Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-29 / 279. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1962. november Ä FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Vörös Csillag Angyalok földje Amiről egy falutörténeti kiállítás beszél... A film alapját Kassák Lajos egyik legértékesebb regénye, az »Angyalföld« adta. Hubay Miklós, a forgatókönyv írója alkotó szabadsággal használta fel a művet. Révész György rendező hiteles történelmi dokumentummá tette a filmet. Megmutatja, hogyan éltek az emberek a híres angyalfödi »Hétház« és »Tizenháromház« már-már legendás nyomorta nVá in. El- esettségükbcn, megalázóik? águkban és kiszolgáltatottságukban is tisztán őrzik magukban a szebb és emberibb éle^ ábrándját. A film azt is megmutatja, hogyan alakul ki az itt lakókban 2. tudatos fölismerés: csak az összefogás, a közös harc hozza meg a fölemelkedést. Szabad Ifjúság A »Romeo, Júlia és a sötétség« című csehszlovák film hazánkban is nagy sikert aratott. Jiri Weiss, a film alkotója most új művel jelentkezik. »A gyáva« cselekménye 1944 végén játszódik egy hegyi falucskában, a szlovák fölkelés napjaiban. A történet négy emberről szól, jellemükről, érzéseikről, kapcsolatukról a háborúval. Bodnár tanító először gyáva volt, csak egy gondolat éltette: túlélni a háborút. Aztán érezte, hogy ez kevés, meg kell őriznie emberi méltóságát. Bodnár tanító azért adta az életét, hogy inkább emberként haljon meg, mii\t embertelenül éljen. A rendező feszült légkört teremt érdekes lélektani művében. A GYÁVA Segesden láttam egy kiállítást, ami »Munkás napok, harcos évek« címmel a falu 1945-től napjainkig terjedő történetét foglalja össze. A kiállítás a község pedagógusainak munkája, tanítók, tanárak, gyerekek készítették el a tablókat, a grafikonokat, a maketteket, s a hivatalos szervek szolgáltatták az adatokat. Érdeklődik a falu népe az ilyen kiállítás iránt? A látogatási könyv aláírásainak százai,a bejegyzések azt igazolják, hogy érdekli az embereket szülőfalujuk közeli multijának történelme. Párhuzamkészítésre ösztönzi, hogy számot vessen azzal, miként élt és él ma. Az idősebb generációban nem valami kellemes emlékeket támaszthatott ez a táblázat, amely falujuk 1945 előtti léletét idézte föL Akadnak, akikben elhalványult képeket élvenített meg a kiállítás. Másokban, a fiatalokban pedig gondolatokat ébresztett; ők olyasmiről szerezhettek ismereteket, amiről már személyes tapasztalatokat gyűjteni nem lehet. Nem lehet pedig azért, mert a történelem nem ismer hátraarcokat, és a fejlődés útja mind előbbre és előbbre vezet. Néhány adat Segesd fejlődéstörténetéből. 1945 óta 350 új lakóház épült a faluban. 1945 előtt mindössze öt motor- tulajdonos volt a községben, ma kevés híján száz van. Nem beszélek az autóról, hiszen kell még jó néhány esztendő, mire ez is olyan elterjedt jármű lesz, mint a motorkerékpár. De »autótulajdonosok is vannak. Beszélek a mosógépekről. a villamos hűtőszekrényekről, a porszívókról, a háztartási kisgépekről, amelyekből mind több lesz a faluban. Mit képes ikáfejezná például Ocsak egy adat, az, hogy a fa- -lu kiskereskedelme négymilGépek segítik a termelőszövetkezeti gazdák munkáját. A falu lakóinak 97 százaléka élr vez ingyenes orvosi ellátást. Van óvodájuk, napközijük, mozijuk és könyvtáruk. Lesz művelődési házuk is. Azt olvastam a vendégkönyvben egy helyen: »Köszönjük a pedagógusoknak ezt a kiállítást.« Ott jártunkkor éppen ezt kívánta újra bejegyezni egy középkorú férfi. Megkérdeztem, miért ezt írja, nem jut eszébe más? Azt felelte, dehogynem. Csak... — Tetszik tudni, úgy van valahogy az ember, hogy nem látja a fától az erdőt Mert gondja van, panaszkodik. Ha sérelme akad, üti az asztalt, és Okimondja, ha valami nem tetszik neki. De nagyon jó, ha figyelmeztetést kap néha arra, hogy nézzen már köcrül jobban. Vegye észre, amihez könnyen hozzászokott. Hát ezért írom ugyanazt, amit már valaki ide beírt előttem. Igaza van. És amikor ezt papírra vetem, föl jegyezném azt is, hogy ez a nagy sikerű falutörténeti kiállítás példa, méghozzá követésre méltó példa. Megyénk sok községében szintén lehetne summázni a fejlődés eddig útját, és mint Segesden, vállalkozhatnának erre a munkára a pedagógusok, a falvak értelmiségi dolgozói. Hálás, igen vssnutsr A vegetáriánusok száma csökken Európában Egy olasz statisztika megállapítása szerint Európában egyre kevesebb a vegetáriánus. Számuk 1931 óta a felére csökkent. »Európa a legjobb úton halad afelé, hogy a mészárosok paradicsomává legyen« — jelentette ki az olasz Frisoni profesz- szor, aki táplálkozástudománnyal foglalkozik. Válási rekordok A válóperek női rekordere Beverley Nina Avery 48 éves Los Angeles-i mixernő, aki 1957 októberében vált el tizennegyedik férjétől. A válóper során közölte, hogy 14 férje közül öten beverték az orrát. A férfi rekorder James Williams lowa állambeli lakos, aki tizenhat ízben kötött házasságot. Utoljára 1947-ben vált el, 65 éves korában. Négyszer vette felesé- megtett gül ugyanazt az asszonyt. öt követi a 65 éves Tommy Monville amerikai azbesztkirály, aki 1960-ban kötötte tizenharmadik házasságát. szép és nagy hasznú feladat; ez: iránytűt adni az emberek Harisnya Vagy bugyi... kezébe! Emlékeztetni, egyúttal peoig számon amink van. tartani azt, L. I. POOOOOOOOOOCXXXXXXXX5000000000000000000000000000000000000000CXOOOOO01 i(>hárornszázezeír forintot forA Fonyódi Járási Könyvtár az ismeretterjesztés szolgálatában A Fonyódi Járási Könyvtár ez évi munkatervében az ismeretterjesztő munka segítésére és az olvasószolgálat fejlesztésére szolgáló új kezdményezé- sekkel találkoztunk. Megkérdeztük Mayer Sándor elvtarsat, a járási könyvtár vezetőjét, hogyan sikerült megvalósítaniuk érdekes elképzeléseiket. — Hogyan segítik az ismeretterjesztő munkát? __ Már az 1961—62-es művelődési évben célul tűztük az előadók felkészülésének megkönnyítését. A községi könyvtárak megfelelő köteteinek átadása útján mintegy száz előadóval tartunk kapcsolatot. Számuk a témák gyarapodásával állandóan emelkedik. Ismerve az előadók feladatait, levélben felajánlottuk nekik a forrásanyagok, lelőhelyek jegyzékét. Az előadók személyesen vagy postán kérték és meg is kapták a szükséges könyveket. A tavalyi példa alapján versenyt hirdettünk a községi könyvtárak között az ismeret- terjesztés segítésére. Az egyhetes mezőgazdasági előadás- sorozatok sikere céljából pedig 15 községnek száz-kétszáz példányban megküldtük a téma- és szakirodalom-jegyzéket. —- Az iroda falán egy érdekes térképet látunk: a községek helyén szarvasmarha, sertés vagy valamilyen termény rajza látható. Ez milyen célt szolgál? — A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek részére biztosítani akarjuk a szükséges szakirodalmat. Ezért elkészítettük a községek fő termelési ágainak tétképét. A szakembereket negyedévenként tájékoztatjuk, hogy milyen bel- és külföldi szakcikkek, lenyomatok, illetve szakkönyvek jelentek meg az utóbbi időben. Ordacsehiben például főleg fehér hússertést tenyésztenek. Tehát erre vonatkozóan közöljük a szakemberekkel a legfrisseb szakirodalom bibliográfiáját, és megkérdezzük, melyik anyagra tartanak igényt. S ha az éppen nincs meg nálunk, beszerezzük. Egy másik térképen a falvakba járó mezőgazdasági folyóiratokat tüntetjük fel. Ennek alapján felhívjuk a figyelmet egy-egy, szintén a fő termelési ággal foglalkozó szakcikk megjelenésére. — Hogyan gyarapodott a járás könyvállománya ebben az évben? — Mintegy tízezer kötet új könyvet vásárolunk kétszázötvenezer forint értékben. Ez az összeg részben a költségvetésből, illetve a községfejlesztési alapból, részben a MÉSZÖV, a Megyei Könyvtár és a tsz-ek kulturális alapjából tevődik össze. Tizennégy falu termelő- szövetkezetével szocialista szerződést kötöttünk. Ennek alapján a termelőszövetkezetek kifizetik azt az összeget, amely- lyel hozzájárulnak az egységes könyvállomány fejlesztéséhez, mi pedig beszerezzük a tsz fő termelési ágaiban szükséges szakkönyveket. A Dél-Balaton Tsz kivételével már mindegyik tsz teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségét. Kár, hogy több termelőszövetkezet — mint a szöllősgyöröki, a lát- rányi és a buzsáki — elutasította ezt a javaslatunkat. «. E. Árubemutató kiállítást rendezett a Nagyatádi Járási Művelődési Házban az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat. Az első napokban mintegy ezren keresték föl az árubemutatót, és 80 000 forint értékű áru lelt gazdára. Ennyit vásároltak csak itt a község lakói, és mennyit vásárolhattak a járási székhelyen vagy Kaposváron?! Több mint két és fél millió forintot költhettek a segesdiek iparcikkekre. 669 rádióelőfizető van. Jár a faluba 448 napilap, 444 folyóirat. Miről beszélnek ezek az adatok, ha nem arról, hogy 400 férőhelyes istálló épült . a Bafatoiiújhelyi Állami Gazdaságban A Balatonújhelyi Állami Gazdaság fejleszti szarvasmarha-tenyésztését. Negatív állományt alakítanak ki, s ennek egyik fontos előfeltételét már meg is teremtették: megfelelő istállót építettek. A négymillió forintos költséggel épült szabadtartásos istálló négy részből áll. Központi épülete az úgynevezett fejő, ebben egyszerre száz tehenet tudnak megfejni, miközben meg is etetik őket. Ezután egy másik istállórészbe hajtják át az állatokat, s helyükbe újabb százas csoport lép. A korszerű istálló benépesítéséhez megtették már a szükséges lépéseket a gazdaság vezetői. A tél végén mintegy 400 negatív előhasi , ., . ....... i üsző tartását kezdik meg az állatonasi nagyot fordult az elet? gondozók. It/fari néni keserves ábrá- zattal ballagott a hátsó udvarból a konyha felé. Már hogyne görbült rxjlna sírásra a szája, mikor szépen gömbölyödő kis hízójának az imént adta ' oda az utolsó szem kukoricadarát. Se a padláson, se a kamrában, se a góréban egy megveszekedett cső kukorica sem volt má/r. A hízócska mit sem sejtett ebf/&SLőda / /kell járni, nem érek rá ar- * * ra, hogy a maga udvarán ácsorogjah. Nem mondom, ha fiatalabb volna... Jani tréfás kiszólása meg- Ahogy befelé ballagott az tette a magáét. Észbe kapott, udvarról, mi tagadás, meg ez és kipenderült az ajtón: is megfordult a fejében, de vallásos asszony lévén eszébe sem jutott volna a káromkodás vagy egy erősebb szó. Csöndben húzta be maga — A boldogságos küldött téged ide, csapta össze kezét. — Hát nem éppen szuzanya Jani — az — bői a szörnyű tragédiából, elé- mögött a konyha ajtaját, ke- nevette el magát a fiatálemgedett röffenéssél, étvággyal habzsolta tett eleséget. Békésen kapir- gáltak, s aztán halk kárálás- sal húzódtak az ólba a tyúkok, nem tudva arról, hogy ma kapkodták fel utoljára a földről az eléjük szórt szép sárga kukoricaszemeket. Egyed gond több mázsányi súlya: el fogyott az eleség, mi lesz holnap?!. s. Át- meg átkutatta már százszor is a házat, mert jól látta néhány nappal ezelőtt is a közelgő veszedelr.cet. Szólt az elnöknek, hozzák, már meg a neki járó kukoricát, mert nagy a baj, és még nagyobb lesz, ha nem változtatnak a sorrenden. A gyakorlat ugyanis az volt, hogy mind- sori házról házra hordták ki a ku- lioricajárandóaságot. Mari néni pedig — még ezzel is súj-> tóttá a sors — az utolsó háber —, hanem az elnök mondta, hogy megfeledkezett a maga kéréséről, de most nyomban jöjjek, mégpedig nyargalva ... No, hová rakhatjuk? — Ide, fiam, ide, csak szórd le, majd behordogatom én... hatalmas 2(jf tördelve tétován álldogált az eleje a ragyogóan tiszta helyiségben. — Mit tegyek, mit tegyek? — töprengett kétségbeesve —, hová szaladjak, kihez forduljak segítségért?... Aztán hirtelen kisimultak Hát mégiscsak gondoskodott arcán a gondborzolta redők. rólam a mindenható.,. Egyedül Man nénit nyomta a Hát persze — jutott eszébe — Ejnye, Mari nőném, de —, az én bajomon már egye- bibliás napja van ma! dűl csak a boldogságos szűz- Erre az asszony hamar, anya segíthet... gyorsan elmondta nagy gond7'érült-forduU a konyhá- ját, baját, azt is, hogy ho- ban, hogy nekibuzgól- gyan akart segíteni magán, kodjon az imádságnak, keres- Közben megürült a kocsi, s te az imakönyvet, melynek már kifelé nyargalva kiabálta segítségével — úgy tartotta — vissza Jani: már annyi bajból kilábalt. — Az a fő, hogy itthon van! Hatha most is, hátha meg ez pje legközelebb imádság heegyszer — Már nyúlt a keze lyett inkább szóljon még egya kopott könyvecskéért, ami- szer, mert az elnöknek is sok kor kocsizörgést hallott ^ az gondja van ám! És igazán egyik brigád területén sorban, f nVomban véletlen, hogy éppen ma juhárról házm hryrriini- n n lcu- _ jókedvű hangja kúszott mt maga az eszébe. Tiszta hozza a betett ajtón kérész- véletlen!... No, jó éjszakát! " ...................... Jl/f ári néni sokáig álldo— Jo estét, Mari néni! Búj- gált a kukoricahalom zak egyikébe lakott. Megért ki, mondja meg, hova mellett... Másnap aztán gon- már ötvenöt évet, de sose rakhatom le a kukoricáját. ^ doskodott arról, hogy széltéérezte hátrányát annak, hogy Mari néni imakönyvért nyú- ben-hosszában megtudja a fapont ezen a helyen rakta le a keze megállt a. levegőben. hogy milyen »csoda« esett családi fészket, és soha éle- Kinyitotta a száját, de nem meg vele. Csak azt nem értében nem jutott még eszébe, ?^t ki hang a torkan. tette, hogy a kis történeten hogy elvétette a dolgot, más- — Hé, mama, hát jöjjön miért derülnek olyan jót az ként kellett valma »helyez- már, mindjárt beesteledik! emberek. . . kedni« a faluban... Valamikor a lányok után «* Vörös Márta Ez a kérdés foglalkoztatja ma a szó szaros értelmében egész Hollandiát. A női nem és a kereskedelem választ keres arra a bonyolult kérdésre, vajon a-' harisnyanadrág esetében a harisnya a nadrág tartozéka-e, avagy megfordítva. Ezzel a »világrengető« problémával már a legfelső bíróság is kénytelen foglalkozni. Arról van szó ugyanis, hagy az élelmiszerkereskedések — amelyek Hollandiában harisnyát árusíthatnak, de fehérneműt nem — tarthatnak-e üzletükben harisnyanadrágot. Tiporjon Picassón! Egy párizsi műkereskedésben megvételre kínálnak egy szőnyeget, amely Picasso terved szerint készült. A műkereskedés így hirdeti: »Vegyen valódi Picassót, lábbal tiporhatja/« * * * Életmű „A“ betűvel Pierre Benoit francia író első sikerét »Atlantádé« című regényével aratta, melynek hősnője Antines volt. A mű sikere arra késztette, hogy ezentúl minden hősnőjének »A« betűvel kezdődő nevet adjon. A különös babona jóvoltából Angora, Ar- ména, Arabella, Adrienne, Ágnes, Agáta, Antonia és hasonló nevű nőalakok népesítették be regényeit. A babona azonban nem vált be teljes mértékben, mert bár a további művek is sikert arattak, egyik sem érte utol az Atlantádé sikerét, amelyet 72 nyelvre fordítottak le, és 83 országban adtak ki összesen több, mint 3 millió példányban. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: W1RTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. a. 6.
