Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-23 / 274. szám

Péntek, 1962. november 23.

3

SOMOGYI NÉPLAP

Tanácskozik az MSZMP VIII. kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról.)

Az olasz nép óriási többsége bizalommal tekint a szovjet kormány fáradhatatlan erőfeszítéseire, amelyeknek célja megmenteni a békét, elősegíteni az általános és ellenőrzött leszerelést, megteremteni a két rendszer békés együttélésének és versengésének alapvető feltételeit. A háború megakadályozásának lehetőségében hinni nem jelent illúziókat az imperializmus természetét illetően, és még kevésbé jelent meghódolást az imperializmus agresszivitása előtt. Viszont bizalmat jelent a Szovjetunió vezette szocialista tábor növekvő erőiben — hangoztatta többek között Arturo Colombi.

Gosztonyi János:

Állást foglalunk mindenféle szektás, dogmatikus, a marxizmus - len'nizmustól idegen nézetek ellen

Gosztonyi János, a Vas megyei Pártbizottság első titkára a Vas megyei küldöttek nevében kifejezte egyetértését a Központi Bizottság beszámolójával, a pánt politikai irányvonalával, és hangoztatta, hogy a Vas megyei kommunisták mély bizalommal vannak a Központi Bizottság és annak vezetői iránt. Ezután a múltbeli hibák, bűnök néhány tanulságával foglalkozott.

— Teljesen helyesen járt el a párt és a Központi Bizottság akkor, amikor megalkuvás nélkül, kérlelhetetlenül szakított a revizionista árulókkal — mondotta Gosztonyi János. — És helyesen járt el a párt, a Központi Bizottság akkor is, amikor ingadozás nélkül és kérlelhetetlenül szakított és leszámolt a szektás, dogmatista politikával és a személyi kultusszal.

Gosztonyi elvtárs utalt arra, hogy a teremben levők valamennyien jól tudják, mit jelentett hazánkban a szektás, dogmatikus politika.

— Mindezeket — nem utolsósorban — azért teszem szóvá, mert úgy érzem, hogy

a mi pártunk olyan keserves történelmi tapasztalatokat is szerzett a személyi kultusz idejéből, a szektás, dogmatikus hibákból, amelyek külön feljogosítanak bennünket arra, hogy állást foglaljunk min- mindenféle szektás, dogmatikus, a néptől, a marxizmus—leminizmustól idegen nézetek, tendenciák ellen,

bárhol jelentkeznek is a nemzetközi munkásmozgalomban. Hallotttik itt a Kínai Kommunista Párt küldöttének, Vu

Alexandra Draphici:

Sziu-csüen elvtársnak a felszólalását. Ne értsen félre engem Vu Sziu-csüen elvtárs, ha reflexiókat fűzök ahhoz, amit ő elmondott; azzal a belső meggyőződéssel teszem, hogy mi, magyar kommunisták mindannyian szeretjük a nagy kínai népet, szeretjük és tiszteljük a hős kínai kommunista pártot.

Úgy gondolom, valamennyien sajnáljuk, hogy most olyan helyzet alakult ki, amelyben saját pártszervezeteink, saját párttagságunk, a mi tömegeink nem érthetnek egyet azzal az állásponttal, amelyet itt az albán vezetőket illetően Vu Szi-csüen elvtárs mondott. Minket, tisztelt kongresszus,

történelmi tapasztalataink intenek arra, hogy szilárdan és ingadozás nélkül haladjunk tovább azon az úton, amelyen most megyünk,

és minden olyan tendeciát vagy törekvést, amely bennünket erről az útról jobbra vagy balra le szeretne ráncigálni, pártáru- lásnak minősítsünk. Külpolitikai célkitűzéseinkre, irányelveinkre is ez vonatkozik.

Gosztonyi elvtárs ezután a magyar—osztrák kapcsolatokról beszélt, majd befejezésül hangoztatta, hogy a Vas megyeiek következetesen végre fogják hajtani a VIII. kongresszus határozatait.

Juszkó Istvánná felsőteleke- si pedagógus volt a következő felszólaló, majd Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke először az öntözéses gazdálkodás jelentérségét fejtegette, utána a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításónak gondjaival foglalkozott.

kaját, s támogatja a Szovjetunió javaslatait, amelyek az általános és teljes leszerelésre vonatkoznak. Teljesen egyetértünk a Szovjetunió politikájával-» — mondotta. A továbbiakban hangoztatta:

— Most az a legfontosabb feladatunk, hogy a szocializmus gazdasági törvényeinek következetes alkalmazásával, magas szintű gazdasági-technikai alapon fejlesszük tovább a

Német Demokratikus Köztársaság népgazdaságát.

Feladataink megoldásában fontos feltételnek tekintjük a szocialista országok szoros együttműködését valamennyi területen, különösen pedig a nemzetközi szocialista munka- megosztás megvalósításában.

Meg vagyunk győződve róla, a Német Demokratikus Köztársaságra történelmi feladat hárul: gondoskodni, hogy német területről soha többé y,e indulhasson ki háború.

Herbert Warnke ezután a német kérdés megoldásának szükségességével foglalkozott. Sürgős feladat a német békeszerződés megkötése és ezáltal Nyugat-Boriin NATO-íámasz- pont jellegének felszámolása, szabad várossá nyilvánítása — jelentette ki többek között.

A Német Demokratikus Köztársaság dolgozóit megelégedéssel tölti el, hogy a magya* nép teljes mérték,.en támogatja a Szovjetunió és az NDK erre irányuló s Európa oókéje szempontjából nagy jelentőségű javaslatait.

Herbert Warnke hangsúlyozta a pártjaink és népeink közötti barátság fontosságát, majd írásban átadta az NSZEP Központi Bizottságának üdvözletét.

Apró Anlass

Csak szeles üssra gaTda$ági együttműködéssel építhetjük fel a szocializmust

Együttműködésünk javára válik mind a magyar, mind a román népnek

Alexandru Draghici, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja felszólalásának kezdetén meleg szeretettel méltatta a magyar nép alkotó munkájának eredményeit.

Ezután arról szólt, hogy pártjaink és országaink tartós barátsága, testvéri együttműködése szüntelenül mélyül, és ez javára válik mind a román és a magyar népnek, mind a szocializmusnak és a békének.

A következőkben hangsúlyozta, hogy ma a legfőbb feladat: megmenteni az emberiséget, az emberi civilizációt a termonukleáris háború csapásától.

Országunk nagyra értékeli — folytatta — a Szovjetunió kezdeményezéseit és intézkedéseit, amelyeket az emberiség békéjére oly súlyos megpróbáltatást jelentő napokban, a kubai válság idején foganatosított. Az utóbbi idők eseményei a lehető legvilágosabban megmutatták, hogy parancsoló szükségesség megoldani a háborús veszély elhárítása szempontjából döntő fontosságú problémákat.

Meggyőződésünk — mondotta végül —, hogy a szocialista tábor, a többi békeszerető állam, a nemzetközi munkásosztály és valamennyi nép egységes harcával meghiúsíthatok az imperializmus agresszív tervei, elhárítható egy újabb világháború, s hogy a békés egymás mellett élés elvei — tekintet nélkül a társadalmi rendszerre — diadalra jutnak.

Herbert Warnke:

Történelmi feladatunk gondoskodni arról, hogy német területről soha többé ne indulhasson ki háború

Ezután Apró Antal, az I MSZMP Politikai Bizottságá- ! nak tagja szólalt fel. j — A Magyar Szocialista Mun- i káspárt dolgozó népünk támogatásával eredményesen valósította meg a VII. kongresszus legfőbb célkitűzéseit Országunk sikeres és gyors szocialista fejlődését elsősorban annak köszönhetjük — mondotta —, hogy a dolgozó tömegek pártunk politikájával egyetértettek, azt cselekvőén támogatták. A párt tanult a múlt hibáiból, leszámolt a régebbi pártvezetés meghonosí tóttá személyi kultusszal, a jobboldali revizicnizmussal éppúgy, mint a «-baloldali-« kalandorpolitikával. A pártban és egész közéletünkben szókimondó, vitatkozó, építő kritikai szellem honosodott meg. A Központi Bizottságban sokszor napokig tartó széles körű, szenvedélyes vitában alakítottuk ki a párt álláspontját. Az eredmények vitáboríj harcban születtek, és a mindennapi munkában valósultak meg. Ez az egyik nagy tanulsága, jó tapasztalata a Központi Bizottság munkájának.

Apró Antal ezután a szocialista tábor országaival kialakult széles körű gazdasági együttműködés kérdéseiről szólt, s az erőteljesen fejlődő gazdasági kapcsolatok és együttműködési formák közül először a külkereskedelemmel foglalkozott.

Külkereskedelmi forgalmunk leggyorsabban a Szovjetunióval növekszik, és 1962- ben összforgalmúnknak kb. egyharmadát teszi ki. A magyar—szovjet árucsere kiemelkedő jelentőségét illusztrálja a két ország közötti forgalom áruszerkezete is. Míg a Szovjetunióból származó behozatalunk mintegy 61 százaléka ipari, mezőgazdasági nyersanyagokból és félkész termékekből áll, addig kivitelünk több mint 80 százalékát ipari késztermékek képezik.

Ezután részletesem szólt a magyar és a szovjet bauxit- és alumíniurnterrnelés együttműködése tárgyában a napokban aláírt egyezményről. A magyar—szovjet egyezmény — mondotta — alapvető változást hoz a magyar alumíniumipar fejlesztéséhez szükséges feltételek biztosításában, és évtizedekre előre lerakja a bauxitvagyon un knak megfelelő nagyméretű, korszerű magyar alumíniumfeldolgozó ipar szilárd alapjait Lényegében abban állapodtunk meg, hogy azt a lehetőp||pppifpf|

séget, amelyet az eddig felkutatott csaknem 80—90 millió tonnás magyar bauxitvagyon nyújt, a jövőben összekapcsoljuk az új nagy szovjet vízi erőművek áltat biztosított olcsó villamos energiával. A Magyarországon termelt timföldet szovjet vízi erőmű mellett épitett alumíniumkohó dolgozza fel, és az alumíniumot a Szovjetunió teljes egészében visszaszállítja a magyar népgazdaságnak. Vagyis a

a timföldnek alumíniummá való feldolgozásával tömbalumír-mmba csomagolt nagy mennyiségű villamos energiát kapunk a Szovjetuniótól.

A szerződés keretében a magyar népgazdaság fokozatosan növekvő és 1980-ig évi 165 ezer tonna kohóalumíniumhoz jut. Ez több, mint a magyar alumíniumkohók jelenlegi termelésének háromszorosa, és mintegy hét új inotai nagyságú kohó kapacitásának féld meg.

Ha mindezt tisztán saját erőből akarnánk létrehozni, az eddigi számítások szerint kb. 30 milliárd forintos beruházást kellene megvalósítanunk.

A Szovjetunióval való együttműködésben ebből a 30 milliárd forintból kb. 16 milliárd forintot tesz ki 1930-ig a magyar bauxitbányák továbbfejlesztésére, az új timföld gyárak építésére és a régi üzemek bővítésére szükséges ösz- szeg. A Szovjetunió ez idő alatt a szükséges kohók, segédanyaggyártó és más kiegészítő üzemek építését hozzájárulás nélkül, saját erőből valósítja meg.

Természetesen az együttműködés realizálásához népgazdaságunk részéről jelentős erőfeszítések szükségeseik. Fejleszteni kell a bauxitbányászatot, a timföldgyártást, és új, hatalmas méretű, a legkorszerűbb technikával felszerelt alumínium-félgyártmány- és -készáruipart kell teremteni. Ha az egyezményt megvalósítjuk, akkor 1980-ig jelentősen meghalad thatjuk a legfejlettebb tőkésországok jelenlegi színvonalát mind az egy főre jutó alumíniumipari termékek

mennyiségét, mind pedig választékát illetően.

A Magyar Népköztársaságban egy főre 1980-ban — az előzetes adatok szerint — mintegy két és fél —háromszor több alumínium jut, mint 1959—

1961-ben az Észak-amerikai Egyesült Államokban.

Ez az együttműködés is újabb fényes bizonyítéka a szovjet—magyar barátságnak, a Szovjetunió áldozatkészségének. Most pártunk legmagasabb fórumán mondunk köszönetét a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió kormányának és személyesen Hruscsov elvtársnak ezért az újabb segítségért, amellyel hazánk ipari fejlődését ezúton is segítették.

Ezután ismertette, hogyan bővültek gazdasági kapcsolataink a többi európai szocialista országokkal.

Példaként említette a Barátság kőolajvezeték építését és több európai szocialista ország közötti energia-együttműködést. Elmondotta, hogy az egyesített energiarendszerek párhuzamos üzemének biztosítása» ra a közeljövőben létrejön Prágában a központi teherelosztó, amely már megalakulása időpontjában körülbelül 35 ezer Mw összteljesítményű erőmű- rendszer együttműködését fogja biztosítani.

Az együttműködés fejlődésének további példájaként elmondotta, hogy vaskohászatunk egyre szélesebb körben folytat hengereltacél-cserét és kooperációt Csehszlovákiával, Lengyel országgal, az NDK- val, Bulgáriával és Romániával, amd valamennyi érdekelt országban lehetővé teszi a kohászati berendezések jobb kihasználását.

Apró Antal elvtárs ezután a szocialista országok műszaki és tudományos együttműködésével foglalkozott. Ez az új típusú együttműködés — mondotta — fontos eszköze a műszaki haladás meggyorsításának, a munkatermelékenység emelésének. Most azon kell tehát f á- »adoznunk, hogy a KGST országaiban a nagy jelentőségű feladatok megoldására közös kutató, tervezőintézeteket hozzunk létre.

Ma a szocialista világrend- szer létezése lehetővé teszi, hogy ne legyen minden egyes szocialista ország kénytelen valamennyi iparág megteremtésére.

Bóján Bolgaranov:

A szocialista táboron beiül az egyes országoknak lehetőségük van arra, hogy azokat az iparágakat fejlesszék, amelyeknek fejlesztéséhez gazdasági és termelési viszonyaik a legkedvezőbbek, s amelyek leginkább megfelelnek nemzeti hagyományaiknak és termelési ta- pasztalataiknak.

Ahhoz, hogy a legkisebb ráfordítással, a legfejlettebb technika alapján lehessen megszervezni a termelést mindenországban, világosan kell látnunk, hogy külön-külön, elzárkózva a nemzeti határok mögé nem tudunk kellő eredményt elérni a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyből. Csak széles körű gazdasági együttműködés útján tudjuk megvalósítani a szocializmus teljes felépítésének programját.

Jelenleg húszéves népgazdaságfejlesztési tervünkön dolgozunk. Ezt a jövő évben küldjük el a KGST megfelelő szerveinek, amelyek 1964. év végéig összegezik az egyes országok tervelképzeléseit.

Az előttünk álló nagy feladat >k megvalósítására még jobban egyesíteni kell erőinket minden szocialista országgal, még jobban össze kell hangolni pártjaink gazdaságpolitikáját, együttműködésünk formáit. Ezért csak helyeseim tudjuk Hruscsov elvtárs újabb javaslatát, amelyet az SZKP Központi Bizottságának mostani plénumán vetett fel: »A KGST-hez tartozó országok képviselőinek m inden bizonynyal a közeljövőben ismét találkozniuk kell magas szinten, hogy újabb lépést tehessenek előre a gazdasági együttműködés fejlesztésének útján.-« Elvtái -ak! A szocialista világrendszer erői szakadatlanul növekednek, és az egész világon erősödnek a kommunizmus eszméi. Biztosak vagyunk abban, hogy hazánkban is, végrehajtva pártunk VIII. kongresszusának határozatait, viszonylag rövid idő alatt teljesen felépítjük a szocialista társadalmat. (Hosszan tartó nagy taps.)

A Magyar Népköztársaság is segíti húszéves tervünk megvalósítását

Herbert Warnke, Németország Szocialista Egységpártja Politikai Bizottságának tagja üdvözölte ezután a kongresz- szust.

— Országainkat összefűzik a marxizmus—leninizmus tanításai s a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért, valamint a világbáke fenntartásáért folytatott harc — mondotta.

Eredményeiket és a mi eredményeinket az egész szocialista tábor közös eredményeinek, a kapitalizmussal vívott békés gazdasági verseny győzelméhez való hozzájárulásnak tekintjük — hangoztatta, majd egyetértését nyilvánította azzal az értékeléssel, amelyet a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója adott a nemzetközi helyzetről és a nemzetközi kommunista munkásmozgalomról. «A mi pártunk is aktívan képviseli a békés egymás onlkK #és polittSomogyi küldöttek és képviselek egy csoportja.

Bóján Bolgaranov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kifejezte örömét a magyar nép sikerei felett

Bóján Bolgaranov ismertette a bolgár népnek a felszabadulás óta a szocializmus építésében elért kimagasló eredményeit, majd pedig a BKP VIH. kongresszusán elfogadott húszéves terv irányelveiről szólt.

A hatalmas Szovjetunió sokoldalú segítsége, valamint a szocialista országok kölcsönös testvéri együttműködése, köztük a Magyar Népköztársasággal való együttműködés teszi lehetővé e hatalmas program megvalósítását — mondotta.

A továbbiakban elítélte az Albán Munkapárt szakadár tevékenységét.

Ezután a kubai nép szabadságát veszélyeztető amerikai provokációról szólt Bóján Bolgaranov. »Ez a merénylet a' világot a termonukleáris háború szélére sodorta — mondotta. — Hogy most pártjaink, kongresszusaink békés nemzetközi légkörben ülésezhetnek, és nyugodtan vitathatják meg a szocializmus és kommunizmus további fejlődésének nagyszerű programját, ezt mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány bölcs és rugalmas politikájának és személyesen Hruscsov elvtársnak köszönhetjük.

Ez a politika mindennap újabb követőket nyer meg a maga számára, egyre nagyobb sikereket arat a béke és a szocializmus ügyének javára.

Csak a szektások és a dogmatikusok azok, akik elvesztették érzéküket az események és az élet reális megítélése iránt; csak ők utasítják el a békés egymás mellett élés lenini gondolatát, mert rém tudják megérteni ennek forradalmi lényegét, és képjelen cselekedeteikkel a béke és a nemzetközi biztonság ügyét komoly veszélynek teszik ki« — mondotta befejezésül Bojár Bolgaranov.

íFolytatás a 4. oldalon^