Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

Csütörtök, 1962. november L­3 SOMOGYI NÉPLAP Hogy Nagycsepely utolérje Kötcsét Kötcse és Nagycsepely, a sió­foki járás e két községe szom­szédos egymással. A kötéséi Jóreménység és a nagycsepelyi Kossuth Tsz táblái találkoznak a lankás domboldalakon. Terü­letre is csaknem egyforma a két gazdaság: a nagycsepelyiek 2450 hold földön gazdálkodnak, a kötcseiekmek alig egypár száz holddal van több. A Jóremény­ség is meg a Kossuth is túlju­tott már a kezdeti nehézsége­ken, s midegyik a maga mód­ján rendezgette dolgait. Ha azonban eredményeiket néz­zük, a hasonlóság ellenére sem vonhatunk párhuzamot a két termelőszövetkezet között. A kötcseiek gazdasága jóval ma­gasabb szinten áll, mint a nagy csepel yieké, a várható munkaegységórtók alapján a mérce több mint tízforintos kü­lönbséget mutat. Az az ok, amelyet Fehér Gyula, a nagy­csepelyi Kossuth Tsz elnöke említett a különbség magya­rázatául, első hallásra elfo­gadhatónak létszák. — Érthető, hogy a kötcseiek többet fizetnek, mint mi, hi­szen a szőlőoltvány sok pénzt hoz szövetkezetüknek. Nekünk «kies meg az adottságunk, hogy ilyen bevételre tegyünk szert — mondta. Nemcsak ax oltványokból Csakugyan — mint Schmidt Gyula, a Jóreménység Tsz el­nöke elmondotta — a kötcseiek az idén majdnem egymillió fo­rintot várnak oltványból. De ez az összeg még mindig nem teszi ki a 25 és 37 forint közti különbséget, tehát más ter­ményfélék eredményeiben is van eltérés a két gazdaság kö­zött. Búzából 12 mázsás átla­got takarítottak be Kötésén, Nagycsepelyen viszont alig több, mint 8 mázsát. A köt­cseiek 8 holdas öntözéses ker­tészete tavaly félmillió forintot adott, és az idén sem lesz en­nél sokkal kevesebb bevételük. A nagycsepelyieknek 45 hold- nyi szántóföldi kertészetük van, ebből az év végéig 700 000 forintra számítanak. Ha öntö­zőberendezést használnak, en­nél sokkal többet jövedelmez­hetett volna a kertészet. — Sajnos, csak az idén kap­hattuk meg a berendezést, s már nem sok hasznát vehettük. Jövőre bizonyosan több jöve­delmet hoz kertészetünk, mint ebben az évben — magyaráz­ta Fehér elvtárs. Szervezetlenség, nagyobb háztáji terület ''Nagycsepelyen az elnök is meg a mezőgazdász is érti a dolgát, mindketten jó szakem­berek. Am a munkaszervezés­ben és az alapszabály előírá­sainak alkalmazásában nagy­mértékű gyengeség, engedé­kenység nyilvánul meg. Ko­lumban Zoltán tanácselnök szerint: — Tarthatatlan a közös gaz­daság két növénytermesztő brigádja közti ellentét. A bri­gádok tagjai nem akarnak a másik brigád területén dolgoz­ni. Nemrégiben az egyik von­tató rakodói például nem vol­tak hajlandók a szomszédos brigád területéről a terményt elszállítani, ehelyett az egyik rakodó utasítására a traktoros háztáji kukoricaszárt hordott haza. Mindebből az követke­zett, hogy megkéstek az őszi munkákkal. A számítások sze­rint jó, ha november első felé­ben elvetnek. Kötésén pedig — bár itt csaknem 100 holddal nagyobb területet kell elvetni, mint Nagycsepelyen — jóval előbb földbe került a mag. A Kossuth Tsz tagjai közül néhányan jogtalan előnyhöz jutottak: háztáji földjük meg­haladta az alapszabályban elő­írt területet. Akad olyan szö­vetkezeti gazda is Nagycsepe­lyen, aiki három hold vagy még ennél is több földet hasz­nál. — Mit csináljak? — kérdez­te a tsz-elnök. — Hiába mon­dom, hogy vegyük közös mű­velésbe a jogtalanul használt háztáji földeket, senki sem vál­lalkozik ezeknek a területek­nek a megmunkálására. Azt mondják, hogy nem akarnak haragost szerezni. A megengedettnél nagyobb háztáji azonkívül, hogy tör­vénytelen, több munkaerőt igé­nyel; elvonja a közösből a dol­gos kezeket. A vesetőség végezze el feladatát A vezetők szerint különösen férfierőre lenne szükség a tsz- ben. Az asszonyok idejében vé­geztek a növényápolással, azonban az ő szorgalmuk nem pótolja az egyéb munkáknál mutatkozó erőhiányt. Ebből adódik, hogy a betakarítás és vetés dandárjában a férfiak egy része még sarját kaszált. Mindennek a munkák körüli szervezetlenség az oka. A tsz- elnök kiadja a rendelkezést, és a mezőgazdásszal együtt azon fáradozik, hogy szép eredmé­nyeket érjen ei a gazdaság, ám gyakorta előfordul, hogy a mezőgazdászt semmibe se ve­szik a tagok, s néhányan meg­tagadják utasítását. A termelőszövetkezet vezető­ségéinek tevékenységét Fehér elvtárs tömören így jellemez­te: »-Vezetőségi tagjaink kerü­lik a felelősségvállalást.« Ez főként abban nyilvánul meg, hogy az ülések után mindegyi­kük azt híreszteli, hogy a ha­tározat csak az elnök meg a mezőgazdász műve, és ők — mármint a vezetőségi tagok — nem értenek egyet vele. Az ilyen pilátusi kézmosás nem visz jóra. Következésképp az okos, építő szándékú elgondo­lásokat sem hallgatják meg a tagok. — Tudjuk — mondta a tsz- elnök —, hogy a nagycsepelyi Kossuth Tsz nagyobb eredmé­nyek elérésére képes, mint amennyit az utóbbi években felmutatott. Ehhez azonban se­gítség kell. Olyan segítség, amely módszerekben újat ad, s megerősít bennünket, veze­tőket. A szomszéd kész segíteni Tehát az idejében kapott tá­mogatás eredményesebbé te­hetné a gazdálkodást Nagycse­pelyen, s utolérhetnék a köt­éséi Jóreménységet. A nagy­csepelyiek nyíltan megmond­ják, hogy Kötésén úgy műkö­dik a tsz, mint egy jól olajo­zott gépezet Céltudatos veze­tés, szervezett munka és egy­re nagyobb jövedelem bizo­nyítja ezt Mindezt Tátják, hallják, hi­szen naponta találkoznak a kötcseiek kel. Schmidt elvtárs, a Jóreménység elnöke segítő- készségről tett bizonyságot, amikor azt mondta: — Ha bármivel is előbbre vihetnénk szomszédainkat, szí­vesen vállalnánk a mezőgaz­dásszal együtt — A nagycse­pelyi vezetők véleménye sze­rint is hasznos lenne a kölesei tsz-el nőknek és a mezőgazdász­nak a segítsége, mert jó mód­szereikkel, tapasztalataikkal előremozdíthatnák a Kossuth Tsz gazdálkodását Érdemes fontolóra venniük ezt a nagy­csepelyi szövetkezeti gazdák­nak, hiszen róluk, az ő jobb megélhetésükről van szó. He mész Ferenc Megfelelő keveréssel jó minőségű liszt készül az idei búzából Látogatás a Kaposvári Nagymalomban A nagy hozamú búzák őrlé­se nehéz feladat elé állította a malomipart, hisz nem ismerték é gabonafajták tulajdonságait, s feldolgozásukhoz a régi tech­nológia már nem volt megfe­lelő. Ellátogattunk a Kaposvá­ri Nagymalomba, hogy meg­tudjuk, sikerült-e egyenlete­sen jó minőségű lisztet készíte­ni az új búzából. Mint Hegedűs Antall, a ma­lom üzemvezetője elmondotta, már augusztus elején kísérlete­ket kezdtek, hogy a különböző búzafajtákat keverve a régeb­bi gabonával egyenértékű lisz­tet készíthessenek. Megnyug­tató és végleges eredményre csak a búza utánérésekor, szeptemberben jutottak. A hosszan tartó kísérletek során a gabonafélék tulajdon­ságait vizsgálták meg. Pontos kimutatást vezettek a búzák hektolitersúlyáról, a lisztek si- kérminőségéről, hamutartal­máról, vízfelvevő képességéről stb. Érdekes látszatellentmon- dásra bukkantak. Autonómia búzából készítettek BL 112-es lisztet (kenyérliszt), 30,8 száza­lékos volt ennek sikértartal­ma. Próbálkoztak búzakeve- rékkei: Autonómia, magyar és Bezosztája fajtákat kevertek össze. Az ebből készült liszt sikértartalma alacsonyabb volt a tiszta Autonómia búza Naponta 12—13 vagon gabonát őrölnek a Kaposvári Nagyma lomban. A járművek szüntelenül szállítják * lisztet, és hordják a gabonát. lisztjénél, a sikér minősége azonban sokkal jobbnak lát­szott, ezért a sütőiparnak lé­nyegesen értékesebb volt. «Hiv : C ? - W? m Rendszeresen vizsgálják a liszt tulajdonságait a ma­lom jól fölszerelt laboratóriumában. A farinographon a vízfelvevő képességet és a liszt szilárdságát ellenőr­zi SnobB Mihály laboráns. KI MIBEN TUDÓS? A televízió nagy sikert ara­tott »Ki mit tud?« műsora folytatódik. A KlSZ-szerveze- tek most megrendezik a »Ki miben tudós?« vetélkedőket a földrajz, a történelem, a bioló­gia és a fizika tárgyköréből. Kaposváron november végén tartják meg a városi döntőt, ezután pedig sor keiül a me­gyei versenyre is. A kísérletezések: során meg­határozhatták azt a keverési arányt, mely szerint a Somogy­bán termett búzából megfele­lő liszt készülhet. A most használt kenyérliszt 75 száza­adagolnak. Az így készült Észt­ből a sütőipar jó minőségű ke­nyeret gyárthat. Vane_ elég búza a keverés­hez? — ötlik fel a kérdés. A válasz megnyugtató. A felügyel leti szervek is nagy gondot fordítanak a helyes arányok megtartására, és a jövő évi gabona érkezéséig biztosítják a szükséges mennyiséget a kü­lönböző búzafajtákból. Termelőszövetkezeteink as idei őszi vetési tervek készíté­sekor'figyelembe vették a ma­lomipar igényeit. Tavaly a kül­földi búzák közül az Autonó­miából vetettek legtöbbet —» 20 880 holdat —, ezt a San Pastore követte 8848 holddal; az idén az első osztályú Bezosz­tája búzából kerül földbe a legtöbb: 21000 holdat vetnek el vele, a San Past őréből pe­dig csupán 5000-ret. Az Auto­nómia és a Szkoroszpelika faj­tából az év őszén 13 000—13 000 holdat vetnek be. Eszerint jö­vőre kevesebb gondot okoz az új búza őrlése, hisz tsz-eink VADÁSZ FERENC >|Vt> Hogy mi a tananyag? Ta­lán cinikus vagyok, bizonyára annak tartanának, ha felsorol­nám és azt a megjegyzést fűz­ném az elmondottakhoz, hogy a tananyag — legalábbis ami az elméleti részét illeti — sok tekintetben hasonlít az orvos- tudományhoz. Itt van mind­járt Frank Pollack professzor tanfolyama »A lőfegyvemél- küli emberölés száz módszeré­ről.« Gitta »kis doktorkámnak« becézett legutóbb levelében. Nos, a doktor olyan, amilyen a professzora. Űnom már, de kénytelen vagyok hónapról-hó- napra összehalamdzsázmi vala­mit az orvostudományok köré­ből. Elvégre hozzá kell járul­nom valamivel a San Francis- có-i egyetem jó híréhez. •Képzeld — írtam legutóbb apámnak — a professzorom megdicsért. Jól sikerült a diag­nosztikai dolgozatom. Az amamnézist általában helyesen vettem fel, a hallgatást, a ko­pogtatást és a tapintást gya­korlatilag jól elvégeztem. Már döntöttem: belgyógyász leszek. Sok szakirodalmat tanulmá­nyozunk. Erősen foglalkoztat bennünket az olasz Danielo Petrucoi tanár, R. Bennabec és Laura de Pauli bolognai kí­sérlete a mesterséges megter­mékenyítéssel létrehozott, lombikban fejlődő embrióval és sok más- Nem sajnáljuk az erőt, fáradságot a nyugati vi­lágban folyó kutatás, a termé­szet titkainak tudományos — materialista megismerésére.« — Hová kell nyomnod a hü­velykujjadat, hogy áldozatodat kivégezd vele? Mit szólna Gitta és az apám, ha ideírnám a levélbe ezt az »elméleti tételt«, melyet Frank olyan ártatlan ábrázattal kér­dez, mintha arról érdeklődne, hová megyek szórakozni, es­te. 23. Egyszóváh újra tanulmá­nyaimról írtam. Kértem apá­mat: a levél mellékletét jut­tassa el Margitnak. Mert még nem felejtettem el őt. A szerelem és a sza­badság között kellett választa­nám. »De ne hidd Margit, hogy bárki iránt gyűlöletet táplá­lok. Ismerem a te gondolko­dásodat, s őszintén mondom, ha másé leszel, vagy másé vagy már is, nekem mindig drága lesz minden szó, amit te mondtál, amit tőled hal­lottam egykor, otthon, azok­ban a szép, akkor gondtalan napokban. Lehet, hogy talál­kozunk még egyszer? Bizako­dom benne. De addig is tudd rólam, hogy én a humaniz­musnak vagyok a szószólója, itt ebben a tülekedő világban, ahol harc folyik a dollárért, az aranyért. Én csak a mun­kámmal akarok érvényesülni, szerényen, érdemem szerint. Semmi mással. »A sok hanyagságért még magydíjat érdemelnék, bizis- ten. Még hiányzanak vizs­gáim, de már keresek. Ked- fftG, szép, modem tos laká­som van Margit. Két egymás-^ ba nyíló szoba. Az egyiknek ? üveg a fala: tele van minden^ napfénnyel. Könyvállványom ? már megtelt, s egy vitrinben? nagy emberek porcellán meü-^ szobrai állnak. Pasteur, Koch,^ Behring és a Curie házaspár^ néznek rám: f —i Hogyan fordítod meg azj> áldozat hátába döfött kést,(t hogy megakadályozd a hör-i gést és hangtalanul múljon # ki? w \ Frank megköveteE, hogy# ezt a műveletet hajszál pon­tosan végezzük és magyaráz­zuk is meg neki. Bábun gya­koroljuk: az eredményt gon­dosan ellenőrzi. 1 »De nemcsak az orvos tudó-^ mány nagyjainak fényképété láthatnád nálam, Margit. Is-? teni Renoir festményem is? van már. Persze nem eredeti,? de mint reprodukció sem öt . krajcárt ér. Eredetiét, ha egy-? szer eljutsz Bécsbe, megnézhe-^ ted a Belvederében. Lány: hosszú hajjal, telt idomú,? mint amilyenek ti vagytok? otthon, a mi kiskún lányaink,? asszonyaink. »Fürdő után« a? festmény címe. Tudod, néha? úgy elérzékemyülök, talán? nem is kellene erről éppen? neked írnom. De remélem,? nem érted félre. Itt San? lékát első osztályú (magyar és Franciscóban világvárosi tí-$ Bezosztája) búza, 25 százalékát A molnárok vigyáznak a liszt minőségére. Az őrlőhen­gereket Marsall Antal ellenőrzi. pusú nők élnek. Vékonyak, J pedig negyedosztályú (San nyúlánkak, elegánsak, ride-j pastore) adja. Ehhez a keve­gek, anyagiasak, számítók.J t rekhez meg 40 százalék masod­IFolytatiulcjl ? osztályú (Autonómia) búzát is-­már az idei vetéssel biztosít­ják, hogy a most kik;'sé~lete- zett keverési arányt egy év múlva is megtarthassák a mal­mok. U. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom