Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-16 / 242. szám

Kedd, 1962. október 16. 3 SOMOGYI NftPtYY Mi fesz a Pannónia kincsével? A Somogyi Néplap ez év június 6-i számában »Pannó­nia kincse« címmel cikk je­lent me? a szalacskai szőlő­hegyen nemesített új csemege- szőlőről és nemesítőjóről, Ja­vas Gyula nagyberki tsz-tag- ról. Megírtok, hogy a kitűnő szőlész nagy terveket szövö­get, és a szalacskai hegy hi­res szőlőjét a nagyberki Ka- posvölgye Termelőszövetkezet nagy területen termeli majd. Eddig 12 hold szőlőt‘telepítet­tek, s mintegy 100 000 darab beiskolázott oltványa van a közös gazdaságinak, ebből 2000 a Pannónia kincse. Négy hónappal ezelőtt Javós Gyula így panaszkodott: “Nincs szőlészeti brigád, nincs emberem.« Azóta háztáji terü­letén megérett a Pannónia kincse meg a kocsisdrma is, a tsz szőlőtelepítése azonban akadozik. Miéit? Mert a ve­zetőség és a tagok attól tar­tanaik, hogy a szövetkezetnek kell viselnie a telepítés költ­ségeit Emiatt tartózkodnak a telepítéstől. Mi hét a helyzet ezzel kap­csolatiban? — kérdeztük Hor­váth Gyulától, a Kaposvári Járási Tanács mezőgazdászá­tól? — 1963-ra járásunk nem tervezett szőlőtelepítést. A nagyberki Kaposvölgye Tsz vezetőivel már tárgyaltak a Földművelésügyi Miniszté­rium munkatársai a nagyüze­mi szőlőtelepítésről, és mi is örülnénk, ha a Pannónia kin­cse a szülőhelyén, Nagyberki­ben nagy területen teremne. Viszont' arra is gondolni kéül, hogy három éven át, míg a 300 hold szőlő telepítése tart, elegendő trágya álljon ren­delkezésre. Éppen ezért jó lenne, ha szaporítanák állat­állományukat, úgyhogy évem­ként 33 holdon elvégezhessék a trágyázást. — A költségeik viseléséről szólva hangsúlyoz­ta, hogy az eddig telepített szőlőket most vizsgál ja egy bizottság, s ha jónaik találja őket, a ráfordított költségeket az állam visszatéríti a tsz- nek. A további munkálatokat. a 3004 5-ös kormányhatározat szabályozza. Ennek értelmé­ben az éj telepítésű szőlő helykijelölési és íőümórési, te­hát mérnöki munkái díjtala­nok. Egy hold szőlő gyökeres vesszővel való telepítése a te­reprendezés és a támberende- zések költségeivel együtt több mint 30 000 forintba kerül, er­re hosszú lejáratú hitelt kap a közös gazdaság. Ha a ves­sző eredési százaléka Melegí­tő lesz, és az ápolás megfelel á kívánalmaknak, a tsz hitel­rendezésben részesül. Indokolatlan és érthetetlen tehát a szövetkezet tartózko­dása. A vezetőknek tudatniuk kellene a tagokkal, hogy a szalacskai hegyen nemcsak híres, hanem értékes Pannó­nia kincse született. Azt az adottságot, amelyet a nemesí­tő jelenléte és a talajazonos­ság jelent Nagyberkiben, vé­tek nem kihasználni. Egyrészt a szaporítóanyag is jól jöve­delmez, másrészt pedig ez a fajta csemegeszőlő keresett és dráiga portékája a kaposvá­ri és a dombóvári piacnak Hazánkból tavaly csaknem kizárólag saszla csemegesző­lőt exportáltunk. Mint a Ker­tészet és Szőlészet című fo­lyóirat szeptemberi számában olvashatjuk, a szeptember 4-i soroksári amikéton bemutatták a Pannónia kincsét. Ekkor Czanik Sándor, a HUNGA- ROFRUCHT osztályvezetője külföldi tapasztalatairól szól­va Mjelentette: »Jelenlegi csemegeszőlő-fajtáink közül a Pannónia kincse versenyezhet a külföldi piacok szőlőfajtái­val.« A HUNGAROFRUCHT ar­ra törekszik, hogy minél több szaporítóanyagot kapjanak a tsz-ek és az állami giazdasá- gok, s évente legalább 700 hold oltványt telepítsenek az erre alkalmas nagyüzemi gaz­daságok. Ne késlekedjék hát a nagyberki Kaposvölgye Ter­melőszövetkezet se. hiszen megannyi kedvező feltétel ad­va van. csali élni kell vele. Hermész Ferenc 9 mezőgazdaság gépesítése Csehszlovákiában A csehszlovák parasztok az idén ősszel 400 üj répakombájnt, 22S4 bnraronyakombájnt, 20 000 siló- és több mint 1400 kukoricakombájnt kapnak. A nagy hernyótalpas traktorok száma tavaly óta kb. 1000-rel nőtt. szán majd a magasba a pom­pás szárnyú pillangó és a zize­gő szitakötő. Mennyire megdöbbentem. Azokra a percekre világosab­ban emlékszem, mint a néhány évvel ezelőtti kavargó napokra, amelyek a vesztemet okozták. Semmit sem találtam az üveg­bura alatt. Pedig — ezt mind­járt láttam — senki se nyúlt hozzá, senki se mozdította el helyéről a fű között. Honnan tudtam volna a csöpp eszem­mel, hogy levegő nélkül lehe­tetlen élni. Foglyaimnak nyo­ma sem maradt Tetemüket fel- la'kmórozták a hangyák. So­káig nyugtalanított a titok: miféle csoda tüntette el nyom­talanul börtönöm lakóit? Ma már tudom: minden ha­landó megfullad, elvesz, ha aj­tó és ablak nélküli tömlőébe zárják. Ezt jóval később értet­tem meg, jó ideje értem, ma is vallom, mondom... Levegőt! Levegőt! Kiáltani, dörömbölni szeret­nék. Sergeant Donlannal a gázkiképzést is végigcsináltuk. Gázokkal telt helyiségben álarc nélkül: kúszás. Futás gázálarcban. Áthatolás rejtett aknamezőn... ...A hangyák pontosan dol­goztak, áldozataikat olyan tö­kéletesen tüntették el, hogy tű­heggyel se lehetett volna egyet­len maradványukat megtalál­ni. Miért kell gázba menni, akár álarc nélkül, akár álarcban? De jó neked, Dankó! Égő szí­veddel megrendítetted a em­bereket. Itt a kelet-kínai ten- ger kellős közepén mi el­vesztettük már az emberek szomszédságát. Otthon — a szüleim ezt írják — két barátom az egyik közeli faluból sűrűn anleget. De kü­lönös is az élet, milyen hihe­tetlen dolgok történnek. Egy orosz újságban írtak rólam. Malevszkij nyugalmazott alez­redes a háború utolsó heteiben páncélos alakulatával abban a faluban járt, ahol én akkor nagyapáméknál voltam, mert apámat behívták. Mielőtt az orosz alakulatok odaértek, egy hadnagy előre futott páncél­kocsiját szétlőtték a Tigrisek. A kocsi tüzet fogott. A had­nagy — Vlagyimir — Mmá­szott. Három magyar kisgyerek egy fészerbe vonszolta, és el­rejtette őt a németek elől. Be­kötözték, ápolták Vlagyimir hadnagyot, míg az oroszok har­madnap meg nem érkeztek Az orosz alezredes a rádióban hallotta nagyapámék falujá­nak a nevét. Eszébe jutottak hadnagyának megmentéi: »Há­rom kis hős« címmel írt az új­ságba. Ezt emlegeti a két haj­dani pajtásom. Az egyik — kultúrházi igazgató — négy évvel, a másik — az állatte­nyésztő brigád főnöke, akinek elég szép új háza és három fia van — egy évvel idősebb ná­lam. Kettő a »három kis hős« közül. A harmadik? Kolthay László — a főnök — a napokban félrevont be­szélgetni. Azt mondja: — Hogyan vélekedsz, And­rás, arról, a hogy is hívják, a Gagarin pilóta űrrepüléséről? — Az — feléltem — korszak­„a SZOCIALIZMUS FÖLÉPÍTÉSÉ Ül HARCRA SZÖLIT, ODAADAST ÉS MEGFESZÍTETT MUNKÁT KÍVÁN ‘ Kaposvár kommunistáinak pártértekezlete A kaposvári városi pártórte- kezleten gyakran hangzott el ez az elismerő, helyeslő meg­állapítás: jó volt a beszámoló, mert ősrintée, bátran beszólt mindennemű nehézségről, gondról, problémáról. Íme egy­két kiszakított részlet a fel­szólalásokból: »A beszámoló biztatást ad althoz, hogy őszin­tén, bátran nyilvánítsunk véle­ményt plénum előtt is. Ez bá­torít és kötelez is: az eddiginél felkészültebben, szorgalmasab­ban dolgozzunk« — mondotta Suhajda János elvtárs, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa kommunistáinak küldötte. Nagy Béla elvtárs, a kórház pártszervezetének küldötte ki­emelte: meglepte a beszámoló újszerű, bátor hangja. Ez ben­ne a legkiemelkedőbb vonás. Németh Gyula elvtárs (textil- művek) sem hallgatta el, ami megragadta: a beszámoló he­lyesen elemezte az eltelt há­rom év küzdelmes munkáját, s nem tókarkodott a hibák fel­tárásával sem. »Jó benyomást gyakorolt rám a beszámoló és a körülöt­te kialakult vita őszinte, lep­lezetlen hangja, légköre. Nem nehezednek ránk azok a hibák, módszerek, amelyek ötvenhat előtt szürkítették pártéletün­ket« -- mondotta többek kö­zött Szecsődi László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezető-helyette­se. S Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság __ első titkára is megerősítette: őszin­teség, nyíltság jellemezte a pártbizottság beszámolóját, ám azt is megjegyezte, hogy egyik­másik felszólalás lehetett vol­na konkrétabb és harcosabb is. A pártbizottság beszámolója — melyet Kisdeák József elv­társ, a városi pártbizottság tit­kára mondott el — tömör ösz- szefogialőt adott az utóbbi há­rom esztendő munkájáról, s ráirányította a figyelmet a leg­főbb elvi-gyakorlati kérdések­re; kritikusan tárta fél a párt­ós közéletben levő ellentmon­dásokat, helytelen szemlélete­ket, emberi gyengeségeket. A beszámolóból kitűnt, hogy a VII. kongresszus határoza­tainak megvalósításáért foly­tatott pártpolitikai és gazda­sági munkát említésre érdemes sikerek jelzői. Az 1959. évi pa rtértekezlet óta 180 milliót költöttünk iparlej lesztésre, több üzemet létesítettünk, s a 718 millió forintos termelési érték megduplázódott; több mint 1200-zal nőtt az iparban foglalkoztatott munkások szá­ma, s így ma már a családok kétharmada két keresővel bír, jelentősen csökkent az eltar­tottak száma. Az üzemek há­rom év alatt több mint 15 mil­lió forintot űzettek ki nyere­ségrészesedésre. 1959 óta 29-ről 25-re csokiként a 100 munkásra jutó alkalmazottak aránya, nőtt a termelékenység. A dol­gozók kezdeményezésének eredményeként Mfejlődött és már csaknem általánossá vált a szocialista brigádmozgalom; több, mint tízmillió forintot takarítottak meg az újítások révén. A VII. kongresszus útmuta­tásai alapján — állapította meg a beszámoló — a terme­léssé! való foglalkozás a párt­munka középpontjába került, tisztázták a pártirányítás elvi és gyakorlati kérdéseit. Sok helyütt ugyanis a pártszerve- ziet kivette az operatív irányí­tást a gazdasági vezetők kezé­ből, keresztezték egymást, aka­dályozták az egyszemélyi felelős vezetés kialakítását. Ebből több helyen (pl. a kefeüzemben, a nyom­dában, a Finommechanikai Vállalatnál) torzsalkodás szár­mazóit, s ez megosztotta az üzem dolgozóit. Tovább kell javítani a párt- és a társadal­mi szervek gazdaságszervező tevékenységét. Föl kell karolni a dolgozók kezdeményezését, a munkaversenyt, az újítómoz­galmat. A szakszervezetékkel együtt őrködni kell azon, hogy a jól dolgozók megfelelő anya­gi és erkölcsi megbecsülésben részesüljenek. Sehol se enged­jék meg a vezetők önkényes­kedését, a dolgozók jogainak megsértését. Olyan légkört kell kialakítani, amelyben nincs mód a protokcs ózásra. Nagy gondot kell fordítani a terme­lési agitációra. A művezetők a sablonos beszámolók helyett a pasvár. Majd a gondokról szó­lott: 4700 üzemi dolgozó híján van az általános iskolai kép­zettségnek; él kell érni, hogy a 45 éven aluliaknál négy éven belül megszüntessük ezt a problémát. Ezzel kapcsolatban szólt az értelmisóg és a nép­művelési intézmények szerepé­ről. Leszögezte, hogy az értel­miség nagy többsége elfogadta és magáévá tette a párt politi­káját, s tevőlegesen segít a szocializmus építésében. Ám nem hallgathatjuk el, hogy még vannak olyan nézetek, amelyekkel vitatkozni kell. Még gyakran tapasztalunk né­mely értelmiséginél közömbös­séget a közügyék iránt. Akad­nak, akik csak azt nézik, hogy milyen hasznuk van a szocia­lizmus építéséből, s teljesíthe­tetlen igényeket támasztanak. Az értelmiségnek egyre na­gyobb szerepe lesz a szocializ­mus építésében. Az értelmiség és a fizikai dolgozók között egyre jobb az együttműködés, és dolgozóink ma már világo­san látják, hogy a mérnök, az orvos, a pedagógus nélkülöz­hetetlen munkát végez. Ezt a hasznos együttműködést a to­vábbiakban még fokozni lehet, ha az értelmiségi dolgozók kel­lő szerénységgel, tapintattal foglalkoznak a fizikai munká­sokkal. Ezután az oktatási és nép­művelési intézmények helyze­tével, gond jaival foglalkozott a beszámoló, majd áttért a párt­szervek tevékenységének is­mertetésére. A beszámolóból fctűnt, hogy a pártbizottság és a vb alapjá­ban véve végrehajtotta a VII. kongresszus határozatait. Ér­tek el eredményt a pártmunka társadalmasításában. A párt­ban most magasabb a nők ará­nya, mint a legutóbbi pártér­tekezlet idején, de még mindig nem kielégítő — állapította meg a beszámoló. A párt-vb eredményesen harcolt a különböző torzítások ellen, igyekeztek és igyekszenek le­küzdeni a »tiszta pártmunka« elméletét, mert az a párt mun­káját elválasztja a termelési feladatoktól. A baj nem az, hogy a párttaggyűléseken ter­melési kérdésekről beszélnek, hanem az, hogy a termelési problémákat nem a pártmunka módszereivel igyekeznek meg­oldani, hanem operatívan be­avatkoznak a gazdaságvezetés­be. A beszámoló fölvetette a gazdasági vezetőknél tapasz­talható »tiszta gazdasági mun­ka« szemlélet tarthatatlansá­gát is. Világosan kell látni: a gazdasági vezetőnek nemcsak az a feladata, hogy teljesítse a tervet, hanem az is, hogy se­gítsen a dolgozók nevelésében a társadalmi szerveknek. A ve­zetés színvonalának emeléséről szólva a beszámoló hangsúlyoz­ta: még sok a tennivaló. A ve­zetésibe a legrátermettebb, a szocializmushoz hű, hozzáértő emberek kerüljenek Az őszinte bírálat és önbírálat hiánya miatt néhány vezető önelégült­té vált, és fejébe szállt a di­csőség. Ezt tapasztaljuk Zsila és Moórné elvtársiaknál. Véget kell vetni annak, hogy egyik-másik pártszervezetben opportunizmusból szemet hunynak a lazaságok fölött, s emiatt a vezető beosztású em­berek elszakadnak a tömegek­től. Ez történt, amikor Forte Jenő elvtárs nem lépett föl ha­tározottan az Építőipari Válla­latnál Fehér Ferenc élvtárs hi­báival, durvaságával szemben, s az utóbbit le kellett váltam az igazgatót funkcióból. A kétfrnnfos harc politikájáról A pártbizottság — hangzott a beszámolóibál — üjllópett a revizionista nézetekkel szem­ben, amelyek főként a párt és a munkásosztály lebecsülésé­ben, vezető szerepének tagadá­sában nyilvánultak meg, s har­colt a szektás, dogmatikus né­zet ellen is. Bár ez már ko­rántsem olyan erős, mint volt 1957-ben, de némely elvtársafc még ma sem értik, hogy a szektásság károkat okoz a pártnak, mert akadályozza a párt és a tömegek közötti jó kapcsolat kialakítását. Az új Szervezett Szabályzat világo­san megf ogalma zza azokat a kötelezettségeket, amelyek a párttagokra hárulnak; kimond­ja, hogy a párttagnak nincsi több joga, csak a kötelessége több. Nem szabad megtűrni, hogy valaki visszaéljen a szo­cialista rendszer nyújtotta ha­talommal. Pártszervezeteink­nek harcolniuk kell a protek­cionizmus ellen, amely gyak­ran a könyöMőfcnek, talpnya- lóknak ad helyet. A munkások joggal követelik meg minden vezetőtől, hogy az ügyeket ne rokoni, ismeretségi alapon, ha­nem az igazság alapján intéz­zék. A tömegszervezetekröl és -mozgalmakról szólva a beszá­moló megállapította, hogy az utóbbi években erősödtek, de tekintélyük a tömegekben kel­lően még nincs megalapozva, gyakran csak a pártbizottság segítségével tudnak embereket mozgósítani. Kitért a beszámoló a városi tanácsnál uralkodó állapotokra is. Megállapította, hogy a vá­rosi tanács munkájában 1959 óta■ nem■ sikerült megfelelő ja­vulást elérni. Noha a városi pártbizottság, sőt a megy® ta­nács is többször foglalkozott az itteni helyzettel, a bírálatok, a figyelmeztetések nem találtak kedvező talajra. Már több óv óta nincs egységes irányítás a városi tanácson. Mikecz János elvtárs, a tanács elnöke képte­len volt arra, hoigy megoldja a vezetési problémákat. Kicsú­szott kezéből az irányítás, ala­csony színvonalon folytak a vb- ülések, személyes viták, tor­zsalkodások akadályozzák a jő munkát. Elmarasztalóan szólt a beszámoló Kerelces Avdrás- né elvtárs, vb-e3nökhelyettes és Halomvári György elvtárs. vb-titkár felelősségéről. A vá­rosi tanács munkájában most már gyors javulást kell elérni — hangsúlyozta a beszámoló —, ezt követeli Kaposvár dol­gozóinak érdeke. Végezetül hangsúlyozta a be­számoló: A szocializmus föl­építése új harcra szólít, oda­adást és megfeszített munkát kíván. Az osztályharc sikere, a rendszerért, az eszméért fo­lyó harc ma elsősorban attól függ, hogy hogyan tudjuk moz­gósítani a gazdasági építésre társadalmunk egészét. A vita után a pártértekezlet küldöttei megválasztották a vá­rosi pártbizottságot és a reví­ziós bizottságot. A városi pért- végrehajtóbizottság tagjai a következő elvtársak lettek: Deák Ferenc, Dolgos Gyula, Kisdeák József, Magyar Sám­li ómé, Müller László, Nagyvá­ri László, Németh Gyula, Sza­bó András, Vétek József és Tóth Lajos. A pártbizottság el­ső titkárának Kisdeák József elvtársat, titkárának pedig Deák Ferenc elvtársat válasz­tották meg. 120 éves a pilseni sörgyár Az egész világon jól ismert plzeni sörgyár a napokban ünne­pelte megalapításának 120. évfor­dulóját. A kis sörfőző üzemből ki­fejlődött hatalmas kombinát ma már 76 országba szállítja híres ter­mékét. Fennállása óta a gyár több mint 52 millió hektoliter 12 fokos sört gyártott. Ha ezt a mennyisé­get fél literes palackokban egymás mellé helyeznénk, a palackok olyan hosszú sort alkotnának, mint a Föld és a Hold közötti tá­volság kétszerese. mindennapi problémákról be- r szél jenek, és segítsék a hibák alkotó esemény volt, «am. é bator feltárását Legalábbis így olvastam a# „ fe]adatként jelölte meg a nyu2peperjemfeban. f . . . .... — Nana — int a kezével. — i1 beszámoló a varos íparositasa­Nana. f nak szorgalmazását oly módon — Mit értsek ezen? — tuda-1J js, hogy a vállalatok saját erő­kolom j bői is fejlesszék, korszerűsít­válva. #sék üzemeiket, keressek a több Megijedtem egy kicsit. <[ műszakos termelésre való átté­— A Jurij őrnagy úgy be-' (rés lehetőségeit. A fő figyel- szélt Londonban — magyaré- ((met továbbra is a termelékeny­XTÄiZSSSÄ b hogy... ''sitani, ezert nagy gondot kell A főnöknek nem tetszett a fordítani az üzemszervezésre, semma. Akármit mondtam, azt (, a műszaki fejlesztésre, a kor­k-íí0!?1**3' Hümmö- (i szera gyártástechnológiák meg­gott. Se nem cáfolta, se el néma. ... . , ... fogadta a véleményemet. Csakihonositasara- Felhívott a kul- hallaní akarta? i területi kereskedelmi egységek Hallja. i korszerűsítésére. lg t A városfejlesztést illetően ('több gondot vetett föl a be- Berenike hozza reggelenként 7 számoló. (Sok utcában nincs az OMnava Shinbunt, a New kövesút, járda, megoldatlan a York Timest, egy orosz nyel-] vízellátás és a szennyvízprob- vű újságot és olykor a Szabad- léma.) Hangsúlyozta, hogy a ságot '.városfejlesztési alap éssze­Szabadság... »A wonderful\}rűbb elosztásával nagyobb moment awaits you...« — azp ütemben kell fejleszteni a kül- életnek egy csodálatos pillana-T területekben levő utcákat azért ta, amikor Ön megkóstolja az fis, mert a város terjeszkedik, amerikai »Stroh’s sört« — hitr-t A lakáshelyzetben nem vár- deti az egyik oldalon, a halunk jelentős javulást mi­, _ A \ vei szüksegszeruen tovább no­kon Hartman Karoly temetés-# vekszik a város lakossaga. A rendező és balzsamozó honfi-(^ beszámoló kiemelte, hogy job- társ »magyar temetkezési ott- \ ban kell szorgalmazni a ma- honát«. Alatta Jakab—Tóth &. i gánerőből és OTP-segítséggal Co. temetkezési intézetét ajánl- ^kásépítkezéseket. .,, „ , , , .. ,, A beszámoló elismerően szolt ják. Ezek három kápolnájukban ? lakossag kuiturális színvona­gyors, pontos és kegyeletes^]^nak emelkedéséről: kétezer szolgálatot nyújtanak, és be-jjfelnőtt tanul középiskolákban; tegszállítást is vállalnak. p lakosság 19 százaléka tagja #a könyvtarnak; újságolvasás- (Folytatjukj íban országosan a második Ka-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom