Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-20 / 271. szám

SOMOCOT NÉPLAP 6 Kedd, 1962. november 2ft. TjíuuiIú örif/ek, tanuló (iatalek üjamásjMt »... Fontos kulturális feladatunk, hogy biztosítsuk a dolgozók részére a legfontosabb alapműveltség megszerző■* sét... Arm kell törekedni, hogy a termelőszövetkezetek maguk neveljék ki a szakmai vezetőket...« A megyei párt- értekezlet határozatából ez a két mondat ötlött eszembe, amikor Gamáson jártam. Sok emberrel beszéltem, vezetők­kel, tsz-tagokkal, öregekkel, fiatalokkal — mindegyikük másképp fogalmazta meg mondanivalóját, szavaikból mégis ezt a gondolatot hallottam kicsengeni. S ezeket a szavakat tettek előzték meg, olyan cselekedetek, melyeket követendő példaként emlegethetünk. .. — Mi indított eJ bennün­ket? Hogyan is fogtunk hozzá a tanulás megszervezéséhez? — elgondolkodva, félig magá­nak teszi föl a kérdést So- mogyvári Ist­ván, a tezpárt- titkára. — Ne­héz erre ha- marjában fejei­nk Tatán ott kezdődött, mi­kor egy reggel izgatottan be­állított hoz­< zánk egyik ta­gunk, Tölli Zoltán. Látszott, rajta, hogy keveset aludt az éjszaka, s szánté szóhoz sem hagyott jutni bennünket, csak beszélt..; Előző este történt. Hazafelé robogott az autóbusz. Tölli Zoltán a tanulástól kimerül­tén haikan beszélgetett taná­raival Egy mondat felvilla­nyozta, gondolkodóba ejtette. — Ha lenne harminc je­lentkező, akkor Gamáson is megszervezhetnénk a mező- gazdasági technikum kihelye­zett osztályát, is Harminc jelentkező? Miért ne lenne? Hiszen vele együtt Tafara jöttek volna többen is, de nem vállalták az utazgatás fáradalmait. S most itt a jobb lehetőség! — Ezt az alkalmat ki kell használni, legjobb talán, ha külön-külön mindenkit fölke­resünk, aki számba jöhet — mondta neki másnap reggel az iskolaigazgató, Fábián Károly. — Ügy érzem, kötelessé­günk, hogy az idén jobban megszervezzük. a tanulást, mint a korábbi években — ezt a választ kapta a isz-él- möktől, Fehér Józseftől. — Én meg rögtön felaján­lottam a pártihelyiségeit — mondja a párttitkár —, mivel egyelőre alkalmasabb tante­rem nincs a faluban. De mind­járt azt is mondtam Zolinak, hogy ne maradjunk el az alapvető műveltség megszerzé­sében sem. Akit csak lehet, vonjunk be a dolgozók esti iskolájába:. s És Somogyvári Pista bácsi példát mutatott: elsőként irat­kozott be a nyolcadik osztály­ba. Hatvankettedik évét ta­possa már, és nem resteilte, hogy jóval túl élete delén be­üljön az iskolapadba ... A kis brigád pedig járta a házakat. — Imre bátyám, mi sem maradhatunk el a fiataloktól. Láthatja, manapság mindenki tanuL Nézze csak, tizenkét szakmunkásjelöltje van tsz- ünfcnek, hát csak nem val­lunk szégyent mi, öregek sem?! —• agitáltak, vitatkoz­tak, érvet érvre halmoztak. S nem maradt szavuk pusztába kiáltott szó. A tudásszomj szinte minden emberben él; s ez a helyi szervező munka megrázta a falut, gondolatot ébresztett olyanokban is, akik a megszokottság évtizedes rab­ságában csak legyintettek vol­na a szóra; »A, tanulás, mi­nek az?« Szaporodtak a nevek, mind több lett a jelentkező. S ki tudja, hány nap alatt, de na­gyon hamar összejött a tech­nikuim harminc, s az esti is­kolára jelentkező több, mint negyven személy. Jelentkez­tek? Mentek. Mert itt a taní­tás már megkezdődött. Pista bácsi arcán mindig boldog mo­soly suhant át, valahányszor új arc jelent meg az esti is­kolán. Egyformán örült min­denkinek, kivált, mikor azt látta, hogy az új »diákok« — mint Kovács Ferenc is — szívvel, lélek­kel, érdeklődés­sel telve tanul­nak. — Áz idő kö­vetelménye — mondja Kovács Ferenc —, hogy pótoljuk, amit egykor élmu-1 iasztottunk..; —4 Felesége —• örökké mosolygó' asszonyka — tesz-vcsz férje körül, készíti az iskolába. Ta­lán ő is ment volna, de mi­vel nem jelentkezett egyetlen nő sem, nem mert vállalkozni az első fecske szerepére. Kovács; míg mossa a kezét — drótfanó szakmunkás a tsz- ben <—< arról beszél, hogy mennyire szereti a történel­met, mennyire másképp nézi az ember a világot, ha tanul, ha olvas: — Egy-két hét után mit mondhatnék? Bár iratkoztam volna be tavaly! Akkor most harminckilenc évesen már osztállyal előbbre ani­mate — Már csak azért is szüksé­a tanulás — magyarázza Csordás István —•, mert egy brigádvezetőnek példát kell mu­tatnia; A kö­zösség, érthe­tően, figyeli a vezetőket, és nemcsak hiva­tali munkájukat. Nevetve restelkedik, hogy ennek ellenére eleinte bizony ővele is vitatkozni kellett. Ta­valy fejezte be a hetedik- nyolcadik osztályban a tanul­mányokat, s bár rövid ideig, ügy érezte, elegendő ez. aztán rájöttem, hogy nincs igaza. — Az élet azt követeli, hogy mindig többet tudjon az em­ber — és ugyan­ezt mondja Fe­jes Marika is. Nála persze azért egy kicsit mást jelent a tanulás, a tech­nikum, hiszen még nagyon fiatal. A húga, Ilonka is szak­munkás lesz. Baromfite­nyésztő. Marika eddig ott dol­gozott, ahol szükség volt mun­kaerőre. Helytállt mindenütt, dicsérték is szorgalmáért. «=* De szeretném többre vin­ni a szövetkezetben — mond­ja. — S ezért is hajlottam egyből ToUd Zoli szavára, mi­kor hívott a technikumba. Most aztán versenyzőnk a hú­gommal. Évek telnek efl, mire eldől ez a verseny. Én hi­szem, hogy jól választottunk; És ott van Sárközi István, a szövetkezet 1 szíjgyártója. — Sose tudni, hogy a sors mit kivan még — mondja —, de amíg tanul hatunk, addig tanuljunk. Sze­retem a Szak­mámat, és ha négy óv múlva leérettségizem, akkor is bizonyosan szíjgyár­tó leszek itt, ha ugyan még lesznek fogatok. Ha meg nem? Hát akkor találok más mun­kát. A minap azt mondta az apósom, bár ő is még har­minckilenc éves volna. Nem olyan a falu ma, mint régen. Kell a tudás az élethez. Iga­zat ad tam neki; Teljesítette éves tervét a Húsipari Vállalat A Somogy megyei Húsipari Vállalat dolgozói november 15-én, egy hónappal előbb, mint tavaly, teljesítették éves tervüket. Mintegy 130 000 000 forint értékű árut termeltek. jAz első félévben mind a 100 jfortnit munkabérre, mind pedig áz egy főre eső termelési ér­tékeit tekintve túlszárnyalták a tavalyi eredményeket. Különö­sen a harmadik negyedévben végeztek kiemelkedő munkát, az egy főre eső termelési ér­ték elérte a 330 600 forintot — ez harmincezerrel volt több a tervezettnél —, a 190 forint munkabérre eső termelési ér­ték pedig mintegy 800 forinttal haladta meg az előírtat. Ez az eredmény rekordnak számít. A sikerhez nagyban hozzá­segítették a vállalatot a szocia­lista címért küzdő brigádok, amelyek csaknem 300 000 fo­rintot takarítottak meg, s meg­gyorsították, jól összehangol­ták a munkát. A vállalat dolgozói decem­ber 31-ig mintegy 15 százalék­kal akarják túlteljesíteni éves tervüket. A VIII. pártkongresszus tiszteletére teljesítették éves nyereségtervüket ( Tudósítónktól.) Nagy erőfeszítéseket tettek a csurgói földművesszövetke- zet dolgozód, hogy vállalásai­kat teljesíteni tudják. A szö­vetkezet éves nyereségterve 766 000 forint volt. A nemrég elkészült mérleg tanúsága szerint ezt már az év első kilenc hónapjában teljesítet, ték. A legtöbb nyereséget — 476 000 forintot — a kiskeres­kedelmi egységek biztosítot­ták. A vendéglátóipar 167 000 forint, a felvásárlás pedig 49 000 forint nyereséget ho­zott A legkiemelkedőbben az ipar dolgozott: 70 000 forintos nyereséggel jóval túlszárnyal­ta feladatát A szép eredmények elérésé­ben oroszlánrésze volt a Hor­váth Gyula boltvezető irányí­tásával dolgozó textilszaküz- let szocialista brigádjának és az önkiszolgáló élehniszerbölt Kutrovics Sándor vezette szo­cialista brigádjának. A szövetkezet két év alatt megduplázta vagyonát Jelenleg hárommilildó forintot mondhat magáénak a csurgói földmű- vesszövetkeaet tagsága. ÍJnnepi hangverseny Kodály Zoltán 80. születésnapja alkalmából BrdekTödő, tanulni vágyó emberek a gamási Aranyka­lász tagjai. Azon igyekeztek, hogy az ő kis községükben is legyen kihelyezett technikumi osztály. Sőt másokra is gon­doltak. Felszólították a környező községeket, gyűjtsék össze a jelentkezőket, s akik tanulni akarnák, jöjjenek át ide. Hogy hogyan kell azt megszervezni, arra példát mutattak. »Fontos kulturális feladatunk...-« — ismét eszembe jut ez a párthatározat, s a gamásiak éhből ha szabad, osztá­lyozni —• jelesre vizsgáztak Vörös Márta A Világítástechnikai Vállalat (November 4. át) fölvételre keres sürgősen SSL"" műszerészt csoportvezetői munkakörbe, valamint gyakorlattal rendelkező esztergályost és lakatost gépbeáilítói munkakörbe. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályén, (78522) A Somogy megyei Tanács V.B. Ipari Osztálya IMÉNT. keres a Csurgó Faipari Vállalathoz A kampány idejére főmérnöki b íéríi segédmunká­sokat fölveszünk. erdőmémöki, faipari mérnöki vagy gépészmérnöki képesítéssel mérnököt. Jelentkezés személyesen vagy levélben az ipari osztálynál. Lakást szükség esetén biztosítunk. • (78541) Vidéki dolgozóknak munka - szállást biztosítunk. Jelentkezés a Kaposvári Cukorgyár személyzeti és munkaügyi osztályán. (38540) December 3-án a Szakszerve­zetek Somogy megyei Együtte­se és a Közalkalmazottak Szimfonikus Zenékara ünnepi hangversenyt ad a Latinka Művelődési Házban. A magyar népzenekutatás egyik úttörőjé­nek, a zeneirodalom világvi­szonylatban is egyik legnép­szerűbb élő szerzőjének, Ko­dály Zoltánnak a tiszteletére országszerte megemlékezése­ket, koncertéket tartanak a mester 80. születésnapja alkal­mából. A kaposvári ünnepségre is folynak az előkészületek, a kórus- és zenekari próbák. A műsor az alkalomhoz méltó ze­nei élményt ígér. Bevezetőként Adóm Jenő, a Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott tanára méltatja Kodály Zoltán zene­szerzői és tudományos mun­kásságát, majd a szakszerve­zetek együttesének és a Közal­kalmazottak Szimfonikus Zene­karának ünnepi műsora követ­kezik. Bárdos »Kodály köszön­tése«, majd az ünnepelt szer­zőnek Százszavú múzsa és Szé­kely keserves című kórusalko­tását mutatja be az énekkar Gadányi György, illetve Ka­nyar József vezényletével. Ko­dály Háry János című daljá­tékából az Intermezzót és a Toborzót az együttes tánckara adja elő. A szimfonikus zene­kartól a hattételes Háry-szvi- tet, majd az énekkarral közö­sen a daljáték zárókórusát hallhatjuk. Ebben a szóló rész­letet Hubay Anikó és Csányi János, Háry búcsúját pedig Csihák László, a Csiky Gergely Színház művészei tolmácsol­ják. Befejezésül az együttes, továbbá a Hámén Kató és a Tóth Lajos általános iskolák egyesített kórusa a Magyarok­hoz című kánont énekli. A szimfonikus zenekart Várko- nyi Sándor, a táncokat kísérő KlSZ-zenékart pedig Tamás Gyula vezényli. Az ünnepi hangverseny mű­sorát november 26-án Dombó­váron, decemberben Zalaeger­szegen, majd több járási szék­helyen is bemutatják. MfiV-hangverseir/ a Latinka Művelődési Házban Postás—vasutas találkozót tartottak szombaton este a Latinka Sándor Művelődési Házban a postások és a vas­utasok szakszervezetének ren­dezésében. Az ismerkedési est előtt a pécsi MÁV-énekkar és a balatooboglári MÁV-zene- kar adott mintegy kétórás mű­sort. A közönség jobbára a zártkörű rendezvény részve­vőiből tevődött össze, így meg­lehetősen kevesen voltak a teremben. Pedig az est több kórus- és szólóénekszáma na­gyobb nyilvánosságot érde­melt volna. Mindenekelőtt a balaton- boglári MÁV-zenékar vendég­szerepléséről kell szólnunk. Ritka eset, hogy egy két-há- romezer lélekszámú helység­ben szalonzenekari létszámot és összetételt meghaladó igénnyel csoportosulnak a hangszeres muzsika nem hiva­tásos művelői. Dicséretes, hogy megyénkben — Bogláron — van ilyen zenekar. Azon­ban függetlenül attól, hogy milyen képességű egy zene­kari együttes, a zeneművészet az előadásra kiválasztott mű és a közönség tisztelete meg­követelné, hogy inkább ke­vésre vállalkozzanak, de azt igényesen adják elő. A bogiá­ri zenekarnál sajnos, nem ta­pasztaltuk ezt a törekvést. Ez az együttes ritmus- és tempó- béK s nem utolsósorban mű­sorpolitikai nehézségekkel küszködik, s az előadás során kíséretével több ízben veszé­lyeztette az énekkar teljesít­ményét is. Helyes lenne, ha a Népművelési Tanácsadó zenei szakbizottsága több segítséget nyújtana a bogiári MÁV-ze- nekarnak. Addig is álljon itt egy észrevétel: ilyen készület- lenül nem szabad pódiumra állni. Sem Bal atombogi árom, sem Vityapusztám, sem Kar posvárom. A pécsi MÁV-kórus előadá­séiban preklasszikus, romanti­kus és mai szerzők műveiből hallottunk. Műsorukból több kórusmű — így Cerlton: Pia­ci pletyka, Schumann: Csóna­kok, Mendelssohn: Két nép­dal és Brahms: Három sze­relmi dalkeringő — bemutatá­sára szívesen emlékszünk visz- sza. Produkciójukat könnyed intonáció és dinamikailag szé­pen árnyalt előadásmód jelle­mezte. Sajnos, a hallott ope- ramészleteket nem élvezhettük teljes szépségükben, a rossz zenekari kíséret helyett azon- gorakísóret szerencsésebb lett volna. Feltétlenül szót érdemel a kórus két szólistája. Spineth Ferencnét&l Liszt Ha álmom mély c. dalát hallottuk. Schu­mann Két gránátosa Szabó Gyula érett, szép zengésű ba­ritonján szólalt meg, s az est egyik fénypontja volt. Hason­lóképpen vélekedhetünk Bor- say Pál zongorajátékáról is. Chopin É-dúr Noctumjét és a h-moll Mazuirkát mutatta be kitűnő érzékkel és figyelemre méltó muzikalitással. A kórusszámokat Ligeti An­dor vezényelte. Szombat esti produkciójuk alapján szívesen látnánk őket más alkalommal is kaposvári hangversenydo- bogón. VK. E. Civil ruhát! Nyugat-Németországban közvéleménykutatást rendez­tek nemrégiben. A kérdés egyszerű volt: »A civil öltö­zéket részesíti-e ön előnyben vagy az egyenruhát?« A meg­kérdezettek mintegy 90 szá­zaléka a civil ruhára sza­vazott. Vajon mit szólt ezekhez a szavazatokhoz Strauss had­ügyminiszter? Bizonyára sze­rette volna a szavazókat a Spiegel szerkesztőinek sor­sára juttatni. «*"♦ * Óvatos duhaj Egy Rio de Janeiró-i rend­őrőrjárat öntudatlain férfit talált az utcán. Azonnal kór­háziba szállíttatták. Az orvos a beteg mellényére tűzve a következő cédulát találtai »Valamennyi orvoshoz! Ala­posan felöntöttem a garatra, hadd aludjam ki a mámort. Semmi esetre ‘ se próbálkoz­zanak vakbelem kioperálásá­val, mert az már két esetben megtörtént.« * * * A „gazdasági csoda44 árnyékában... ...él egy sokgyermekes nyugatnémet család Göttin- ga közelében. A nagy lakás­hiány következtében a csa­lád kénytelen volt egy átépí­tett huilakamrába beköltöz­ni. „Kössünk végre békét San Marino Köztársasággal!“ A svédeket alaposan meglepte ez a felhívás, amelyet a közel­múltban egy történész intézett hozzájuk. Senki sem emléke­zett rá, hogy Svédország és az olasz törpe köztársaság hábo­rúban áll egymással. Nem is csoda, hiszen a háborút már 150 évvel ezelőtt, a napóleoni háborúk idején üzenték meg. A franciák császára szövetséget kötött San Marin óval, Svédor­szág pedig az ellenség oldalán állt. A bécsi kongresszus idején senki sem gondolt rá, hogy Svédország és San Marino há­borúban állt egymással, s a dip­lomaták' egyszerűen megfeled­keztek a békeszerződés kidol­gozásáról. Az idők folyamán egy-egy történész megemléke­zett erről a mulasztásról, de végeredményben mindig elaludt a kérdés rendezése. Legutóbb egy svéd történész vizsgálta át az idevágó aktákat, okmányo­kat és különféle más forráso­kat, s meg is állapította, hogy szigorúan jogi szempontból nézve Svédország és San Mari­no mind a mai naipig háború­ban áll egymással. „F eleség védelem" Olaszországban Olaszországban új törvényt készítenek elő, amely köte­lezné a férjeket, hogy állan­dóan viseljék jegygyűrűjüket. » * * Nevezetes kutya A párizsi Information cí­mű lapban olvastuk az aláb­bi hirdetést: »Pulikutyám eladó. Már megugatta De Gaulle elnö­köt, Erzsébet királynét és Brigitte Bardot-t is.« Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom