Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-18 / 244. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1962. október tt. K SZOVJETUNIÓBAN FELBOCSÁTOTTÁK A KOZMOSZ—10 MŰHOLDAT Moszkva (TASZSZ). ■ Október 17-én a Szovjetunióban pályájára bocsátották a Kozmosz—10 műholdat. A műhold kezdeti keringési ideje 90.2 perc; a Földtől való legnagyobb távolsága (apo- geum) 380 kilométer, legkisebb távolsága (pe- rigeum) 210 kilométer. A mesterséges hold pályájának az egyenlítő síkjával bezárt haj­lásszöge 65 fok. A műholdon tudományos készülékeket he­lyeztek el, art^lyeknek feladata az 1962. már­cius 16-án kiadott TASZSZ-közlemény prog­ramjának megfelelően a kozmikus térség ta­nulmányozásának folytatása. A mesterséges holdon elhelyeztek egy 19,995 megaherz frek­vencián dolgozó rádióadót, egy rádióberende­zést a pályaelemek pontos kiszámítására és egy tádiótelemeirikus berendezést a műszerek és a tudományos készülékek munkájáról szóló adatok továbbítására. A műholdon elhelyezett készülékek normá­lisan működnek, a koordinációs számítóköz­pontban folyik a nyert adatok feldolgozása. (MTI) A gyarmatosítók erőfeszítései kudarcra vannak kárhoztatva Szalal és Nouman nyilatkozata . Szarnia (MTI). Az AP jelentése szerint Szalal jemeni miniszterelnök kedden a főváros környékén katonai berendezések et szem­lélt meg, majd útjáról vissza­térve rövid rádiónyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy Je­ment újabb agresszió fenye­geti, de a három hete meg­született köztársaság elég erős, hogy bármilyen agresszort visszaverjen. Észak- és Kelet-Jemenben a köztársasági csapatok megtörték a momarchis- ták minden ellenállását — mondotta. A Reuter arról tájékoztat, hogy Mohamed Nourrum köz­igazgatásügyi miniszter Ang­lia felelősségéről nyilatkozott. Rámutatott, hogy Anglia Je­men első számú ellensége, ve­szélyesebb Szaud királynál és a trónkövetelő Hasszán her­cegnél. A gyarmatosítok erő­feszítései azonban kudarcra vannak kárhoztatva, nem kényszeríthetnék Jemenre sen­kit Anglia jobban tenné, ha a saját ügyeivel törődnék, és hagyná, hogy a jeme­ni nép építse hazáját y— mondotta. WASHINGTON Az AP washingtoni jelenté­se azt mutatja, hogy Az amerikaiak dél-vietnami beavatkozásának újabb bizonyítékai . Nett) York (TASZSZ). Amerikai harci repülőgépek nyíltan részt vesznek a dél- vietnami hazafias erők elleni hadműveletekben. Az Egye­sült Államok kormánya ugyan ismételten csupán annyit is­mert el, hogy a dél-vietnami háborúban való részvétele mindössze közvetett, és a reakciós Ngo Dinh Diam- rendszer katonai kiképzőkkel és tanácsadókkal történő tá­mogatására szorítkozik. Most azon ban lehullt az álarc az amerikaiak dél-vietnami be­avatkozásáról. Az AP hírügynökség saigoni tudósítása szerint két ameri­kai repülőgép zuhant le októ­ber 15-én és 16-án Dél-Viet- nam középső részén a haza­fias erők ellen vívott harcok során. Az egyik repülőgép fe­délzetén tartózkodó három amerikai életét vesztette. A tudósítás elismeri azt is, hogy Dél-Vietnamiban a T—28 tí­pusú egymotoros amerikai harci repülőgépek egy egész százada állomásozik. Az ame­rikaiak most már saját repü­lőgépeiken vesznek részt a partizánok eäleni bevetések­ben. Értesítjük vevőinket, hogy november 1—7•tg a lenker., a ruházat, a szer&ru és a vasszakmában as árukiadás leltár miatt szünetel. AGROKER, Kaposvár. (3081) az Egyesült Államok még most is vonakodik, vár Jemen elismerésével. Lincoln White, a külügymi­nisztérium szóvivője sajtóér­tekezleten közölte, hogy »még nem szereztek kellő áttekin­tést a helyzetről«, és ezért nem tudnak dönteni. A jemeni kormány nem hi­vatalosan már több ízben is jelezte, szívesen látná, ha az Egyesült Államok diplomáciai- lag elismerné. Jemen szeretné elérni, hogy az amerikaiak ne támogassák Szaúd-Arábiát és a trónkövetelő Hasszán herce­get : A jemeni királyi palota szétrombolása előtt. A fölvé­tel a forradalom első óráiban készült. (MTI Külföldi Képszolg.) Ben Bella fogadtatása Havannában Havanna (MTI). Ben Bella, az Algériai Köz­társaság miniszterelnöke Kuba fővárosába, Havannába érke­zett. A miniszterelnököt Dor- ticos kubai elnök, Fidel Castro miniszterelnök, a kubai kor­mány tagjai és a diplomáciai testület képviselj fogadták. Huszonegy üdvlövés hangzott el, majd Ben Bella a repülőté­ren egybegyűlt ünneplő tömeg' viharos tapsa közepette elvo­nult a felsorakozott díszszázad előtt. »Éljen Ben Bella, a ku­bai nép barátja!« »Sokáig él­jen a kubai—algériai barát­ság!« »Éljen a szabad Algéria!« — hangzottak a vendéget üd­vözlő kiáltások. Fidel Castro üdvözlő beszé­dében megállapította, hogy a kubai és az algériai nép közös harcot folytat az önrendelke­zésért és a függetlenségért. Ez a küzdelem csak a végső győ­zelemmel ér véget — mondot­ta. Ha a nép elhatározta, hogy sorsát saját kezébe veszi, az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus nem áll­hat útjába — hangsúlyozta a kubai miniszterelnök. Ben Bella válaszában han­goztatta, hogy az algériai nép csodálattal figyelte a kubai nép harcának minden szakaszát at­tól kezdve, hogy ez a küzde­lem megindult. Algéria mindig Kuba mellett fog állná, a két népet soha nem lehet elválasz­tani egymástól — mondotta. Dorticos és Castro kíséreté­ben ezután Ben Bella a város­ba hajtatott, útján a havannai lakosság százezrei ünnepelték. Röppenő hír A nemzetközi életben gyak­ran előfordul, hogy meglepe­tésszerűen felröppentenek egy hirt. Hol kísérleti léggömb­nek szánják, hol más okból teszik. Egy ilyen másféle röp­penő hírről lesz alább szó. Néhány nappal ezelőtt is­meretlen forrásból származó tervről írtak a lapok. Bizo­nyos elképzelések szerint — hangzott a jelentés — Nyugat- Berlint hozzácsatolnák Nyu- gat-Németországhoz. Mind­össze néhány óra telt el, s máris jöttek a különböző cá­folatok. Amerika: »Nincs ilyen tervünk«, Anglia: »Szó sem lehet róla.« Feltehető, hogy a hírt nyu­gatnémet vagy az ő politilcá- jukhoz vonzódó körök röp­pentették föl. Persze tudják, hogy erről valóban szó sem lehet, de azt is tudják, tibgy Nyugat-Berlin problémája fo­kozatosan ismét előtérbe ke­rül. Sőt egy harmadik dolog sem ismeretlen előttük: a nemzetközi közvélemény kö­veteli, és tekintélyes nyugati politikai körök hajlanának is az engedmények felé, De Bonn retteg a legkisebb eredmény­től is. Ezért, úgy látszik, ra­vasz cselhez folyamodott. Va­lamilyen közvetett úton fel­röppentette a hírt, amely nem engedményt, hanem el­lenkezőleg, rosszabbodást, provokációt foglal magában. Ügy látszik, e hírrel való­ban sikerült valamelyest meg­ijeszteni az amerikai .és az angol szövetségeseket, hiszen Bonn felelőtlenségeiért az an­golszászoknak kell •viselni a katonai felelősséget. Ismét ki­derült, milyen kellemetlen és veszélyes társ Adenauer. Há­tulról kiabálja Kennedynek és az amerikai hadseregnek, hogy »előre!«. T. L Az agresszív imperialista erők balkáni mesterkedései A Scinteia cikke Bukarest (MTI). Az agresszív imperialista körök és katonai tömbjeinek akciói a Balkán térségében is megnyilvánulnak — írja a Scinteia. a Romén Munkás­párt központi lapja az Észak- Görögországban lefolyt leg­utóbbi hadgyakorlatokkal kap­csolatban, amelyeken az NSZK és más NATO-arszágok csa­pategységei is részt vettek. A lap hangsúlyozza, hogy az utóbbi időben egyre több ame­rikai, angol és nyugatnémet hadihajó keresi föl a tenger- szorosokat és a fekete-tengeri török kikötőket. Ugyanakkor török területen újabb NATO katonai támaszpontok építését tervezik. »Mindez azt mutatja — írja a Scinteia —, hogy a NATO vezető hatalmai Gö­rögországot és Törökországot — népeik akarata ellenére — továbbra is a fegyverkezési hajsza és a nemzetközi fe­szültség útjára taszítják.« A lap fölteszi a kérdést: mit hoz a fegyverkezés és a had- gyakorlatozás a görög és a tö­rök népnek a gazdasági ter­hek fokozásán és a bizonyta­lansági érzés növekedésén kí­vül? Ezerszer ésszerűbb volna, ha ehelyett elfogadnák a szo­cialista országok és köztük Románia javaslatát a balkáni helyzet rendezésére, vagyis az együttműködés létrehozását és a Balkán átalakítását a né­pek barátságán alapuló béke­övezetté — írja a Scinteia, majd hangsúlyozza: Bármeny­nyire erőlködnek Is a hideg­háború és a fegyverkezési haj­sza hívei, máris világosan lát­szik, hogy a jövő azoknak az erőknek az oldalán áll, ame­lyek a béke érdekében tevé­kenykednek. A Bél-afrikai Köztársaságban alkalmazott faji megkülönböztetés és az atomkisérietek kérdésének vitája az ENSZ bizottságokban New York (MTI). Az ENSZ-közgyűlés általános politikai bizottságában kedden délután folytatódott a vita az atomkísérletek betiltásának kérdéséről. Arthur Dean, az Egyesült Államok képviselője ismét makacsul elutasította a nemzeti ellenőrzés gondolatát, noha legutóbb éppen egy kali­forniai technológiai intézet ter­vezett olyan új különleges mű­LONDON kontra WASHINGTON A fegyverek visszalőhetnek ... Néhány nappal ezelőtt Roswell Gilpatrick amerikai hadügyminiszter-helyettes befejezte bonni tárgyalásait, és hazautazott Washington­ba. Űtjának eredményevei határozottan elégedett volt a miniszterhelyettes. Táskájá­ban olyan szerződést vitt, amely 1,2 milliárd dollár ér­tőiben amerikai fegyvermeg­rendeléseket tartalmazott a | Bundeswehr, a nyugatnémet I hadsereg részére. Az ameri- i kai »nagysajtó« egy értei- I műén »sikernek« nevezte Gil­patrick útját. Ugyanakkor a legnagyobb londoni lapok kígyót-béteát kiáltottak Gilpatrickra és az Egyesült Államokra. Az az ♦ angol harag, amelyet eddig t is csak a legnagyobb diplo- í máciai ügyeskedés tudott | valahogy a felszín alatt tar- | tani, most vulkánszerűen | magasra tőrt. t Jellegzetesen kapitalista | viszályról van szó: a fegy­♦ vereladások körüli konkur­Í renciaharcról. »Ideje lenne végre — kiált most már lep- j Iezetlen dühvei a brit gazda- ♦ sági körök egyik szócsöve, a | Sunday Telegraph —, hogy t minőségüknek megfelelően ♦ kezeljék az angol fegyvere­ket, és szembeszálljanak a NATO-ra és Bonnra neheze­dő amerikai nyomással.« A Time című tekintélyes ame­rikai hetilap pedig kaján »tájékozatlansággal« így ír: »Ügy tetszik, mintha nézet- eltérések merültek volna fel a NATO és a Bundeswehr fegyverellátásának forrásai körül.« A brit bosszan kodás akkor kezdődött, amikor Bonn a sokkal korszerűbb angol ajánlatok ellenére nagy té­telt rendelt az újjászervezett Luftwaffe (a hitleri légierő neve) számára a már, abban az időben elavultnak tekin­tett F—84-es amerikai harci gépekből. Aztán sorozatosan jöttek az eddig nagy nehezen eltitkolt, de most már nap­világra került összetűzések. Egy esztendővel később London lelkesen és az üzlet biztos reményében ajánlotta fel Bonn-nak a Lancashire- ben előállított vadonatúj tankmodelljét, de a nyugat­német kormány megköszönte a szíves figyelmet — aztán amerikai M—48-as tankokat rendelt... 1959-ben következett be az egyik legnagyobb összecsa­pás. Anglia Lightning típusú léglökéses vadászgépei állot­tak szemben az Egyesült Ál­lamok Lockheed F—104 G típusú gépeivel. A rendelést — 780 millió dollár értékbenf!) — az amerikaiak kapták meg. Amikor két hónappal ez­előtt Amerika Sergeant tí­pusú rakétái ismét »kiütés­sel« győztek az angol Blue Water fölött a bonni »szorí- tóban«, Angliában megtört a hallgatás jege. Stephen Has­tings konzervatív képviselő felállt a parlamentben és el­mondta: a nyugatnémet dön­tés miatt Anglia »százmillió fontot dobott ki az ablakon«. Ahányszor valamilyen fegy­verfajtában megelőzzük az amerikaiakat — tette hozzá Hastings —, megjelennek Washington emberei, és fe­nyegetésekkel »meggyőzik« Bannt vagy a NATO-illeté- keseket. Gilpatrick elégedett. Ang­lia dühös — Bonn pedig ke­délyesen dörzsölheti a kezét. Hiszen pontosan az történik, ami a két világháború kö­zött: a két legnagyobb nyu­gati hatalom verseng a re- t vánsvágyó Bundeswehr föl- t fegyverzéséért. 9armath Endre { szert, amely alkalmas a föld­rengéseknek a föld alatti atom­robbantásoktól való pontos megkülönböztetésére. Dean egyszerűen tagadta, hogy ez a műszer meg tudja különböz­tetni a földrengést az atom rob­bantástól, és továbbra is ra­gaszkodott a helyszíni ellenőr­zés elvéhez, amely nyilvánva­lóan földerítési célokat szolgál, és éppen ezért mindeddig le­hetetlenné tette a megegye­zést. Felszólalt Tarabanov bolgár külügyminiszter-helyettes is. Rámutatott, hogy az atomikí- sérletek tilalmát nemzeti el­lenőrzéssel kell párosítani. Hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmakon múlik, létrejön-e a megegyezés. A vita során Mexikó küldöt­te állást foglalt amellett, hogy 1963. január 1-től tiltsák be az atomkísérleteket. Burma, Cey­lon és Irak képviselője állást foglalt a nyolc semleges or­szágnak az atomkísérletek be­tiltásáról szóló memoranduma mellett, amelyet a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság­ban terjesztettek be. Chile képviselője követelte, hogy hozzanak létre atomfegyver- mentes övezetet Latin-Ameri- kában. Az ENSZ-közgyűlés különle­ges politikai bizottságában a szónokok egymás után ítélték el a Dél-afrikai Köztársaság­ban alkalmazott faji megkü­lönböztetést. A dél-afrikai fajgyűlölők el­szigetelődését mutatja, hogy a nemzetközi közvélemény nyo­mására még egyes NATO-or- szágok, így Norvégia és Olasz­ország is elítélték a köztársa­ságban uralkodó állapotokat. Ukrajna képviselője határo­zott intézkedéseket, szankció­kat követelt a Dél-afrikai Köz­társaság eliea. Rámutatott, hogy a NATO-arszágok fegy­vert szállítanak Dél-Afrikának. • • » Az ENSZ-közgyűlés meg­ajánlás! bizottsága kedden ülést tartott. U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára az­zal a kéréssel fordult a tag­államokhoz, hogy tegyék lehe­tővé az ENSZ által kidolgozott technikai segélyprogram és a különleges alap összesen 150 millió dolláros költségvetésé­nek fedezését. A kiterjesztett technikai segélyprogramra 50 millió, a különleges alap cél­jaira 100 millió dollárt kért. A megajánlási bizottság ülésén összesen 87 ország mintegy 116 millió dollárt ajánlott fel 1963- ra; ez ugyan 11 millió dolláros növekedést jelent az 1962-ben hasonló célra fordított összeg­hez képest, azonban jóval el­marad a kért 150 millió dol­lártól. Menzies Anglia tervezett közös piaci csatlakozásáról Canberra (TASZSZ). ■Menzies ausztráliai minisz­terelnök kedden a parlament­ben kijelentette, hogy Auszt­ráliát nagyon kiábrándítaná, ha Anglia olyan körülmények között csatlakozna a Közös Piachoz, amelyek megfoszta­nák Ausztráliát az angol és az európai piacoktól. Ausztrá­lia nem fogja megvétózni Ang­lia csatlakozását a Közös Piachoz — mondotta a mi­niszterelnök —, de fenntartja véleményét a belépés körül­ményeit illetően. A minisz­terelnök megjegyezte, hogy Anglia csatlakozása »anyagi kockázatot« jelentene Ausztrá­liának. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom