Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-19 / 245. szám

ÄRA; 50 FILLÉR > VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 245. SZÁM. PÉNTEK, 1962. OXfÚBER 19. Mai számunk tartalmából: Érdemes volt-e szóvá tenni? (3. o.) orr honunk (5. o.) A dezertőr (6. o.) Hz idén először jövedelmez a sertéshizlalás a pusztakovácsi Dimitrov Tsz ben Évék óta ráfizettek a ser­téshizlalásra Fusztakovácsi közös gazdaságai. A Petőfi Tsz szerződéseit rendre föl kellett bontani, mert sok el­hullott sertései közül. A falu másik tsz-ében sem járt tel­jes sikerrel a hizlalás. Az egyesülés után a megnagyob­bodott Dimitrov Termelőszö­vetkezet is évekig bajlódott ezzel az üzemággal a fehérje­hiány meg a rossz tartási kö­rülmények miatt. A malacok­nak körülbelül 80 százalékát tudták fölnevelni, a többi el­pusztult. Nem volt ritka eset az sem, hogy süldőt, sőt hí­zót kellett az elhullott álla­tok nyilvántartásálba venni. Ennek a tarthatatlan álla­potnak tavaly kezdtek véget vetni, s erre az évre már ren­det is teremtettek sertéste- nyészetükben. Mint Puskás József, a szövetkezet elnöke elmondta, rátértek az üzem­ben készített takarmánykeve­rék etetésére, s ezzel mintha csak elvágták volna az állat- megbetegedéseket. Íj j sertés­szállásokat építettek, kicserél­ték a tenyésztésre alkalmat­lan egyedeket, s ma büszkén mutogathatják sertésállomá­nyukat. Nem 14 hónap már a hizlalási idő, 8—9 hónapos korban eladják szerződött ser­téseiket Kesztyűs György, az egyik gondozó örömmel újsá­golta a minap, hogy a reábí- zott falkából az idén egyet­lenegy sem betegedett meg. Egészséges, szép az egész ál­lomány. A keveréketetés, a jobb el­helyezés meg a szakszerű gon­dozás eredményeként jövedel­mezővé vált az idén a sertés­hizlalás a pusztakovácsi Di­mitrov Tsz-ben. Tavaly a szövetkezet 430 hízót értékesí­tett, ebben az évben pedig 1178 sertést ad közfogyasztás­ra. Most már megbizonyosod­tak arról, hogy helyesen cse­lekedtek, amikor a sertéshiz- lalást választották gazdaságuk égjük fő üzemágává. A szako­sítási program időarányos elő­irányzatainak megvalósításá­val érték él ugyanis az idén a biztató kezdeti sikereket az állattartásnak ebben az ága­zatában. Burgonyakombájnnal .szedik a krumplit a Lábodi Állami Gazdaság prépostpusztai 74 holdas tábláján. Híradás Hedrehelyről Az. ősziek 70 százalékát elvetették — Jól fizet a cukorrépa, a burgonya és a kukorica — 30 mázsa cukor prémiumra tffudosítímhtól.) Még a múlt évben is rossz gazdálkodása miatt emleget­ték a környéken a hedrehelyi Űj Tavasz Tsz-t. Ez évben teljesen megváltozott a szel­lem Hedrehelyen. Sokkal jobb a vezetés, pontosabb a szám­viteli munka, a szövetkezet tagsága pedig megértette, hogy meg kell dolgozni a jó ered­ményekért. A tsz 1604 hold szántóterü­letéből 630 holdat vetnek be ősziekkel A jól szervezett munka, a Nagybajomi Gépál­lomás traktorosainak szorgal­ma nyomán már 400 holdon földibe került a mag, s Szi­geti Géza mezőgazdász szerint november 1-ig végeznek, a ve­téssel. A hedrehelyi határban 250 holdon már zöldell az őszi árpa, a rozs és az őszi takar­mánykeverék. Jó ütemben halad a beta­karítás is. 25 holdon termel­tek cukorrépát, s 17 holdról már betakarították a termést. Holdanként 160 mázsával fi­zetett a cukorrépa. A premi­zálás révén a többtermés után 30 mázsa cukrot kapnak a ta­szedése is. 52 hoüdiról felszed­ték, a vetésterület 70 százalé­káról már betakaritották a burgonyát. A tervezett 70 má­zsás termésnek csaknem két­szeresét rakhatják prizmákba. A MÉK-ket 16 vagon szállítá­sára kötöttek szerződést, a jó terméseredmények láttán ezt 60 vagonra emelték. Több mint ötven vagon burgonyát már el is szállítottak. Meg­kezdték a kukorica betakarí­tását is. E fontos takarmány­növényből 190 holdat vetettek. 100 holdat kapálással művel­tek meg, 90 holdon pedig vegyszeres gyomirtást alkal­maztak. A kapált területen 14, a vegyszeres területen májusi morzsoltban számolva 18 má­zsás termést várnak. A termelőszövetkezet tagjai bizakodással tekintenek a jö­vőbe, mert érzik, hogy szövet­kezetük kikerült a hullám­völgyből. Hetvenegy körzeti iskolája van Somogynak Ezerszázzal nőtt az általános iskolások száma (Tudósítónktól.) Nemrég készült el a megye általános iskolai tanulóinak statisztikai összesitője a me­gyei tanács művelődésügyi osztályán. A kimutatásokból kiderüir hogy ebben az iskolai évben a tavalyinál 1107-tel több, vagyis 51 540 gyermek jár általános iskolába. Tovább csökkent a megyé- gok. Szépen halad a burgonya ben az osztatlan iskolák szá­A kongresszusi munkaverseny eredménye: 600 000 formt nyereség (Tudósítónktól.) A káposfői föMművesszövet- kezetrél eleven a versenyszel­lem. A holtokban, a felvásár- lóhe’y’kon nagy gondossággal törődnek a vevővel, a vendég­gel és az áruval egyaránt. A bobok ős más egvségek dol­gozói •'•-vént összedugják a fejüket megbeszélik, hogy mennyi volt a forgalom, mit kerestek a vevők, milyen áru­lást kell pótolni, és főleg azt, hogy hogyan halad a felaján­lások teljesítése. Az év 9 hónapjában a kis­kereskedelem 13 millió, a vendéglátóipar 2,5 millió fo­rint forgalmat bonyolított le, s 6,4, illetve 4 százalékkal tel­jesítette túl a tervet, egyúttal a kongresszusi vállalásokat is. Előzetes számítások szerint a nyereség a tervezett félmillió helyett eléri a 600 000 forin­tot. ma, s a résziben osztott isko­lákban is kedvezőbb körülmé­nyek között tanulhatnak a fia­talok. Istvánéiban hosszú időn át két pedagógus tanított, ez évben már hárman tanítanak. Inkén hét tanulócsoportban oktatták eddig a fiatalokat. Most mind a nyolc osztály kü­lön tanulócsoportot képez. Tovább szélesítették a kör­zeti iskolák rendszerét. A holládi felső tagozatosok ez évtől kezdve Balatonszent­györgyié járnak. Miklósi, Ká­ra és Szorosad felső tagozatos tanulói a törökkoppányi kör­zeti iskolát látogatják, a drá- vaszentesi felsősök Barcsra, a kányaiak, zalaiak pedig Tahi­ra járnak. Az új somogyjádi körzeti iskola falai közt ta­núinak a várdai és a felsőbo- gáti fiúk és lányok. Jelenleg hetvenegy körzeti iskolája van megyénknek. A körzeti iskolákban magasabb szintű tanítás folyik, mint az egy-két tanerős osztatlan va gy részben Osztott iskolákban. Ezek az iskolák jobb tanulási feltételeket biztosítanak a diá­koknak. A Ilinisxtertaiiács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott A külügy­miniszter beszámolt az Egye­sült Nemzetek Szervezetének most folyó ülésszakáról, majd a földművelésügyi miniszter a mezőigazdasági munkák hely­zetéről, az élelmezésügyi mi­niszter pedig a felvásárlásról adott tájékoztatót. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács tanács­szervek osztályának vezetője beszámolt a járási tanácsok mezőgazdasági szerveinek megerősítésére hozott kor­mányhatározat végrehajtásá­ról és e szervek tevékenységé­nek tapasztalatairól. A kor­mány a jelentést tudomásul vette, s jóváhagyta a járási tanácsok mezőgazdasági szer­vei munkájának további fejű lesztésóre kidolgozott irányel­veket. A tudományos és fel­sőoktatási tanács elnökének előterjesztése alapján a Mi­nisztertanács elfogadta a kül­földi aspiiránsképzésről és a Magyarországra érkező kül­földi aspiránsok fogadásáról szóló jelentést. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója az őszi munkákról A hosszan tartó, száraz idő­járás általában kedvezett a betakarításnak, ugyanakkor csaknem mindenütt nehezítet­te a talajelőkészítést és a ve­tést. Különösen az Alföldön kell nagy nehézséggel megküz­deniük a traktoros brigádok­nak. Noha az egyes időszerű mezőgazdasági munkáknál kis­sé javult a helyzet, az időszak­hoz képest számos vidéken ta­pasztalható elmaradás. A kukoricatemiést az al­földi és az északi megyékben a vetésterületnek 40—84 szá­zalékáról takarították le ed­dig, a dunántúli megyékben azonban — Tolna megye kivé­telével — 20 százalék alatt tartanak. Ennek oka elsősor­ban az érés elhúzódása. A ku­korica késői érése a Dunántú­lon a talajmunkákat és az őszi vetéseket is akadályozza. Rendkívül fontos — a kuko­ricaszár tápértékének minél teljesebb megőrzése végett —, hogy a törést nyomon kövesse a szárvágás. A burgonya és a napraforgó betakarításával az időszaknak megfelelően haladnak ország­szerte, s a cukorrépa szedésé­nél is általában teljesítik a cukorgyárakkal kötött ütem­terv-megállapodásokat. A bur­gonya betakarításában Szol­nok, Csongrád és Nógrád me­gye jár az élen, ezeken a te­rületeken a burgonyaszedés befejeződőben van, ugyanak­kor Hajdu-Bihar és Vas me­gyében a burgonyatermésnek alig több, mint felét szedték ki. A két legnagyobb burgo­nyatermesztő vidéken, Sza­bolcsban és Somogybán a ter­mőterületnek körülbelül 90 szá­zalékáról takarították be a ter­mést. , A fővetésü silókukorica be­takarításával csaknem minde­nütt végeztek, a silózási tervet azonban — a hosszan tartó szárazság miatt — országosan csupán 63 százalékra tudták teljesíteni. Az állatállomány si­keres átteleltetése érdekében rendkívül fontos, hogy a má­sod- és tarlóvetésű növénye­ken kívül a kukoricaszárból is minél többet silózzanak be a gazdaságok, mindenütt töre­kedjenek arra, hogy a betaka­rított kukoricaszárat csak ta­karmányozásra használják fel. Az aszályos időjárás miatt a talajéiökészités, a vetés — elsősorban az alföldi megyék­ben — a szokásosnál sokkal nagyobb munkaráfordítást igé­nyel. Ez egyúttal lassítja a ve­tés ütemét is. A gépállomások és a termelőszövetkezetek ket­tős műszakok szervezésével igyekeznek a lemaradást pó­tolni. A gépállomások szántó- traktorainak 54 százaléka dol­gozik jelenleg kettős műszak­ban. A talajmunkáknál jó se­gítséget jelentenek a szövet­kezeteknek az ipari üzemek által »•kölcsönzött« traktoro­sok. Őszi árpából és kenyérgabo­nából — noha a termelőüze­mek máris többet vetettek el ezekből, mint a múlt év ha­sonló időszakában — még ko­rántsem vetettek annyit, mint; amennyi az időszakhoz képest kívánatos volna. Az őszi árpa vetésével csupán Győr-Sopron. és Komárom megye, a rozzsal Baranya, Fejér, Zala és Nóg­rád megye végzett. A búza és a rozs vetésével országosan 5« százalék közül tartanak. A ve­tésben élen jár Nógrád ée Vas megye, ahol a kenyérgabona- vetőmag kétharmada már a földben van, legnagyobb az el­maradás Békés. Csongrád, Hajdu-Bihar és Borsod megyé­ben. Ezeken a területéken az előirányzott kenyérgabona ve­téstervet csak 35—40 százalék­ra teljesítették. Mivel a sok­évi üzemi tapasztalatok azt. bizonyítják, hogy jó termést az októberben elvetett búzából várhatunk, fokozni kell minde­nütt a betakarítást, továbbá a talajelőkészítés és a vetés ütemét, hogy október végéig a kenyérgabona-vetőmag teljes egészében földibe kerüljön. (MTI) Újabb jelentés lstrandiból Dolgozik az összes szántótraktor Kedden határszemlét tartot­tunk Istvánéiban. Szerdán megjelent cikkünkben be is számoltunk arról, hogy addig vontatottan ment a talaj előké­szítés. Filipovics Pál, a gépál­lomás igazgatója megígérte, hogy a vetés meggyorsításának elősegítésére három univerzá­lis traktort küld szerdán az Űj Élet Tsz-be. Tegnap ismét bejártuk Istvándi határát. Azt vizsgáltuk, hogy gyorsabban halad-e a szántás, mint két nappal előbb. Mennek a körmösök Az első kellemes meglepetés az, hogy mind a hat kormos traktort munkában találjuk. Kedden ugyanis csak három dolgozott. A kertészetben ket­ten árpa alá szántanak. Pál István gépének ekéje szaporán forgatja a földet. Nincs panasz most Mitnik Imre munkájára sem. Röstelli, hogy a szerdai újságban azt írhattuk róla, hogy a mező helyett a kocs­mában időzött. Azóta meg­nyújtja a munkanapot: szer­dán is este 10 óráig szántott. Négy G—35-ös forgatja a földet a Nagyszili dűlőben, hogy mielőbb belekerülhessen a rozs a vetőágyba. Molnár György, akinek a gépe a leg­jobb, napi öt holdnál nem adja alább. Szabó József és Orosz Árpád is igyekszik. Kiss Béla sem akar lemaradni tőlük. Egy panasza van: nem kapott boro­nát, így az ő ekéje után külön kell majd fogasolni. Megjöttek-e a nagy gépek? Keddig csak hat kormos traktor szántott az Űj Élet ha­tárában. Éjszakánként egyet­len űtos végzett talajmun­kát. Kevésnek találták ezt a gépállomás vezetői is, ígérték, hogy szerdán küldenek ide há­rom Beloruszt Kálmáncsáról. Nos, megjöttek-e ezek a nagy teljesítményű gépek? Filipovics elvtárs, a gépál­lomás igazgatója azt mondja: — Sajnos, nem egészen tudtuk tartani magunkat ígéretünk­höz. Kálmáncsán a traktorok­nak szerdán délig volt dolguk. Délután két Belorusz átjött Istvánéiba. Az egyik csakha­mar elromlott. A kiesés pótlá­sára két másik univerzális traktort irányítunk ide. Délre valóban megérkezett az egyik gép Potonyból. Szilo- vics József ül a nyergében. Ki­fogástalanul dolgozik, gratulál is neki Petres Imre, a szövet­kezet mezőgazdásza. S a má­sik traktor? Délután 5-re még nem ért ide vele Gulyás György Lakócséról. — Estig bizonyára megjön, mert tu­dom. hogy ezt az utasítást kapta — magyarázza társa. Vasárnap is szántanak Mérgelődik a szuloki út mel­letti táblán Farkas József, az egyik kálmáncsEQ traktoros. Délután 2-kor kezdhette a munkát, mert reggel óta Simon Józsefnek a gépével bajlódott: végül is délben be kellett hú- zatnia a gépállomásra. Hogy az időveszteséget hogyan igyek­szik pótolni? Dolgozik az éj­szakai órákban is, legalább éj­fél után 1-ig. Kérdem tőle: — Nem lesz baj, hogy eljöttek Kálmáncsá­ról? — Hogyan lenne, hiszen ott már sokat felszántottunk. A kálmáncsai tsz majd az erdé­szet részére facsemetét ültet abba a földbe, amelyikkel most végeztünk — válaszolta. Itt meg árpa is és rozs is van vetetlen, nemcsak búza. — Akkor megnyomjuk a gombot, hogy mielőbb végez­zünk Istvánéiban. Szántok szí­vesen vasárnap is. Ugyanezt mondták délelőtt Molnár bácsiék a Naigyszili dű­lőben. Amikor a késő délutáni órákban tapasztalatainkat ösz- szegezzük, azt mondhatjuk, hogy gyorsult a munka üteme kedd óta. Ha a lakócsai gép nem érkezik meg, akikor is szánt az éjszaka négy univer­zális traktor, mert Hederics József, amint végzett a kuko­ricaszár levágásával, a siló­kombájnról az ekére akasztja a Beloruszt. Tehát: nappal hat G—35-ös meg két Belorusz szánt, éjszaka pedig négy nagy teljesítményű gép ekéje for­gatja a talajt. Így elvethetnek októberben az istvándiak. Kutas József

Next

/
Oldalképek
Tartalom