Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-07 / 261. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Szerda, 1992. november l> FURCSA FOGALOM, Az ember első hallásra a szere­lemhez, a házassághoz kap­csolja. Pedig legalább i olyan átikos és kibírhatatlan tulaj­donság ez, ha például egy da­rab földhöz vagy éppen egy traktorhoz kapcsolódik, Mert manapság már a traktor is idézhet elő féltékenységet. Ez jó is, rossz. is. Nemrég olyan esettel találkoztam, ahol bi­zony a közösségi érdek rová­sára hatalmasodott el a félté­kenység. .. Két ember panaszkodott Büssűből, Viola János és Bal­ia József. Mindkettő ács a tsz építőbrigádjában. A munka fogytán, a család nagy. Kel­lene még a pénz — ez az egyik érv, A másik: itt az al­kalom, miért hagyják kihasz­nálatlanul a munkaerőt? Mert ők segítenének. Bállá trakto­rosiskolát végzett, éppen olyan képesítése van, mint a másik tizenegy traktorosnak.^ Viola ugyan nem dicsekedhet ez­zel, de sokat dolgozott már gépen, kedve volna hozzá, ősz van, sok a munka, kelle­ne a kettős műszak — men­ták akkoriban a panaszosok. Meghallgatták őket, választ nem kaptak. Miért? A szövetkezet elnökével be­szélek már, Völgyi Mátyással. Ügy látszik, a panaszosoknak nincs igazuk. Ki kell alakítani hát a közös álláspontot. S egy fél óra múlva az űj ser­téshizlalda karfáján támaszko­dunk mindannyian: Viola is, Bállá is, az elnök, a párttit­kár és Forgó János, a trakto- rosok brigádvezetője. Csak el kell indítani a beszélgetést, aztán már nincs szükség rám. Olyan heves vita alakul ki közöttük, hogy csak győzzem figyelni az érveket, ellenérve­ket. MI TÖRTÉNT HAT? Októ­ber 5-én jelentkezett a két ember munkára. 25-én még nem intézkedett a vezetőség, tőr három nappal korábban — keserves kínok közt «— megkezdték a nyújtott műsza­kot. Előtte így nyilatkoztak a traktorosok: — Hogyne, majd átadjuk a gépet, mi?! — Ha ráültetnek valakit, én leszállók róla. — Ballát tudnánk használ­ni, ha volna olyan gép. — Féltjük’a gépet, tönkre­teszik. — Inkább megyünk éjjel is, bár nem szívesen. A gép féltése jó dolog, büsz­kék is lehetünk érte. Csak­hogy valami más is lappang a vélemények mögött, s ezt úgy hívják, hogy kenyérféltés. Márpedig oktalan kenyérfél­tés. A traktorosok — élükön a hrigádveze tővel — arra gon­doltak, hogy mi lesz, ha jövő­re az ácsoknak nem tudnak munkát adni, és itt ragadnak? Mi lesz velük? És különben is. A traktorosok most keres­hetnének igazán, most adják át a lehetőséget azoknak, akik egész nyáron dolgoztak? Érdekes szócsata ez. Sok mindenben igazuk van a trak­torosoknak. Csakhogy... Fel­ajánlották, inkább éjszaka is dolgoznak, mintsem átadják a gépet. De nem dolgoztak. He­te 6-tól reggel 8-ig álltak' a gépek — a legnagyobb mun­kaidőben ... MOST MAR, ÜGY ÉRZEM, egyetlen döntőbíró lehet: a közösség érdeke. Ha csak az ácsok egyéni panaszát hallom, ha csak a traktorosok méltat- lamkodását, aligha tudok dű­lőre jutni. Az ácsok azonban egyéni elgondolásaik mellett a közös érdeket is figyelembe veszik, a traktorosok — saj­nos — nem. És amikor ítéle­tet mond az ember, azt hi­szem, azt kell mindenekelőtt mérlegelni. A két panaszost, Ballát és Violát nem tájékoztatták. Csak akkor, amikor megbeszé­lésre hívták a traktorosokat 22-én, akkor 5k is ott voltak. A törzsgárda azonban nem Féltékenység akart tárgyalni. Makacsul áll­tak a ház előtt, s egy darabig az elnök is hiába hívogatta őket. Végül aztán így határoz­tak: inkább dolgoznak reggel hattól éjfélig egyfolytában, de a segítség nem kell... S a nyújtott műszakot megindítot­ták szeptember 24-e helyett egy hónappal később... A féltékenység okozta kár tehát egyhónapi munkakiesés, ami a gépek kihasználatlansá­gában jelentkezett. A KÉT ÁCS nem dolgozik. Megkérdeztem, miért nem tá­jékoztatták őket korábban, miért nem döntöttek előbb. — A vezetőség álláspontja az volt: nem szólunk bele, döntsék el a traktorosok — mondja az elnök. — Ha a vezetőség befogad­ja őket, én nem akadályozom meg — hangoztatja a brigád- vezető. így hát mindkét »fél- ke­rülte a kényelmetlenséget, egymásra tologatták az Intéz­kedés jogát, valami tehát nincs rendben a vezetésben. S ez a valami nem más, mint a megkülönböztetett tisztelet a traktorosok iránt, amit rossz értelemben fognak föl a veze­tők Ment valóban tisztelet és megbecsülés illeti traktorosai­kat, jól dolgoznak. De a fe­gyelem számukra is kötelező, nem önkényeskedhetnek, s nincs okuk ilyen módon fél­tem a gépet, megakadályozni, hogy korábban végezzenek az őszi munkákkal. Egy kicsit szabadjára engedték őket, megijedtek a revolverezéstől: »Ha mást ültetnek a gépre, leszállunk róla.« Vagy: »Ha majd mi megunjuk a nyújtott műszakot, akkor jöhet más.« EZT AZ ÁLLÁSPONTOT mindenképpen le kell szerel­ni. Viola és Bállá ügyében ter­mészetesen nincs jogom dön­teni, ez a vezetőség dolga. Ha­nem hogy helytelenül jártak el velük szembe, s ügyük to­logatását a közösség érezte meg — ez kiderült a heves vi­tából. Az effajta féltékenyke­dés és »jóűúskodás« tehát nem visz jóra, érdemes levon­ni a tanulságokat,; ä Jávori Béla A TERÜLETI EGYEZTETŐ BIZOTTSÁG GYAKORLATÁBÓL Három felmondással kapcso­latos munkaügyi vitával és egy áthelyezéssel foglalkozó ér­dekesebb határozattal ismer­tetjük meg olvasóinkat. Csak a felsőbb szakszervezeti szerv engedélyével A Fonyódi Járási Tanács len. gyeltóti tbc-kórháza átszerve­zésre való hivatkozással fel­mondott Devercsics András gépkocsivezetőnek. A kórház nem tudta gazdaságosan ki­használni az autót, s ezért a megyei tanács egészségügyi osztálya megszüntette a gép­kocsivezetői állást, A dolgozó, panasszal fordult a vállalat egyeztető bizottságához. Az helybenhagyta dr. Kanyó Pál igazgató-főorvos határozatát, ezt a panaszos megföllebbezte. A területi egyeztető bizott­ság hatályon kívül helyezte az első fokú határozatot, kötelez­te a munkáltatót, hogy Dever- csies Andrást a felmondás nap­jától helyezze vissza eredeti munkakörébe. A gépkocsiveze­tő megválasztott tagja a kór­ház szakszervezeti bizottságá­nak. A Munka Törvénykönyve Kaposvár új kereskedelmi központjának tervei Az ÉM Középület tervező Vállalat igazgatósága augusz­tus elején házi tervpályázatot hirdetett a Finommechanikai Vállalat kaposvári autószerviz­telepe területének beépítésére. Eszerint vegyesruházati áru­ház, irodaház és filmszínház kerül ide. Ezeknek a terveit kellett elkészíteniük a válla­lat kijelölt munkatársainak. A bíráló bizottságban helyet ka­Dániel utca, mind pedig a Rippl-Rónai park felől nézve. P. Müller Éva terve a mozi földszinti nézőterén kedvező látási viszonyokat teremt, s helyesen oldja meg az érkezők és távozók ruhatárhasználatát, Zalavéry Lajos pályamunká­jában viszont a nézőtér széles elhelyezése kedvezőtlen, s az érkező közönség csak az előző épület Irányi Dániel utcai ré­sze mellett helyezte el, áruhá­zát pedig a megyei tanács, a Május 1. utcai épülettömb és az irodaház, illetve az előtte levő parkolótér közé tervezte. Valamennyi épület magas épí­tészeti színvonalon áll, de mert összességében nem oldja meg városrendezési és funkcionális feladatát, ezért a bíráló bizott­: H <>í ■ > P. Müller Éva. beépítési terve. A Jobb felső sarokban az áruház feljárója látható. pott a megyei tanács képviselő­je is. A beérkezett öt pálya­munkát októberben bírálták eL P. Müller Éva és Zálaváry ha­jós terveit találta a legelfo- gadhatóbbnak a bizottság, s a Kaposvári Tervező Iroda mun­katársainak tetszését is ezek nyerték meg. P. Müller Éva az iparitanuló­iskola mellé tervezte a 400 sze­mélyes, szélesvásznú filmszín­házat, a vegyesruházati áruhá­zát pedig az Irányi Dániel ut­ca és Május 1. utca sarkán le­vő épület mellett helyezte el. A két épület mögött, a Rippl- Rónai parkot lezárva állna az irodaház, A terv legfőbb érté­kének azt tartották, hogy az új épületek a régiekkel összhang­ban kellemes, áttekinthető ké­pet nyújtanak mind az Irányi látogatók távozása után veheti igénybe a ruhatárat. Zalaváry Lajos inkább az irodaház bel­ső elrendezését oldotta meg jobban, korszerűbben. A film­színházat az Irányi Dániel ut­ca és a Rippl-Rónai park közé helyezte. Az iparitanuló-iskola tűzfalát azonban szabadon hagyta, jóllehet a tervkiírás ennek építészeti kialakítására külön felhívta a figyelmet. Irodaházat a Május 1. utcai ság külön nem díjazta Zalavá­ry művét. Ha ezek a tervek megvaló­sulnak, akkor Kaposvárnak új kereskedelmi központja lesz. Az Irányi Dániel utcától a me­gyei tanácsig húzódó Május 1. utcai épülettömb földszintjén bútor, és lakástextil árusításá­ra rendezkednének be, s ez szerves része lenne az áruház­nak. R. F. óriásműhely Európa egyik legnagyobb műhe­lye épül az Uráli Nehízgepgyár- ban. A hegesztett fémszerkezetek­ből, könnyű panelekből és üvegből készülő műhely 10 hektárnyi terü­letet foglal el. Bármely traktusá­nak tetején kényelmesen elférne egy labdarúgópálya. Eddig mjr hat ilyen traktus készült el. fiz orosz regény története A Szovjet Tudományos Akadémia Orosz Irodalmi Intézete a fenti el­men kétkötetes művet ad közre. A mű általánosítja az orosz re­gényirodalom gazdag tapasztala­tait Turgenyevtől, Gonesarovtöl, Herzentől, Csemisevszkijtől, Tol­sztojtól kezdve napjainkig. Az első kötet már megjelent. 29. § (2) bekezdése értelmében a szakszervezet területi bizott­sága, járási bizottsága, a szak- szervezeti bizottság és a mű­helybizottság megválasztott tagjának és póttagjának, vala­mint a területi, a vállalati és a műhelyi egyeztető bizottság szakszervezeti tagjának mun­kaviszonyát csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulásával lehet fel­mondással megszüntetni. Mivel Devercsics András el­bocsátásához nem járult hoz­zá a felsőbb szakszervezeti szerv, az igazgató döntése tör­vénysértő volt. A TEB elutasította a gépko­csivezető bérigényét, mivel a panaszos nem kísérelte meg az elhelyezkedést, A kórház ál­lást szerzett neki a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság­ban, azonban nem foglalta el a munkahelyet. A feleltet meg kell hallgatni A Világítástechnikai Válla­lat felmondott Keczeli Valéria betanított munkásnak, mert is­mételt figyelmeztetés ellenére sem végezte megfelelően mun­káját. A dolgozó nem értett egyet az alkalmatlanságra való hivatkozással, s a VEB-hez for­dult. Az egyeztető bizottság eL utasította Keczeli Valériát. A területi egyeztető bizott­ság hatályon kívül helyezte az első fokú határozatot, mert a VEB törvénysértést követett el. A VEB-eljárás egyik alapvető szabálya, hogy a feleket — a dolgozót, a vállalatot — meg kell hallgatná. A Világítástech­nikai Vállalat egyeztető bi­zottsága megszegte ezt az alap­vető szabályt. Ezenkívül az előírt négy tag helyett csak három vett részt a tárgyalá­son. A jegyzőkönyv nem tartal­mazott indokolást, s így nem derül ki, hogy miért utasította el a bizottság a panaszost. A TEB utasította az egyeztető bi. zottságot, hogy új eljárást foly­tasson le, és ennek során hall­gassa meg az összes érdekeltet. A vállalat felmondhat a letartóztatott dolgozónak A rendőrség, majd a bíróság előzetes letartóztatásba helyez­te Ágothai Kálmánt, a Lábodi Állami Gazdaság volt dolgo­zóját A gazdaság igazgatója alkalmatlanság címén meg­szüntette Ágothai Kálmán munkaviszonyát. A volt dolgo­zó az egyeztető bizottsághoz fordult. Az helybenhagyta az igazgató döntését. A panaszos a területi egyez, tető bizottság tárgyalásán ar­ra hivatkozott, hogy a rendőr­ség nem a Lábodi Állami Gaz­daságban betöltött munkaköré­vel összefüggő cselekedet miatt tartóztatta le. A TEB helybenhagyta a fel- mondást, mert a letartóztatás­ban levő vagy börtönbünteté­sét töltő, illetőleg szabadság- vesztés büntetésre ítélt dolgo­zó munkaviszonyának fenntar­tása vagy megszüntetése ügyé­ben az igazgatót illeti meg a döntés joga. Lehetőség van ar­ra, hogy az adott időszakra fi­zetés nélküli szabadságot en­gedélyezzenek, tehát a munka- viszonyt fenntartsák. Lehető, ség van azonban arra is, hogy a munkaviszonyt megszüntes­sék felmondással vagy fegyel­mi büntetéssel. Így helye van az alkalmatlanság címén való felmondásnak. Ebben az eset­ben felmondási Illetményt sem kell fizetni. A letartóztatás előtti időre járó bért azonban ki kell fizetni. Nem szabad megfeledkezni a dolgozó egyéni érdekeiről sem A Közúti Üzemi Vállalat a központból a Május 1. utcai te­lephelyre helyezte át Tamás- Rudolf Erzsébet anyagkönyve­lőt eddigi munkakörének és munkabérének változatlanul hagyásával. A dolgozó nem fo­gadta el a népgazdasági érdek­re való hivatkozást, s a válla­lat egyeztető bizottságához for­dult. A VEB elutasította a dol­gozót. ....... A területi egyeztető bizott­ság tárgyalásán bebizonyoso­dott, hogy a vállalat 1. számú telephelye ártalmas a dolgozó egészségére. Tamás-Rudolf Er­zsébet egészségi állapotára, előrehaladott korára való te­kintettel a TEB hatályon kí­vül helyezte a vállalat határo­zatát, kötelezte a Közúti Üze­mi Vállalatot, hogy Tamás-Ru- dglf Erzsébetet helyezze vissza előbbi munkahelyére. A hatá­rozat annyira sértette a dolgo­zó érdekeit, hogy nem állt arányban a népgazdaság érde­kével. Termelési tanácskozás a Finommechanikai Vállalatnál Hétfőn' este az SZMT-szék- házban a november 7-i ünnep, seggel egybekötve tartották meg harmadik negyedévi ter­melési tanácskozásukat a Fi­nommechanikai Vállalat dol­gozói., A vállalat első félévi lema­radása jelentősen csökkent a harmadik negyedben. Első fél­évi tervüket csak 87,8 száza­lékra, a harmadik negyedéves tervet pedig már 97,9 százalék, ra teljesítették a dolgozók. A részlegek többsége az első fél­évben is eleget tett előirányza­tának, számottevő lemaradás csupán a géplakatos- és a bá­dogosrészlegnél volt. A gépla­katosok munkáját az év eleji átcsoportosítások, a bádogoso­két pedig az anyaghiány gátol­ta. Nagyrészt megszűntek ezek az okok a félév végére, s a har­madik negyedben a géplaka­tosrészleg már 118 százalékra teljesíthette tervét. A három negyedévi 14 400 000 forintos előirányzatból 13 153 000 forintnyi munkát végeztek el a dolgozók, így ennek az időszaknak a tervét 91,3 százalékra teljesítették. Sok szó esett a tanácskozá­son a negyedik negyedévi le» hetóségekről, arról, hogy van-e mód az eredmények fokozásá­ra vagy a terv teljesítésére. Noha az időszakos anyaghiány még mindig nehezíti egyik-má­sik részleg munkáját, arra minden lehetőség megvan, hogy éves tervének legalább 95 százalékát teljesítse a vállalkt. Növekvő átlagos életkor Csehszlovákiában Csehszlovákiában az utóbbi években jelentősen növekedett az emberek átlagos életkora. A férfiaké az 1930. évi 51,9-ről 67,8-ra, a nőké 55,2-ről 73,2 évre emelkedett. Csehszlovákiában az utóbbi kilenc évben az átlagos életkor több mint megkétszereződött: az 1869—1880-as években a fér­fiak átlagom életkora 33,1 évet, a nőké pedig 36,9 évet tett ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom