Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-30 / 280. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1982. november 3*, Uúéii%í(ji tiiLLLiőniöJ Egy hétvégi könnyed törté­net elevenedi' meg a színpadon. Gara Jani, a kissé mamlasz de alapjában vé­ve sok jó tulaj­donsággal meg­áldott fényező milliomos lesz. s csakhamar meglepd a sise- réhad. A köze­ledés természe­tesen nem az embernek, ha­nem a másfél milliónak szól, amiből lehetőleg mindenki szeret­ne részesülni. A hadakozás vá­ratlan fordula­tokhoz vezet, s a legkellemetle­nebb, hogy Ja­ni elveszd a va­gyont érő lottó- szelvényt. Szén lányok környé­kezik őt, egyik a szerelméért, a m isik a pénzé­ért. S ha nem veszne el a szel­vény, ha nem találná meg Bo­dor néni, Lulu, az utóbbi szép lány bizony alighanem elérné célját. Végül azonban kiderül, hogy a másfél millió nem Gara Janié, hanem az egész üzemrészé, ő csak megőrzésre kapta a szelvényt, így hát megnyugszanak a kedélyek, és ÁRIAEST A ZENEISKOLÁBAN Szerdán este rendezte meg bérletsorozatának harmadik hangversenyét a kaposvári ze­neiskola. Ezúttal az operairo­dalom remekműveiből áriákat és duetteket szólaltattak meg az előadóművészek: Tátrai Ir­ma, B. Ittzés Irma és Bartha Alfonz, a Magyar Állami Ope­raház művésze. A műsor első része a XVIII. és a XIX. szá­zad nagy zeneköltőinek alko­tásait tartalmazta, az est má­sodik felében szinte kizárólag a romantikus korszak meste­reinek legnépszerűbb operáiból hallottunk részleteket. A válo­gatás kétségtelenül gazdag le­hetőségeket tárt énekeseink elé a műsor egészében. Azonban a közismert daraboknak éppen az est második felére való idő­zítését egy kissé hatást keltő­nek éreztük, s mint ilyen, mód­szerében az esztrád műsorok »legjobb« hagyományaira em­lékeztetett. Gluck Orpheusz című ope­rájának kettősét Tátrai Irma és B. Ittzés Irma tolmácsolta. Tátrai Irma kellemes szoprán­ja különös szépséggel csillogott ezen az estén; az áriákban érezhető volt, milyen sokat fejlődött a művész technikai­lag is az utóbbi években. Ro­zina áriájában (Cosi fan tutte) a bájos és kacér gondolatcsdp- kék kifejező előadásával igazi mozarti légkört árasztott. Ha­sonlóképpen vélekedhetünk a Verdi Álarcosbál és Puccini Pillangókisasszony c. operájá­ból idézett szopránáriákról is, bár az utóbbiban a nehezebb hangközök intonálásakor érez­tünk néha kisebb bizonytalan­ságot. A bemutatott kettősök­ben szólama jól alkalmazko­dott a darab egységéhez. B. Ittzés Irma jobbára ke­vésbé ismert áriák bemutatá­sára vállalkozott. Érezhetően lámpalázzal küszködött, így hangja több helyütt sz'nt'len. s az Orpheusz-duettben is hal­Lulu és Izsák a római-parti víkenden. (Virágh Ilona és Szabó Samu.) két fiatal egymásra talál. (Bállá Olga és Cse- rényi Béla.) pár­mindenki megtalálja ját... Baráti Géza újszerűnek ép­pen nem mondható, inkább a régi »bevált« sablonokhoz ra­gaszkodó, elnagyolt szöveg­könyvéhez színházunk kar­mestere, Várltonyi Sándor írt zenét Ez a kellemes, színes muzsika az előadás egyetlen értéke. A nyitány disszonáns hangvétele elüt a bohózat fe­lé hajló zenés vígjáték hangu­latától, jóllehet értjük Várko- nyi szándékát. A bevezető ze­ne azonban önállóan él in­kább, mint a cselekménnyel való kapcsolatában. Más szá­mai kedvesek, hangulatosak, színesek é8 könnyedek, ér­demesek arra, hogy slágerként terjedjenek. Az előadást Bálint György rendezte, s érez­hetően igyeke­zett volna vala­mit hozzátenni a vérszegény tör­ténethez. Sze­replői Szabó Sa­mu Kossuth-dí- jas, Gábor Ma­ra, Virágh Ilo­na, Révész Ist­ván, Korándy Dénes és Né­meth Ilona vol­tak. Külön kell emlékeznünk Bállá Olga és Cserényi Béla játékára, ők vi­szonylag színé­szi ambícióval és nem csupán kacagtató szán­dékkal próbál­ták megoldani nem túlságosan igényes feladatukat. Egymásra találásuk a harmadik felvonás­ban bájos, igazán szép jelenet volt. Várkonyi Sándor karmesteri teljesítménye és Tarr Béla jól sikerült díszletei említésre méltók. Foghíjas neonfelira ok Sétálok Kapos­vár utcáin, nézem a kirakatokat, a legfrissebb újdon­ságokat a játékok­tól kezdve az Ady Endre utcai cse­megebolt ínyenc­ségeiig. Ilyenkor föl-föltekintek az üzletek neonfélára- taira is: vajon kik hirdetik ügyesen, Ízlésesen áruikat? Az még valahogy elviselhető, hogy az Öra- és Ékszer­bolt neonvilágítá­sából az óra pá­ros, az ékszer kék egy közbeiktatott fehér sz betűvel, s hogy az Üveg-, műanyag-, porce­ros, EG-je kék, Pedig szép a MŰANYAG-ja fe- neonfelirat na­her. Ez mind ol- gyón, látványossá, lánüzűet ÜV-je pi- vesb . vasható. ha a szí­nek nem egyfor­mák is. De az em­ber akkor már za­varba jön, ha a Hangszer-hangle- mezüzlet feliratát nézi. Mert vajon mi az a ... g emez? S szemben vele mit rejt a . .la.. Biztosító? Nem könnyebb talány a Bu... s másik ol­dalán a But... sem. Még jó, hogy a könyvek árul­kodnak, mert más­különben könnyen zavarba jön az ember ezt látva: József Attila kőny­vanzóvá teszi az utcákat. De az ilyen foghíjas fényreklámok ne­vetségesek. S ha már a neo­nokról esik szó, még néhány meg­jegyzést. Miért' nem ég az OTP egyik neonreklám­ja sem, és miért sötét a Hotel Bé­ke? Sokat szépítene a városképen, ha nemcsak nappal lehetne olvasni ezeket a felirato­kat (Polesz) Mire vár? Kaposváron, a Berzsenyi és a Kanizsai utca találkozásánál, a ka­nyarban napok óta ott áll egy FC —26-83-as rendszámú hóekével föl­szerelt és folyami kaviccsal meg­rakott teherautó. Látni rajta, hogy műszaki baleset érte, egyik kere­két leszerelték. A gépkocsivezetők azt kérdezik, vajon miért hagyják a balesetve­szélyes kanyarban az út közepén napokig ezt a tehergépkocsit. Mi­re vár? A gépkocsivezetőknek igazuk van. Semmi sem indokolja, hogy a gépkocsi — még ha megsérült is — napokig ott maradjon a nagy forgalmú úton, akadályozza, sőt veszélyeztesse a közlekedést. Autó­mentővel vagy daruval már el le­hetett volna szállítani. ványabb maradt partneréénél. Egyedül a sötét tónusú Vardi- terzettben s a hasonló hang­vételű Pique Dame alt áriában — helyesebben ennek ismétlé­sekor — sikerült teljesen fel­oldódnia, s érzelmileg is át­gondolt, emlékezetes előadást nyújtania. Az est vendégművésze, a rá­dióból is jól ismert Bartha Al­fonz ezúttal is igazolta az ope­raszínpadon és a külföldi hangversenypódiumokon ara­tott sikereit. Egyik legfiatalabb operaénekesünk művészete, hangjának figyelemreméltó színskálája, dinamikája, lé­nyének kifejező érzelemgaz­dagsága méltán keltett lelkes tapsviharokat, mind áriáiban (Don Juan, Martha. Szerelmi bájiatal, Gyöngyhalász), mind a Tátrai Irmával előadott duet; tekben (Verdi Traviata). Köz­reműködésével különösen szén élményt jelentett az előadott Verdi Rekviem terzettje, az est művészileg egyik legszeb­ben megformált alkotása. Az operaest számait Szabó And­rás kísérte zongorán. Az idei évad hangversenyei közül eddig, a szerda estit kí­sérte a legnagyobb érdeklődés. A Bartók-terem széksorait most szinte teljesen megtöltöt­ték a hangversenvlátogatők. Gazdag, szén előadásban volt részük, nem csnlód+ak. Wallinger Endre Frídménve^en iWtok a takarékossági napok Kanowáron A Hazafias Népfront So­mogy megyei Bizottsága és a Szakszervezeteik Megyei Tana- ■ csa az idén is megrendezte a! takarékossági napokat Kapos- . váron azzal a céllal, hogy ’ újabb embereket győzzenek» meg a takarékosság hasznos­ságáról, s elérjék, hogy mi­nél többen tegyék pénzüket betétkönyvbe. A felvilágosító munka nem bizonyult hiábavalónak, ugyan­is november 1-től 1109 új be­tétkönyvet váltottak Kapos­váron. 10 800 000 forintot he­lyeztek el összesen az Orszá­gos Takarékpénztár Somogy megyei fiókjánál. Ez kétmillió forinttal múlja felül a tava­lyi takarékossági napok ered­ményét. Az idei takarékossági napo­kon betett összeggel 59 373 000 forintra növekedett az ez évi betét. Ezzel Somogybán a be­tétállomány 207 000 000 forint­ra emelkedett. Tízmillió dollárt ajánlónak egy versenylóér: A Figyelő legutóbbi száma ér­dekes cikket közöl Burgert Ró- berínakj a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatójának tollá­ból. A szerző minden állatfaj­tánál példák segítségével mu­tatja be, hogy milyen számot­tevő többletbevételt jelentenek a kiváló íenyészegyedektől származó utódok. A sok közül egy, szinte meghökkentő adat: az amerikaiak a 16 versemben győztes olasz Rigoz nevű lóért 10 millió dollárt kínáltak. S amikor nem adták el nekik, bérbe vették utódnevelés céljá­ból. Tulajdonosa a bérleti né-ry esztendő alatt 5 200 000 dollárt kap érte. Eljárás indul az iszákos indiai köztisztviselők ellen Az indiai államok tör­vényhozó szerved megegyez­tek abban, hogy ezentúl büntetik a részegeskedő közalkalmazottakat. Az in­diai alkoholellenes bizottság javaslatára hozott intézke­dés leszögezi, hogy ezentúl kormányzati tisztviselők nem végezhetnek hiva+a’ii tevé- alkoholmámor- nem élhetnek kábítószerek­kenységet ban. illetve rendszeresen kel. Gömbölyű-e a Hold? A Hold pontos alakjának megállapítása céljából Szene­gálban tartózkodik a Locheed- California csillagászainak egy csoportja. A csillagászok úgy vélik, hogy a Hold sarkainál enyhén lapul, a legutóbbi nap­fogyatkozáskor viszont tökéle­tes kör formájúnak látszott. A Hold pontos alakjának megálla­pítása fontos feladat, mert fe­leletet ad egy sor ma még tisz­tázatlan kérdésre. Mennyit költenek az Egyesült Államokban kozmetikai cikkekre? Lyndon B. Johnson ame­rikai alelnök szerint az Egyesült Államokban any- nyit költenek a nők ajak- rúzsra, púderra és köröm­lakkra, mint amekkorák a világűrkutatásxa fordított kiadások. ködést. »Mindnyájan ügynö­kök vagyunk, egy jobb ügy ügynökei« — mondta gyak­ran, ha arra gondolt, hogy művésznek indult egykoron. A fiatalok mind kritikusabb szemmel nézték, s egyszer csak ráillesztették a jelzőt: az égi ügynök. így bolyongott Már rég item volt művész. Mi lesz így belőle? Égy pik- rosnaik kevés pénze volt. Min- kissé 'g^uedt^tartássalohold’ Minden igyekezete arra vrá- tor. Az anya sírógörcsöt ka- dent összevetve tekintély lett. va magas széles vállú alak- nyult csupán, hogy művész pott. Mit fognak mondani! Középen kopaszodó fejét ara- ját arcán turcsa mui-nakvó voltának látszatát fenntartsa. De hát ez rég volt. Időn- jongók tekintetének glóriája kifejezéssel Ült a Tulivánhan Szerette maga köré gyűjteni a ként egy-egy képet sikerült övezte. Ha belépett a Tulipán az embereket fürkész,J. hali muveszkedvelő nőket és amu- eladnia. Ügynököket ismert Cukrászdába, mindenki előre gataaon eourí ma,™!! vészhajlamú ifjakat, hogy kép- meg, félkézzel maga is meg- köszönt neki. ]yan A’ kiszalaálónJ^á zeit művészsége fénnkölt ma- próbálkozott ezzel, de rangján Persze a műtermet és a kép- éppolyan L „ gasból cseveghessen velük. alulinak tartotta. Közben jött tárat fenn is kellett tartani. a két tortaszeleté * Nem tudta, hol bicsaklott a háború, a főiskoláról került No meg a művészeket is. A feketét eavkor an in n meg. Nem vette észre. Saját a frontra. Egy vidéki város- város magára vállalta a kép- déki ügyvéd is amellett üldá körén belül bezárkózva ebbe ban megismerkedett egy fia- tárat, később a műtermet is. Qélt délutánonként — rmk a az életbe látszólag minden fo- tál özveggyel, az elbújtatta. A Addig, míg ez nem következett hódolók köre krmntt ’el lyamatosan következett egy- front elvonult, ő a nagyobbik be, kénytelen volt újabb ötle- San Emi eau ünunnkkJi tét más után — törés nélkül. A utcai szobában berendezte ten tömi a fejét. Ügynökséget gyűlt vagy magányosam éh tores csak kívülről látszott, műtermét, minden péntek este szervezett — fáradhatatlan basztott 9 9 yosan gub egy magasabb nézőpontból, szeánszot tartott a város és a szervező volt. Ezzel — ahogy bár így is következetesen vo- környék festőinek, nem szó- mondják — egy csapásra két nultak az események. Ügy tét­A felzaklatott kedélyek megnyugszanak. (Bállá Olga, Virágh Ilona, Révész István, Szabó Samu, Cserényi Béla, Németh Ilona, Gábor Mara- és Korándy Dénes.) __ Aztán egyszer csak elma­rni tott a pénz, az özvegy üzle-______________________él?-, "" Tadt- Persze nagy port vert s zik, a törés szükségszerűen téböl futotta. Fellendült, fii- , ,et utott- értékesítettek a fői az eseí a városban. Ese- hövetkezett be. Noha elszórna- virágzott, zsebe sosem volt helybeli művészek képeit, azok mény völt. »Végre egy kis rító arra a következtetésre üres. Kinőtte az egykori pad- is keresethez jutottak, na meg botrány.« Az üzlet körül sö- jutnunk, hogy egy ember szűk- lásszobákat, arcáról eltűntek az ügynökök is rajtuk kérész- tétlett valami. Ö persze az ségszerűen bukik el, anélkül, a koplalás nyomai, képzőmü- mi a „ utolsó percig elhitette magá­hogy — látszólag — külső veszeti tekintély lett. Moz- -. eS >>uzemelhetett« a val, hogy minden rendben okok keltenék a bajt. galmat szervezett egy közös műterem. van, s különben sem érheti Valamikor főiskolára járt, műterem létrehozására, hogy Közben tapasztalta, hogy az *kellemetlenség«. Amikor még- padlásszobában lakott, és fes- a szegényebb festők is kedvező üzlet nélkül kevés a pénz. felelősségre vonták naív, tett megszállottan, örökké üres feltételek között dolgozhassa- Pénz kellett. Azt is tapasztál- vértelen arccal bámult, és zsebbel. A hazai pénzkülde- nak, a fiatalokból, a tehetsé- ta> bogy festéssel, rajzolással sértett méltósága tudatában menyek mindig elmentek az gekből művészeket neveljenek; kevesebbet lehet keresni, mint egyre csak ezt mondogatta: — adósságokra. A szülői ház a képtárt szervezett, hogy ele- az ügynökösködéssel. Beletö- De kérem, miért bízták rám, vidéki kisvárosban tartotta a ven képzőművészeti élet le- födött. Észre sem vette, gyö- bogy értsek hozzá, mikor én tisztes, jól menő középszer lát- gyen a városkában. Nem- ki- deresen megváltozott. A szülői művész vagyok, szatát. A birtokból ugyan már mélte a fáradságot, sem az háznál magába szívott élet- oúwnc mn*nin,ni csak a pár hold szőlő maradt, időt. festeni, rajzolni szinte el- eszmények is feltámadtak ben- , .. . ® de az ügyvéd apa nem kiméi- felejtett. A pénzt sem sajnál- ne — kedvezett a kisvárosi Kvelenteset. Sértődöttén ma­te a fáradtságot. Semmi baj ta. A képtárba saját képeit, talaj, a környezet, a hódolók. Óéba roskadt, és még most is nem lett volna — mondogatta gvűiteménye egy részét aián- Ehhez a tisztes középszerhez meg volt győződve róla, hogy esténként —, ha Pali nem dékozta — a műterem létre- mög több pénz kellett. Egy művésznek tartják Másra játssza ki őt, nem fordít há- hozásához, az államosítás előtt ideig több állást is vállalt. npm .... tat az egyetemnek, és iratko- valamivel —, eladták felesé- Később, amikor erre nem volt m emt€'ce2ctt- *tl‘ át titokban a főiskoláira, gével áss üzletet is, mert avá- módja, bővítette az ügynökös- Németh Ferenc Zik

Next

/
Oldalképek
Tartalom