénak feladatai. A cikk szerzője, az Országos Tervhivatal Gépipari Főosztá­lyának munkatársa a gépipari párthatározat alapján elemzi a mű any agfelliasználás növe­lésének feladatit. Horváth Mihály a 15 éves lakásépítési program végrehaj­tásának feltételeiről és a la­kásépítési módszerek fejlesz­téséről írt cikket. Dr. Varga György cikke a hatáskörök centralizálásának elvi kérdéseivel, az egyszemé­lyi vezetési rendszer bírálatá­val, az információs hálózat kiépítésével és az egyesített vállalatok önálló gazdaságos elszámolásának problémáival foglalkozik. , Görnöri Endrét Ház a Pet- rovfeán. A lap munkatársa moszkvai tapasztalatai, a KGST-ti-tkárság tagjaival folytatott beszélgetésed alap­ján a szocialista nemzetközi munkamegosztás távlatairól és feladatairól számol be cik­kében. A FigyaKS e heS számának állandó rovatai közül a La­kástanácsadót, a Hét rendele­téit M. az Ártájékoztatót köz­Ki esz az első? Aszfaltrajzverseny az Ifjúsági Házban Ha idegen tévedt volna be ezen a délutánon a Kilián György Ifjúsági Ház udvará­ra, bizonyára nagyon elcsodál­kozik a látottaktól. A beton táncparkettet szabályos tégla- alapokra osztották, mindegyik­ben egy-egy gyerek guggolt. A helybeliek jól tudták, hogy nem guggolósztrájknaik, hanem egy izgalmas rajzversenynek tanúi, amit az Ifjúsági Ház ve­zetősége az általános iskolások­nak rendezett. A rajzlapot a beton pótolta. — Nagy érdeklődés előzte meg a versenyt — mondja Csapó Sándor igazgató. — Bár iskolánként három-három ver­senyzőt kért, a rendezőség, jóval többen, gyűltek össze. A rajzok témájának a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kap­csolatosnak kell lennie. Meg­engedtük, hogy a tanulók né­hány vonással otthon felvázol­ják elképzeléseiket, és itt váz­latról dolgozzanak, Ma harminc tanuló között dől el, hogy ki a legügyesebb rajzoló, ki nyeri az első díjat, az értékes kínai bonbondert. Már félórája tart a verseny, lassan mindenhol kialakulnak a képek. Itt egy izmos kar, ott egy láb vagy fej, ágyú, puska — e|y kis fantáziával könnyen kitalálható a többi. Közben te­kintélyes nézőközönség is ösz- szegyűlt, főként az iskolatár- sakból. A bal oldalon két testvér dolgozik egymás mellett: Végh János és Végh István a Rá­kóczi iskolából. István nyolca­dikos, ügyesen rajzol. Már el­készítette az Aurórát, de a pus­kát tartó matróz még »igazítás­ra« szorul. Jancsika ötödikéi: Irigykedve nézegeti bátyja raj­zát, és összehasonlítja a ma­gáéval. Az eredmény nem lehet pozitív, mert letörli félig elké­szült házát, feladja a versenyt, levonul a pályáról«. Helyére azonnal akad más vállalkotó. A verseny másik ötödikes részvevője, Szirányi Pista nagy Kollár Jánosné, az Istvándl tejcsarnok vezetője esténként 150—160 liter tejet vesz át a szövetkezeti gazdáktól és az Üj Élet Tsz-től. önbizalommal dolgozik. Itt for­dított a helyzet. A szomszéd »lapon« rajzoló nővérénél ügyesebbnek bizonyul. Pista Téli Patolát rohamozó katonái meglepően jól sikerültek, dina­mikusak, arányosai!. Szorgal­masan rajzolgat a kisfiú, nem nézeget semerre sem, csak a maga munkájával törődik. Nem is gondolná senki, hogy milyen problémát okoz egy-egy rajz elkészítése. Az egyik ver­senyző aggódva kérdezi: — 1917-ben volt T 34-es? Ugyanis egy tank áll lövésre készen rajza előterében. Ami­kor később ismét odamentem, a tank helyét teherautó foglal­ta el... Lassanként mindenki befeje­zi a rajzolást, színeznek, szé- pítgetnek a versenyzők. Akik már elkészülteik, bíráló szem­mel méregetik a »konkurren- cia« alkotásait. Fél ötkor látott munkához a zsűri. — Nehéz a döntés — mondja László Ferenc rajztanár, s a többi zsűritagnak is ez a vé­leménye. — Sok a jó rajz, ér­dekes, egyéni elgondolású ké­pek vannak. Bár csak az első hat helyezettet díjazzák, de va­lamennyi versenyző dicséretet érdemel. Az eredményhirdetést körül­belül húszperces tanácskozás jelőzte meg. Végül is a részve­vők izgatottan hallgatják a zsűri döntését. — Az első helyezett Szirányi István. Helyezést érteik el »még Ficzere Mátyás, Zsiborás Éva, Végh István., Horváth József és Meződi Zsuzsa. Az első díj nyertese élete el­ső »sajtónyilatkozatában« el­mondta, hogy már régóta raj­zol, tavaly az országos verse­nyen a hatodik lett. Nagyon örül a nyereménynek, s reméld, hogy otthon kap bele csokolá­dét — pótdíjként — a szüleitől Még egyszer végignézzük a rajzokat, s ezzel a gondolattal távozunk: Minél több hasonló versenyt szeretnénk látni a jö­vőben. Stróbl Márta JiJagyobto csapást még * cböcji 'fo i.r-f/i.'itfinal nZozáiio. cl ör­fwrfanggal sem leshetne kitalálni, mint ami­lyen Bocskoros Rozáliát érte. Régmúlt idők hőse ő. - Mesé­jét csak azért adom tovább, mert engem megnevettetett, s valahogy úgy van, ha az em­ber kész nevetéssel elítélni mások hiszékenységét, tud saoo Ítélni a maga hiszékenysége aJf fölött is. Az említett hajadont a tér- Történt, hegy elunva a var- mészet vem valami ihletett rogcp monoton zejaá kint ka- kedvében alkothatta. Olyan m^tott a kertben. Csupán csúnyácska volt szegény, ilyenkor hallgatott, es bizony- amilyenre száz fehémép kö- nVal *** volna most », iifC'Sa eÁ’ődűjlö kló r gyobb, beszéde annál futtán- lett. Jaj volt annak, iránt Rózáiban föltqma- az érdeklődés. hajította az edényt, és retten­tő nagyot sikoltott: — A rossz fenébe tud ilyen forró lenni! Lidi néni megkövültén állt. A gyógymód sikere meglepte magát az orvost is, mert ak­kor sem tudott volna szóhoz jutni, ha történetesen Rózái lélegzetet vesz. — Doktor úr! Áldja megaz Isten, meggyógyultam, és most már elmondhatom, hogy ... Rémitő zubogássál szakadt ha egy is sikerül, van ne­vezetessége egy falunak, cél­táblája a nem mindig vattá­ba csomagolt tréfálkozó kedv­nek. Már kislány korában föl­felfüggesztették a haragot, ki hosszas tűnődés után. — Részvéttel nyüzsögték körül Ha elmúlik a gyulladás, is- Rozal hajadon ágyát, és eny- mét be tudja majd csukni a he elégtételfélét érezve mond- száját, és újra bír beszélni is. tok áment a fölöttünkvaló Ütba igazította az alkalmi igazságos büntetésre. ápolónőt, hogy mit tegyen, — Hiába Rózái a nyelvé- mit ne tegyen, mit egyen, föl a kényszerű hallgatás zsv vei vétkezett legtöbbet. Azt mvt ne egyen a beteg. Szedje npje bénította meg az egek ura— ezeket a tablettákat is, hol* mondogatták, és hozzáfűzték nap aztán ismét eljön, csak gén föl nem pillant, és meg gondolatban: — Jól tette! ^ küldjék a kocsit érte. nem látja, hogy a felső szom■* Mutogatott Rózái, dobatta Több mint egy hétig ment széd legényfia ott szorongat- magát az agyon tiltakozása je-* a szekeres ember és jött a ja az alsó szomszéd álig har- léül, azt akarvan értésére ad- szekeres ember, hozta és vit­ha a feltöltött krumplisor né­zi gyógyítás csodás híre két nap alatt a hete­dik falut is bejárta. Rózái furcsa nyavalyája és a cso- dadöktor volt a szenzáció. Csak egyikét férfiember koc­káztatta meg a cinkos össze­___ Wl/IAA,]S\Sl>Ur U6UIWUK S-Vf I o mi^er^yf^út igyekszik a szándék, hogy a szép szett ugrán^ásamtón^ié- agg^ztóbb lett Szemének bél ál aki esküszóm tanú. megtudni, ami nem tartozik szal támadó mit sem akar mely MuOm* orvossza^rto nyugtaUnmllogasaix,! mind ^ ő egy mozdulat­tá amit az emberek még ma- mint beterelni alig vede- vette hogy Rióban izgatottabb jelbeszedebol bar- m íudtf( volna gyógyita­i titkol-* ^ző áldozatot a szenapajta *gy szokott a téboly kezdődni, la, kitalálhatta, hogy fontos . R »7f Jf _ £5 tflfc cM-TsaJfrnfa »™os homályába. Rózáiban mert másért miért ugrabug- közlendője lenne és jobban Ti TL TIT, TTIT elsápadt a lélek, bukfencet válna úgy Rózái, mint a széki emészti a hallgatás kínja, =£» jss - sr zsss^ss&nM ss* — ■—-* =» -— — Wndólánv szent harag mérge. Rájuk A beteg élénken helyeselt. _ Doktor úr! — állította maraaiau nmaung. a a » afcar( kiabálni, de hiába nyi- Igen ám, de hennám vegyenek meg Kopácsi Lidi néni a más­korára az ablaka aiaxi ne, ^ száját akkorára, orvost? A város messze van. -napi vizitkor az orvost —, mincéves özvegyét a széna- ni a körülötte áMóknah, hogy te a finom formájú úriembert. SSULpajta oldalánál. Nyilvánvaló a* sincsEsjeve- Rózái állapota azonban egyre ZZ^st.7£k is csak a bor. ■fo miekszik főtt a szándék, hogy a szép szett ugrandozasa lattan e/nme- n nrm tartozik sz°^ témadó mit sem akar mely alkalmi vak kutya baja sem, csupán kificamodott az állkapcsa. olyan jó volt ez a kis csöndesség a faluban! Persze ez a titkocska is napvilágra került valamivel támadták össze a virágokat a - u 7 -Z. napvilágra került valamivel 2SS SS szerenádozó le- hogy hangjara ^ze^ « A l^tk fal^lyá^n megmarad ez a ™ Rozal ^ űmifco ^ ’ ~Zi_ egész falu. Csak tátogott. tá- él ugyan egy orvos, de egy egyáltalán? Ä tógáit! mint « varira vetődött ilyen, úrféle eljön-e ebbe jövetelét a mesek kirayj „ messzi, faluba, men tud tudja-e lakon valahova nagyon mesz- szire, és szeméiben zavarfság Izgatott nyögdécseVés. Per- < tükröződött. Rózái hal, Azok a szégyentelenek messzi falúba, meg sorba lé$ve már komoly Pf^g máris eltűntek a szeme azt fizetni a Rozal? ^ . , 7 _, , j. . ... elől. Izgatott nyogdecsélé. 1jában Minden titkok ismerő- Ejnye, ez meg mi a csuda? sze, hogy fizet. Jöjjön a doh- — Majd meglátjuk, asszony je volt. és amit történetesen Szólna, de nem bír. Csukná tor csakugyan, mert barmi sag. Most pedig forraljon ne- nem svberüJxt megtudnia, azt a száját, de nem engedelmes. „ , , , ^ ___, az orvosnak nincs meg a dip­A kérdezett kibámult az ab- lomája A fiatalember dereha­„Túlvilág", „Éjféli Hírlap”, „Az utazó ördög" és egyéb »gazetták« láthatók az Aachenben most újból megnyílt »Nemzetközi ú j ságmúzeum«-ban. A múzeumot Oskar von For- ckenbeck alapította a múlt szá­zadban. Ma mintegy 80 000 új­ságot őriznek itt a világ minden tájáról és különböző korokból. A nyomdászat talán egyik legérdekesebb terméke a halál­fejjel díszített és fekete alapon sárga betűkkel nyomott, 1732- ben Párizsban megjelent »L’autre Monde« című szellem­újság. A lap azt állítja, hogy munkatársai a túlvilágon él­nek. Itt látható a világ legna­gyobb méretű újságja, az l,30x 0,90 méteres »The Constella­tion«. Ez a lap csak egyetlen­egyszer jelent meg: 1859-ben New Yorkban, a függetlenségi ünnepen 24 000 példányban, 8 oldalon; egy-egy kolumna 13 hasábból áll. Egy oldalán több mint kétszázszor fér el a világ legkisebb újságja, az 1819-ben megjelent, alig tenyérnyi »Dia- rio di Roma«. Csak néhány centiméterrel szélesebb az 1887-ben Mexikó­ban kiadott »El Teiegrama«. Már több mint kétszáz évvel ezelőtt megjelent az első »euró­pai« újság. Augsburgban 1732- ben adták ki: »Európai hírek, avagy európai tettek tüköré, melyben látható a legeslegér­dekesebb és olvasható a mellé­kelt, pártatlan és magyarázat­ként szolgáló sokféle megjegy­zés.« A »Reader’s Digest« sem új találmány, mert 1699-ben Né­metországban már létezett egy lap, amely »Kuriózus és tudálé­kos kivonatok a gazettákból és egyéb havi relációkból« cí­men jelent meg. A XIX. században burjánzot- tak a legfurcsább sajtótermé­kek: »Éjféli hírlap a művelt világ számára«, »A szépnem reggeli lapja«, »Az utazó ör­dög«, »A zarándokló angyal« stb. A múzeumban bőségesen akadnak különkiadások is. Itt látható például a Krakatau tűz­hányó kitörése után kiadott ka­tasztrófa-újság, amely egyet­len számában húsz nyelven kér segélyt az egész világtól. Háromezer éves tűzvész A Tien-San hegység nyugati nyúlványain 3000 év óta égnek a kőszénrétegek. Ezt az időt a szovjet geológusok állapították meg, akik feltáró munkálatokat végeznek Közép-Ázsia e legna­gyobb kokszolható szénlelőhe­ly ói. A hatalmas tűz öngyulladás folytán keletkezett. A múlt szá­zad elején e »tűzokádó hegyek« tévedésbe esették Alexander Humboldt jc ‘“s német tudóst (1769—1859), akinek az volt a föltevése, hogy Közép-Ázsiában tűzhányók vannak. Következ­tetéseit azonban később a hely­színen járt orosz utazók megcá­folták. »Törpének érzi magát az em­ber a 3000 éves tűz színhelyén — írja a TASZSZ tudósítója. — Körös-körül hatalmas sötétvö­rös sziklák nyúlnak a magas­ba, sehol egy étién fűszál, tal­punk alatt a repedésekből izzó gázok törnek fel. Éjszaka mesz- sziről láthatók a. bíborszínben lángoló csúcsok. Zord téli idők­ben e »kémények« mellé hú­zódnak a vadkecskék, hogy me­legedjenek«. Az »égő« hegyek környékén a tudósító találkozott a kiváló minőségű szén feltárását végző geológusokkal. A szénréteg vastagsága helyenként eléri a 40 métert. Az égő rétegek feltárása so­rán a geológusokat számos meglepetés várta. Az elméle­tet megcáfolva kiderült, hogy a tűz sokkal mélyebbre hatolt a rétegekben, mint ahogy hitték. Meglepetésnek számított az is, hogy néhol egész kokszrétege­ket találtak: a rétegek fekvésé­nek sajátosságai természetes kokszolási folyamatot idéztek eiő. san eltöltötte Budapesten az egyetemi éveket, f de csak el­sőéves orvosnövendék korá­ban volt hajlandó vizsgázni szépen kitalálta. Amit pedig kedik. Amennyire futni enge- kitalátt, azt dehogy tartotta di az ötvennyolc esztendő, volna meg magának! Mezes szalad a hazba. Hol is a tu­kis mosolyok közepette olyan kör? Itt ni! Nézi magát. Igen, értesüléseket tudott szétpo- ez ő, de miért leffedt le így ^meaui hagym. tyogtatni a kútnál, a boltban az álla, mint a halottaknak? Ment a kocsi a vagy éppen a varrógépe mél- — Jaj, uramisten — mon­veszett nyelvű fehémép is ez kém szaporán egy fél liter te- is K^söbb már más tanulmá a Rózái — döntötte el az is- jet, de gyorsan ám, mert ot-> m,™ „ merősök parlamentje —, kor kártyapartim van a kas- nyákba kezdett, amihez a pa­mégiscsak ember gyereke, télyban. De előbb leégetem pa — az uradalmi intéző nem lehet tehát a bajban ezeket a tüszőket. folyósította a zsebpénzt. Mi­Térütt-fordnilt Lidi néni a kor hazatért a fiú, senki sem doktorért, konyhában. Hálottsirató előle- kérte a diplomát, a papának ____ hozta a kocsi az orvost. Meg- gül még könnye is hullott a néhánu szavába ke­ljeit — mert varrónő volt —, daná —, éppen most vetted érkezve a jövevény apróra ki- viragnüntás csu- későbbi »csodadók­h ogy a szomszédbeli körömre e\ a beszélőképességemet, kérdezte a betegágynál orkö- porta töltve hozott. Az menő háborúságoktól kezdve amikor a cédaságot kellene dő soros szomszédasszonyt, sebtében nyúlt az edenyert es tor« — aki ezt a hírét Rozal­a családi perpatvarokig min-> kikiabálnom? — Torkából körülnézegette, kopogtatta Ro- raesattant a párnákkal Korul- nak köszönhette — máris den esemény szálait vissza csak idétlen hangözön bvgyo- zátt, megbillegtette a lelef- bástyázott betegre: megkapta kinevezését. Győ­zhetett vezetni Rózái min- gott dő. fedt állkapcsot gondterhelten, — Ezt azonnal igya meg, de ,f ff . ■ . tiwténetbi­dentudóságához. Tótét létek mindig akad. majd bekukuesMtt a torkába mindet! f™*. Minél több év röppent el ** Került a sok measér- Rózái reszketve emelte szá- ya> ?K*S az erényes hajadon feje fölött, tett, meghurcolt szomszédok — Hm... ez bizony tüszős jához ct csuprot, kortyintött Wffeüvelö tehetsége amtál nxt- között ss, akik. a be® tmére mamkvkbgynllßiäös mm bakié egyest, de aszom* rugómban el is László Ibolya Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. László Ibolya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom