Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-21 / 272. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Szerda, 1962. november ÍU Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója (folytatás a 3. Oldalról) felelt az ötéves terv előirányzatainak. A két kongresszus közötti hAröfí! év legfőbb gazdasági eredményének a következőket tartjuk: jelentősen fejlődött népgazdasagunk; befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését; korszerűsítettük honvédelmünket. Fedeztük az utóbbiakkal járó, a tervezettnél korábban jelentkező kiadásokat, ennek ellenére a népgazdaság tervszerűen, arányosan fejlődött, az életszínvonal pedig — a hároméves tervben jelentősen, az ötéves terv első két évében kis mértékben — tovább emelkedett A VII. és a VIII. kongresszus közötti években a magyar népgazdaság fejlődése az ipari termelés, a munkatermelékenység és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét tekintve felzárkózott a többi szocialista országhoz. Elvtársak! A Központi Bizottság az eddig ismert eredmények és tapasztalatok alapján jóleső érzéséé] jelentheti a kongresszusnak, hogy második ötéves tervünk, amely a VII kongresszus irányelvei alapján készült, a gyakorlatban is reálisnak és helyesnek bizonyult. A második ötéves teív nagyszerű céljait: a nemzeti jövedelem 36 százalékos, az ipari termelés 48—50 százaléké®, a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos, a fogyasztási alap 22—23 százalékos növekedését, az egy főre jutó reáljövedelem 16—17 százalékos növelését el lehet és él is kell érnünk. Az ipari tervet előrélát- hMóan túlteljesítjük, a mezőgazdaságban azonban, hogy a kitűzött célt elérjük, a múlt évi és az idei aszály okozta megtorpanás leküzdése meggondolt intézkedéseket és nagy erőfeszítést kíván. Ezután az ipar előtt álló lég- fontosabb feladatokat elemezte a beszámoló. Iparunk ágazati szerkezetének korszerűsítése a fejlődés egyik kulcskérdése. Az élenjáró országok műszaki színvonalának elérését a specializált tömegtermelésen alapuló iparágak gyors fejlesztése teszi lehetővé. Ezért jobban kell élnünk a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeivel. Az ipartermékeinek korszerűsítése meghatározza az export és a nemzetközi fizetési mérleg fejlődését és ezen keresztül befolyásolja az életszínvonal alakulását is. Ezért tovább kell dolgozni azon, hogy az ipar szerkezete a kívánatos irányban változzék. A társadalmi munka — termelékenység emelésének egyik igen fontos módja a gazdaságos, világszínvonalat megközelítő termékek részarányának növelése az ipari termelésen belül. A vegyipar termelésének kimagasló szerepe van, nem kevésbé fontos a gépipar fejlesztése. Elsősorban a műszeripart, a híradástechnikai ipart fejlesztjük. Ezek anyagigényessége az átlagosnál kisebb. A gazdaságosság szempontjai megkövetelik az ország fütöanyagmérlegének korszerűsítését. A széntermelésnél nagyobb mértékben kell szorgalmaznunk a hazai kőolaj- ,és földgázvagyon kihasználását. Több milliárdos befektetéssel, gyors ütemben fokozzuk a vil- lamosenerpia-termelést: jelentős mennyiséget, veszünk át a Szovjetuniótól és más testvéri országtól. Így érjük el. hogy az egy lakosra jutó villamos- energia-felbasználás az ötéves terv alatt mintegy 45 százalékkal növekedjék. A beszámoló külön kiemelte, hogy a termelésnek követnie kell a szükségletek állandó változását és a technikai fejlődés általános követelményeit. Mindenekelőtt a minőségi követelmények betartásával, gazdaságosan kell termelni.V A nem gazdrsnans. elav'il* termékek gyártását be kell szüntetni, és a felszabaduló termelési kapacitást ésszerűen kel' hasznosítani. Ez a munkaerő bizonyos terszeo" átesoportosítását is igényli. A mezőgazdaságnak is egyre több területen kell elérnie a világszínvonalat. Ehhez évről évre több nagyüzemi épületet, berendezést, gépet, vegyi anyagot, szakembert adunk. ' t A következő években a mezőgazdaság például több mint 20 000 traktort kap. Egy hold szántóra számítva pedig csaknem kétszer annyi műtrágyát, mint 1861-ben. 1961- ben mintegy 230 000 holdat, az idén már több mint 360 000 holdat öntözünk. J 965- ben pedig több mint 600 000 holdon lesz öntözéses gazdálkodás. A termelőszövetkezetek megszilárdításában a legfontosabb a közös nagyüzem építése, a szövetkezeti alapok gyors ütemű fejlesztése. Jelenleg és a következő években azonban még nagy a szerepe a háztáji gazdaságnak. A legfontosabb a termelékenység, a gazdaságosság növelése és javítása a termelés minden területén. Az ötéves terv, továbbá a gépiparra, a mezőgazdasági termelésre és más gazdasági területre vonatkozó párt- és kormányhatározatok helyesen jelölik meg a tennivalókat. Pártunk azt az elvet vallja, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínovalának rendszeres emelésével. 1956-hoz képest a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 34, a parasztság fogyasztásának reálértéke több mint 21 százalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása 1958-hoz képest 1962-re 20 százalékkal növekedett. A dolgozók életviszonyait közelről érintő lakásépítésre pártunk és kormányunk a megfelelő figyelmet fordítja, és minden lehetséges eszközt biztosít e célra. Az 1958—1960-as években kereken 180 000 lakás épült. Az 1949—56-os években átlagban kereken 34 000, az 1958—61-es években pedig átlagban 62 000 lakás épült az országban. A jelenleg még igen sok jogos lakásigényt nem lehet ‘kielégíteni, és nagyon szívósan kell dolgozni azért, hogy a lakáshiány fokozatosan csökkenjen. De a munka eredményei között érdemes számon tartani, hogy hazánkban az 1957-től 1960-ig terjedő három év alatt — családonként négy fővel számolva — több, mint 700 000 ember költözött új lakásba. A társadalombiztosításban részesülök száma 1959—62-re 7 millió 200 000-ről — a termelőszövetkezetekbe belépett dolgozó parasztok bevonásával — 9 millió 400 000-re nőtt, s ma már a lakosság 94 százalékára terjed ki. 1961-ben 548 000 felnőtt és gyermek üdült méltányos térítés ellenéiben szakszervezeti és váUalati üdülőkben. A takarékbetét-állomány az 1958. évi kétmilliárd forintról 1962- re nyolc és fél milliárdra növekedett. Az életszínvonal alakulása nemcsak a keresetek nagyságától, hanem az áruellátás színvonalától is függ. Barát és ellenség egyaránt elismeri, hogy nálunk a helyzet ebben a vonatkozásban is jó. A lakosság a pénzéért egyre inkább a kellő választékban és minőségben szerezheti be a fogyasztási cikkeket. Az egy főre jutó reáljövede lem az 1957—60-as évek jelentős emelkedése után az elmúlt két esztendőt>en mindössze 1—2 százalékkal növekedett. Ez a kis mértékű emelkedés azonban olyan körülmények között következett be, amikor három, rendkívül jelentős tényező befolyásolta népgazdaságunk helyzetét. Már a második aszályos év sújtja mezőgazdaságunkat és azon keresztül a népgazdaságot. Egyidejűleg igen nagy. csak később megtérülő beruházásokat kellett eszközölnünk a mezőgazdaságban: jelentős eszközöket. kellett fordítanunk honvédségünk felszerelésének korszerűeitésére is. A népgazdaság szilárdságát és egészséges voltát bizonyítja, hogy az életszínvonalat ezek ellenére sikerült tartanunk és még valamelyest növetoünk. Honvédségünk fegyverzetének korszerűsítésére is úgy kell gondolnunk, hogy ezek kiadások biztosítják és védelmezik a magyar dolgozó nép békéjét, jónak nevezhető életkörülményeit is. A magyar dolgozók saját tapasztalataik alapján nagyon jól tudják, hogy Központi Bizottságunk és kormányunk egyetlenegy életszínvonal-emelő intézkedést sem határoz el addig, amíg annak anyagi fedezete nines a termeléssel megalapozva. Megvalósítjuk második ötéves tervünknek a népjólét emelését célzó előírásait. Ezt a következő években elsősorban oly módon akarjuk elérni, hogy növeljük a jövedel mehet: egyre több ember számára teremtünk munkaalkalmat; de a termelés és a teljesítmények növelésével, a szak- képzettség fokozásával növekszik a már dolgozók jövedelme is. A munkások és egyes alkalmazotti rétegek átlagbérét úgy emeljük, hogy javuljanak a bérarányok. Másodsorban az életszínvonal emelésére fordítható ösz- szegeket különféle népjóléti célokra használjuk fel. A sokgyermekes családok helyzete ma még mindig nem könnyű; a párt mindent megtesz a sokgyermekes családok helyzetének az átlagosnál gyorsabb javításáért. Emelni fogjuk a kétgyermekesek családi pótlékát, javítunk az özvegyek helyzetén. Már a jövő évben növeljük a szülési szabadságot; a kisgyermekes anyáknak lehetővé tesszük, hogy három évnél nem idősebb gyermekük gondozására munkaviszonyuk sérelme nélkül fizetés nélküli szabadságot vehesenek igénybe. Fokozatosan megszüntetjük az ingyenes kórházi ápolás időtartamában és a gyógyászati segédeszközökkel való ellátásban fennálló különbségeket. Az ötéves tervben valamennyi egészségre ártalmas munkakörre kiterjesztjük a munkaidő csők-, kentését. A beszámoló ezután a gazdasági vezetéssel foglalkozott. Tovább kell javítani a népgazdaság tervszerű irányítását, a tervezés folyamatosságát. Már ebben az évben megkezdjük a harmadik ötéves terv első két éve konkrét előírásainak kidolgozását. Előtérbe kerül az ipar és a mezőgazdaság szakirányításának és vezetésének áiy szervezése. A cél, hogy csökkentsük az irányító szervek számát, és növeljük a termelés irányításáért közvetlenül felelős vezetők hatáskörét, önállóságát és felelősségét. A Központi Bizottság és a kormány fontosnak tartja, hogy egy-egy területen ritkán legyen átszervezés, de az megfelelő legyein, és hosszú időre szóljon. A gazdasági vezetők az eddiginél nagyobb mértékben támaszkodjanak a dolgozók javaslataira, a szocialista mun- kaverseny erejére, különösen segítsék a szocialista brigádmozgalom fejlesztését. Jelenleg több, mint harmincezer brigád versenyez a szocialista címért, és maidnem kilencezer már elnyerte a szocialista címet. Minden szinten emelni kell a gazdasági vezetés kultúráját. A vezetők ne kullogianak a problémák után, hanem maguk vessék fel. és oldják meg őket. A népvagyon herdálóit szigorúan felelősségre kell vonni. irtani kell a korrupciótf a kéz kezet mos rendszert. Érvényesíteni kell. azt a szocialista elvet, hogy aki többet dolgozik, többet ad a társadalomnak, többet is kapjon. A prémium-, a jutalmazási, a részesedési és nyereségrészeeedési rendszer a’anos javításra szorul. Még mindig nem kielégítő a beruházások megvalósításának üteme. Nem tűrhetjük, hogy kellő műszaki "S gazdasági előkészítés nélkül kezdjenek beruházásokat. Nem kevésbé fontos a korszerű üzemszervezés, a* ésszerű munkaerő-gazdálkodás, az anyagtakarékosság, és a vállalati alapok jobb kihasználása. Egész ötéves tervünk sikeres teljesítésének előfeltétele a munka termelékenységének további növelése. A gazdasági vezetők is, a dolgozók is erre fordítsák most a fő figyelmet. A munkatermelékenység növelésére tett egyetlen intézkedés nálunk most többet ér az osztályharcban, mint az imperialistákat szidalmazó száz radikális szólam. Tovább kell javítanunk az ipar és a mezőgazdaság szak- irányítását Az iparirányítás most folyó átszervezésének egyik lényeges célja, hogy csökkentsük az üzemtől a minisztériumig terjedő irányító szervek számát. Az az elgondolásunk, hogy növeljük a termelés irányításáért közvetlenül felelős vezetők hatáskörét, önállóságát és felelősségét A felső vezetés kevesebb kérdésben tartsa meg az intézkedési jogát, de tegyük hatékonyabbá a központi irányítást és ellenőrzést Az átszervezés másik nagy kérdése, hogyan hajtsuk végre a túlságosan szétaprózott vállalatok ésszerű összevonását. A beszámoló ezután részletesen foglalkozott a szocialista nemzetközi munkamegosztásban rejlő nagyszerű lehetőségekkel. Pártunk és kormányunk teljes mértékben helyesli a KGST-országok pártképviselőinek ez év júniusában Moszkvában létrejött megállapodásait amelyek alapján a szocialista országok gazdasági kapcsolatai jelentősen túlléphetik az eddigi kereteket, jobban kihasználhatják az együttműködésben rejlő lehetőségeket. A szocialista együttműködés máris nagyszerű alkotásokat hozott létre: a Barátság kő- olajvezeték, a Béke villamos távvezeték; a vaskohászatban hasznos együttműködés jön létre Csehszlovákia, Románia. Lengyelország és Magyarország között; a magyar vegyipar az együttműködés keretében szovjet olajat és román földgázt kap, és igen jelentős a magyar—szovjet megállapodás alumíniumiparunk fejlesztésére. Ebben a szerződésben, amely világviszonylatban is egyike a legjelentősebbnek az alumíniumiparban, ismét nagyszerűen megmutatkozik az a testvéri segítség, amelyet a Szovjetunió a Magyar Népköz- társaságnak állandóan és minden téren nyújt. IV« Magyarország fejlődő gazdasági együttműködést teremtett a nemrégiben függetlenné vált és önálló nemzetgazdaságukat most építő országokkal. És természetesen a kölcsönös előnyök elve alapján kereskedünk a fejlett kapitalista országokkal is. Helyeseljük és támogatjuk a Szovjetuniónak azt a javaslatát, amelyben széles körű nemzetközi tanácskozás ösz- szehívását indítványozza a világkereskedelem kérdéseinek megtárgyalására. A szocialista országok gazdasági együttműködésében további nagy lépést jelent a húsztéves távlati tervek egyeztetése. Húszéves távlati tervünk fő arányai már kialakultak. Eszerint 1980-ig a nemzeti jövedelem a mostaninak négyszeresére, az ipari termelés legalább ötszörösére, a mezőgazdasági termelés pedig két-két és félszeresére emelkedik. A húszéves terv célul tűzi ki azt is, hogy a fogyasztás három és félszeresére nőjön, és minden csáládnak önálló, korszerű lakása legyein. A hulturális forradalom eredmény Művelődéspolitikai feladataink ei Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Társadalmunk fejlődésében olyan szakaszhoz értünk, amikor a forradalom teljes győzelmének egyik legfőbb feltétele a szocialista kultúra erőteljesebb kibontakozása. A szocialista társadalom fejlődése igen sokban függ a tömegek tudatosságától, általános és szakmai műveltségének színvonalától, a szakemberek számától és tudásától. Kulturális forradalmunk további fejlődésében meghatározó szerepe van a közoktatásnak. Az új ember fomlásában a tanítók, a tanárok a legfontosabb társadalmi tényezők a part legjobb harcostársai. Közoktatásunk rohamosan fejlődik. 1938-ban a 8 osztálynak megfelelő iskolát csak 34 000, 1957-ben már 104 000, 1962-ben pedig 140 000 tanuló végezte el. A középiskolások száma 1938-ban 52 000. 1959- ben 145 000 volt, azóta három év alatt további 42 000-rel nőtt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 1938-ban 11700, az 1959—60-as te névben 38 000 volt. VII. kongresszusunk óta számú1'- további 22 000-rel emelkedett. Ezekkel az eredményekkel Európa legfejlettebb kapitalista országaival állunk egy vonalban, nem beszélve az esti és a levelező oktatás rendszeréről, amely a tőkésországokban szinte ismeretlen. A kötelező oktatás korhatárát 16 éves korig emeltük fel, ma már majdnem minden második iskolát végzett tanuló középiskolában folytatja tanulmányait Az a törekvésünk, hogy a középiskolai tanulók zámát fokozatosan, évről évre növeljük mindaddig, amíg a középiskolai oktatás is általánossá nem válik. Az új szakmunkásoknak mind nagyobb része tesz érettségi vizsgát. Ma már az iskola a felnőtt?’; továbbtanulásának ii otthon-. Míg 1959-ben 138 000 felnőtt, az 1961—62-es tanévben már több. mint 218 000 felnőtt tanult. A falu szocialista átszervezése nagy lendületet adott parasztság művelődésének A VTI. kongresszus az iskolar-^TY) Ví célul. A reform a1 .evető ♦{h'ek- vé-pif a m,-r' ''-0 v-ló nyve- lést társadalmunk elfogadta, örömmel látjuk, hogy iskoláinkba végleg bevonult. és pedagógiai tényezővé vált társadalmunk éltető eleme, a Az iskolai nevelömunka listására előnyösen változott ifjúságunk erkölcsi és politikai arculata. Ifjúságunk becsületes, dolgos, egészséges szellemű, szocialista hazájához hú. A felsőoktatás fejlesztésére, anyagi ellátottságának javítására az eddiginél jóval többet kell áldoznunk. Tovább kell növelni az egyetemek és a főiskolák hallgatódnak létszámát különösen a műszaki szakembereket és pedagógusokat képző felsőoktatási intézményekben. Sokkal bátrabban keü létrehozni egyes nagyüzemek mellett műszaki egyetemi esti tagozatot vagy felsőfokú technikumot a Műszaki Egyetem csepeli esti tagozatához hasonlóan. ’ A közoktatás ily rohamos fejlődésével párhuzamosan kialakult és gyorsan terebélyesedett az iskolán kívüli népművelés egész hálózata, főként a művelődési otthonoké és könyvtáraké. 1961-ben már hétmillión felüli hallgatója volt az üzemekben és a falvakban tartott ismeretterjesztő előadásoknak. Elvtársak! A társadalom életében rendkívül megnövekedett a tudomány szerepe. 1961 végi adatok szerint az országban 132 önálló kutatóintézetben, 665 egyetemi tanszéken és 127 egyéb kutatóhelyen folyt a tudományos kutatómunka. Fokozatosan növekszik a kutat "r anyagi támogatása. Mi«» 1960- ban 1 milliárd 467 millió forintot fordítottunk tudományos kutatásra, addig ez az r?sz»o az 1962-es tervévben már több mint 2 milliard forintra növekedett. Több mint 2000 tudós és kutató közreműködésével elkészült az orsráaos távlati tatást tere, melynek legtöbb »•‘1- ía. hogy elősegítse egész tudományos életünk negvobb tan-Partunk úgy hocrv a távu mnoi ni " - rv«"' 7^ ó ró.öl mV t«5v7í', + ; f ca:7 c*«*7- T'Twcrr-rn t’ ' '^O-* mánvo’*’ rni férőit. r*z ->"Tn r)<-tjnt(*v<rT‘+ar*7 A ir7 v +ÄTMi c; 7*1 lrép-71 n «70'’*’ n7i«4-n r«rrse!7!b r*n7* Vfí7ift+fi rnir,'V?>3riert. r\«v7+ócs r>'"! c7on’ pn/P Vc>t1 ~ 4 •' + T'/rOCf 1 + em i f* 7 A r< e, T 4 + f\efA~'*r~A'~tr'C m r*AAViire-*raí 1-/0^ *■* nnd,y’1">4 f"* -''1 <; 701^' 1^-m-ra <-» t-v> crfáT y* • es -cs » a lo’tp ÍVI tjSreo.+ía.V -m1 o-ti cTpT-YVfaT + Ä pt-y fT^'n \r{+£<i itötudomány és a népgazdaság fejlődési követelményeinek; Forradalmunk lényeges eleme a tudomány és a szocializmus szövetsége. A szocializmus nem valósulhat meg a tudomány támogatása nélkül, a tudomány pedig valójában csak a szocialista társadalom viszonyai közt nyert szabad utat a fejlődéshez. A továbbiakban Kádár elv- társ az irodalom és művészet terén elért eredményekkel foglalkozott. Eszmeileg erős és tehetséges fiatal művész és író- nemzedék jelentkezett, és tör előre. Támogatjuk — mondotta — azokat az Írókat, művészeket, kritikusokat, akik harcolnak irodalmi és művészeti közéletünk egészséges légköréért, és bátran, szenvedélyesen küzdenek a szocialista művészettől idegen törekvések ellen. A párt és népünk számára a művészi alkotás eszmeisége, mondanivalója, a szocialista tartalom a legfontosabb. Olyan alkotásokat vártunk, amelyeknek hőse a szocializmust építő, a közösségi ember. A forma kérdésében a párt nem híve a stílusviták rendeleti vagy adminisztratív úton való eldöntésének — mondotta Kádár elvtárs —, a művészeknek azonban tudniuk kell, hogy a szocializmus a tömegek eszméje, és aki a tömegekhez szól, annak meg kell találnia az utat a dolgozó milliók nondolataihoz és érzelmeihez. A valóságból indult ki a "árt, amikor kimondotta az irányelvekben, hogy irodalmi és művészeti közéletünk világnézetileg, eszmeileg még nem egységes. A szocialista réabsta művészet és irodalom mellett teret kan rrvnden rrris becsületes szándékú művészi teyé- kenység Is. Annak megalapítása azonban, hogy még nem alakult ki és nem szilárdult meg művészeti életünk szocia- 1;sta világnézeti egysége, a párt részéről nem jelent belenvug- vré* r'zmei megalkuvást. Mi a szocialista irodalom mvru bbren dúsévá* val 1 j u k. ezért minden erőnkkel és esz- i.-a—t-i segítjük é- segíteni fogúik a szocialista reahrta irodalmat és művé'zMet. Segíteni fogjuk a mér nem szocialista v’láen-zefű alkotók eszmei á.t- alaku'ését is. Nem formális egye érre ypi- szükségünk, az irazi eevscaef me'-’*—-emteni wit elvi alánon szívós mee- —ö rí-''u1 —1- — * Az P"Zs- nem le*■> of pry g tői AT A ^ ^ Népünk kulturális felemel- kedéséhen ed^jg is nagy ereden én vrs születtek. Az idények azonban a mi társadalmunk(F oly tatás az 5. nldalamJ
